Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztés

TARTALOM
BEVEZETÉS

1. A VILÁG, ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS
TERMELÉSE, FOGYASZTÁSA
1.1. Zöldség, gyümölcs világjellemzők
1.1.1. Gyümölcs
1.1.2. Zöldség
1.2. Az Európai Unió zöldség, gyümölcs termelése, fogyasztása
1.2.1. Zöldség
1.2.2. Gyümölcs
1.2.3. Az Európai Unió zöldség, gyümölcs kereskedelme
és piacszabályozása
1.2.4. Minőségi előírások

2. A HOLLAND ÉS A SPANYOL PÉLDA
2.1. Holland zöldségtermesztés
2.1.1. A holland friss zöldség és gyümölcs import
2.1.2. A holland friss zöldség és gyümölcs export és a magyar
lehetőségek
2.1.3. A holland friss zöldség és gyümölcs re-export és a magyar
lehetőségek
2.1.4. A friss zöldség és gyümölcs értékesítési csatornák
Hollandiában
2.1.5. Versenyképesség elemzése
2.2. Spanyol példa, Almería
2.2.1. Az almeríai hajtatásos zöldség program története
2.2.2. Az almeríai hajtatásos zöldség rendszer felépítése
2.2.3. Almeriai zöldség logisztika
2.2.4. Almeríai zöldség marketing
2.2.5. Almeriai zöldség rendszer stratégiája

3. MAGYARORSZÁG ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS TERMELÉSE,
FOGYASZTÁSA, EXPORT-IMPORT
3.1. Gyümölcs
3.2. Magyar zöldség-gyümölcs export-import

4. A HAZAI AGRÁR ÉS KERTÉSZETI KUTATÁS, OKTATÁS,
KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS
4.1 Történeti áttekintés és a kertészeti kutatás
4.2. Szakmunkás képzés, felsőfokú képzés

5. A MAGYAR KERTÉSZETI STRATÉGIA MARKETINGJE
5.1. A kertészeti termékek árát befolyásoló tényezők
5.2. A marketing szerepe a kertészeti ágazatokban
5.3. Élelmiszer-kiskereskedelmi láncok
5.4. Nagybani piacok és nagykereskedők

6. KERTÉSZETI TERMELŐ ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK ÉS
KLASZTEREK
6.1. Termelői Értékesítő Szervezetek az Európai Unióban
6.2. Termelői Értékesítő Szervezetek Magyarországon
6.3. A TÉSZ-ek tevékenységi rendszere a Magyar Kertészeti Stratégia
megvalósításában
6.4. Magyar Kertészeti Klaszter
6.5. Néhány TÉSZ jellemzőinek bemutatása

7. A FÖLDHŐ ÉS A ZÖLDENERGIA KERTÉSZETI HASZNOSÍTÁSA. 114
7.1. A földhő (geotermális energia) jellemzői
7.1.1. A geotermikus energia elhelyezkedése és készletei
7.1.2. Konduktív hőárammal fűtött tárolók
7.1.3. Termokonvekcióval fűtött tárolók
7.1.4. A termálenergia-készletek számítása
7.1.5. A termálenergia hasznosítása
7.1.6. A jelenlegi hasznosító rendszerek hatékonyságának növelése . 120
7.1.7. Hatékonyságnövelő új lehetőségek és rendszerek
7.1.8. Hibrid és kogeneratív hőhasznosítás
7.1.9. Világhelyzet
7.1.10. Az Európai Unió helyzete
7.1.11. Magyarország geotermális adottságai
7.1.12. A geotermikus energia vidékfejlesztő hatása
7.2. A zöldenergia (biomassza) jellemzői
7.2.1. Szilárd halmazállapotú zöld energiahordozó (biomassza)
7.2.2. Zöldenergia potenciál Magyarországon
7.2.3. Hazai erdõgazdasági melléktermék és hulladék évi
mennyisége
7.2.4. Nemzeti zöldenergia program három változatban
7.2.5. A zöldenergia hordozó hasznosítás hatása az életminőségre
7.2.6. A zöldenergia vidékfejlesztő hatása

8. MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS STRATÉGIA 2030-IG
8.1. Nemzeti stratégia
8.2. Magyar vidék 1990-2008
8.3. A sikeres magyar vidékstratégia alapjai
8.3.1. A vidék (újra)iparosítás céljai
8.4. Magyar Kertészeti Stratégia alapjai és céljai
8.5. A Magyar Kertészeti Stratégia számokban
8.5.1. Fóliaházas zöldséghajtatás stratégia
8.6. Magyar Kertészeti Stratégia klímaváltozás és a Duna-Tisza csatorna 169
8.6.1. A klímaváltozás várható hatása Magyarországra
8.6.2. A Duna-Tisza Csatorna története
8.6.3. A Duna-Tisza csatorna bemutatása az 1908-as tervezet
alapján
8.6.4. A jelenlegi helyzet
8.7. Az élelmiszer feldolgozás újra államosítása

9. A MAGYAR KERTÉSZETI STRATÉGIA VIDÉKFEJLESZTŐ
HATÁSAI
9.1. A foglalkoztatási célcsoport bemutatása
9.2. Magyar Kertészeti Stratégia és lokalitás
9.3. Szociális gazdaság - verseny gazdaság
9.4. Szociális szövetkezeti forma és a Magyar Kertészeti Stratégia
9.5. A Magyar Kertészeti Stratégia és a régiók, megyék, kistérségek,
városok, települések versenyképessége
9.6. Társadalmi szerkezet
9.7. Döntési központok
9.8. A környezet minősége
9.9. A régió társadalmi kohéziója
9.10. Gazdasági szerkezet
9.11. Innovációs kultúra
9.12. Regionális elérhetőség
9.13. Intézményi és társadalmi tőke
9.14. Kis- és középvállalkozások
9.15. Infrastruktúra és humán tőke
9.16. Kutatás-fejlesztés-innováció
9.17. Foglalkoztatottság
9.18. Munkatermelékenység
9.19. Regionális, térségi, kistérségi, városi/települési jövedelem
9.20. Életminőség, életszínvonal

10. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉS/VAGY KÉPZETLENEK
KERTÉSZETI FOGLALKOZTATÁSA
10.1. A Magyar Kertészeti Stratégia foglalkoztatásra gyakorolt hatása
10.2. A hátrányos helyzetű kistérségek jellemzői
10.2.1. A hátrányos helyzetű kistérségek foglalkoztatási gondjai
10.3. Hátrányos helyzetű és/vagy képzetlen társadalmi csoportok és a Magyar Kertészeti Stratégia
10.3.1. Alacsony iskolai végzettségűek
10.3.2. Roma népesség
10.3.3. Megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok
10.3.4. Nők
10.3.5. Fiatalok
10.3.6. Idősebb munkavállalók
10.3.7. Egyéb halmozottan hátrányos helyzetű csoportok
10.4. A hátrányos helyzetűek és/vagy képzetlenek visszavezetése
a munkaerőpiacra
10.4.1. A munkaerő felvétel rendszere
10.4.2. Hároméves képzési és motivációs program
10.4.3. A fokozott felügyelet és irányítás rendszere
10.4.4. Motivációs tréningek
10.4.5. Fluktuáció csökkentés módszerei
10.4.6. Szakmai képzés munka közben
10.4.7. Betanított szakmunkássá képzés
10.4.8. Komplett képzési csomagok átadása a Magyar Kertészeti
Stratégia partnereknek
10.4.9. Komplett képzési csomagok helyszíni adaptációja
a partnereknél
10.5. A vidék bank(fiók) hiánya

11. A MAGYAR KERTÉSZETI STRATÉGIA FENNTARTHATÓSÁGA

12. NEMZETI KERTÉSZETI TANÁCSADÓ RENDSZER - NEKTAR
12.1. NEKTAR, verseny gazdaság, szociális gazdaság
12.2. A NEKTAR küldetése
12.3. A NEKTAR működési alapelvei
12.4. A NEKTAR tevékenysége és célcsoportjai
12.5. A NEKTAR tanácsadási módszerei
12.6. A NEKTAR tevékenységének eredményei

13. ÖSSZEFOGLALÁS

14. IRODALOMJEGYZÉK
15. ÁBRA- ÉS KÉPJEGYZÉK
16. TÁBLÁZATJEGYZÉK

Bevezetés

A Magyar Kertészeti Stratégiáról szóló munkánkkal hozzá kívánunk járulni ahhoz,
hogy Magyarország elfoglalja az őt megillető méltó helyét a zöldség, gyümölcs,
gyógynövény, virág és gomba termelés, vagyis a kertészeti kultúra hazai
és nemzetközi piacán. Ugyanis nem elegendő tudnunk azt, hogy milyen komparatív
előnyökkel rendelkezünk ezen a téren (is). Azt sem elég tudnunk, hogy milyen
csodás ízű, illatú és aromájú zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt és gombát
tudunk az áldott magyar földön megtermelni. Az sem elég, ha tudjuk, hogy
mekkora gazdagsággal ontja ránk a nap a fényét és a melegét, és hogy a világon
termál energiában az 5 leggazdagabb ország közé tartozunk. Az sem elég, hogy
több száz éves hagyománya van nálunk a zöldség-gyümölcs termesztésnek. Nem
elegendő afölött sóhajtoznunk és sopánkodnunk, hogy főleg a magyar vidéken
700 ezer embernek nincs munkája, vagyis az ország legnagyobb kincsét kiaknázatlanul
hagyjuk; céltalan életre, vegetálásra ítélve honfitársainkat. Ez mind
nem elég, mert nagy szomorúsággal azt kell konstatálnunk, hogy nem aknázzuk
ki a csaknem 500 milliós Európai Uniós szabad piac lehetőségeit, sem azt, hogy
tőlünk keletre elérhető távolságra van újabb 150 milliós lakosságú piac. Ahhoz,
hogy Magyarország felemelkedjen Nemzeti Stratégiát kell alkotni, mert a tét
mindig mindenkor és mindenhol az, hogy milyen lesz Magyarország jövője.
Az a közösség, amely nem törődik a jövőjével, az a jövőjének nem ura, hanem
szolgája lesz. Az a közösség, amely nem veszi magának a fáradtságot, hogy
a lehetséges jövők közül kiválassza, kimunkálja és megvalósítsa a lehető legjobbat,
az meg sem fogja közelíteni a lehető legjobbat. Annak a közösségnek a jövője
a körülmények szerencsétlen összjátékának árnyékában fog eltelni.
Az egyén sem képes boldogulni életstratégia nélkül. Bármely méretű vállalkozás
sikeres működése is elképzelhetetlen stratégia nélkül. Ha ez igaz, akkor vajon
Magyarország boldogulhat Nemzeti Stratégia nélkül, vajon Nemzeti Stratégia nélkül
elérhetjük a mind több ember számára méltányosabb, jobb életkörülményeket,
a kevesebb vicsorítás és a több derű honát, az életminőség javulását.
Már hallani vélem az ellenvetést: de hiszen van Magyarországnak 2007-2013
szóló „Új Magyarország Fejlesztési Terve”. (ÚMFT) Erre az a válaszom, hogy az
ÚMFT nem teljesíti a nemzeti stratégiával szemben támasztott követelményeket a
következő okok miatt. Először a Nemzeti Stratégiának legalább 20-25 évre kell
12
megfogalmaznia a legfontosabb célokat és az azok eléréséhez vivő utakat. Másodszor:
az ÚMFT az Európai Uniós támogatási forrásokra koncentrál, ahelyett, hogy
a 2007-2013 közötti nemzeti célok részeként fogalmazná meg a brüsszeli források
megszerzését, ésszerű elköltését.
A Nemzeti Stratégia megalkotását nem úgy képzeljük, hogy néhány ember
erős parancs alatt félrevonul titkos hivatali szobákba és néhány hét alatt összehoz
valamit. Ez a módszer erre a célra (is) alkalmatlan. A Nemzeti Stratégia megalkotásában
döntő szerepe lesz a Magyar Tudományos Akadémiának, a kutató intézeteknek
és az egyetemeknek, főiskoláknak, a civil szervezeteknek, a szakmai
szövetségeknek, a helyi közösségeknek. A Nemzeti Stratégia hozzá fog járulni
az oly annyira szükséges mentalitásváltáshoz, amelynek révén panasznemzetből
cél- és tett nemzetté lehetünk.
Erre a nemzeti stratégiára alapozva kell elkészítenünk az agrárstratégiát,
amelynek egyik legfontosabb része a Magyar Kertészeti Stratégia. Az a Magyar
Kertészeti Stratégia, amely nemcsak az ország felemelkedését szolgálja, de elsősorban
a magyar vidék hosszú távú boldogulását. Munkánkban erre adunk sokrétűen
adatolt és megalapozott javaslatokat. Azt vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételekkel
lehet előidézni azt, hogy a magyar lakosság 30-50%-kal több zöldséget,
gyümölcsöt, gombát fogyasszon és azt, hogy a kertészeti termékeink nettó
exportja hogyan lehet a mainak 2-3-szorosa. Legalább ilyen fontos eredménye
ennek a Magyar Kertészeti Stratégiának, hogy megvalósítása révén 216 ezer új és
hosszú távon fenntartható munkahely jön létre.
A szerző ezzel a könyvével hozzá kíván járulni annak az ellentmondásnak a felszámolásához,
amely abból ered, hogy amíg 1950-től 1990-ig a ránk kényszerített
munkafétis jellemezte az ország vezetőit, 1990-től ez az ellentétébe fordult át, és
azóta a tőkefétistől szenvedünk. Márpedig a kettő közül első a munka ugyan, de
a tőke nélkül korlátozott a hatása az emberi munkának is.Úgy lehet visszanyerni
az egyensúlyt, hogy azokat a tényezőket segíti a szabályozás és persze a hazai
mentalitás is, amelyek éppúgy becsülik a tőkét, mint a munkát, anélkül, hogy fetisizálnánk
őket. Számos példa van arra, hogy viszonylag kevés tőkével is tartósan
eredményes tevékenységet lehet megvalósítani, ha azt az emberi leleménynyel,
szervezési tehetséggel és kitartó munkával ötvözzük. Kiváló példát jelenthet
erre a vadon termett gyógynövények gyűjtése és hasznosítása, piacra vitele,
amelynek lehetőségeit az utóbbi években éppen a szabályozás és az összefogás hiánya
tette tönkre.
A szerző számos érvvel támasztja alá azt, hogy a leghátrányosabb lakossági
csoportok helyzetén gyorsan és hatékonyan csak a létező verseny gazdaság mellé
sürgősen létrehozandó szociális gazdaság lesz képes javítani.
Kutatásaink teljes mértékben alátámasztják azt, hogy a Magyar Kertészeti Stratégia
megvalósítása alapvető mértékben járulhat hozzá az adott térségben élők
életszínvonalának, életminőségének javításához. Természetesen csak abban az
esetben, ha a kifejtett feltételek rendszerszerűen teljesülnek. Különösen nagy jelentősége
lesz a Magyar Kertészeti Stratégiának és a megújuló energiáknak a
válság régiókban, válság megyékben, válság kistérségeken és településeken. Hiszen
egy olyan új ipari-mezőgazdasági-szolgáltatási bevétel és jövedelemszerzési
lehetőség jön létre, amely az itt élő lakosoknak is kitörési lehetőséget ad. Különösen
akkor, ha mielőbb létrejön a Magyar Kertészeti Stratégia megvalósítására
is alkalmas hazai szociális gazdaság.
Köszönöm munkatársaimnak Galyasné Dallos Juditnak, Juhász Viktornak,
Kovácsné Réz Boglárkának, Nagy Zsuzsának, dr. Nagy-Urbán Lujzának, Tóth Jánosnak,
az adatgyűjtésben, az egyes részterületek feltárásában és a technikai megvalósításban
nyújtott segítségét.
Köszönetem fejezem ki hasznos észrevételeikért a lektoroknak Dr. Csete
László kandidátusnak és Dr. Szűcs Istvánnak az MTA doktorának.
Köszönöm feleségemnek, Kovács Margitnak, Krisztina lányomnak, Sándor
fiamnak az alkotó munkához biztosított nyugodt körülményeket, amelyek nélkül
ez a könyv sem jöhetett volna létre.
Budapest, 2009. augusztus
Lukács Gergely Sándor