Könyv
kategóriák

A mezőgazdasági gépesítés ökonómiája és menedzsmentje

Szerző: Husti István
Ár: 3800 Ft Kiadói ár: 3040 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Hazánkban a mezőgazdasági gépesités ökonómiájával kapcsolatban átfogó irodalmi alkotás az 1970-es évtized első felében, DIMÉNY IMRE munkásságának köszönhetően jelent meg 1971-ben „A gépesítés ökonomiája a mezőgazdaságban ‚ 1973-ban .Az állattartás gépesítésének ökonómiája”, 1975-ben „A gépesítésfejlesztés ökonómiája a mezőgazdaságba”. Az elmúlt, több, mint húsz esztendő alatt, a témában hasonlóan átfogó mű nem került piacra. Könyvünkkel ezt az űrt is szeretnénk némiképpen kitölteni, ugyanak
kor célunk a témába vágó ismeretek korszerű rendszerbefoglalása is.
A könyv több szerző munkája, akik szakterületük elismert képviselői és több éves felsőoktatási tapasztalatokkal is rendelkeznek. Szerkesztőként arra törekedtem, hogy az
egyes fejezetek megőrizzék a szerző egyéniségéből fakadó sajátosságukat. Csak remélni merem hogy mindez nem megy a tanulhatósag rovására. Szeretném, ha munkánk
hasznára válna mindazoknak, akik az agrárökonómia, az agrármenedzsment, a műszaki fejlesztés és a gépesítésfejlesztés terén kívánják felsőfokú ismereteiket gyarapítani.
Ugyanakkor abban is bízom, hogy az iskolapadból már kikerült, gyakorló szakemberek is érdeklődéssel és haszonnal forgatják majd könyvünket.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 268 oldal
ISBN: 9633562651
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék

Előszó (Husti I.) 9

1. A mezőgazdasági gépesítés alapösszefüggései (Husti I.) 11
A mezőgazdasági termelés jelentősége és feltételrendszere 11
A mezőgazdálkodás jelentősége 11
A mezőgazdasági termelés feltételei 12
A természeti feltételek 12
A közgazdasági feltételek 13
Az agrárinnováció 14
Az innováció lényege 14
Az innováció mezőgazdasági sajátosságai 1 8
A mezőgazdasági műszaki fejlesztés 21
A műszaki fejlesztés értelmezése 22
A mezőgazdasági műszaki fejlesztés hatótényezői,
A komplexitás jelentősége 25
A gépesítés helye, szerepe a műszaki fejlesztésben 26
A gépesítás feladatai és alapösszefüggései 26
A mezőgazdasági gépesítés fokozatai 28

2. A géprendszerek tervezése 31
A gépesítási feladatok helye a vállalkozásokban (Husti I.) 31
A vállalkozás menedzsment alapjai 31
A gépesítés menedzsment összefüggései 34
A géprendszer tervezésének és módszerei (Husti I) 36
A géprendszer méretezésének alapegyenlete 36
Az adott időszak alatt munkavégzésre fordítható időtartamot
befolyásoló tényezők 37
A mezőgazdasági gép vagy gépcsoport időegységre jutó
teljesítményét befolyásoló tényezők 38
A géprendszertervezés módszerei 41
Hagyományos módszerek 42
A korszerűbb eljárások 44
A géprendszerek jellemzői 47
A szántóföldi géprendszerek (WACHTLER 1.) 50
A funkcionális géprendszerek 50
Az ágazati géprendszerek 54
A kertészeti géprendszerek (WACHTLER I.)
Szőlőtermesztés, borászat
Zöldségtermesztés
Gvümölcstermesztés
Állattartási géprendszerek (LENGYEL L.—MARSELEK S.—WACHTLER I.) .
A szarvasmarhatartás géprendszere
A sertéstartás géprendszere
A juhtartás géprendszere
A baromfitartás géprendszere
A gépméret—üzemméret összefüggései (VIZDÁK K.—HUSTI I.)
A géprendszer és az üzemi rendszer összehangolása
A gépméret megválasztása (költség- és időkorlát alapján)

3.
A meglévő géppark használata
A gépi technológiák tervezése, fejtesztése (Vizdák K.—Kovács I.)
A termelési technológia fogalma, tervezésének alapelvei
A tehnológiafejlesztés indokai, lehetőségei
A gépi munkák költségei (Kiss I.)
A költséggazdálkodás jelentősége
A költségkategóriák
Az erő éss munkagépek költségei
A müveleti költségek
Az amortizációs politika (DARÓCZI M.)
A leirási módok
Az amortizáció gazdálkodási ősszefüggései
A gépkihasználás gazdasági hatásai (HUSTI L—KOPERNICZKY F.)
A kihasználás értelmezése
A gépkihasználás gazdasági összefüggései
Technikai kihasználás
Időkihasználás
A géphasználat szervezése (HUSTI I.)
A mezőgazdasagi gépi munkák salatossagal
A géphasználat szervezési elvei
A gépi munkafolyamatok szervezésének gyakorlati teendői
A folyamatszervezés módszertani alapjai
Készlet-, anyag- és energiagazdálkodás a mezőgazdasági gépesítésben
(HUSTI L—DARÓCZI M.)
A forgóeszköz-gazdálkodás gépesítési sajátosságai
Az anyaggazdálkodás
Az energiagazdálkodás
A közös géphasználati formák, a gépi munka szolgáltatás (PESZEKI Z,) ...
A mezőgazdaság strukturális jellemzői és az eszközhasználat
Az új géphasználati formák
A gépkörök
A gépi bérvállalkozások
A gépüzemfenntartás .
A gépüzemfenntartás ökonómiája (JANIK J.—VERME5 P.)
A gépüzemfenntartás alapfogalmai ás alapösszefüggései
Gépek műszaki állapotváltozása és a fenntartási ciklusok
A gépek műszaki állapotváltozása
A gépfenntartási ciklusok tervezési módszerei
A gépkarbantartás gazdasági szempontjai
A karbantartáshoz kapcsolódó gazdaságossági számitások
A karbantartás gazdaságossági modellje
A karbantartás piacorientált modellje
Az optimális használatban tartási idő (HUSTI I.—JANIK J.)
A gép életciklusának jellemzői
Módszertani megfontolások az optimális használatban tartás idejének meghatározásához

A használt gépek értekmegallápitasa (Husti I.)
Új gép — használt gép
A használati érték változásának tényezői
Az értékcsökkenés követésére szolgáló módszerek
5.A műszaki-gazdasági elemzések
A műszaki gazdasági elemzések jelentősége (Husti I )
A műszaki-gazdasági elemzések feladatai (Husti I.)
Az elemzőmunka végrehajtása (Husti I.)
A géphasználattal összefüggő fontosabb elemzések (Husti I.)
Egyéb elemzések (Husti I.)
A gépberuházások gazdasági kalkulációja
(LENGYEL L.—DRÓCZY M.—VIZDÁK K.)
A gépberuházások gazdaságossági vizsgálatának célja ésalapelvei
A beruházásgazdaságos ág alapmutatói
A statikus beruházásgazdaságossági vizsgálatok módszere
A dinamikus beruházásgazdaságossági vizsgálatok módszere
A gépbeszerzés lehetőségei és azok gazdasági versenyeztetése (Husti I.—Daróczi M.)
A gépbeszerzés alapváltozatainak jellemzése
A sajáterős gépheruházás
A hitel igénybevételévet megvalósuló gépbeszerzés
A lízing és a tartós bérlet
A gazdasági versenyeztetés módszertana
A mezőgizdsági gépek vevőszolgálata (VERMES P—HUSTI I )
A vevőszolgálat kialakulása, fejlődése
Az adásvételtől a komplex vevőszolgálatig
A vevőszolgálat kapcsolatai
A vevőszolgálatjogi összefüggései
A vevőszolgálat funkciói
Szervezési és ökonómiai szempontok 213
A vevőszolgálat szervezése 213
A vevöszolgálat néhány ökonómiai kérdése 216
A vevőszolgálat értékelésének módszerei 217
A vevőszolgálat fejlesztése 220
7. A mezőgazdasági gépesítés egyéb összefüggései 222
A humán összefüggések (MAGDA S.) 222
Foglalkoztatási viszonyok, várható tendenciák 222
A mezőgazdaság gépellátottsága ás a munkaerő 225
A munkaerő-gazdálkodás 226
Munkaerő-szükséglet tervezése, felvétel, munkába állítás 226
Munkaidő-gazdálkodás 227
A teljesítmény értékelése 229
Munkaerő-fejlesztés, képzés 230
Az anyagi ösztönzés, bérezés, bérazdálkodás (HUSTI I.) 231
A bérezési rendszer alkotóelemei 232
A munkakör-értékelési módszer és a bértarifarendszer 233
Az ösztönzési rendszerek alaptípusai 234
Ergonórmai és biztonsági összefüggések (WALZ G.) 238
A munkavégző rendszer célstruktúrája és kialakítása 238
A rendszerkialakítás biztonsági szempontjai 244
Biztonság és költség 250
Minőségi kritériumok a mezőgazdasági gépesítésben 252
A minőség problémája (HUSTI I.) 252
A minőség értelmezése 252
A mezőgazdasági gépesítés kapcsolata a minőséggel 254
Az Európai Unió (EU) gépminősítési irányelvei (PESZEKI Z.) 258
Biztonsági és egészségvédelmi irányelvek a tagállamokban 258
A mezőgépek tervezésére, kialakítására vonatkozó követelmények . 259
Az EU „Megfelelési Nyilatkozat” tartalma 261
Irodalom 263







mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1. A mezőgazdasági gépesítés alapösszefüggései

A mezőgazdasági termelés jelentősége
és feltételrendszere

A mezőgazdálkodás jelentősége
------------------------------
A nemzetgazdaság egészén belül az agrárternmelés fogalmába tartozik mindazon tevékenység, amely a termőföld ésszerű hasznosításával mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagokat termel és azokat feldolgozva élelmiszer-ipari, illetve elsődleges faipari termékeket állít elő. Az agrártermelés körébe 2-2 vertikálisan kapcsolódó tevékenységrendszer tartozik:
— mezőgazdaság ás élelmiszeripar (élelmiszer—gazdaság),
— erdőgazdálkodás és elsődleges faipar (fagazdaság).
A magyar nemzetgazdaságban fontos helye és szerepe van az agrártermelésnek. Hazánk természeti adottságai ehhez jó feltételeket nyújtanak. Magyarország a 45. és 48. szélességi fok között fekszik. Országunk éves középhőmérséklete + 9,2 °C. Az évenkénti csapadék 500—750 mm között változik, szeszélyes eloszlásban és számottevő területi eltérésekben. A napfényes órák száma az ország keleti felében 1900—2100 óra, a nyugatiban pedig 1800—2000 óra évente. A növénytermelés szempontjából meghatározó biológiai termelési ciklus 53 nap.
A mezőgazdaság nemzetgazdaság szerepének megvilágítása több oldalról történhet.
A főbb jellemzők a következők:
a) A mezőgazdasági termetés hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP).
h) A hazai élelmiszerigények kielégítése. A magyar mezőgazdaság alapvető feladata, hogy az ország lakosságának élelmiszerigényét kielégítse. Történelmi tanulságok igazolják, hogy a lakosság közérzetét, hangulatát nagymértékben befolyásolja az, hogy az élelmiszer-ellátás mennyire kiegyensúlyozott, biztonságos. Hazánk alapvető törekvése, hogy ami itthon gazdaságosan megtermelhető. azt itthon kell előállítani, nem célszerű országunk ellátási biztonságát kitenni a világpiac szeszélyeinek.
c) Részvétel az exportárualap előállításában. Hazánknak az agrárexport terén tradicionális eredményei vannak. A termékek exportja különösen a nemzetközi üzetési mérleg alakulásával összefüggésben válik jelentőssé. Az agrárexport szerkezete a legutóbbi évtizedekben folyamatosan átalakul. A feldolgozottan exportált termékek részaránya fokozatosan nőtt, s mára jelentősen meghaladja a feldolgozatlanul kivitt termékek arányát.


d) Egyéb szempontok:
— A mezőgazdaság a lakosság élelmiszerekkel történő ellátása mellett jelentős beszállító az ipari nyersanyagigényének kielégítésében. Különösen a hagyományos értelemben „könnyűipari”-nak tekinthető ágazatok igénylik a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat (bőr-, textil-, papíripar).
— Az agrártermelés során „rendeltetésszerűen” hasznosul a nemzeti vagyon meghatározó hányadát kitevő termőföld.
- A mezőgazdasági termelés a keresőképes lakosság adott hányadának biztosít munkaalkalmat, ezáltal megélhetést.
A közepesen fejlett ipari társadalmakban, mint amilyen hazánk is, törvényszerű, hogy ha az adottságok kedvezőek, akkor a gazdasági növekedés gyorsítása, az erőteljesebb ütemű iparfejlesztés egyik fő forrása a mezőgazdaság. Ennél fogva a mezőgazdaság korszerűsítése gyorsíthatja az egész társadalom előrehaladását. Mindezek egyértelmüvé teszik, hogy hazánk a mezőgazdaság fejlesztéséről a jövőben sem mondhat le, mivel az ágazat várhatóan továbbra is meghatározó jelentőségű lesz a magyar gazdaság egészében.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai