Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért

Tartalomjegyzék:


BEVEZETÉS

1. A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE
AZ EZREDFORDULÓN
1.1. Kisvállalkozás és nagyvállalkozás összevetése
1.2. A magyar kisvállalkozások SWOT analízise
1.3. A kisvállalkozások helyzetének általános jellemzői
1.4. A makrogazdasági tényezők és a kisvállalkozások
1.5. A kisvállalkozások hazai szabályozási környezete
1.6. Az európai uniós csatlakozás és a kisvállalkozások
1.7. A kisvállalkozások jogszabályi környezete
1.8. Kisvállalkozások megszűnése, megszüntetése
1.9. A kisvállalkozások jellemzői
1.10. A kivállalkozások fejlesztését támogató szervezetek
1.11. A kisvállalkozásokat finanszírozó intézmények
1.12. A kisvállalkozások innovációját és műszaki fejlesztését támogató intézmények
1.13. Kisvállalkozási támogatások
1.14. Belföldi kedvezményes kisvállalkozói hitelek
1.15. Külföldi fejlesztési bankok által nyújtott hitelek
1.16. Phare kisvállalkozási programjai
1.17. A magyarországi vállalkozóképzés jellemzői és problémái
1.18. Az eredményes kisvállalkozás működési feltételei

2. A KISVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS KEZELÉSE EURÓPA 19 FEJLETT
ÁLLAMÁBAN, AZ EU-TAGÁLLAMAIBAN ÉS JAPÁNBAN
2.1. A KKV-k helye az európai foglalkoztatásban — kitekintés a világgazdaságra
2.2. Az EU kis- és középvállalkozói programja
2.3. Kisvállalkozások helyzete és nemzeti menedzselése Japánban

3. A HÁLÓZATI GAZDASÁG ALAPVETŐ ELEMEI
3.l. Ipari parkok
3.2. Technológiai inkubátorházak
3.3. Regionális innovációs transzferközpontok
3.4. A kisvállalkozások és a klaszterek
3.5. Az iparági verseny lokális forrásai
3.6. A klaszterek hatása a versenyelőnyökre
3.7. Klaszterek az OECD-ben
3.8. A klaszterfejlesztés előnyei
3.9. Új gazdasági tér
3.10. A klaszteralapú gazdaságfejlesztés
3.11. Klaszterek Magyarországon

4. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A HELYI VÁLLALKOZÁS
FEJLESZTÉSBEN
4.1. Kisvállalkozások és az önkormányzatok
4.2. A vidékfejlesztési stratégia készítése, alulról építkező (bottom up) modellben.
4.3. A fejlesztési cél, a jövőkép meghatározása
4.4. A célállapothoz vezető Út
4.5. Monitoring és visszacsatolás
4.6. Terület- és településmarketing
4.7. A település/városmarketing mint tervezési eszköz

5. A NEMZETI KIS VÁLLALKOZÁS TÁMOGATÓ RENDSZER - NEKTÁR
KÜLDETÉSE, FILOZÓFIÁJA, CÉLJA
5.1. Előzmények és a fejlesztés indoklása
5.2. A fejlesztés lényege
5.3. A NEKTÁR küldetése
5.4. A NEKTÁR filozófiája
5.5. A NEKTÁR célja
5.6. A NEKTÁR célcsoportjai
5.7. A NEKTÁR-ral együttműködő szervezetek
5.8. Nemzeti stratégiát’
5.9. A nemzeti kisvállalkozás-menedzsment jellemzői
5.10. Ipari és szolgáltatási stratégiát’
5.11. Atomizált kisvállalkozások
5.12. Az összefogás szükségességéről
5.11 A tudás átépítése
5.14. A kisvállalkozók erkölcsi elismerése

6. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ÉS A NEKTÁR
6.1. Az NFT operatív programjai és a NEKTÁR

7. A NEKTÁR FUNKCIÓI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
7.1. A NEKTÁR feladatai a kisvállalkozások különböző helyzeteiben
7.2. Kutatás
7.3. Tudásépítés és tanácsadás
7.4. A gyakorlati oktatást végző és a bemutató kisvállalkozások kiválasztása
és feladatai
7.5. A kisvállalkozások népszerűsítése

8. A NEKTÁR SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSI MODELLJE
8.1. A kisvállalkozói tanácsadás célcsoportjai
8.2. A NEKTÁR szervezeti felépítése
8.3. A NEKTÁR operatív irányítási modellje
8.4. A NEKTÁR törzskara
8.5. A NEKTÁR regionális Szervezete
8.6. A NEKTÁR országos, régió és kistérségi tanácsadó testületének összetétele ...

9. A KISVÁLLALKOZÁSOK INTÉZMÉNYI VÉDELME
9.1. Kisvállalkozói csődvédelmi alap

10. A NEKTÁR INFORMÁCIÓKEZELÉSI, —FELDOLGOZÁSI ÉS -TOVÁBBÍTÁSI
TEVÉKENYSÉGE
10.1. Információs források
10.2. Tanácsadási módszerek
10.3. A tanácstól a döntésen át az adaptálásig
10.4. A mintaüzemek, mintaműhelyek szerepe
10.5. A tanácsadók tudása és érdekeltsége

11. A MENETREND ÉS A MERÍTÉSI BÁZIS
11.1. Menetrend

12. A FEJLESZTÉS KALKULÁLT KÖLTSÉGEI ÉS A FINANSZÍROZÁS
12.1. Költségek
12.2. Finanszírozás

13. KOCKÁZATOK, TÉNYEZŐK ÉS AZOK KEZELÉSE

14. VÁRHATÓ HATÁSOK, EREDMÉNYEK
14.1. Kettős hatás
14.2. A NEKTÁR részt vállal
14.3. Számszerűsíthető eredmények

15. A NEKTÁR LÉTREHOZÁSA ELŐTTI ÉS UTÁNI HELYZET JELLEMZŐI ...
MELLÉKLETEK
1. melléklet. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
2. melléklet. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapítói (1990)
3. melléklet. Helyi vállalkozásfejlesztési központok
4. melléklet. Helyi vállalkozásfejlesztési központok Magyarországon, 2002
5. melléklet. A kisvállalkozási tanácsadó képzés tematikája (Tervezet)
6. melléklet. A kisvállalkozási tanácsadó tanfolyami továbbképzés tematikája
(Tervezet)

IRODALOMJEGYZÉK

3.11. Klaszterek Magyarországon

Magyarországon is érvényesek a klaszterekkel kapcsolatban sorolt célok, de kiegészülnek azzal, hogy segítségükkel csökkenthető legyen a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közötti jövedelemkülönbség. A hazai gyakorlatban, az autóiparban a legnagyobb beszállítói aránnyal a Suzuki autógyár rendelkezik, amely 200 céggel áll közvetlen kapcsolatba Európában, ebből 55 magyarországi vállalkozás. A magyar beszállítói arány a késztermék árára vetítve meghaladja az 55%-ot, amelyből 30%-ot tesz ki a hazai külső beszállító, 25%- ot pedig Esztergomban állítanak elő. A beszállítói kapcsolatok elmélyítését is szolgálja a közép-magyarországi Autóipari Klaszter, amely az esztergomi ipari parkba szándékozik csoportosítani a fontosabb beszállítókat. Nagy hazai beszállítói részaránnyal működik a svéd Electrolux, amely 38%-nyi részt magyar beszállítóktól vásárol. A győri Audinál sokkal kisebb, mintegy 8—10% a beszállítói hozzájárulás. Hasonló a helyzet a szentgotthárdi Opelnél. Az első számú vagy főbeszállítói státusz elérése fontos cél, amelyhez legalább közepes méretű vállalkozás szükséges. Ezek több alvállalkozó munkáját is integrálják.
Magyarországon 1997-ben született az első beszállítói célprogram, amely a kis- és közép- vállalkozásokat állami támogatással kívánta alkalmassá tenni a multinacionális cégek beszállítói partneri szerepére. Három területen preferáltak beszállításokat, ezek a jármű-, az elektronikai és a gumi alkatrészgyártás. Jelenleg a gazdaságfejlesztési célelőirányzat (GFC) az ONFB Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMÜFA), valamint az MVA forrásaiból lehet támogatást szerezni a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásához. Ezen a téren is jellemző a támogatási célok és eszközök harmonizációjának hiánya, a rendszer itt is áttekinthetetlen és túlbonyolított éppen ezért a felhasznált forrásokhoz képest természetesen alacsony hatásfokkal működik. Mindezeken kívül az sincs megoldva, hogy a kisvállalkozók informálására, hosszabb távú érdekeik felismertetésére rendelkezésükre állna egy olyan szellemi logisztikai rendszer, amely egyedül és kizárólag a kisvállalkozói érdekeket figyelembe véve segítené őket a klaszter létrehozásban, a klaszterekhez való csatlakozásban, működtetésben. A klaszterek működése messzemenően nem azonosítható a nagyvállalatok beszállítói hálózataival, sokkal többről van szó. A klaszterek sikeres hálózati lehetőséget jelentenek a belülről és alulról építkező hazai tőkére alapozott nem túl drága technológiát alkalmazó, ám kiváló felkészültségű szakemberekkel működő világpiac képes termékeket előállító kis- és középvállalkozások hatékonyabb működésére is. Ezek az ún. alacsony technológiájú ágazatok, amelyek közé Pl. bútor, játékipar, ill. néhány élelmiszer ágazat is tartozik.
A klaszterfejlesztés a kis- és középvállalkozásokat Új piacok megszerzésében támogatja, ez a támogatás a soft eszközökkel történik, ilyen az információnyújtás, oktatás, technológiai, innovációs készség, képességfejlesztés, tanácsadás. De ezeket az eszközöket mindig az adott térség kis- és középvállalkozásoknak konkrét helyzetéhez, igényeihez kell igazítani. Ezeknek a feladatoknak kíván eleget tenni a kisvállalkozások érdekeinek kizárólagos szem előtt tartása mellett a NEKTÁR.
A klaszterek állami támogatása a nemzetközi tapasztalatok összegyűjtésével és átadásával, a hazai lehetőségek feltárásával, a létrehozás szellemi előkészítésben való közreműködéssel, valamint az első időszak működési költségeinek részbeni átvállalásával valósítható meg.


3.11.1. A Pannon Autóipari Klaszter

A volt szocialista országok közül először Magyarországon alakult meg autóipari klaszter. A
megalakulás időpontjában Nagy-Britanniában 2, Franciaországban 3, Németországban 4,
Ausztriában 3, Olaszországban 1, Spanyolországban 2 autóipari klaszter működött már.
2000. december 20-án a klaszter létrehozására és működtetésére együttműködési megáüapodást írt alá az Audi Hungária Motor Kft., a City Bank Rt., az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., LuK Savaria Kit, a Magyar Suzuki Rt, a Magyar Rába Vagon és Gépgyár RL, az Opel Magyarország Járműgyártó Kft, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, mint alapító tagok. A kezdeményezést a Gazdasági Minisztérium támogatta. Az alapítók megbízták a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht-t, hogy az együttműködési hálózatot a Társaság divíziójaként működtesse. A Pannon Autóipari Klaszter a következőképpen definiálta önmagát: az autóipari termelési vertikumba tartozó vállalkozások és szervezetek önkéntes együttműködése, amely egy polgárjogi szerződéses hálózatot alkotva közös célok elérése érdekében jött létre.
Elsődleges célja, hogy elősegítse a térségi gépjárműipari vállalkozások együttműködési hálózatának kialakulását az együttműködés hatékonyságának növekedését, az új beszállítói kapcsolatok kialakulását; a klaszteren belüli beszállítóvá válás felgyorsítását; a beszállítói képességek javítását; a külföldi autóipari vállalkozások letelepítését a régióban.
Másodlagos célja a vállalati koordináció fejlesztése, a versenyképesség javulását eredményező beruházások elindítása; kereskedelmi szolgáltató hálózat kialakítása; európai regionális vállalati központokkal való kapcsolat kialakítása; közép-európai e-piactér létrehozása; a régióbeli vállalkozások innovációs tevékenységének fokozása.
A Pannon Autóipari Klaszter tevékenységi köre:
• klaszter szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása,
• klaszteren belüli igények és képességek közvetítése hálózaton belül,
• közös projektjavaslatok kidolgozása,
• tőketámogatások szervezése,
• információszolgáltatás a klasztertagok részére, a tagok tevékenységéről és terveiről,
• oktatási, képzési igények felmérése,
• képzések koordinálása,
• PR- és marketingtevékenység,
• nemzetközi megjelenés elősegítése.


3.11.2. A 2001-es klaszterpályázat nyertesei

A gazdasági Minisztérium által meghirdetett feltételek alapján 10 klaszter nyert támogatást 2001-ben. Ebből négy található a Dunántúlon, három a Dunától keletre, három pedig budapesti.
• Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Esztergom),
• Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (Zalaegerszeg),
• Optomechatronikai Klaszter (Mátészalka),
• Építőanyag-kereskedők Minőségfejlesztési Klaszter (Budapest),
• Magyar Építőipari Klaszter (Budapest),
• Dél-Alföldi Textilipari Klaszter (Szeged),
• SAXON Export Klaszter (Budapest).
A klaszter hozzájárul az országba települt gyártók magyar beszállítói arányának növelésével ahhoz, hogy a külföldi cég körbe legyen bástyázva helyi partnerekkel, emiatt nehezebben dönt később a kivonulás mellett. Így a kis- és középvállalkozások elősegítik a globális cégek lokális gazdaságba való beágyazódását, mert a működő tőkevonzó képességet növeli a régiókban sok működő vállalattal, szakképzett munkaerővel, ipari infrastruktúrával, szolgáltatási háttérrel rendelkező klaszter. Néhány fő stratégiai beszállító köré célszerű szerveződnie alvállalkozóként a többieknek, a gyártóval a főbeszállítók tartják a közvetlen kapcsolatot.


3.11.3. A hazai klaszterek csoportosítása és a klasztertörvény

• Termelésorientált klaszterek, ezek egy-egy terméke soport előállítására és/vagy a térségbeli nagyvállalatok beszállítói körének szervezésére, fejlesztésére jönnek létre (Pannon Autóipari Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter).
• Szolgáltatás központú klaszter, célja a tagok számára módszertani, képzési, minőségfejlesztési, átképzési, EU információs, piackutatási, marketingszolgáltatások nyújtása, szervezése (Magyar Építőipari Klaszter).
Az 1999-ben életbe lépett magyar klasztertörvény a régiónak teszi jogává a klaszterré minősítés konkrét feltételeinek megállapítását. A törvény szerint a régiók a klasztereket az alábbi célokkal támogathatják:
• információs technológiák terjesztése,
• több vállalat közös projektje,
• továbbképzés,
• behatolás új piacokra,
• környezeti feltételek javítása,
• infrastruktúra fejlesztése,
• munkavédelem.
A törvény szerint a klaszterszervezet 10 fős bizottságból áll, amelynek feladata a klaszterek stratégiájának elkészítése. A klasztervállalatok teljesen önállóak, regionális, országos vagy EU-forrásokra közösen pályázhatnak, kapcsolódnak hozzá a térségben működő egyetemek főiskolák, kutató intézetek, szakiskolák.
A törvény szerint a klaszterfejlesztés célja a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerepének megőrzése, fejlődésük, innovatív képességük fejlesztése, külső működő tőke beágyazása, megtartása.
Általános klaszterfejlesztési politika nincs, csak adott térség társadalmi-, gazdasági valóságából kiindulva lehet eredményes ez a tevékenység.