Műszaki és beruházási ismeretek

Tartalom

Bevezetés
1. Mezőgazdasági erőgépek és motorok (Lengyel Antal – Vas Attila)
1.1. Belsőégésű motorok
1.1.1. A motor felépítése és működése
1.1.2. Hajtóanyag-ellátó rendszer
1.1.3. Kenés, hűtés
1.2. Gépjárművek hajtásátviteli elemei
1.2.1. A tengelykapcsoló
1.2.2. A sebességváltók
1.2.3. Kiegyenlítőmű és véglehajtás
1.2.4. A kerekes járművek kormányzása
1.2.5. A fékezés és eszközei
1.2.6. A kerekes traktorok járószerkezete
1.2.7. A lánctalpas járművek járószerkezete és kormányzása
1.2.8. A traktorok hidraulikus emelőszerkezete
1.2.9. Teljesítményleadó tengely (TLT)
1.2.10. Villamos motorok
2. A növénytermesztés gépei (Grasselli Gábor – Wachtler István)
2.1. Talajművelő gépek
2.1.1. Eke és szántás
2.1.2. Tárcsás boronák
2.1.3. Szántóföldi és sorközművelő kultivátorok
2.1.4. Kombinátorok
2.1.5. Talajlazító gépek
2.2. Tápanyag-kijuttató gépek
2.2.1. Műtrágyaszóró gépek
2.2.2. Szervestrágya-kijuttató gépek
2.3. Vető-, ültető- és palántázógépek
2.3.1. Burgonyaültető gépek
2.3.2. Palántaültető gépek
2.4. A növényvédelem gépei
2.4.1. A permetező- és porozógépek beállítása
2.5. Az öntözés géprendszere
2.6. A szálastakarmányok betakarításának gépei
2.6.1. Kaszák
2.6.2. Rendrearató gépek
2.6.3. Rendsodró gépek
2.6.4. A szálas széna gyűjtése
2.6.5. Kazalozó gépek
2.6.6. Bálázásos betakarítás
2.6.7. Szecskázógépek
2.7. A gabonabetakarítás gépei
2.7.1. Az aratórész
2.8. Kukorica, napraforgó betakarításának gépei
2.9. A cukorrépa-betakarítás gépei
2.10. A burgonyabetakarítás gépei
2.11. A szőlőtermesztés gépei
2.12. A szántóföldi zöldségtermesztés gépei
2.13. Gyümölcstermesztés
2.14. A szárítás és tárolás géprendszere
3. Állattartási, majori gépek (Tóth László)
3.1. A takarmányok tartósítása erjesztéssel
3.2. Szarvasmarhák elhelyezése és takarmányozása
3.2.1. Takarmányozási munkák gépei a szarvasmarhatartásban
3.3. A sertések elhelyezése és takarmányozása
3.3.1. Etetés
3.4. Baromfifélék elhelyezése és takarmányozása
3.4.1. Etetés
3.4.2. A ketreces baromfitartás (húscsibe)
3.5. Tejtermelés
3.5.1. A fejőberendezések
3.5.2. Fejőberendezések felépítés szerinti felosztása
3.5.3. A fejőberendezések tisztítása
3.5.4. A fejés robotizálása
3.6. A tej kezelése a termőhelyen
3.6.1. Hűtési rendszerek
3.7. Állattartó telepek automatizált irányítása
3.8. Itatóberendezések
3.9. Az almozás és trágyaeltávolítás gépesítése
3.9.1. A mélyalom eltávolítása
3.9.2. A hígtrágya kezelése
3.9.3. A hígtrágya részleges tisztítása
3.9.4. Biogáztermelés
4. A gépi technológiák tervezése (Husti István)
4.1. A technológia fogalma
4.2. A technológiatervezés
4.3. A technológiák fejlesztése
5. A gépüzemeltetés alapjai (Nagy Béla)
5.1. A gépüzemeltetés jelentősége, fogalma,
megismerésének módszere
5.2. A gépüzemeltetés rendszertechnikája
5.3. A gépüzemeltetés fogalma, alapfolyamatai
5.3.1. A hatékony irányítás eszköze: az információ
5.3.2. A géphasználati folyamattervezés néhány alapeleme
5.3.3. A gépek technikai színvonala, korszerűsége
5.4. A műszaki kiszolgálás folyamat jellemzése
5.4.1. A műszaki diagnosztikai vizsgálatok
5.4.2. A karbantartás fogalma, tervezésének szempontjai
6. A megújuló energiák (Grasselli Gábor – Szenderei János)
6.1. Megújuló energiaforrások rendszere
6.1.1. Az energiafogalmak definíciói
6.2. A napenergia hasznosítása
6.3. Szélenergia
6.3.1. A szélenergia hasznosítása
6.4. A víz, mint megújuló energiaforrás
6.4.1. A vízenergia-hasznosítás általános kérdései
6.4.2. Vízierőművek osztályozása
6.4.3. A szivattyús energiatározók
6.5. Geotermikus energia
6.6. A biomassza energetikai hasznosítása
6.6.1. A jellemző ellátási láncok
6.6.2. Átalakítási lehetőségek vég-, illetve hasznos energiává
6.6.3. Biomassza az energiarendszerben
7. Munkabiztonsági elvek (Mezei József)
7.1. A munkaeszközök általános munkavédelmi követelményei
7.2. Traktorok és mezőgazdasági gépek speciális
biztonsági követelményei
7.2.1. A gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek
7.2.2. A munkavégzésre vonatkozó lényeges biztonsági
követelmények
7.3. A talajműveléssel kapcsolatos munkabiztonsági követelmények
7.4. Tápanyag-visszapótlás munkabiztonsági követelményei
7.5. A növényvédelem munkabiztonsági követelményei
7.6. A szárítás munkabiztonsági követelményei
7.7. Vetés, ültetés munkabiztonsági követelményei
7.8. Betakarítás munkabiztonsági követelményei
7.9. A kertészeti termelés munkabiztonsága
7.9.1. Szőlő
7.9.2. Gyümölcs
7.10. Az állattenyésztés munkabiztonsága
8. Beruházási ismeretek (Daróczi Miklós – Husti István)
8.1. A beruházás fogalma
8.2. A beruházások csoportosítása
8.3. A beruházási folyamat szakaszai
8.3.1. A beruházás előkészítése
8.3.2. A beruházási projektstratégia kialakítása
8.3.3. Fizikai megvalósítás
8.3.4. Utóelemzés
8.4. A beruházási döntések gazdaságossági megalapozása
8.4.1. A beruházási döntések ökonómiai sajátosságaiés
a döntés-előkészítéssel szemben támasztott követelmények
8.4.2. A beruházás-gazdaságossági kalkulációk célja,
jelentősége és típusai
8.4.3. A beruházás-gazdaságossági számítások módszerei
8.4.4. A beruházás-gazdaságossági számítások főbb mutatói
Terminológiai szótár (Husti István)
Irodalom

Bevezetés

A mezőgazdasági termelésben, annak fejlesztésében meghatározó szerepe van a műszaki tudásnak és a beruházásokkal kapcsolatos ismereteknek. Kiadványunk legfőbb célja ezen ismeretek rendszerezett, szándékaink szerint olvasmányos formában történő
közreadása.
A szakmai anyag egyes fejezeteit az adott témakör avatott szakértői, hazánkban elismert szakemberei állították össze. Fontos azt is megemlíteni, hogy szerzőink mindegyike a felsőoktatásban dolgozik és hosszú időn keresztül formálódott tapasztalatokkal rendelkezik.
Ezek a tények egyfajta garanciát jelenthetnek arra, hogy a kiadvány az oktatásban és a szakmai gyakorlatban is hasznosulni fog. A végső hasznosuláshoz természetesen
nem elég a szerzői akarat, ahhoz a felhasználók motiváltsága is elengedhetetlen.
A kiadvány anyagának összeállítása során a szerzői kollektíva számára nem kis kihívást jelentett, hogy a terjedelmi korlátok között megtalálja azt az ismerethalmazt,
ami egyaránt kielégítheti a felhasználói igényeket. A szerzők törekvése a „szükséges és még elégséges” vezérelv következetes érvényesítése volt, azaz igyekeztünk mindent leírni, amit fontosnak tartunk, ugyanakkor nem szeretnénk az Olvasók
tűrőképességét sem próbára tenni. Utóbbi okok miatt kerüljük a túlzottan elvont fejtegetéseket, a bonyolult összefüggések levezetését. Hisszük, hogy végső formájában sikerült összhangot teremteni a kiadvány címe és tartalma között.
A szakmai anyag nyolc fejezetből épül fel.
Az első a mezőgazdasági erőgépek és motorok legfontosabb jellemzőivel és konstrukciós kérdéseivel foglalkozik. A fejezet jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdasági termelést segítő géprendszerekben maghatározó az erőgépek szerepe. A
mezőgazdasági termelési feladatok ellátásához szükséges mechanikai munka forrását általában a valamilyen motorral szerelt erőgép biztosítja. Ezért, aki a mezőgazdaság
műszaki kérdéseivel foglalkozik, kikerülhetetlenül szembekerül az erőgépekhez tapadó tudnivalókkal.
A második fejezet a mezőgazdaságban ugyancsak meghatározó növénytermesztés gépeivel foglalkozik. Itt is a szerkezeti ismeretek tárgyalása kap elsőbbséget, azonban
ahol lehet, utalunk a használattal kapcsolatos tudnivalókra is. A fejezet nem teljes körű, azonban a legfontosabb növényeink meghatározó műveleteihez használt gépeket érintjük a tananyagban.
Ebben a fejezetben érintjük a meghatározó kertészeti gépek néhány kérdését is.
A harmadik fejezet az állattartási, illetve majori munkák gépeivel foglalkozik. Tudható, hogy az állattartási munkák számos sajátossággal rendelkeznek a növénytermesztéshez viszonyítva. Ezek a sajátosságok a gépi megoldásokban is kifejeződnek.
A gépek szerkezeti jellemzőin túl, utalunk az egyes műveletek főbb sajátosságaira és a géphasználat során követendő gyakorlati szempontokra is.
A negyedik fejezet a gépi technológiák tervezési alapkérdéseivel foglalkozik. Ahhoz,
hogy a gépek rendeltetésszerű munkája meghozza az elvárt eredményeket, szükség van a munkavégzés „hogyan”-jában, a technológiákban megtestesülő egyéb feltételek meglétére is.
A precíz technológiatervezés éppen arra hívatott, hogy a feltételek halmazát egységbe szervezze, megteremtve ezzel a racionális géphasználat alapját.
A racionális géphasználathoz az is kell, hogy tisztában legyünk a gépüzemeltetés elveivel. Ezért foglalkozunk e témakörrel az ötödik modulban. A géphasználat szervezése során követendő rendszerelméleti kérdések tárgyalásán túl itt érintjük a műszaki
kiszolgálással, azon belül a diagnosztikával és a karbantartással kapcsolatos tudnivalókat is.
A hatodik fejezetben a mezőgazdálkodás jelene-jövője szempontjából lényeges megújuló energiaforrásokkal foglalkozunk. Az itt tárgyaltak – műszaki jelentőségükön túl – abból a szempontból is fontosak lehetnek, hogy a jövő mezőgazdasága
mennyire lesz képes saját energiaszükségletének előállítására, illetve a kapcsolódó (nem csak műszaki) feladatok ellátására.
A hetedik részben a munkabiztonsági elvekkel és azok gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk.
E témakör jelentőségét az emberi egészség megőrzésének fontossága, az azzal összefüggő biztonságtechnikai megoldások ismeretének és alkalmazásának szükségessége biztosítja. Kiadványunk a gépekkel és műveletekkel kapcsolatos biztonságtechnikai tudnivalókat egyaránt tartalmaz, és lehetőséget ad a vonatkozó jogszabályi háttér egyidejű megismerésére is.
A kiadvány nyolcadik, záró fejezetében a beruházásokkal összefüggő legfontosabb fogalmi és megvalósítási kérdésekkel foglalkozunk, kiemelve a beruházások gazdaságossági vizsgálatának lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat. Mindezek
birtokában korrektebben végezhető el a beruházások tervezése, gazdasági megalapozása és a beruházási változatok versenyeztetése.
A szakmai anyag egyes moduljai önállóan (is) értelmezhetők. Ezt segíthetik az adott fejezet elején található bevezető gondolatok.
A kiadvány végén közöljük azon forrásmunkák jegyzékét, amelyeket szerzőink
felhasználtak az egyes fejezetek összeállítása során. Ezeket jó szívvel ajánlhatjuk tanulmányozásra
mindazok számára, akik az anyagunkban közölteknél szélesebb, mélyebb
ismeretekre kívánnak szert tenni.
Ugyancsak a kiadvány végén fogalomtárat talál az Olvasó. Az itt közölt fogalmak
jelentik az egyes fejezetek anyagának meghatározó elemeit, ezért biztos tudásuk a szakmai anyag egészének tudása végett, kiemelten fontos.
Őszintén reméljük, hogy a kiadványban közöltek ismeretében a felhasználó képes lesz a mezőgazdálkodással (és bizonyos fokig a vidékfejlesztéssel) kapcsolatos alapvető műszaki tudnivalók megértésére és tudatosabb alkalmazására. Ezen ismeretek
birtokában tudásuk komplexebbé válik, és jobb eséllyel vehetnek részt a mezőgazdálkodással foglalkozó szakmai feladatok megoldásában.