Könyvek
kategóriák

Megújuló energia és vidékfejlesztés

Szerző: Lukács Gergely Sándor
Ár: 4000 Ft Kiadói ár: 3200 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A szerző célja ezzel a könyvvel, hogy elősegítse az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma térnyerését, amelynek az a lényege, hogy a nagy energiatermelő és ellátó rendszerek mellett - és egyre inkább helyettük - létrejönnek a helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító sokpólusú, egyenként kis kapacitású, ám együtt nagy hatóerejű megújuló energia termelő-szállító-elosztó-fogyasztó rendszerek.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 257 oldal
ISBN/ISSN: 9789639935006
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOM

BEVEZETÉS

1. MEGÚJULÓ ÉS FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK
1.1. Nemzeti stratégia, megújuló energia stratégia
1.2. A fosszilis energiahordozók előnyei és hátrányai
1.3. A fosszilis energiahordozók lokális fejlesztő hatása

2. A NAPENERGIA
2.1. A napenergia felhasználás körülményei
2.2. Napsugárzási adatok Magyarországon
2.3. A napenergia hasznosítás lehetőségei
2.4. Technológiai melegvíz-készítés
2.5. Szoláris szárítás
2.6. Fotoelektromos hasznosítás
2.7. Passzív hasznosítás
2.8. A fototermikus hasznosítás eszközei
2.9. Kombinált fotoelektromos-szél rendszer
2.10. Magyarországi helyzet
2.11. A napenergia lokális fejlesztő hatása

3. A SZÉLENERGIA
3.1. Jellemzői
3.2. Fejlődési irányok és trendek
3.3. A szél változása a magasság függvényében
3.4. A szélerőművek jellemzése
3.5. Az előállítás és alkalmazás tényezői
3.5.1. Műszaki tényezők
3.5.2. Szabályozási tényezők
3.6. A szélenergia jövője
3.7. Világhelyzet
3.8. Európai Unió helyzete
3.9. Magyarország helyzete
3.10. Előrejelzés 2020-ra
3.11. Környezeti hatások
3.12. A szélenergia lokális fejlesztő hatása

4. A VÍZENERGIA
4.1. Jellemzői
4.2. A vízerőművek osztályozása
4.3. Árapály-erőművek
4.3.1. Egyutas, egymedencés rendszerek
4.3.2. Kétutas, egymedencés rendszerek
4.4.Víz alatti „szélerőmű” (tengeráramlat-erőmű)
4.5. Hullámerőművek
4.6. Világhelyzet
4.7. Az Európai Unió helyzete
4.8. Magyarországi helyzet
4.9. A vízenergia lokális fejlesztő hatása

5. FÖLDHŐ (GEOTERMÁLIS ENERGIA)
5.1. Jellemzői
5.2. A geotermikus energia elhelyezkedése és készletei
5.3. Konduktív hőárammal fűtött tárolók
5.4. Termokonvekcióval fűtött tárolók
5.5. A termálenergia-készletek számítása
5.6. A termálenergia hasznosítása
5.7. A jelenlegi hasznosító rendszerek hatékonyságának növelése
5.8. Hatékonyságnövelő új lehetőségek és rendszerek
5.9. Hibrid és kogeneratív hőhasznosítás
5.10. Világhelyzet
5.11. Az Európai Unió helyzete
5.12. Magyarországi helyzet
5.13. A geotermikus energia lokális fejlesztő hatása

6. A HŐSZIVATTYÚ
6.1. Az előállítás jellemzői
6.2. A hőszivattyú elemei
6.3. A hőszivattyú hasznosítás jellemzői
6.4. A hőszivattyúk csoportosítása
6.5. Az előállítás és alkalmazás tényezői
6.6. Előnyök és hátrányok a fosszilis energiahordozókkal szemben
6.7. Világhelyzet
6.8. Az Európai Unió helyzete
6.9. Magyarországi helyzet
6.10. A hőszivattyú lokális fejlesztő hatása

7. A ZÖLDENERGIA (BIOMASSZA)
7.1. A biomassza osztályozása és hazai tartalékai
7.2. Szilárd halmazállapotú zöld energiahordozó (biomassza)
7.3. Folyékony zöld energiahordozók (biohajtóanyagok)
7.3.1. Alkoholok
7.3.2. Növényi eredetű olajok
7.3.3. Biogáz
7.4. Világhelyzet
7.5. Az Európai Unió helyzete
7.6. Magyarország helyzete
7.6.1. Elméleti zöldenergia potenciál Magyarországon
7.6.2. Hazai erdőgazdasági melléktermék és hulladék évi mennyisége . 111
7.6.3. Nemzeti zöldenergia program három változatban
7.7. A zöldenergia előnyei és hátrányai
7.8. A zöldenergia hordozó hasznosítás hatása az életminőségre
7.9. A zöldenergia lokális fejlesztő hatása

8. HIDROGÉN GAZDASÁG
8.1. Miért a hidrogén?
8.2. Hidrogén termelés
8.3. A biohidrogén termelés mai korlátai
8.4. Hidrogén tárolás
8.5. Hidrogén szállítás és felhasználás
8.6. Hidrogén a globális és helyi politikában
8.7. Hidrogén és biztonság
8.8. Hidrogén és a gazdaságosság
8.9. Jövőkép
8.10. A hidrogén Magyarországon
8.11. A hidrogén energia előnyei, hátrányai
8.12. A hidrogén energia lokális fejlesztő hatása

9. ELEKTROMOS ÁRAM, ZÖLDÁRAM
9.1. Az elektromos áram jellemzői
9.2. Kooperáció, vételezés, teljesítmény-gazdálkodás
9.3. Az elektromos energia felhasználás elemzése
9.4. Az emberiség elektromos energia termelése és felhasználása
9.5. Magyarországi jellemzők
9.5.1. Termelő
9.5.2. Szolgáltató
9.5.3. A települési elektromos energia tényezői
9.6. Az elektromos energia előnyei, hátrányai
9.7. Az elektromos energia lokális fejlesztő hatása

10. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS CSOMAGJA
10.1. Az Európai Unió primer energia igénye és importja, 1990-2030
10.2. Megújuló energiaforrások az EU-ban
10.3. Integrált energia/éghajlat-változási javaslat
10.4. A célkitűzések kiszámítása
10.5. A megújuló energia előnyei az EU-ban
10.5. Az Európai Unió ALTENER, SAVE és EIE programja

11. MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSAI ÉS
AZOK HASZNOSÍTÁSA
11.1. Magyarország energiatermelése és felhasználása
11.2. Magyarország megújuló energiaforrásai
11.3. Információ és ismerethiány oldása
11.4. Regionális tudáscentrum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán

12. A MEGÚJULÓ ENERGIA HATÁSA A VIDÉKFEJLESZTÉSRE
12.1. Megújuló energia és a régiók, megyék, kistérségek, városok,
települések versenyképessége
12.2. Társadalmi szerkezet
12.3. Döntési központok
12.4. A környezet minősége
12.5. A régió társadalmi kohéziója
12.6. Gazdasági szerkezet
12.7. Innovációs kultúra
12.8. Regionális elérhetőség
12.9. Intézményi és társadalmi tőke
12.10. Kis- és középvállalkozások
12.11. Külföldi befektetések
12.12. Infrastruktúra és humán tőke
12.13. Kutatás-fejlesztés
12.14. Foglalkoztatottság
12.15. Munkatermelékenység
12.16. Regionális, térségi, kistérségi, városi/települési jövedelem
12.17. Életminőség, életszínvonal

13. MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS A VIDÉKI FOGLALKOZTATÁS
13.1. A megújuló energiatermelés és hasznosítás hatása a foglalkoztatásra 196
13.2. Foglalkoztatás növelés és a magyar megújuló energia stratégia
13.3. Szociális Zöldenergia Program
13.3.1. A zöldenergia termeléshez szükséges termőföld
13.3.2. A Szociális Zöldenergia Program hatása a hátrányos helyzetű
társadalmi rétegekre, településekre és kistérségekre

14. MEGÚJULÓ ENERGIA TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT – META
14.1. A META létrehozásának indokai
14.2. A META lényege és küldetése
14.3. A META mûködésének alapelvei
14.4. A META tevékenysége és célcsoportjai
14.5. A META Tanácsadási módszerei
14.6. A META tevékenységének eredményei

15. A KISTÉRSÉGI/TELEPÜLÉSI ENERGIARENDSZEREK
15.1. Települési/kistérségi energiafelhasználás változatai
15.2. Kistérségi/települési energia termelési és ellátási rendszer
15.3. A települési/kistérségi energiatermelés komplex rendszere
16. A MAGYAR VIDÉK FELEMELKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI
16.1. Az utóbbi két évtized és a magyar vidék
16.2. A magyar vidék felemelkedéséhez vezető stratégia alapjai
17. ÖSSZEFOGLALÁS
18. SUMMARY
IRODALOMJEGYZÉK
ÁBRAJEGYZÉK
TÁBLÁZATJEGYZÉK

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

BEVEZETÉS

A szerző 25 éve foglalkozik az egyik legfontosabb hazai megújuló energiaforrás,
a zöldenergia termelés és hasznosítás kutatásával. A témában elsőként jelentetett
meg könyvet a Mezőgazdasági Kiadónál 1989-ben Energiaerdő címmel.
A szerző célja ezzel a könyvvel az, hogy elősegítse az új energiahordozó előállítási
és hasznosítási paradigma térnyerését, amelynek az a lényege, hogy a nagy
energiatermelő és ellátó rendszerek mellett és egyre inkább helyettük létrejönnek
a helyi igényeket kiszolgáló túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító
sokpólusú, egyenként kis kapacitású, ám együtt nagy hatóerejű megújuló
energia termelő-szállító-elosztó-fogyasztó rendszerek. A jövő intelligens energiaellátó
rendszere a megújuló energiaforrásokból és azok szétosztó rendszeréből áll,
és az energiapiacon olyan esélyekkel vesz részt, mint az egyéb hagyományos
erőművek. Ez a koncepció a modern információs és kommunikációs technológiákra
alapozott integrált energiaellátó rendszerrel növeli a megújuló energiák gazdasági
hasznát, és ez ma már a vezető ipari országokban fontos szempontot nyújt
a megújuló energiák támogatásához.
A versenyképes decentralizált energiaellátás tárgya tehát az energia előállítása
a fogyasztás helyén, vagy az energia felhasználása a keletkezés helyén, szem előtt
tartva energetikai, ökonómiai és ökológiai szempontokat, mint az optimális
működési energiaköltség, az előállításból származó minimalizált emisszió.
A fenntartható fejlődés egyre sürgetőbb igénnyel követeli meg, a tudományos
technikai és szervezési feltételek pedig egyre inkább lehetővé teszik, hogy az
egész energetikai rendszerben olyan áttörés következzék be, mint amilyennek tanúi
lehettünk az 1960–70-es években, amikor a központi számítógép óriásokat felváltották
a személyi számítógépek. Ez az energetikai paradigma váltás nem lesz
kisebb hatású életünkre, környezetünk minőségére, mint volt a számítástechnikai
forradalom.
Könyvünkkel hozzá kívánunk járulni ehhez az új megújuló energiahordozó
előállítási és hasznosítási paradigma térnyeréséhez, hiszen egyre több jele van annak,
hogy a Föld élővilága nem sokáig fogja elviselni az emberi tevékenység
okozta kártevést. Erre figyelmeztetnek a klímaváltozás drámai fejleményei is.
Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a megújuló energia termelő és felhasználó
szervezetek együttműködési hálózata nélkül nem valósulhat meg a helyi energia12
források jobb kihasználása (sem). Az erőt sokszorozó összefogások nélkül nem leszünk
képesek növelni az energia ellátás biztonságát, csökkenteni az ország energiaimport
függőségét és az energiatermelés és ellátás által okozott környezetterhelést.
Azt kívánom olvasóinknak, hogy legyenek eredményesek és hatékonyak a
megújuló energiára vonatkozó tudás megismerésében és gyakorlati alkalmazásában.
Megújuló energiaforrás olyan energiaforrások közös neve, amelyek egy
jellemző időciklus alatt újra termelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók.
(Magyar nagylexikon, 2001) A megújuló energiaforrások közé tartozik
a közvetlen napenergia – napkollektorok, fotoelektromos átalakítók,
naperőművek –, valamint a közvetett napenergia – szél-, víz-, zöld (biomassza)-,
az árapály-, a földhő- (geotermikus) energia, az óceánok hőtartalma és hullámzásának
energiája. Munkánkban hazai jelentőségének hiánya miatt csak az említés
szintjén foglalkozunk az árapállyal és az óceánok hőtartalmával és hullámzásának
energiájával.
Hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a napenergia, a zöld (biomassza) és a
földhő- (geotermikus) energia termelés és hasznosítás terén, de szél és vízenergia
forrásaink sem elhanyagolhatóak.
Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a rendelkezésünkre álló megújuló energia
források döntő jelentőségre tehetnek szert a magyar vidék felemelkedésében,
hiszen a zöldenergia a gyengébb adottságú termőterületeken is haszonnal termelhető.
Az ország 40%-a alatt forró tenger van, amelynek energiáját számos helyi és
országos célra fele lehet és fel is kell használni. A napenergia helyi hasznosítása
pedig olyan többlet jövedelemszerzési lehetőség, amelyet a leghátrányosabb helyzetű
településeken és kistérségekben is ki lehet aknázni. Azonban lehetőségeink
valóra váltásához elengedhetetlen a természeti erőforrásokra és a társadalmi
tőkére alapozott nemzeti stratégia megalkotása és konzekvens megvalósítása. Ennek
a nemzeti stratégiának lesz része az energetikai stratégia, amely túlnyomórészt
a hazai forrásokra alapozza Magyarország jövőjét; ezen a téren is.
A szerző ebben a könyvében (is) a gyakorlati alkalmazhatóság igényével közelíti
meg a megújuló energiaforrásokat ezért konkrét programokat is bemutat annak
érdekében, hogy elősegítse a közös gondolkodást, hogy minél előbb közüggyé
válhasson a helyi megújuló energia termelés és hasznosítás.
De a szerzőnek nem titkolt szándéka az is, hogy felkeltse a Tisztelt olvasóban
a cselekvési szándékot, mert ha Magyarország ezen a téren sem fogja kiaknázni
páratlan lehetőségeit, akkor nem fog azon nemzetekhez tartozni, amelyek a XXI.
század nyerteseiként vonulnak be a történelembe.
Akkor sem leszünk nyertesek, ha nem döntjük el mielőbb azt, hogy a megújuló
energiák közül melyekben leszünk mintaadók. Erre a legtöbb esélyünk a zöldenergia
és a földhő termelésben és hasznosításban van. De nem úgy, hogy mindent
készen akarunk megkapni, hanem úgy, hogy legalább ezen a két területen
megerősítjük az egész kutatási-fejlesztési-innovációs láncolatot. Akkor leszünk
nyertesek, ha itthon gyártjuk a legfontosabb eszközöket és berendezéseket, amelyek
a zöldenergia és a földhő korszerű, versenyképes termeléséhez és hasznosításához
szükségesek. Akkor leszünk nyertesek ha egész rendszereket tudunk majd
exportálni legalább ezen a két területen.
A modernizáció kulcskérdése az, hogy képesek leszünk-e olyan mentalitásváltásra,
amely révén a kooperációs hajlamunk, együttműködési készségünk
alapvetően megjavul. A modern kor sikeres társadalmai miközben kiterjesztik a
személyi szabadságjogok terrénumait, azon közben egyre több energiát fordítanak
a tevékenységek hatásfokát megsokszorozó erőegyesítések létrehozására és hatékony
működtetésére. A szerző meggyőződése, hogy Magyarország képes lesz
ezen a téren is teljesíteni a modern kor támasztotta igényt.
A regionális zöldenergia termelési és hasznosítási lehetőségek kiaknázására az
erőegyesítés egyik hatékony módja a Megújuló Energia Termelői Csoport és a Regionális
Megújuló Energia Klaszter létrehozása, hatékony működése.
Adatolt módon bizonyítjuk, hogy a magyar mezőgazdaság területhasznosítási
paradigmaváltás előtt áll. A világpiaci és hazai fejlemények oda vezetnek, hogy a
termőföld direkt módon történő energetikai hasznosítása egyre közelebb kerül a
tömeges megvalósításhoz. Azonban a szerző hangsúlyozza, hogy ennek sorrendje
komoly jelentőséggel bír. Először a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket,
majd a parlagokat, hasznosítatlan gyepeket kell energetikai célra hasznosítani
és csak ezt követően a jobb gabonatermő területek egy kisebb részét. És csak
olyan mértékben, amely nem veszélyezteti az élelmiszer ellátást.
A megújuló energia termelés és hasznosítás fontos szerepet kaphat azokban a
hátrányos helyzetű kistérségekben ahol kedvezőtlenek a termőhelyi és/vagy
társadalom-gazdasági-környezeti viszonyok, hiszen a fásszárú energia növények
ezeken a területeken is eredményesen termeszthetők, ezeken a területeken is kitermelhető
és hasznosítható a földhő, itt is fel lehet használni a napenergiát. A megújuló
energiafa termelés és hasznosítás ezeken a területeken alapvetően növeli a
foglalkoztatási lehetőséget, támogatja a helyi jövedelemtermelést és a jövedelmek
nagy részének helyben való felhasználását is. Ennek elősegítésére dolgoztuk ki és
mutatjuk be Szociális Zöldenergia Programot és a Megújuló Energiákra Alapozott
Zöldség Programot.
A szerző kidolgozta a Megújuló Energia Tanácsadó Szolgálat – META – rendszerét,
amely hatékonyan járulhat hozzá ahhoz, hogy Magyarország és a magyar
vidék kiaknázza az új energetikai paradigma lehetőségeit.
13
14
Köszönöm munkatársaimnak Galyasné Dallos Juditnak, Gerencsér Albertnek,
néhai dr. Halupa Lajosnak, Juhász Viktornak, Nagy Zsuzsának, Tóth Jánosnak, dr.
Urbán Lujzának, Urbán Péternek az adatgyűjtésben, az egyes részterületek feltárásában
és a technikai megvalósításban nyújtott segítségét.
Köszönetem fejezem ki hasznos észrevételeikért a lektoroknak Dr. Csáki Csaba és
Dr. Németh Tamás akadémikusoknak.
Köszönetem fejezem ki feleségemnek, Kovács Margitnak, Sándor fiamnak, Krisztina
lányomnak az alkotó munkához biztosított nyugodt körülményekért, amelyek
nélkül ez a könyv sem jöhetett volna létre.
Budapest, 2009. május
Lukács Gergely Sándor

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

A biogáz

Dr. Bai Attila (szerk.) A biogáz

Ár: 4500 Ft Kiadói ár: 3600 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba