Könyv
kategóriák

A dísznövénykertész mester könyve

Szerző: Elekné Ludányi Zsuzsanna
Ár: 4000 Ft Kiadói ár: 3200 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A "Dísznövénykertészet" új, bővített kiadása, mely a jelenlegi mestervizsga követelményeinek teljesítéséhez nyújt szakszerű információt. Gyakorlatias tartalmával és könnyen érthető nyelvezetével ez a könyv a hobbikertészek számára is fontos tudnivalókat tartalmaz.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 260 oldal
ISBN: 9789639935624
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOM

1. NÖVÉNYTANI ISMERETEK
A növények részei, külső és belső felépítése
Sejt
Szövet
Szerv
Gyökér
Szár
Levél
Virág
Termés
A növények életjelenségei
Anyagcsere
Asszimiláció
Disszimiláció
Eltérő táplálkozású növények
Növekedés és fejlődés
Növekedést és fejlődést befolyásoló tényezők
Növekedés
Fejlődés
Növényi mozgások
Passzív mozgások
Aktív mozgások
A növények környezeti igényei
Hőmérséklet
Fény
Fényerősség
Megvilágítás időtartama
Víz
Tápanyag
Az öröklődés szabályai, növénynemesítés
Az öröklődés szabályai, alapfogalmai
Mendel szabályai (törvényei)
Növénynemesítés
Növényrendszertan
A rendszerezés alapjai
Növénytörzsek jellemzése
Mohák
Harasztok
Nyitvatermők
Zárvatermők

2. TERMESZTÉSI ISMERETEK
Éghajlattan
A légkör fizikai tulajdonságai
A napsugárzás
A légkör nedvességtartalma
A levegő hőmérséklete
A levegő nyomása és áramlása
Az éghajlatot befolyásoló tényezők
Magyarország éghajlata
Talajtan
A talajok tulajdonságai
A talaj alapanyagai, képződése
A talaj kialakulása, a talajképződés folyamata
A talaj összetétele
A talaj kötöttsége
A talaj kémhatása
A talaj szerkezete
A talaj víz- és levegőgazdálkodása
A talaj hőgazdálkodása
A talaj tápanyag-gazdálkodása
A talajok osztályozása
A természetben található talajtípusok
A kertészeti termesztésben felhasznált földnemek és talajpótló
közegek
Talajművelés
A talajművelés célja, alapelvei
Alapozó talajművelési eljárások
Szántás
Tárcsázás
Magágykészítés
Talajművelési rendszerek kialakítása
Dísznövények szaporítási módjai
Ivaros szaporítás
Ivartalan szaporítás
Tőosztás
Gyökereztetési eljárások
Természetes szaporítóképletekkel történő szaporítások
Összenövesztéses eljárások
Szövettenyésztés
Tápanyag-utánpótlás
Trágyázási szempontok
Trágyázási módok
Trágyafélék csoportosítása
Szerves trágyák
Műtrágyák
Öntözés
Öntözés célja
Az öntözővíz tulajdonságai
Az öntözés feltételei
Az öntözési időpont meghatározása
Az öntözés módjai
Öntözés a termesztőberendezésben
Növényvédelem
A növényvédelem fogalma, feladata
Kórokozók, kártevők elleni védekezés módszerei
Károsítások csoportosítása
Élettelen (nem fertőző) okok
Élő (fertőző) okok
Leggyakoribb gombabetegségek
Leggyakoribb kártevők
Növényvédelemre, növényvédő szerekre vonatkozó előírások,
rendelkezések

3. MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM
Munkavédelmi alapfogalmak
Balesetek
Az elsősegélynyújtás alapjai
Biztosítástechnika
Tűzvédelem

4. MŰSZAKI ISMERETEK
Üzemanyagok és kenőanyagok
Benzin
Gázolaj
Kenőanyagok
Dísznövénytermesztésben alkalmazott erőgépek
A motorok csoportosítása
A motorok kiegészítő berendezései
Az erőátviteli berendezések
A traktorok kiegészítő berendezései
A kerekes motorok kormány- és fékrendszere
Járművillamosság
Különleges traktorok, rakodók
A dísznövénytermesztésben alkalmazott munkagépek, kertészeti
kisgépek
A talajművelő gépek
A tápanyagellátás gépei
Vető-ültető és palántázógépek
A növényvédelem gépei
Öntözőberendezések
A szállítás, rakodás, anyagmozgatás gépei
A faiskolai termesztés speciális gépei
Termesztőberendezések
Üvegházak
Fóliás termesztőberendezések
Növényágyak
Kiegészítő helyiségek, berendezések

5. DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS
A dísznövénytermesztés fogalma, a dísznövények csoportosítása 185
A dísznövénytermesztés fogalma, felosztása
A dísznövények csoportosítása, felhasználása
Lágy szárú dísznövények
Fás szárú dísznövények
Növényházi dísznövények
Egy- és kétnyári dísznövények
Évelő dísznövények
Díszfaiskolai termesztés
Magvetés
Dugványozás
Bujtás
Szemzés
Oltás
Tőosztás
Gyökér- és tősarjakkal való szaporítás
Díszfák és díszcserjék nevelése
Fásszárú dísznövények
Lombhullató díszfák
Lombhullató díszcserjék
Kerti rózsa
Kúszó cserjék
Lomblevelű örökzöldek
Fenyők
Növényházi levéldísznövények
Növényházi levéldísznövények jellemzése
Növényházi ámpolnanövények
Növényházi páfrányok
Pálmák
Broméliák
Növényházi vágott zöldek
Cserepes virágzó dísznövények
Alkalmi virágzó cserepes dísznövények
Calceolaria herbeohybrida: papucsvirág
Primula polyantha: sokvirágú kankalin
Pericallis cruenta (Senecio cruentus): cinerária
Ranunculus asiaticus: boglárka
Időzíthető virágzó cserepes dísznövények
Hydrangea macrophylla: hortenzia
Kalanchoë blossfeldiana: korallvirág
Euphorbia pulcherrima: mikulásvirág
Begonia elatior: virágos begónia
A muskátli fajok termesztése
A Cyclamen persicum termesztése
A Saintpaulia ionantha termesztése
Hajtatott hagymás dísznövények
Növényházi vágott virágok
A növényházi szegfû termesztése
A gerbera termesztése
A krizantém termesztése
A növényházi rózsa termesztése
Az orchideák termesztése
Egyéb vágott virágok termesztése
Az inkaliliom termesztése
A frézia termesztése
A lizike termesztése
A liliom növényházi termesztése
Egyéb virágzó növények

6. FELHASZNÁLT IRODALOM

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

5. DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS

A dísznövény-termesztési ismeretek magukban foglalják a díszítő hatású
növények termesztésének környezeti feltételeit, a dísznövények szaporítási,
nevelési, ápolási, növényvédelmi módjait, a felhasználási
lehetőségeit.
A dísznövénytermesztés feladata, hogy az emberek dísznövények
iránti igényét kielégítse. A jeles névnapokon, ballagáskor, ünnepeken
megugrott keresletet a dísznövénytermesztőknek követniük kell.
A dísznövényre, mint árura jellemző, hogy a lakosság annyi virágot
vásárol, amennyit a jövedelméből erre fordíthat. Az életszínvonal csökkenésekor
legelőször a sokak szemében luxuscikknek számító virágvásárlást
hagyja el, vagy csökkenti. Jelentős az eltérés a különböző jövedelemkategóriájú
rétegek között, városon pedig többet és gyakrabban
vásárolnak virágot, mint vidéken (mert többnyire nincs kiskert).

A dísznövénytermesztés fogalma,
a dísznövények csoportosítása

A dísznövénytermesztés viszonylag kis felületen nagy értéket állít elő.
Értékes berendezései vannak: hajtatóházak, hűtőkamrák, gépek stb.
A növényeket egyedileg gondozzák, és a munka jelentős szakértelmet
igényel.

A dísznövénytermesztés fogalma, felosztása
Dísznövénytermesztés fogalma: A külső területek és belső terek díszítésére
alkalmas növények céltudatos termesztésével foglakozó kertészeti
ágazat.
185
A dísznövénykertészet tevékenységi körei:
Félkész árut (szaporítóanyagot) vagy készárut (dísznövényeket) állít
elő közvetlen felhasználásra vagy további feldolgozás céljára.
Szabadföldi termesztés:
• egynyári, kétnyári és évelő dísznövények termesztése,
• díszfaiskola.
Növényházi termesztés:
• szaporítóanyag-termesztés,
• cserepes, levél- és virágzó dísznövények termesztése,
• vágott virág, vágott zöld termesztése,
• hajtatás.
A dísznövénytermesztők által megtermelt növények a kereskedelmi
cégek értékesítése révén kerülnek a felhasználókhoz, illetve a szolgáltató
ágazatok (a kertépítés és kertfenntartás, valamint a virágkötészet)
használják fel.

A dísznövények csoportosítása, felhasználása
A dísznövények csoportosítása élettartamuk, szártípusuk, lombozatuk,
igényeik, felhasználásuk, a termesztés helye, ideje, módja szerint történik.
A sokféle csoportosítás eredményeképpen a gyakorlatban egy bonyolult,
de praktikus rendszer alakult ki. A dísznövényeknek számos felhasználási
lehetősége van, esztétikai hatásuk mellett egészségmegőrző,
levegőtisztító szerepük sem elhanyagolható.
Lágy szárú dísznövények
Jellemzésük: A lágy szárú növények szára évről évre elhal, magjaival,
vagy természetes szaporítóképleteivel (pl. hagyma, rizóma) tartja fenn
magát. Szaporításuk néha termesztőberendezésben történik, de nevelésük
már mindig szabadföldi körülmények között.
• Az egynyári dísznövények egy éven belül kifejlesztik vegetatív és generatív
szerveiket, és magérés után, vagy a fagyok beköszöntével elpusztulnak.
Szaporításuk termesztőberendezésben vagy szabadföldön
történik. Egynyáriként termesztünk több kétnyári és évelő növényt is,
amelyek elfagyhatnak, vagy csak az első évben díszítenek.
• A kétnyári dísznövények az első évben csak vegetatív részeket (gyökeret,
szárat, levelet) fejlesztenek, zöld lombbal áttelelnek, és a második
évben virágoznak.
186
• Az évelő dísznövények olyan lágy szárú növények, amelyek valamilyen
szervükkel áttelelnek (hagyma, gumó, hagymagumó, rizóma), és
több évig díszítenek.
Felhasználásuk: A szabadba kiültetett növényanyag díszíti a közparkok,
közterek, egészségügyi intézmények zöldfelületeit, a házi- és hétvégi
kerteket, az erkélyeket, a temetőket. Virágfelületeket egy-két nyári,
évelő növényekből alakítanak ki, a kővázák, kőedények, erkélyládák növényei
is ezekből kerülnek ki. Nagy jelentőségű a gyepfelület, amely lehet
intenzíven gondozott pázsit vagy külterjesen fenntartott gyep.
Fás szárú dísznövények
Jellemzésük: A fás szárú növények szára áttelelő, fásodó, évről évre
vastagodó. Termesztésük faiskolában történik, többnyire szabadföldi körülmények
között, a kényesebb növények szaporítása termesztőberendezésben
történik.
• A lombhullató díszfák törzset és koronát nevelnek, lombozatukat
ősszel lehullatják.
• A lombhullató díszcserjék tőből elágazó, fás szárú növények, lombozatukat
ősszel, egyszerre hullatják le.
• A félcserjék hajtásai télen visszafagynak, mert csak a tövük, az ún.
cserjetalp fásodik meg. Az áttelelő lombú cserjék tavasszal váltják
lombozatukat.
• Az örökzöld növények (fenyők, lomblevelű örökzöldek) egész évben
díszítenek örökzöld tû-, pikkely- vagy lombleveleikkel.
• A kúszó cserjék csavarodó szárukkal, kacsokkal, léggyökerekkel, tapadókorongokkal
kapaszkodnak, hosszú hajtást nevelnek.
Felhasználásuk: A parkokba kiültetett örökzöld és lombhullató díszfák
és díszcserjék teszik harmonikussá, kellemes helyekké környezetünket.
A zöldfelületek teszik emberi tartózkodásra alkalmassá a városi környezetet,
tisztítják a levegőt, csökkentik a por- és zajártalmat, páradús
klímát teremtenek. Az utak mentén fasorokat, a házak előtt sövényeket
találunk. A kúszó cserjék felfuttathatók támaszték mellett házfalakra, kerítésekre,
pergolákra.
Növényházi dísznövények
Jellemzésük: A növényházi növényeket valamilyen termesztőberendezésben (üvegház, fóliasátor, növényágy) kell szaporítani és nevelni,
mert környezeti igényeik nem megfelelők hazánkban számukra szabadföldön.
Növényházban történik sok szabadföldi nevelésű növény szaporítása
is.
• A levéldísznövényeket, amelyek a színes, érdekes levelükkel díszítenek,
valamilyen termesztőberendezésben szaporítják és nevelik.
• A cserepes virágzó dísznövények alkalmi ajándékok, dekorációs anyagok
céljára meghatározott időszakokban cserepekben termesztett növények.
• A növényházi vágott virágokat és vágott zöldeket virágkötészeti felhasználásra
termesztik.
• A hajtatott dísznövények bővítik a virágválasztékot a téli időszakban.
A hajtatás lényege, hogy a növények nyugalmi időszakát fizikai vagy kémiai módszerekkel megszakítják, így azok a természetestől eltérő idôben virágoznak.
Felhasználásuk: Belső terek díszítésére leggyakrabban cserepes levél- és virágos dísznövényeket használunk. A vágott virágokat, zöldeket a virágkötészet használja fel, belőlük csokrok, vázadíszek, virágtálak, koszorúk stb. készülnek. A növények környezetünket szépségükkel kellemesebbé
teszik, szobadísznek kedveltek, és a legkülönbözőbb alkalmakra
ajándékozásra is felhasználhatók.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Nyártermesztés

Dr. Szodfridt István Nyártermesztés

Ár: 1200 Ft Kiadói ár: 960 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba