Sikeres vidék

TARTALOM

BEVEZETÉS

1. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA
1.1. Az egységes statisztikai rendszer (NUTS)
1.2. A területfejlesztés kialakulása és jellemzői az Európai Unióban
1.3. Nemzetállami regionális politikák jellemzői
1.4. A regionális politika az Európai Unióban
1.5. A regionális politika kialakulása az Európai Unióban
1.6. A regionális politika reformja 1988-ban
1.6.1. Szubszidiaritás, decentralizáció
1.6.2. Partnerség
1.6.3. Programozás
1.6.4. Koncentráció és addicionalitás
1.7. Az Európai Unió regionális politikája a kilencvenes években
1.8. A regionális politika átalakítása, az Agenda 2000 és a keleti bővítés
1.9. Az Európai Unió regionális politikája 2007-től
1.9.1. A regionális politika célkitűzései
1.10. NUTS-szintek és azok jellemzői az Európai Unióban

2. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
PROGRAM
2.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv
2.2. „Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013”
2.3. SWOT-analízis
2.4. Átfogó nemzeti prioritás
2.5. Intézkedések
2.6. Az erdészeti területek fenntartható használatát célzó intézkedések
2.7. A vidéki gazdaság diverzifikációját elősegítő intézkedések
2.8. A vidéki térségek életminőségének javítását célzó intézkedések
2.9. A III. Intézkedéscsoporthoz tartozó területeken működő gazdasági
szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés
2.10. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák
kidolgozása és végrehajtása
2.11. A LEADER program
2.12. Az ÚMVP végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóságok és
szervek kijelölése
2.13. A monitoring- és értékelési rendszerek leírása, valamint a monitoring
bizottság tervezett összetétele
2.14. A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések
2.15. Az MNVH tervezett költségvetése (Ft)

3. KISTÉRSÉGEK MAGYARORSZÁGON
3.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv
3.2. A kistérség fogalma
3.3. A kistérségek létrejötte
3.3.1. Történelmi előzmények és kistérségek a rendszerváltás után
(1990-1994)
3.3.2. Területfejlesztési önkormányzati társulások (1996–)
3.3.3. A többcélú kistérségi társulások (2004.)
3.4. Kedvezményezett térségek lehatárolása
3.5. A kedvezményezett kistérségek jelenlegi besorolása

4. A KISTÉRSÉGI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER
4.1. A versenyképesség fogalma
4.2. A regionális/kistérségi versenyképesség mérése
4.3. A regionális/kistérségi versenyképesség javítása
4.4. A régiók/kistérségek sikerességének mérése
4.5. A regionális/kistérségi versenyképesség sikerességi faktorai

5. KISTÉRSÉGI MARKETING
5.1. Területfejlesztés és területi marketing kapcsolata
5.2. A területi marketing célrendszere
5.2.1. A jólét alaptényezői
5.2.2. A terület/kistérségi marketing céljai
5.3. Coopetition - együttműködve versenyezni
5.4. A területi marketing célcsoportjai
5.5. A területi/kistérségi marketing megvalósítói
5.6. Marketingszemlélet a terület- és gazdaságfejlesztésben
5.7. Kompetenciamarketing
5.8. Stratégiaalkotás a terület/kistérség marketingben
5.8.1. Tágabb, külső környezet elemzése
5.8.2. Közvetlen piac elemzése
5.8.3. Stratégiai pozíció meghatározása
5.8.4. Célképzés
5.8.5. Stratégiaalkotás
5.8.6. Megvalósítási stratégia
5.8.7. Értékelés, ellenőrzés
5.9. A kistérségi versenyképességet meghatározó tényezők
5.9.1. Tényezőellátottság
5.9.2. Társadalmi viszonyok
5.9.3. Teljesítménykompetencia
5.9.4. Tradíciók
5.10. Magyarországi kistérségi marketing helyzete és lehetőségei,
javaslatok

6. A KIVÁLASZTOTT HÉT SIKERES KISTÉRSÉG JELLEMZŐI
6.1. Az utóbbi két évtized és a magyar vidék
6.2. A hét sikeres kistérség kiválasztása
6.3. Településszerkezet
6.4. Népmozgalmi jellemzők
6.5. Életszínvonal
6.6. Oktatás, kultúra
6.7. Gazdaság és jövedelem
6.8. Hálózati gazdaság
6.9. A felemelkedéshez/sikerhez vezető vidék/kistérség stratégia alapjai

7. A JÁSZBERÉNYI KISTÉRSÉG
7.1. A kistérség területe, lakossága
7.2. A kistérség fekvése
7.3. A Jászberényi kistérség települései
7.4. A Jászberényi kistérség fejlesztési stratégiája
7.4.1. A Jászberényi kistérség SWOT-analízise
7.5. Hálózati gazdaság a kistérségben
7.6. Jászberény a kistérség központja
7.7. A kistérség városai
7.8. A kistérség lámpás polgárai

8. A RÉTSÁGI KISTÉRSÉG
8.1. A kistérség területe, lakossága
8.2. A kistérség fekvése
8.3. A kistérség települései összesen
8.4. A kistérség SWOT-analízise
8.5 A kistérség fejlesztési stratégiája
8.6. A kistérség központja - Rétság
8.7. Rétság város jellegzetességei
8.8. A kistérség lámpás polgára

9. A VÁRPALOTAI KISTÉRSÉG
9.1. A Várpalotai kistérség területe, lakossága
9.2. A kistérség fekvése
9.3. A kistérség települései
9.4. A kistérség fejlesztési stratégiája
9.5. A Várpalotai kistérség SWOT analízise
9.6. A stratégiai célok összegzése
9.7. Várpalota a kistérség központja
9.8. A kistérség városa: Berhida
9.9. A kistérség lámpás polgárai

10. A BAJAI KISTÉRSÉG
10.1. A kistérség területe, lakossága
10.2. A Bajai kistérség fekvése
10.3. A kistérség települései
10.4. A kistérség fejlesztési stratégiája
10.5. Hálózati gazdaság a kistérségben
10.6. A kistérség központja Baja
10.7. A kistérség lámpás polgárai

11. A RÁCKEVEI KISTÉRSÉG
11.1. A kistérség területe, lakossága
11.2. A kistérség fekvése
11.3. A kistérség települései
11.4. A kistérség fejlesztési stratégiája
11.5. A kistérség városai
11.6. A kistérség lámpás polgárai

12. A VÖLGYSÉGI KISTÉRSÉG
12.1. A kistérség területe, lakossága
12.2. A kistérség fekvése
12.3. A kistérség települései
12.4. A kistérség fejlesztési stratégiája
12.5. Társulások
12.6. Prioritások
12.7. A kistérség SWOT-analízise
12.8. Célok, programok
12.9. A kistérség központja Bonyhád
12.10. A kistérség lámpás polgárai

13. A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG
13.1. A kistérség területe, lakossága
13.2. A kistérség fekvése
13.3. A kistérség települései
13.4. A kistérség fejlesztési stratégiája
13.4.1. A Mosonmagyaróvári kistérség SWOT-analízise
13.5. A kistérség központja
13.6. A kistérség városai
13.7 A kistérség lámpás polgárai

14. ÖSSZEFOGLALÁS
14.1. Az Európai Unió regionális politikája
14.2. Új Magyarország Fejlesztési Terv és Vidékfejlesztési Program
14.3. Kistérségek Magyarországon
14.4. Kistérségi versenyképesség és siker
14.5. Kistérségi marketing
14.6. A hét sikeres kistérség jellemzői
14.7. A felemelkedéshez/sikerhez vezető vidék/kistérség stratégia alapjai

IRODALOMJEGYZÉK
TÁBLÁZATJEGYZÉK
ÁBRA- ÉS KÉPJEGYZÉK

Könyvünk megírásával azt a célt kívánjuk szolgálni, hogy a siker tényezőinek, a kistérségi marketingnek, a hét régió egy-egy sikeres kistérségének, a kistérségek három-három lámpás polgárának bemutatásával azok segítségére legyünk, akik mások példáján tanulva, okulva maguk is sikeressé kívánnak lenni. Az a meggyőződés vezeti tollunkat, hogy a kisebb és nagyobb közösség boldogulása nélkül lehetetlen az egyéni boldogulás. És persze ez úgy is igaz, hogy az egyéni boldogulások összessége hozza létre a közösségi sikert. A tapasztalatok átadásával könyvünkben, azokat is segíteni kívánjuk, akik gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amelyből nem látnak kiutat, ám nem adják fel a kiút keresését. Azoknak kívánunk segíteni, akik tudják, hogy küzdés nélkül nincs eredmény.

Könyvünkben terjedelmi korlátok miatt nincs mód arra, hogy a kistérségi siker minden feltételét kifejtsük. Kutatásaink alapján arra vállalkozunk, hogy főként az oktatással, a gazdasággal és a munkapiaccal összefüggő tényezőket mutassuk be. Holott jól tudjuk, hogy a sikernek számos kulturális, műveltségi, történeti, helyi közösségi, attitűd- és mentalitásbeli feltétele van, amelyek nélkül semmilyen haladás, közösségi és magánsiker nem érhető el. Hiszen a teljes emberi életnek a méltányos gazdasági feltételek ugyan elengedhetetlenül szükséges, ám korántsem elégséges feltételei.

A kistérségi siker alapfeltétele a versenyképesség növelése és megtartása. De a versenyképesség nem öncél, hanem csak eszköz lehet a foglalkoztatás, a jobb jövedelem, a magasabb életszínvonal és mindezek summájaként az emberhez egyre méltóbb életminőség eléréséhez. Ez azt is jelenti, hogy csak és kizárólag azt lehet és kell megtenni a versenyképesség növeléséért, ami nem életminőség-ellenes. Nem kell tehát az olyan technológia, amely rombolja a környezetet, csökkenti az egészséges élet esélyét. Olyan sem kell, amely a múltat konzerválja, mert korszerűtlen, avítt.

A bemutatandó kistérségek kiválasztási szempontjai közül megemlítjük, hogy sem a nyolc pólusváros, sem a megyeszékhelyek, sem a kiemelt üdülőkörzetek kistérségeit nem választottuk be a hét közé. Azért nem, mert ezek olyan helyzeti előnyökkel rendelkeznek, amelyek sem az átlagos, sem a kedvezőtlen/hátrányos helyzetűek számára nem érhetőek el. Márpedig könyvünk egyik fontos célja az, hogy éppen az utóbbi két csoport számára is adjunk mintát arra, miképpen lehet javítani a kistérség és vele együtt egy-egy település helyzetén.
Ezért fontosnak tartottuk azt is, hogy olyan kistérség is bekerüljön a bemutatandók közé, amely meglehet, ma még a hátrányos helyzetűek között található (Jászberényi kistérség), vagy az átmenetileg kedvezményezettek között van (Rétsági és Bajai kistérség), de rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek további emelkedését megalapozzák. Ezek tehát éppen kiemelkedésük közepette kerülnek bemutatásra.

A jellemzett szempontok alapján a következő hét kistérséget mutatjuk be.

1. Jászberényi kistérség – Jász-Nagykun-Szolnok megye – Észak-alföldi régió
2. Rétsági kistérség – Nógrád megye – Észak-magyarországi régió
3. Várpalotai kistérség – Veszprém megye – Közép-dunántúli régió
4. Bajai kistérség – Bács-Kiskun megye – Dél-alföldi régió
5. Ráckevei kistérség – Pest megye – Közép-magyarországi régió
6. Bonyhádi kistérség – Tolna megye – Dél-dunántúli régió
7. Mosonmagyaróvári kistérség – Győr-Moson-Sopron megye – Nyugat-dunántúli régió.

A kistérségek jellemzését követően stratégiájukkal foglalkozunk. Majd a kistérségi központ következik, főként abból a szempontból, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a kistérségi térszervező-szolgáltató funkciók hatékony ellátásához, mennyire képes hozzájárulni a kistérség fenntartható fejlődéséhez. Ezek közül is kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen szerepet tölt be a foglakoztatásban. Ezt követően a kistérség városait jellemezzük a kistérségi központhoz hasonló szempontok alapján.
Végezetül minden kistérségben bemutatunk három-három „lámpás polgárt”. Vagyis olyan közszereplőket, akik a helyiek szerint jelentős mértékben járultak-járulnak hozzá a kistérség felemelkedéséhez. Van közöttük polgármester, vállalkozó, könyvtár-igazgató, tanár, művész egyaránt.

Könyvünket magyar és angol nyelvű összefoglalóval zárjuk le.
A jövő a lokális gazdálkodásé, amely szilárd és hosszú időtávon biztos alapja lesz a helyiek gazdálkodásának és gazdagodásának. Nemcsak arra kell tehát törekedni, hogy a kistérség természeti és emberi adottságait minél magasabb színvonalon hasznosítsuk a kistérségben élők és a nemzet javára, hanem arra is, hogy a helyben előállított termék haszna is helyben maradjon, és ez a haszon újabb helyi lehetőségek kiaknázását alapozza meg. Ez nemcsak a mezőgazdaságra, erdőgazdaságra, a helyi élelmiszer-előállításra, a kistérségen belül egymásnak is végzett szolgáltatásokra, de akár a tevékenységek kölcsönös cseréjére is vonatkozhat.

Kutatásaink is alátámasztják azt, hogy a kistérségi, térségi fejlesztés központjai, motorjai a városok. Főként azok, amelyek a térszervező-szolgáltató funkció betöltéséhez a legtöbb adottsággal, feltétellel, erőforrással rendelkeznek. Ezek jelentik a kistérségi foglalkoztatás gócait is. Ezekre a városokra alapozva és általuk (is) szervezve lehet olyan erőegyesítéseket létrehozni, működtetni, amelyek megteremtik a hosszú távon is fenntartható fejlődés és a vidéki életminőség javításának feltételeit.

A szerző köszönetét fejezi ki dr. Romány Pál professzor emeritusnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának és dr. Szűcs István professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának lektori közreműködéséért.

Köszönöm az adatgyűjtésben és rendszerezésben munkát vállaló közvetlen munkatársaim Nagy Zsuzsa, dr. Urbán Lujza, Galyasné Dallos Judit, dr. Gyuris Árpád tevékenységét.

Hálámat fejezem ki feleségemnek Kovács Margitnak, Sándor fiamnak és Krisztina lányomnak, egész családomnak azért a nyugodt, alkotásra inspiráló háttérért, amely nélkül ez a könyv nem jöhetett volna létre.