Keresés Könyvkategóriák Folyóiratok

Ökológiai gazdálkodás

Ökológiai gazdálkodás

Szerző: Dr. Radics László

Leírás: „Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és a szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük.” Az ökológiai gazdálkodás világszerte az egyetlen olyan ágazat a mezőgazdaságban, amely dinamikusan fejlődik. Termékeire mind nagyobb szükség van. Mondhatjuk azt is, korlátlan piac áll rendelkezésre. Mit jelent ily módon termelni, élni, gondolkodni? Erre ad választ a könyv.

Terjedelem: 316 oldal

ISBN: 9789636573294

Méret: B5

Súly: 700 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 3 800 Ft
Kedvezményes ár: 3 040 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: 4.1 Ökológiai gyümölcstermesztés 4.1.1 Az ökológiai gyümölcstermesztés helye és jelentősége Az ökológiai gyümölcstermesztés lehetséges színterei: - biogyümölcs-termesztés áru... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Tartalom Előszó 1. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései 1.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma, helyzete a világon, Európában és hazánkban 1.1.1. Az ökológiai gazdálkod... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

4.1 Ökológiai gyümölcstermesztés

4.1.1 Az ökológiai gyümölcstermesztés helye és jelentősége

Az ökológiai gyümölcstermesztés lehetséges színterei:
- biogyümölcs-termesztés árutermelő kis- és nagyüzemekben,
- önellátó házikertekben, hobbikertekben,
- szórványgyümölcsösökben.

A gyümölcsnek nemcsak mint nagy biológiai értékű élelmiszernek — a biogyümölcs fokozottan az — van a nemzetgazdaságban fontos szerepe, hanem a gyümölcsfa, a gyümölcsös jelentős tájesztétikai tényező is. Ezek a funkciók a történelmi múltban is - meg nem fogalmazottan — mindig érvényesültek. Napjainkban az egészséges táplálkozásban egyre nő a gyümölcsfogyasztás szerepe és a szabadidő kulturált eltöltésében is fokozódik a házikertek, kertes családi otthonok iránti igény. A vidéki élet reneszánszát éljük, a falusi turizmus egyre nagyobb tömegeket mozgat. Az erdők alján, a mezei utak mentén álló szórvány gyümölcsösök, a családi házak és a hobbikertek gyümölcsfái jelentősen hozzájárulnak a táj szépségéhez virágzásuktól kezdve a csillogó gyümölcsökön át az őszi lombozat változatos színpompájáig. Mindez a szépség tiszta örömének és az egészség természetes forrásának élményét nyújtja. Ezeknek a színtereknek a fenntartása, megújítása, sőt bővítése fontos feladat a jövő számára, mert ezek az ökoszisztéma egyensúlyának őrzői, a megbomlott egyensúly helyreállításának kiindulópontjai lehetnek.
Az ökológiai gyümölcstermesztés a tárgyi hasznán kívül — természetidegen anyagoktól mentes, egészséges és kiváló fogyasztási értékű gyümölcs — üzenetet is hordoz. Ősi, de ma újra felfedezett életérzést sugall: vissza a természethez, az érintetlen természeti környezet és a tájképi szépségek megbecsüléséhez, és talán az előttünk élt nemzedékek nyugodtabb falusi életét is idézi.
Az ökológiai gyümölcstermesztés azonban egyik színtéren sem jelentheti a gyümölcsfák elhanyagolását, a termesztéstechnika teljes elhagyását. Vannak hazai és nemzetközileg is szabályozott előírások (lásd függelék), aamelyeket az eredményesség érdekében követnünk kell. Ezeket foglaljuk össze röviden a következőkben.

Az ökológiai gyümölcstermesztés előfeltételei:
- elkötelezettség;
- reális piacfelmérés (megtermelhető és eladható termékek, vevőkör);
- termőhelyi adottságok ismerete (a piaci igények mellett ezek döntik el, hogy mit és mennyit termelhetünk;
- a célok és a szükséges tennivalók pontos meghatározása;
- magas fokú szakértelem, folyamatos továbbképzés.
Jelen munka arra irányul, hogy az ökológiai szemléletű termesztés sajátos követelményeit és az alternatív termesztési eljárások alapjait bemutassa. Aki ökológiai gyümölcstermesztéshez kezd, nem nélkülözheti a termesztéstechnológia részletes megismerését megfelelő szakkönyvekből.

Ökológiai gyümölcstermesztés folytatható:
- új biogyümölcsös-ültetvény telepítésével,
- hagyományos technológiával kezelt ültetvény átállításával,
- bioházikertben,
- szórványgyümölcsösben.
Ezekhez az eltérő körülmények miatt különböző megoldások szükségesek, de az alapkoncepció azonos, amelyet összefoglalóan az új bioültetvény létesítése kapcsán ismertetünk. Az átállításról és a szórvány gyümölcsösről külön teszünk említést.
A biotermesztésben való részvétel feltételeit a 2/2000 FVM/KVM rendelet szabályozza. Ugyanez rögzíti azokat a talajtermékenységet fenntartó és fokozó, valamint növényvédő anyagokat, aamelyeket a biogyümölcs-termesztésben használni szabad. A bio minősítés megszerzéséhez három év ellenőrzött átállási időszak szükséges, amelynek rövidítésére csak speciális esetben — engedélyeztetés után — van lehetőség. Nemcsak a meglévő gyümölcsöst, hanem az új ültetvény területét is át kell állítani. A telepítés megkezdésekor, a Magyarországon akkreditált minősítő szervezettel (Biokontroll Kht) ellenőrzési szerződést kell kötni.

Új biogyümölcsös telepítése

A termőhely kiválasztása. Ökológiai gyümölcstermesztés számára alkalmas terület kiválasztásakor elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a környezetből semmilyen természetidegen anyag ne szennyezhesse a területünket. A szomszédok felől sem műtrágya-bemosódás, sem növényvédőszer-átsodródás nem következhet be. A környéken olyan ipari üzem ne legyen, amely valamilyen módon szennyezhetné a területet vagy a növényzetet. Követelmény, hogy a talaj nehézfém-terheltsége ne lépje túl a környezetvédelmi hatóság által meghatározott, megengedett értéket.
Ökológiai gyümölcstermesztés csak olyan természeti adottságok között folytatható eredményesen, ahol a termeszteni kívánt faj (illetve fajta) igényei optimálisan kielégíthetők. Az ettől eltérő feltételrendszer javítása többletráfordításokat igényel, amelyek esetenként az ökológiai gazdálkodás előírásaival sem egyeztethetők össze. A termőhelyi alkalmasság elbírálása ezért az ökológiai gyümölcstermesztés alapkérdése, akár egy adott faj termesztéséhez keresünk megfelelő területet, akár az adott területünkhöz választunk megfelelő gyümölcs fajt ill. fajtát.
A termőhely kiválasztásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni:
- éghajlati adottságok,
- domborzati viszonyok, kitettség,
- talaj adottságok.

Az egyes gyümölcsfajok éghajlati igényei

Fény. Fényigényes fajok: az őszibarack, a mandula, a kajszi, a málna, a dió. Az almánál fényigényesebb a körte, a szilva kevésbé fényigényes.
Árnyéktűrő fajok: a ribiszke, a szamóca, a köszméte, az áfonya, a mogyoró.

Hőmérséklet. A téli fagyokra érzékeny fajok: az őszibarack, a kajszi, a mandula, a körte, az alma. Ezek a fajok azokon a területeken nem termeszthetők, ahol az abszolút minimumok a –20 oC-ot rendszeresen elérik vagy a hőmérséklet tartósan –15 oC körül alakul.
A tavaszi fagyokkal szembeni érzékenység elsősorban a virágzási idővel függ össze. A korán virágzó fajok fagykockázata nagyobb, amely csökkenthető öntözéssel és fagyvédelmi füstöléssel (4.1. kép). A korai virágzási időcsoportba tartoznak: a mogyoró, a som, a mandula, a kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a körte, a dió. Később virágzók, ezért kisebb fagykockázatúak: a köszméte, a meggy, az alma, a szamóca, a szilva, a ribiszke, a birs, a berkenye, a naspolya, a málna, a szeder, a gesztenye.
Az egyes gyümölcsfajokon belül a fajták között jelentős fagyérzékenységbeli különbségek találhatók, ezért telepítés előtt fajták szintjén is vizsgálni kell a telepítési alkalmasságot.
A téli fagytűrés az egyes gyümölcsfajok téli mélynyugalmának hosszával van összefüggésben, ezért amennyiben egy adott faj esetében erre lehetőség van, a mi körülményeink között a hosszabb mélynyugalmú fajtákat kell választanunk. (1000 óra +7 oC fölött.). A rövid mélynyugalmú fajták enyhe januári napokon megkezdik vegetációjukat, és egy későbbi lehűléskor súlyosan károsodnak.
Melegigényes fajok a tenyészidőszakban legalább 3200 oC hőmérsékleti összeget kívánnak. Ezek: az őszibarack, a mandula, a kajszi és a Delicious fajtakörhöz tartozó almák. Közepesen melegigényes fajok: a körte, a birs, a cseresznye, a szeder, a berkenye, a dió, a gesztenye. Hűvös éghajlatot kedvelő fajok igénye nem haladja meg a 3100 oC hőmérsékleti összeget. Ilyenek: az alma legtöbb fajtája, a piros- és a feketeribiszke, az áfonya, a málna, a mogyoró. Közömbös hőigényű fajok: a szamóca, meggy, a naspolya, a som.

Vízigény. A nagy vízigényű fajok legalább 700–800 mm csapadékot kívánnak évente. Ilyenek az alma, a körte, a birs, a szilva, a szamóca, a málna, a szeder, a feketeribiszke, a dió. Ezek a fajok egyben a nagyobb páratartalmú, szélcsendes fekvéseket kedvelik.
A közepes vízigényű fajok évi 600 mm csapadékösszeget kívánnak. Ilyen a cseresznye, az őszibarack, a kajszi, a piros ribiszke, a köszméte, a berkenye.
A kis vízigényű fajok évi csapadék szükséglete 500 mm. Ilyenek a meggy, a mandula, a naspolya, a som.
A kis vízigény- és a szárazságtűrés nem azonos fogalmak. Azonos csoportba tartozó fajok eltérő módon viselik el az aszályt.
A jégverés, mint a csapadék egyik negatív formája súlyos károkat okoz, ezért új telepítésnél kerüljük a jégjárt területeket vagy jégvédő hálóval kell ellene védekeznünk.

Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

Komposztálás

Komposztálás

A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben, régóta alkalmazott módszer a komposztálás. A mezőgazdasági tevékenységek során keletkező növényi hulladékok, ezzel az eljárással természetes, hasznos anyaggá válnak. A komposztálás a biogazdálkodás egyik alapvető eljárása, s mint ilyen, a környezettudatos mezőgazdasági termelés része. Hasznos olvasmány mindazoknak, akik tenni akarnak a környezetükért, használhatják gyakorló szakemberek, valamint a téma iránt érdeklődők egyaránt.

Eredeti ár: 2 900 Ft
Kedvezményes ár: 2 320 Ft

Környezet, tudat, gazdálkodás

Környezet, tudat, gazdálkodás

Az emberiség civilizáltságának egyik legfajsúlyosabb elemévé vált a környezet fenntartása. A környezettudatos cselekvés ma már filozófiai felfogást, rendszert képez, bár a mindennapi gyakorlat, az ésszerű magatartásra rendre rácáfol. Ezért az egész piacgazdaság minden elemében keresni, érvényesíteni kell a kömyezettudatos magatartást. Ebben a könyvben két fiatal kutató doktor tesz bizonyságot az agrárgazdálkodástál a marketingig a környezettudatosságról, rámutatva a sikeres ás sikertelen kezdeményezésekre. A két szerző doktori értekezése más-más adatbázisból indult el, de megállapításaik, a környezettudatos magatartásról egy integrálható rendszerbe illeszkedett. Ebből a felismerésből fakadt a szerkesztői ambíció a két tehetséges kutató munkájának egyesítésére, közös elhatározásuk alapján. A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékánjaként a két szerző munkáját büszkén és meggyőződéssel ajánlom az olvasók szíves figyelmébe, bizonyára sorról sorra közelebb fognak jutni a környezettudatos szemlélethez, amelynek útján az bizonyára társadalmi erővé válik, mindnyájunk hasznára. Ez a könyv akár tankönyv is lehet, de nem kötelező olvasmány, hanem szemléletformáló a mai viszonyok között.

Eredeti ár: 3 300 Ft
Kedvezményes ár: 2 640 Ft

Növények fenntartható termesztése

Növények fenntartható termesztése

A szerző célja, hogy feltárja azokat a növényélettani, ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteket, melyek a szép kertek karbantartásának alapját képezik, legyen szó akár haszon-, akár díszkertről.

Eredeti ár: 4 000 Ft
Kedvezményes ár: 3 200 Ft

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei