Könyv
kategóriák

Növénytermesztés határok nélkül

Szerző: Dr.Radics László
Ár: 2300 Ft Kiadói ár: 1840 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A piacgazdák érdeklődése megnőtt a korszerű növénytermesztési témájú könyvek iránt. Erre utal az Alternatív növények termesztése című könyv első és második kötetének sikere. A könyvet az abban szereplő szerzők teszik kapóssá, nem is csoda, hisz mindenki a számára oly kedves növényről ír, amelynek nemcsak a termesztése érdekes, de a piacon is jól eladható.
Most egy új cím alatt (Növénytermesztés határok nélkül) folytathatjuk a már megkezdett munkát. Az EU-csatlakozás után is eladható, nyereséggel termeszthető növényekről írunk, amelyek esetében nem kell a gazdáknak támogatásokért, termelési kvótákért küzdeniük.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 264 oldal
ISBN: 9639553077
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék
Előszó
Csemegekukorica
(Zea mays cmiv. sacharata L.) — HADI GÉZA
Csemegekukorica típusai, felhasználásuk
A csemegekukorica botanikai besorolása,
termesztésének története
A csemegekukorica fajtaérték-bírálata

Csemegekukorica-fajták
Ökológiai igény
Talajigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Talajművelés, tápanyagellátás
Vetés
Öntözés
Fattyazás
Gyomirtás
Betegségek
Kártevők
A csemegekukorica betakarítása
Korai termesztési módszerek
Előszó
Csemegekukorica
(Zea mays cmiv. sacharata L.) — HADI GÉZA
Csemegekukorica típusai, felhasználásuk
A csemegekukorica botanikai besorolása,
termesztésének története
A csemegekukorica fajtaérték-bírálata


őszi rozs, évelő rozs
(Secale cereale L., Secale cereanam) — KRUPPA JÓZSEF
Származás, termesztéstörténet, jelentőség
A rozs rendszertana, botanikai leírása, biológiája
Rendszertana
A rozs morfológiája
A rozs biológiája
Fajtahasználat, fajtakérdés
Ökológiai igény
Termőhelyigény
Elővetemény-igény, növényi sorrend
Agrotechnika
Talaj-előkészítés
Tápanyagellátás
Vetés
Növényápolás, növényvédelem
Betakarítás

Sörárpa (Hordeam vulgare L.)
— RADICS LÁSZLÓ
Az árpatermesztés története
A sörárpa legfontosabb fejlődési fázisai
Csírázás
Gyökérképződés
Bokrosodás
Szárba indulás
Kalászolás
Virágzás
Szemképződés
Érés
A sörárpa szemtermése
Ökológiai igény
Éghajlatigény
Vízigény
Fényigény
Talajigény
Elővetemény — igény
A fajtákkal szemben támasztott követelmények
Agrotechnika
Tápanyagellátás
Talaj-előkészítés
Vetés
Ápolás
Gyomirtás
A kórokozók elleni védekezés
Az állati kártevők elleni védekezés
Betakarítás
Elő- és utókezelés, szárítás

A tritikále (x Triticosecale Wittmack) — BALLA LÁSZLÓ
A tritikále elnevezése
A tritikále termesztéstörténete
A tritikáletermesztés biológiai alapjának kialakulása
Magyarországon
A tritikále vetőmagjának elszaporítása és elterjesztése Magyarországon
A tritikále helye a köztermesztésben
Magyarországon
A tritikále ökológiája
Éghajlat- és talajigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Vetés
Tápanyagellátás
Ápolás
Termés és hasznosítás betakarítás
Tárolás
A tritikále felhasználása a biotermesztésben

Árasztás nélkül termesztett rizs (Oryza sativa L.)
IPSITS CSABA
A rizstermesztés története ős főbb módjai
A magyarországi rizstermesztés története
Botanikai leírás
Fajták, fajtakérdés Ökológiai igény
Éghajlat- és talajigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Talaj-előkészítés
Tápanyagellátás
Vetés
Gyomszabályozás
Betegségek
Kártevők
Öntözés
Betakarítás, tárolás

Zab (Avena sativa L.) JOLÁNKAI MÁRTON
Termesztéstörténet, felhasználás
Botanikai leírás
Fajták, fajtakérdés
Ökológiai igény
Éghajlatigény
Talajigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Talaj-előkészítés
Tápanyagellátás
Vetés
Növényápolás
Betakarítás
Vetőmagtermesztés

Len (Linum usitatissimum L. var. macrocarpa — olajlen;
Linum usitarissimum L. var. microcarpa — rostlen) —
GÁL IZÓRA, ERTSEY ANNA
Termesztéstörténet
Botanikai leírás
Rendszertani besorolás
A len alaktana és élettana
Fajták, fajtakérdések
Rostlen
Olajlen
Kettős hasznosítású (kompromissz) len
Ökológiai igény
Talajigény
Éghajlatigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Talaj-előkészítés
Tápanyagettátás
Vetés
Gyomszabályozás
Betegségek
Kártevők
Környezeti ártalmak
Betakarítás

Fénymag (Phalaris canariensis L.)
KRUPPA JÓZSEF, BORBÉLY FERENC
Rendszertani besorolás
A növény botanikai leírása
Termesztéstörténet
A fénymag magyarországi termesztése
A fénymag jelentősége,gazdasági értéke, hasznosítása
A termesztés biológiai alapjai, fajták
Nemesítési célkitűzések

Ökológiai igény
Éghajlatigény
Talajigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Trágyázás
Talajelőkészítés
Vetés
Gyomirtás
Kórokozók elleni védelem
Állati kártevők elleni védekezés
Betakarítás
Szárítás, tisztítás

Az étkezési és a madáreleség-napraforgó
(Helianthus annuus L.) [syn.: H. indicus L.] —
HORVÁTH ZOLTÁN
Termesztéstörténet
Felhasználás
Botanikai leírás
Fajták, fajtakérdés
Az étkezési célra nemesített, államilag
elismert napraforgó hibridek
Ökológiai igény
Táblakiválasztás, elővetemény-igény
Agrotechnika
Tápanyag-utánpótlás
Talaj-előkészítés
Éghajlatigény
Vetés
Növényvédelem
Betakarítás, szárítás, tisztítás, tárolás
A napraforgó-állomány szárítása és kezelése
Betakarítás
Szárítás, tisztítás

Baltacím (Onobrychis viciifolia Scop.)
PUSZTAI PÉTER
Termesztéstörténet
Botanikai leírás
Fajták, fajtakérdés
A baltacím termesztett fajtái
Ökológiai igény
Talajigény
Éghajlatigény
Elővetemény-igény
Agrotechnika
Tápanyagellátás, műtrágyázás
Telepítés, vetés
Növényápolás, gyomszabályozás
Betegségek
Kártevők
Betakarítás
Vetőmagtermesztés
Talaj-előkészítés
Irodalom









mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Az árpatermesztés története
.............................
Az árpa (1Hordeum) nemzetségben a kalász tengelyének, a kalászorsónak minden egyes padkáján 3—3 egyvirágú füzérke ül. Az árpa nemzetségbe 25 faj tartozik. Ezek az északi féltekén, valamint Dél-Amerika Andoki és trópusokon kívüli vidékein honosak. Az árpa nemzetségbeii a legfontosabb faj a takarmányárpa (Hordeum vulgare). Ez a faj rendkívül változatos és csak mint termesztett növény ismeretes. A kétsoros árpa füzérkéinek hármas csoportjából csak a középső termékeny, míg a többsoros árpákén a füzérkehármasok minden egyes tagja magot köt.
A takarmányárpa ősének jelenleg a vad kétsoros árpát (Hordeum spontaneum) tekintik, amely az Arab-félsziget, Izrael, Jordánia, Törökország déli, Irak, Irán, Örményország, Transzkaukázia, és Észak-Afganisztán területén ma is vadon él. Ez mindenekelőtt abban különbözik a termesztett árpától, hogy a kalászorsó a termés beérése idejére keresztben széttöredezik.
Az árpa a kultúrába vont növények közül a legrégebbi. Mára kőkorszakból vannak leletek. Az ókori képzőművészei alkotások és írásos emlékek között is megtalálható. A világ több termőtáján a búzát is megelőzte a termesztése. A belőle készült termékek közül a mintegy 7000 évvel ezelőtt készült sumér agyagtáblák egyikén más élelmiszer megnevezése mellett az „erős” és a "barna” sör is szerepel.
Az árpa korszerű nemesítése 1860 körül Angliában kezdődött, a Chevalier-árpa nemesítésével, amely azután a világ minden részében elterjedt. Norvégiában a 70. Szélességi fok alatt még beérik, de az Alpok 1900 m-es, a Kaukázus 2700 m-es, a Himalája és Tibet 4600 m-es magasságában is termesztik.
A magyar árpanemesítésben a morvaországi Hanna-vidék árpapopulációjáhól szelekciós módszerrel kiválasztott Hanna árpának van történelmi jelentősége. A Hanna árpákat a CSERHÁTI által nemesített árpák, majd a Mesterházi, utána a Hatvani, a Diószegi árpák követték. Ezt követően FRIEDRICH, SZÉKÁCS ELEMÉR, POLLHAMER ERNŐ nemesítői munkája érdemel említést.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai