A vidékfejlesztés kézikönyve

Tartalomjegyzék


BEVEZETÉS

1. TERÜLETFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS
1.1. Város és vidék
1.2. Területfejlesztés, vidékfejlesztés
1.2.1. Területfejlesztési alapfogalmak
1.2.2. Vidékfejlesztés
1.2.3. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összevetése
1.3. Intézményrendszer
1.3.1. Országos Területfejlesztési Tanács
1.3.2. Regionális Fejlesztési Tanács
1.3.3. Megyei Területfejlesztési Tanács
1.4. Kistérségi szerveződések

2. NUTS SZINTEK ÉS JELLEMZŐIK AZ EURÓPAI
UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
2.1. NUTS szintek az Európai Unióban
2.1.1. NUTS szintek jellemzői az egyes országokban
2.2. Az Európai Unió vidékpolitikája
2.3. A magyar területi statisztikai osztályozási rendszer
2.4. A tervezési statisztikai régiók
2.4.1. A tervezési statisztikai régiók fontosabb jellemzői
és azok változása
2.4.1.1. A népesség területi megoszlása
2.4.1.2. Az aktív korú népesség gazdasági aktivitása
2.4.1.3. A munkanélküliség alakulása
2.4.1.4. Az átlagkereset alakulása
2.4.1.5. A bruttó hazai termék értékszámai
2.4.1.6. A vállalkozások száma
2.4.1.7. Külföldi tőkeimport
2.4.1.8. Az ipari hozzáadott érték alakulása
2.4.1.9. Ipari parkok jellemzői
2.4.1.10. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának jellemzői
2.4.1.11. Kereskedelmi szálláshelyek száma
2.4.1.12. Tudományos kutatási létszám és a kutatási
ráfordítás jellemzői
2.4.1.13. Háztartások jövedelme
2.4.1.14. A járóbeteg-ellátás gyógykezelési esetei
2.4.1.15. Nappali tagozatos hallgatók a felsőoktatásban
2.4.1.16. Szennyvízcsatorna-ellátottság
2.4.1.17. Személygépkocsi-ellátottság
2.5. A kistérségek rangsora
2.5.1. Kistérségi fejlettségi mutatók
2.5.2. Kistérségek fejlettsége
2.5.3. Kistérségi rangsor a gazdasági szervezetek sűrűsége alapján
2.5.4. A települési szint
2.6. Munkamegosztás a vidékfejlesztés aktorai között
2.6.1. Lakosok
2.6.2. Közigazgatás
2.6.3. Oktatás, kutatás, külső szakértők
2.6.4. Civil szféra
2.6.5. Vállalkozók, menedzserek

3. A VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAKÉSZÍTÉS,
ALULRÓL ÉPÍTKEZŐ (BOTTOM UP) MODELLBEN
3.1. A vidékfejlesztés stratégiai tervezése
3.1.1. Célcsoport és a célterület lehatárolása
3.1.2. A helyi stratégiai csoport kiválasztása
3.1.3. A helyzet feltárása
3.1.3.1. Az adatok feldolgozása
3.1.3.2. SWOT analfzis
3.1.4. A fejlesztési cél, ajövőkép meghatározása
3.1.5. A célállapothoz vezető Út
3.1.6. Monitoring és visszacsatolás

4. TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSMARKETING
4.1. Települések és piacok
4.2. Településmarketing
4.2.1. A településmarketing célcsoportjai
4.2.2. Tervezési megközelítések
4.3. A település/városmarketing mint tervezési eszköz
4.3.1. A városmarketing folyamata
4.3.1.1. Piac(ok) elemzés(e)
4.3.1.2 Célok és tervezési stratégiák kidolgozása
4.3.1.3. A földrajzi marketing—mix meghatározása
4.4. A marketingtervezés mint iteratív folyamat
4.5. A piac elemzése
4.5.1. A piac auditálása
4.5.1.1 Az auditálás fajtái
4.5.2. Piacszegmentálás
4.6. A fogyasztói döntéshozatal .
4.7. A termék formálása
4.7.1. Erőforrások
4.7.2. Néhány jó tanács a termék megformálásához
4.8. Helyek és helyimázsok
4.8.1. A helyimázsok vizsgálata
4.8.2. Helyimázsok osztályozása
4.8.3. A turizmusmarketing sajátosságai
4.9. Az imázsformálás és a helyek promóciója
4.9.1. Imázsépítés
4.9.2. A helypromóció sajátossága
4.9.3. A helyimázsok közvetítése
4.9.4. A hely reklámozásának nehézségei
4.9.5. Marketingkommunikáció
4.10. Településmarketing a gyakorlatban
4.11. Településmarketing időközi értékelése
4.11.1. Hiedelmek, félreértések
4.11.2. A településmarketing sikerének feltételei
4.11.3. A siker következményei

5. FINANSZÍROZÁS
5.1. Kockázati tőke
5.2. Vidékfejlesztés és agrártámogatás, CAP reform
és az AGENDA 2000 az Európai Unióban
5.2.1. A CAP reform
5.2.2. Az AGENDA 2000
5.3. Az Európai Unió fenntartható vidékfejlesztési támogatási
rendszere az Európai Mezőgazdasági Orientációs
és Garanciaalapból (EMOGA)
5.3.1. Vidékfejlesztési intézkedések
5.3.1.1. Mezőgazdasági vállalkozások befektetései
5.3.1.2. Fiatal gazdálkodók induló támogatása
5.3.1.3. Képzés
5.3.1.4. Korai nyugdíjazás
5.3.1.5. Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi
megszorítások alá tartozó térségek
5.3.1.6. Agrárkörnyezet
5.3.1.7. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának
és értékesítésének fejlesztése
5.3.1.8. Erdőgazdálkodás
5.3.1.9. A vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének
elősegítése
5.3.2.Általános alapelvek, közigazgatási és pénzügyi
vonatkozású rendelkezések
5.3.2.1. Programozás
5.4. A gazdaságilag életképes, félig önellátó mezőgazdasági
termelők támogatása az Európai Unióban
5.5. A SAPARD program célterületei, feltételei, kondíciói
Magyarországon
5.5.1. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása
5.5.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának
és marketingjének fejlesztése
5.5.3. A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása
5.5.4. EU pályázati lehetőségek összefoglalója
5.6. A hálózati alapon szerveződő térségi gazdaság
fejlesztési tényezői

6. KÉT KISVÁROS PÉLDÁJA
6.1. Jászárokszállás a törekvő jász város
6.1.1. A város gazdasága
6.1.2. A tőkecsábítások története
6.1.3. A sok Új munkahely hatása
6.2. Rétság a tó’kemágnes
6.2.1. Az Eszak Magyarországi régió legfontosabb jellemzői
6.2.2. Rétság kistérség helyzete és perspektívája
6.2.2.1. A Rétsági kistérség néhány jellemzője
6.2.2.2. Nagyarányú ipartelepítés az 1990-es évek közepétól

IRODALOM

4.10. Településmarketing a gyakorlatban

Ebben a fejezetben a szervezetek és az eljárások közötti kapcsolatokat vesszük górcső alá. A szervezet és a marketingeljárások kölcsönhatásban vannak egymással.
Két nézőpontból vizsgáljuk ezt. A piactervezési célra alapított szervezetek esetében gyakori, hogy marketing válaszokkal kezelnek várostervezési problémákat. E szervezet tevékenységének a piactervezés szerves része.
Vannak elsősorban nem piactervezési célra alapított szervek, amelyek működésében a marketing szellemének és filozófiájának alkalmazása szerkezeti, szemléleti és módszertani változásokat okozott.
A marketing felhasználási lehetőségei sokkal szélesebbek annál, hogy csupán speciálisan az alkalmazásra létrehozott magán vagy közszolgálati ‘szervezetek feladatának tekintsük.
Ashworth és Voogd (1997) szerint, a közösségi várostervezési elképzelésekhez nem lehet egyértelműen hozzárendelni egy, a gyakorlati megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges szervezeti struktúrát.

A két véglet között a szervezeteket három nagyobb
kategóriába sorolhatjuk:
1. Közhivatalok vagy közhatóságok, amelyek elsősorban közösségi célok érdekében működnek, többek között egyes konkrét szolgáltatások piacain.
2. Ügynökségek, irodák (magán-, vagy közszolgálati), amelyek bizonyos gazdasági és társadalmi funkciók támogatására szakosodott, korlátolt felelősségű,
egymással versengő szervezetek. Működésük jogilag független, funkcionálisan viszont egyes szélesebb jogkörrel rendelkező közhivatalok munkájához kapcsolódik.
3. Partneri kapcsolatok: (akár két közszolgálati, akár egy közszolgálati és egy magánintézmény részvételével), amelyek eltérő gazdasági és társadalmi szinten
kollektív célok érdekében jönnek létre. A felelősséget, a pénzügyeket, a munkavégzést és az irányítást különféle arányban osztják meg.

A kooperációnak nyolc különböző szintjét sorolhatjuk fel. Az együttműködés intenzitása szerinti növekvő sorrendben ezek a következők:
1. az egymásra irányuló figyelem,
2. a kiépített kommunikációs csatornák, a lehetőség egymás jobb megértésére,
3. a tevékenységek megbeszélése, általános szakmai viták,
4. konzultálás a végzett tevékenységekről és tervekről,
5. együttes részvétel a döntéshozásban,
6. közös szándéknyilatkozat kibocsátása,
7. együttműködési egyezmény,
8. közös projekt kialakítása; vegyes vállalat alapítása.

A kormányzati szervek és a magánvállalkozások közti együttműködés nem egyszerű kérdés. Létrejöttükhöz számos feltételnek kell teljesülnie.
Ezeket öt fő kategóriába sorolhatjuk, amelyek közül az első a személyes viszonyra vonatkozó feltételeket tartalmazza. Ezek a jó társas kapcsolat a felek között, a kölcsönös bizalom, a saját nézetekkel kapcsolatos rugalmasság, a bizalom, a kapcsolat tartósságában, a hatékony döntéshozatali eljárás.
A második a kormányzati-politikai feltételek megléte, vagyis a politikai képviselők támogatása, a kormányzati szerveknek és harmadik személyeknek adott beleszólási jogok. A jogi feltételek közül alapvető az, hogy valamennyi résztvevő jogait és kötelességeit nyíltan határozzák meg. A szervezeti feltételek közül kiemeljük a projektek megfelelő kialakítását, időzítését és a menedzseri feladatok hatékony felügyeletét. Végül a pénzügyi-gazdasági feltételek közül fontosnak tartjuk a belsők és külsők tőkebefektetését, a kockázat, haszon, veszteség, megoszlási módszert, a közös pénzügyi szervezetet, a rendszeres számviteli és pénzügyi ellenőrzés kialakítását.
E szempontok felől már a projektek kidolgozásának korai szakaszában dönteni kell. Ha a kormányzati szervek és a magánvállalkozások kooperációja hatékony, akkor olyan Új finanszírozási konstrukciók jöhetnek létre, amelyek megnövelik a település gazdasági és kulturális potenciálját. Ennek olyan kimenete is lehet, ami megnöveli a település marketingkommunikációjának hatásfokát, ami újabb erőforrások település- re szervezésének alapját jelentheti. A települést irányító önkormányzat és a helyi vállalkozások együttműködésére alkalmas eszköz lehet — esetleg több más településsel összefogva -kockázati tőkealap szervezése. Az önkormányzat a tőkebefektetések szervezésére létrehozhat marketingügynökséget, vagy ha ezt a település mérete nem teszi lehetővé, akkor megbízhat marketingcéget, vagy alkalmazhat képzett marketing-munkatársat. Azonban ezek az intézkedések nem helyettesíthetik a település vezetőjének, vezetőinek ezzel kapcsolatos tevékenységét.
A projektek kidolgozást általában öt lépésre bontják: javaslat, előkészítés, finanszírozás, kivitelezés, és végül működtetés és fenntartás.
Ezek közül a javaslattétel fázisa meglehetősen összetett, a várostervezési eljárások legtöbbször a projekt-kidolgozási folyamat e szakaszára irányulnak.