Könyv
kategóriák

A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának alapjai-Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Szerző: Dr. Magda Sándor
Ár: 3700 Ft Kiadói ár: 2960 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

(Szépséghibás példány)
Munkánk e kötetében a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának alapjait tárgyaljuk, a szintén megjelent további három kötetének tartalmában is kellő egyensúlyban és harmóniában vannak a mezőgazdasági termelés három főágazatának (növénytermesztés, kertészet. állattenyésztés) termelésszervezési, és az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen üzemgazdasági és vállalkozási ismeretek. Munkánknak — főiskolai oktatásunk jellegének is megfelelően — feladata megismertetni a hallgatót és a gyakorlati gazdálkodót is, a technológia megválasztásától az értékesítésig terjedő termelési és értékképző folyamat tudatos ökonómiai szemléletű szabályozásával.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 236 oldal
ISBN: 9639553018
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Előszó 11
Bevezetés 13
1. Vállalkozási alapismeretek 15
1.1. A mezőgazdasági vállalkozások szervezésének
és ökonómiájának tárgya 15
1.2. Vállalkozások a mezőgazdaságban 17
1.2.1. Üzem, vállalat, gazdaság 17
1.2.2. Egyéni vállalkozás 18
1.2.2.1. Családi gazdaságok 18
1.2.2.2. Őstermelő és mezőgazdasági kistermelő 19
1.2.3. Gazdasági társaságok 19
1.2.3.1. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 20
1.2.3.2. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok 20
1.2.4. Szövetkezetek 21
1.2.5. A magyar gazdaságok jellemzői 22
1.2.6. Mezőgazdasági vállalkozások az Európai Unióban 23

2. A mezőgazdasági üzemek erőforrásai 27
2.l.A munkaerő 28
2.1.1. Munkaerő a vállalkozásban 28
2.1.2. A munkaerő költsége 29
2.1.3. A munkaerő hasznosítása 30
2.2. A termőföld 31
2.2.1.A földtulajdon 31
2.2.2. Földbérlet 32
2.2.3. A termőföld hasznosftása 33
2.2.4. A termőföld gazdasági értékelése 36
2.3. Tárgyi eszközök 37
2.3.1. A tárgyi eszközök csoportjai és gazdaságijellemzőik 37
2.3.2. A tárgyi eszközök értékelése és költségei 38
2.3.3. A tárgyi eszközök hasznosftása 40
2.4. Az állatállomány 41
2.5. A forgóeszközök
2.5.1 A vásárolt készletek
2.5.2. A saját termelésű készletek és értékelésük
2.5.3. Készletgazdálkodás
2.5.4. A forgóeszköz-gazdálkodás

3. A gazdálkodási rendszer
3.1. A termelési és értékképző folyamat egysége
3.2. A gazdálkodási rendszer elemei a mezőgazdasági vállalkozásokban
3.3. A mezőgazdasági vállalkozások tevékenysége
3.3.1. Uzemágak és ágazatok a gazdaság termelési szerkezetében
3.3.2. A termelési szerkezet alakítása
3.3.2. I. A szerkezetalakítással kapcsolatos megfontolások
3.3.2.2. Helyzetelemzés
3.3.2.3. Az üzemágak kiválasztása
3.3.2.4. A termelés méretezés
4. Üzemgazdasági költség- és jövedelemszámítás
4.1. Ráfordítás és költség
4.1.1. Közvetlen- és általános költség
4.1.2. Állandó és változó költség
4.1.3. Munkafolyamatok költségei
4.1.4. Egyéb költségcsoportok
4.2. Költséggazdálkodás
4.3. Üzemgazdasági kalkulációk
4.3.1. Költségkalkuláció
4.3.1.1. Részköltség kalkuláció
4.3.1.2. A növendék-és hízóállatok élőtömeg-önköltségének számítása
4.3.1.3. A részköltség megállapításának egyéb eljárásai
4.3.1.4. A teljes költség kalkulációja
4.3.1.5. Az önköltség megállapításának módszerei
4.4. Üzemgazdasági jövedelemkalkulációk
4.4.1. A vállalkozások jövedelme
4.4.2. Az üzemágak és ágazatok jövedelme
4.4.2.1. A nettó és a bruttó jövedelem
4.4.2.2. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
4.4.2.3. A fedezeti hozzájárulás
4.4.3. Jövedelmezőség
4.4.3.l.A jövedelmezőség mutatói
4.4.3.2. A fajlagos jövedelem
4.4.4. A jövedelemigény


5. Ráfordítások hatékonysága .
5.1.A hozamfüggvények
5.2.Ráfordításfüggvény, költségfüggvény, fedezeti diagram
5.3.Korlátozottan rendelkezésre álló ráfordítás elosztása
5.4.Egymást helyettesítő ráfordítások optimális összetétele

6. Gazdálkodási döntések
6. 1. A döntések megszervezése
6.1.1. A döntéshozatalt megalapozó információs rendszer kialakítása
6.2. A döntések típusai
6.2.1. Programozon döntések
6.2.2. A programozatlan döntések
6.3. A döntési helyzet felismerése
6.4. A döntések előkészítése
6.4.1. A döntés-előkészítés fázisai
6.4.2. A kockázatelemzés
6.5. Döntés
6.5.1. Döntés bizonytalan helyzetben
6.5.2. Bizonytalanságot csökkentő módszerek
6.6. A döntések végrehajtásárnk szervezése
6.6.1. A döntések megvalósításának modelljei
6.6.2. A végrehajtás ellenőrzése, hatásvizsgálat

7. A gazdálkodás tervezése
7.1. Tervezési módszerek
7.2. Termelés tervezése
7.2.1. Az üzemágak tervezése
7.2.2. A főágazatok tervezése
7.3. Pénzügyi tervezés
7.3.1. A pénzügyi tervezés szemlélete
7.3.2. A pénzügyi terv részei
7.4. Stratégiai tervezés és az üzleti terv
7.4.1. Stratégiai tervezés
7.4.2. Üzleti terv
7.5. Műszaki fejlesztés
7.6. Beruházások gazdaságossága
7.6.1. A beruházások előkészítése
7.6.2. A beruházási költségek meghatározása
7.6.3. A beruházás-gazdaságosság számításának statikus módszerei 7.6.3.1. A megtérülési idő
7.6.3.2. A költségek összehasonlítása
7.6.4. Dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók
7.6.4.1. A nettó jelenérték
7.6.4.2. A dinamikus megtérülési ráta,jövedelmezőségi index
7.6.4.3. A belső kamatláb
7.6.5. A beruházások kockázatának elemzése

8. Marketing
8.1.A termék
8.1.1. A termékek csoportosítása
8.1.2. A mezőgazdasági termékek sajátosságai
8.2. Az értékesítési csatorna
8.2.1. Az értékesítési csatorna szereplői
8.2.2. Az értékesítési csatornaválasztást befolyásoló tényezők
a mezőgazdasági termékek esetén
8.2.3. Az értékesítési csatorna szereplőinek kapcsolata
8.2.4. Lehetőségek a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítására
8.3. Árpolitika
8.4. Marketingkommunikáció

9. A technológiai folyamatok ökonómiai
és mnnkaszervezési követelményei
9.1. A technológia fogalma, elemei, tervezése
9.2. Altalánosítható feltételek és követelmények
9.3. Talajmunkák szervezése
9.3.1. A talajművelés célja, eszközei
9.3.1.1. Talajművelő eszközök és munkáik jellemzése
9.3.2. A műveleti költségek meghatározása
9.3.3. Talajművelési rendszerek
9.3.3.1. A ta1ajelőkészítési módok csoportosítása
9.4. A tápanyag-visszapótlás szervezése
9.4.1. A műtrágyázás szervezése
9.4.2. A műtrágyák kijuttatása
9.4.2.1. A szilárd műtrágyák előkészítése és kijuttatása
9.4.2.2. A szilárd műtrágya szórásának szervezése
9.4.2.3. A repülőgépes műtrágyaszórás
9.4.3. A folyékony műtrágyák kijuttatása
9.4.4. A műtrágyaszórás költségkalkulácója
9.4.5. A szervestrágyázás szervezése
9.4.5.1. Az előkészítő szakasz
9.4.5.2. A szervestrágya-szórás
9.4.5.3. A szervestrágya-szóró gépek teljesítményét
befolyásoló tényezők
9.4.5.4. A szervestrágya-szórás eszközrendszere
9.4.6. Hígtrágyázás
9.5. Növényvédelmi munkák szervezése
9.5.1. A vegyszerek alkalmazásával kapcsolatos előírások
9.5.2. A vegyszeres munkák csoportosítása és előfeltételei
9.5.3. A vegyszeres növényvédelem eszközrendszere
9.5.4. Kezdési módok a növényvédelemben
9.5.5. A növényvédelmi munkák szervezése
9.6. Az öntözés szervezése
9.6.1. Az öntözés célja sajátosságai
9.6.2. Az öntözővíz-szükséglet meghatározása
9.6.3. Az öntözés tervezésével
kapcsolatos alapfogalmak és azok értelmezése
9.6.4. Az öntözés gazdasági megítélése
9.6.5. Az öntözés költsége
9.7. A szllítások szervezése
9.7.1. A mezőgazdasági szállítás jellemzői
9.7.2. A mezőgazdasági szállítás eszközrendszere
9.7.3. A szállítási folyamat szervezése
9.7.4. A szállítás költsége
9.7.4.1. A növénytermesztési munkafolyamatok
és száflítások időkorlát szerinti optimalizálása
9.7.4.2. A szántóföldi munkák osztályozása
a szállítási munkák szempontjából
Irodalomjegyzék
Fogalomtár
Név- és tárgymutató



mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

2. A mezőgazdasági üzemek erőforrásai
.....................................

Mindenfajta gazdasági tevékenység — erősen leegyszerűsítve — meghatározott jellegű és mennyiségű erőforrások elosztását és kombinálását jelenti előirányzott cél (célok) elérése érdekében. Az általános cél rendszerint a legkedvezőbb gazdasági eredmény, vállalkozási viszonyok között elsősorban a maximális nyereség.
Egy termék maximális gazdasági eredménnyel való előállításához különböző jellegű és értékű erőforrásokat kell igénybe venni (pl. a búzaterniesztéshez termőföldet, munkaerőt, gépeket. műtrágyákat, vetőmagot, stb.). A termelési szerkezetben — amelyet a termékek és a tevékenységek egürtese határoz meg — összegeződnek az erőforrás igények.
Egy adott gazdaságban mindig olyan tevékenységre, olyan ütemben és olyan csoportosításban kell az erőforrásokat felhasználni, hogy az összességében a legjobb üzemi (vállalkozási, vállalati) eredményt adja. A kapcsolatok annál bonyolultabbak, a megoldás annál nehezebb, minél több terméket állít elő egy gazdaság és minél több kooperációs felület adódik a gazdaságon belül, illetve a gazdaság és más gazdálkodó egységek között. Hazai viszonyaink között hosszú távra is számolnunk kell azzal, hogy a gazdaságok többféle terméket állítanak elő, ennek folytán a tevékenységek bonyolult kapcsolatajön létre a termelőkapacitások ésszerű és gazdaságos felhasználása céljából.
A mezőgazdasági termelés erőforrásaihoz tartoznak: a munkaerő, a termőföld, az ültetvények, az épületek és építmények, gépek és berendezések, az állatállomány, a termeléshez szükséges anyagok, a tárgyi- és pénzeszközökben rendelkezésre álló tőke.
A mezőgazdaságban használatos erőforrások közös jellemzői a termelésben elfoglalt szerepük és gazdasági természetük alapján a következőkben foglalhatók össze:
• Az erőforrások adott időben, mennyiségben. minőségben és összetételben korlátozottan állnak rendelkezésre, ezért gazdálkodni kell velük.
• Az erőforrások adott vállalkozáson belül kialakult arányainak változtatása a mezőgazdasági termelés természetéből következően időigényes és átcsoportosítási lehetőségük is korlátozott.
• A mezőgazdaságban jelentősek a biológiai tulajdonságokkal bíró erőforrások (állatok, ültetvények stb.), a fajra jellemző biológiai korlátokkal.
• Fontosak a természeti erőforrások, a környezet és korlátaik, amivel jelentősen befolyásolják a gazdálkodás eredményét.

A meglévő erőforrásokkal való gazdálkodásban, valamint az új erőforrások beszerzésekor számolni kell a gazdaság tevékenységére és eredményességére gyakorolt hatásukkal. A meglévő erőforrások igénybevételével, vagyis a termelésben való hasznosításával hatásuk kiterjed:
• a termelhető termékek, termények szolgáltatások körére;
• a termelhető termények mennyiségére és minőségére;
• az alkalmazható technológiára;
• a termelés költségeire, jövedelmére és gazdaságosságára;
• a pótlólag beszerzendő erőforrások körére és nagyságára (pl. anyag, állat, gép vásárlása).
Ha a meglévő erőfőrrásokat nem hozzáértően hasznosítják, akkor:
• nem érhető el a lehetséges hozamok köre és nagysága;
• mennyiségi és minőségi veszteségek léphetnek fel (pl. ha nem használunk műtrágyát, növényvédő szert stb.);
• a kihasználatlan erőforrások állandó költségei változatlanul terhelik a vállalkozást és így növekszik a hozamok fajlagos költsége (önköltsége) is;
• általában csökken a termelés jövedelme, jövedelmezősége.
A meglévő erőforrások közül egyesek értékesíthetők (készletek, gépek stb.), ennek hatására:
• a vállalat pénzeszköze növekszik (készlet- és átlatértékesítés),
• befektetett tárgyi eszköz értékesítésekor csökken a termelőkapacitás (és általában csak veszteséggel értékesíthető).
Az erőforrások egy része a kereskedelmi forgalomban megvásárolható. Az új beszerzés irányulhat a meglévő erőforrások bővítésére, kiegészítésére, ennek eredménye:
• bővíthető a termelhető termékek, termények köre;
• növelhető a hozamok mennyisége, javítható a minősége (pl. öntözőberendezés vásárlása, takarmánykeverő létesítése);
• fejleszthető a meglévő technológia (pl. gépi fejésre való átállás):
• csökkenthető a termelés költsége;
• növelhető a termelés hatékonysága, jövedelme.
Új erőforrás-kapacitást is lérehozhatunk (vásárlással, létesítéssel). ezáltal:
• a termelés átalakítható;
• korszerűbb technológia valósítható meg.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai