A mesterlovász könyve

TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÔ
1. ANATÓMIAI ÉS ÉLETTANI ISMERETEK
(Dr. Mentes Katalin)
1.1. Az állati szervezet felépítése
1.2. A mozgás szervei
A mozgás passzív szervei
A csontok élettani szerepe
A csont felépítése és összetétele
A csont szerkezete
A csontok regenerációja, gyógyulása
Részletes csonttan
A csontok összeköttetései – ízülettan
A csontösszeköttetések típusai
Az ízületek csoportosítása
A ló gyakorlati szempontból jelentôs ízületei
A mozgás aktív szervei – az izmok
Az izmok feladata, felépítése
1.3. Az emésztôkészülék
Az emésztôcsô felépítése
Az elôbél
A középbél
Az utóbél
A járulékos mirigyek
Szájüreghez kapcsolódók
Középbélhez kapcsolódók
Az emésztés folyamata
1.4. A légzôkészülék és a légzés élettana
A légzôkészülék felépítése
A légzôkészülék mûködése
A légzés szabályozása
A külsô légzés zavarai
A belsô légzés zavarai
1.5. A húgyszervek
A húgyszervek részei
A vese
Gyûjtô és elvezetô rendszer
A vizelet és a vizeletürítés
1.6. A nemi készülék
A ló szaporodásának jellemzôi
A szezon
A kanca nemi ciklusának szakaszai, idôtartama
A termékenyülés
A vemhesség
A vemhesség idôtartama és az azt befolyásoló tényezôk . 46
1.7. A keringés szerveinek rendszere és mûködése
A vér és a vérérrendszer
A vér
A vérvizsgálatok
A szív anatómiája
A szívmûködés
A vérkörök
A ló gyakorlati szempontból jelentôs erei
A nyirokkeringés
1.8. A szabályozó készülék
1.9. A köztakaró és képzôdményei
A köztakaró feladata
A köztakaró részei
A köztakaró módosult képzôdményei
A pata anatómiai felépítése
Az egészséges pata
A patamechanizmus
2. A LÓ MÉNESI TARTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI,
FELADATAI (Dr. Pongrácz László)
2.1. A lovak elhelyezése és gondozása
Tartástechnológiai megoldások
A tenyészkancák elhelyezése
A tenyészmének elhelyezése
A választott és évjárati csikók elhelyezése
Ménesi lóállományok ápolása
Az ápolás speciális esetei
2.2. Takarmányozási rend a ménesben, az egyes csoportok takarmányozása
Ménesi lovak takarmányozásának rendje
A tenyészkancák takarmányozása
A tenyészmének takarmányozása
A csikók takarmányozása
2.3. Tenyésztési ismeretek, a lovak nemesítése
Tenyésztési eljárások
Szelekciós módszerek
2.4. A ló külleme és testalakulása, elnevezése, megjelölése
A küllemi bírálat
A lovak megjelölése
A lovak elnevezése
2.5. Szaporítással összefüggô feladatok
Tenyésztésbe vétel
Ivarzástól vemhesülésig
AI és ET
A mének szaporodásbiológiai gondozása
2.6. A lovak törzskönyvezése
A származás nyilvántartása
2.7. Adás-vétel
Szavatosság, rossz szokások
2.8. Állat-egészségügyi feladatok (Dr. Mentes Katalin)
A beteg állat felismerésének általános szempontjai
A ménesi tartásban elôforduló gyakoribb
Az ivarzás rendellenességei
A vemhesülés zavarai
A vetélés és a koraellés
Az ellés zavarai
A kanca méhének visszaalakulása (involúció)
A mének állat-egészségügyi ellenôrzése
Az egészségi állapot megítélésének szempontjai
A hím nemi szervek vizsgálata
A mén nemi mûködésének zavarai
2.9. Viselkedéskultúra, lovasetika, kommunikáció (Dr. Mentes Katalin)
Alapfogalmak
A lovasember
Kapcsolatteremtés külsô személyekkel
Üdvözlés, köszönés
Bemutatkozás, bemutatás
Telefonálás
3. SPORTLÓTARTÁS (Dr. Szajkó István)
3.1. A sportlovak elhelyezése
A lóistállók berendezései, kiegészítôi
Technika a lótartásban
Aktív istállók
3.2. A ló megkötése, rögzítése, döntése, szállítása, felvezetése 112
3.3. A sportlóhasználat szerszámai, eszközei
3.4. Lovaglási és hajtási alapismeretek
Az alapképzéshez szükséges feltételek
A nyereg alatti munka
Csikó betanítása
3.5. A sportistálló munkarendje
Állományellenôrzés
Trágyázás, trágyakezelés
Szalmázás, almozás
Sportlovak takarmányozása, takarmányozási rend
Lovak ápolása
Lovak mozgatása
Lovarda és környezete
Utazás versenyre
Segítségnyújtás a versenyen
3.6. Sportlovak egészségügyi ellátása, kezelések
(Dr. Mentes Katalin)
Terhelés hatására kialakuló izombetegségek
Bénulásos izomfesték-vizelés
„Merevizom-tünetegyüttes” (tyng-up-syndrom)
A visszatérô terheléses izomelfajulás (RER)
A poliszacharid tárolási betegség (PSSM)
Az inak betegségei
Ínszakadás
Íngyulladás
Az ínhüvelyek gyulladása
Az ízületek betegségei
A rándulás
Ficam
Ízületgyulladás
A csontok betegségei
Csonthártyagyulladás
„Kissing spine” szindróma
A csonttörés
A seb
Fedett mechanikai sérülések
3.7. Viselkedéskultúra, lovasetika, kommunikáció
(Dr. Mentes Katalin)
Üdvözlés, köszönés a különféle lovas szakágak versenyein 158
Sportistálló vezetése
A vezetô tulajdonságai
A megjelenés, mint kommunikációs eszköz
Kommunikáció a partnerekkel – megbeszélés, üzleti étkezés, tárgyalás
Az írásbeli kommunikáció
4. TÚRALOVAGLÁS, SZABADIDÔS LOVAGOLTATÁS
FELADATAI (Molnár Szecsô)
4.1. Lovak elhelyezése
4.2. Lovak ápolása
4.3. A ló megkötése, rögzítése, lovak szállítása
4.4. Túralovaglás szerszámai, eszközei, a ló felszerelése
A lovak felszerelései
4.5. A túralovaglás szabályai, közlekedés terepen, csoportosan 
4.6. Szabadidôs lovasok lovagoltatása
4.7. A lovarda napirendje, munkabeosztás, a dolgozók feladatai 
Túraszervezô, túravezetô, telepvezetô
Lovászok, lóápolók
Ló elôkészítô, ló trenírozó, segéd túravezetô lovas
4.8. Adminisztrációs tevékenység
4.9. A túralovak takarmányozása
4.10. Túraló, szabadidô ló értékmérô tulajdonságai
4.11. Túra- és szabadidôlovak egészségügyi ellátása
(Dr. Mentes Katalin)
A fertôzô betegségek megelôzése
Az immunitás és szerepe a fertôzô betegségek megelôzésében 
Az immunválasz formái
A természetes immunitás
A mesterséges immunitás
A vakcinázás
A parazitás betegségek megelôzése
A belsô élôsködôk által okozott betegségek megelôzése
A külsô élôsködôk elleni védekezés
4.12. A viselkedés szabályai lovardában és túrán (Dr. Mentes Katalin)
A tanuló és a vendég fogadása
A lovas magatartása
Öltözködés
A társadalmi érintkezés szabályai
A konfliktushelyzetek megoldása, a reklamációk kezelése . 208
A konfliktus fogalma
Konfliktuskezelési stratégiák
A reklamációk kezelése
5. MUNKA-, TÛZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM (Török Miklós)
5.1. A munkavédelem
A munkavédelem fogalma
A munkavédelem feladata
A munkavédelmi szabályozás és felügyelet rendszere
A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok, jogok és kötelességek
A munkáltató feladatai
A munkavállaló kötelességei
A munkavállaló jogai
A munkavédelmi oktatás
Alkalmassági vizsgálatok
Nôk és fiatalkorúak védelme
Védôeszközök, védôfelszerelések
Biztosítása, használata
A munkavédelmi kockázatértékelés
5.2. A balesetek és megbetegedések, a baleset-elhárítás
Teendôk baleset esetén
Elsôsegélynyújtás
Az elsôsegélynyújtás célja
A baleseti helyszín
Tájékozódás a baleseti helyszínen
A mentô hívása
A sérült vizsgálata
Újraélesztés
Sebellátás, vérzések
Sebellátás – belsô vérzések
Sebellátás – törések
Egyéb sérülések ellátása
5.3. Balesetvédelmi rendszabályok a lovardában
A balesetek gyakoribb okai és elkerülésük
A balesetek megelôzésének egyéb szabályai
Ajánlott, illetve kötelezô öltözékek és kiegészítôk
5.4. Tûzvédelem
A munkahelyi tûzvédelem fontosabb szabályai
Mit tegyünk, ha tüzet észlelünk az istállóban?
5.5. Környezetvédelem
A környezetvédelem fogalma
A lótartó telepek speciális környezetvédelmi problémái
A környezetszennyezés módjai és az ellenük való védekezés
6. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

3.6. Sportlovak egészségügyi ellátása, kezelések
(Dr. Mentes Katalin)

A sport céljára használt lovakon ugyanazok a bántalmak fordulnak elő, mint az egyéb célból tartott lovakon, de mivel több a lehetőség a sportból,fokozott terhelésből eredő sérülésekre, betegségekre, ezért ezeket a témákat emeljük ki. Áttekintjük az izmok, inak, ízületek, csontok gyakoribb betegségeit, a kezelés, megelőzés lehetőségeit, valamint az egyéb nyílt sérülések, sebek elsődleges ellátásának módjait.
Terhelés hatására kialakuló izombetegségek
Ebbe a kategóriába több izombetegség is sorolható:
– a bénulásos izomfesték-vizelés (ünnepi betegség, Pünkösdi-betegség),
– a sportlovakon jelentkező merevizom-tünetegyüttes,
– a visszatérő terhelési izomelfajulás (RER),
– a poliszacharid tárolási betegség (PSSM).
Bénulásos izomfesték-vizelés (ünnepi betegség, Pünkösdi-betegség)
Nagy terhelésnek kitett, jó kondícióban lévô, jól táplált lovak betegsége,
mely bénulásszerű mozgászavarban nyilvánul meg. Igáslovakon gyakori
volt régen, de sport és hobbilovakon is előfordul. Oka a ló két-három
napos pihentetését követő megterhelő mozgatás, amennyiben a pihenőnapokon
is bőségesen takarmányozták. Ilyenkor a lovak izmaiban nagy
mennyiségű glikogén halmozódik fel (a szokásos 2–3-szorosa), ami a
munka során gyorsan lebomlik. Az izom a működéséhez sok oxigént
igényelne, de mivel nincs elegendő, a glikogén tejsavra bomlik le, ami
felhalmozódik az izmokban. Ennek hatására károsodik az izomfehérje,
az izomrostok görcsösen összehúzódnak, az izomszövet nem lesz képes
elernyedni.
Az állat a munkakezdés után egyre kötöttebben jár, izzad (a has alján),
remeg, a hátulsó lábakkal botladozik, majd a hátulsó testfél rogyadozni
kezd. Az izmok bekeményednek, duzzadtak (főleg a hát-ágyéki és farizmok),
az izomfesték kioldódása miatt a vizelet barnásvörös, esetleg feketésbarna
(ez veseelégtelenséget is okozhat). A vergődő lovon szívelégtelenség
léphet fel, ami gyors elhullást okozhat. A tartós fekvés pedig
151
a ló bôrén felfekvéseket, majd azokból kiinduló vérfertôzést okoz. A kevésbé
súlyos esetekben is maradandó izomkárosodás alakul ki, ami a
használati értéket jelentôsen csökkenti.
A lóval a tünetek jelentkezése után azonnal meg kell állni, nem szabad
hajszolni! Az izmait csutakolni, masszírozni kell. A lovat melegen
kell tartani, ha lehet letakarni, amennyiben a mozgás csak kicsit kötött,
többszöri pihenôt közbeiktatva a lovat lépésben haza lehet vezetni.
Az elfeküdt lovat erôszakkal nem szabad fölállítani! Az állatorvost minden
esetben értesíteni kell! Az elfekvô lovat az állatorvos az erôlködés
elkerülése miatt bódítja, majd hazaszállítás után hevederrel próbálják
lábra állítani. Oda kell figyelni a gyakori itatásra (hogy az izomfesték ne
csapódjon ki a vesében) és a fekvô állat forgatására, szükség esetén a
folyadékpótlást infúzió formájában kell nyújtani. Ha egy-két napi pihentetés
után sem állítható fel, kényszervágás ill. eutanázia javasolható.
Enyhébb esetben is károsodhatnak, elhalhatnak az izmok, aminek következménye
teljesítménycsökkenés, sántaság lehet.
Megelôzésként pihenônapokon az abrakadagot legalább harmadával
csökkenteni kell, és az elsô munkanapon kapjon a ló szabad mozgási
lehetôséget, pl. karámban, majd a bemelegítés a megszokottnál hosszabb
„lépés” szakasszal történjék, különösen figyeljünk a fokozatosságra.
Hajlamosító tényezôk lehetnek az elégtelen E-vitamin-, szelén-, nátriumellátottság,
nem megfelelô Ca:P arány a takarmányadagban, ill.
légzôszervi megbetegedések is!
„Merevizom-tünetegyüttes” (tyng-up-syndrom)
Élénk vérmérsékletû sport- és versenylovakon a megerôltetô tréning
vagy verseny után, egyéb lovakon hosszú és kimerítô szállítást követôen
jelentkezik. Oka az izmok tartós terhelése, (egyensúlyozás), a stressz, de
a szelén- és E-vitaminhiány is szerepet játszik. Az izmok elfajulását a
terhelés közben fellépô tartós, de enyhe oxigénhiány idézi elô, ami savas
kémhatású bomlástermékek felszaporodását okozza. Nem azonos az
izomlázzal! Ezek hatására az izomzat megkeményedik, duzzadttá, fájdalmassá
válik.
A betegség fôleg a hát, ágyék, comb izmait érinti, ezért az állat mereven,
kötötten mozog, „visszaizzad”. A tünetek a megerôltetô terhelés után
10–30 perccel jelentkeznek. Nem tûnik súlyos betegségnek, de ismétlôdése
izomsorvadáshoz vezethet. A vizelet színe megváltozhat (barnás).
152
Észlelése esetén az érintett izomzatot alaposan meg kell masszírozni,
enyhe bôvérûségkeltô szereket is be lehet dörzsölni. A lovat ebben az
esetben azonnal és kíméletesen mozgatni kell, ami segíti a salakanyagok
eltávozását. Ha az állapota nem javul, az állatorvost értesíteni kell, aki
különféle gyógyszerekkel, infúziókkal kezeli a lovat.
A megelôzés lényeges eleme a fokozatosan felépített tréningmunka és
a versenyek, terhelések utáni levezetô mozgatás, „leléptetés”, odafigyelve
a szívfrekvenciára, az izmok vérellátására.
A visszatérô terheléses izomelfajulás (RER)
Arab lovakon és angol telivéreken állapították meg. Háttere még kellôképpen
nem tisztázott, genetikai tényezôkkel és az arabok érzékeny
idegrendszerével hozták összefüggésbe. Tünetei enyhék, hasonlítanak a
merevizom-betegségéhez és ismétlôdnek. Az eltérés abban áll, hogy
munka közben és után egyaránt kialakulhat.
A poliszacharid tárolási betegség (PSSM)
Két formáját különböztetnek meg (1-es és 2-es típus) eltérô fajtajelleggel.
Az 1-es típus több sportlófajtában is elôfordul, de a quarter horse fajtán
a leggyakoribb. Utóbbi esetben már bizonyították, hogy genetikai
hátterû betegség, diagnózisa genetikai teszttel (GYS1) történhet (vérbôl,
szôrbôl).
Lényege a vércukorszint szabályozás elégtelensége, alacsony inzulin
szint. Emiatt az izomzatban (megszokott takarmányozás mellett is) a
szokásosnál nagyobb mennyiségû szénhidrát tárolódik. A tünetek gyorsan
alakulnak ki.
1–2 napos pihenô után, megszokott vagy enyhe terhelés hatására a ló
izzad, mozgása kötött, remeg, járása imbolygó lesz, tekintete riadt (kólikára
emlékeztetô tünetek), a nyak és a far izmai duzzadtak, merevek. Nagyon
emlékeztet az ünnepi betegségre. Észlelése esetén az állatorvos
azonnali értesítése szükséges. Megelôzésként speciális lótápok, takarmány-
kiegészítôk (szelén, E-vitamin, C-vitamin, antioxidánsok) adhatók.
Fontos a rendszeres mozgatás, karámozás, az abrakadag csökkentése a
munka elôtt 2–3 nappal és a fokozatos terhelés. A 2-es típus negatív
GYS1 teszttel és izombiopszia segítségével deríthetô fel. Quarter horse
fajtában ez a típus ritkább.
153
Az inak betegségei
Ínszakadás
Nagyon gyakori betegség, ami leggyakrabban a nem megfelelô terhelésre
vezethetô vissza. Ha ínszakadásra gyanakszunk állatorvos megérkezéséig
hûteni kell a sérült területet (hideg vízzel locsolni, borogatni, jeges
pakolást feltenni), mert ez összehúzza az ereket, mérsékli a duzzanatot
és a fájdalmat.
Az állatorvos ultrahangos vizsgálat után dönt a kezelésrôl, ami nehéz
és hosszadalmas. Elôször a gyulladás csökkentése a cél, majd ezt
követôen a vérkeringés javítása. Injekciós és szájon át adható készítményekkel
segíthetô a gyógyulás. Értékes állaton, súlyosabb sérülésnél mûtét,
merevkötés, teljes nyugalom biztosítása jöhet szóba. A kezelést
gyakran kiegészítik polarizált fénnyel történô sugárzással, homeopátiás
kezeléssel, vagy egyéb alternatív gyógymódokkal.
Teendôk az utókezelés során:
– mivel a gyógyulás hónapokig tart, a teljes boksznyugalom ennyi
ideig hiba, mert a regenerációs rostok kitöltik a sérült részt, de mivel
nem kapnak terhelési ingert, a lefutásuk, rendezettségük nem
lesz megfelelô
– a karámba kirakni sem helyes a sérült lovat, mert az ottani mozgásformák
nem segítik a gyógyulást
– a gondosan felépített, egyedre szabott tréninget kell szigorúan
betartani, mert csak így várható tartós eredmény (ez eleinte csak
lépés, majd 6–8 hétig jó talajon végzett, egyenletes tempójú, fokozódó
idôtartamú ügetés, késôbb könnyû vágta, illetve ekkor már
karámozható is).
A lótartó a továbbiakban vegye figyelembe, hogy a gyógyult ín soha
nem lesz az egészségessel azonos teherbíró képességû.
Íngyulladás
Az íngyulladásnak három formája van (heveny aszeptikus, idült aszeptikus,
gennyes). Gyógykezelése mindhárom esetben különbözô, be kell
tartani az állatorvos utasításait.
154
Az ínhüvelyek gyulladása
Az ínhüvelyeknek – az inakhoz hasonlóan – heveny aszeptikus, idült
aszeptikus, és szeptikus gyulladása fordulhat elô. Leggyakrabban az ujjhajlító
inak ínhüvelyeinek gyulladása okoz problémát, különösen ugrólovakon.