Könyv
kategóriák

Környezet, tudat, gazdálkodás

Szerző: Kormosné dr.Koch Krisztina és Dr.Odor Kinga
Ár: 3300 Ft Kiadói ár: 2640 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az emberiség civilizáltságának egyik legfajsúlyosabb elemévé vált a környezet fenntartása. A környezettudatos cselekvés ma már filozófiai felfogást, rendszert képez, bár a mindennapi gyakorlat, az ésszerű magatartásra rendre rácáfol. Ezért az egész piacgazdaság minden elemében keresni, érvényesíteni kell a kömyezettudatos magatartást.
Ebben a könyvben két fiatal kutató doktor tesz bizonyságot az agrárgazdálkodástál a marketingig a környezettudatosságról, rámutatva a sikeres ás sikertelen kezdeményezésekre.
A két szerző doktori értekezése más-más adatbázisból indult el, de megállapításaik, a környezettudatos magatartásról egy integrálható rendszerbe illeszkedett.
Ebből a felismerésből fakadt a szerkesztői ambíció a két tehetséges kutató munkájának egyesítésére, közös elhatározásuk alapján.
A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékánjaként a két szerző munkáját büszkén és meggyőződéssel ajánlom az olvasók szíves figyelmébe, bizonyára sorról sorra közelebb fognak jutni a környezettudatos szemlélethez, amelynek útján az bizonyára társadalmi erővé válik, mindnyájunk hasznára. Ez a könyv akár tankönyv is lehet, de nem kötelező olvasmány, hanem szemléletformáló a mai viszonyok között.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 160 oldal
ISBN: 9789639935563
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés 7
Előszó 9
1. A környezettudat filozófiája és meghatározása 11
1.1. Fenntarthatóság és globalizáció 11
.2. A környezettudatos magatartás értelmezése 20
1.2.1. A környezettudat fogalmi tisztázása 20
t.2.2. Az egyén környezettudatos magatartásának dimenziói 21
1.2.3. A környezettudatos termelői (gazdálkodói)
magatartás lehatárolása 27
I .2.4. A szervezet környezettudatos magatartásának dimenziói 30
1.3. A környezetvédelem meghonosítása a gyakorlatban 31
1.3.1. Az ökomarketing kibontakozása 32
1.3.2. Integratív ökomarketing34
1.3.3. A fenntartható fejlődés marketingje 36
2. Környezetkímélő és környezettudatos mezőgazdasági termelés
2.1. A természeti környezet és a mezőgazdaság kapcsolata 40
2.2. A környezet mint politikai és államigazgatási tétel 45
2.3. A környezettudatos gazdálkodói magatartás vizsgálata 52
2.3. 1 A mintát alkotó gazdálkodók környezeti tudása 54
2.3.2. A vizsgált környezeti attitűdök szintje 57
2.3.3. A mezőgazdasági termelők érzékelt hatékonysága 60
23.4. A mezőgazdasági termelők környezet iránti felelőssége
2.3.5. A környezeti magatartás gazdasági
és demográfiai változók szerinti jellemzése 64
2.3.6. A környezettudatos termelői magatartás
és a pszichografikus változók kapcsolata 69
3. Az ökológiai gazdálkodás gazdasági elemzése .
3. 1. A modellelemzések háttere
3.2. A kialakított modellgazdaság bemutatása
3.3. Ráfordítások, termelési költség
3.4. Hozam, termelési érték
3.5. Jövedelem, hatékonyság
3.6. A hosszú távú gazdasági életképesség vizsgálata
4. Környezettudatos menedzsment a vállalatvezetésben
4. 1. Környezetközpontú irányítási rendszerek
4.1.1. Környezetközpontú Irányítási Rendszer MSZENISO 14001
4. I .2. Ökoirányítási ás auditálási rendszer — EMAS
4.1.3. Valóban környezettudatosak a vállalatok
4.2. Környezettudat a gazdálkodásNm ás a vállalatszervezésében
4.2. I. Környezetorientált marketingstratégia kialakítása
4.2.2. Környezetorientált 4P
4.3. Környezeti hatásvizsgálat
4.3.1. Ökológiai mátrixok az élelmiszer-gazdaságban
4.3.2. Ökotérképezés
4.3.3. Életciklus-elemzés
4.3.4. Ökohatékonyság
4.4. A vállalati zöld kommunikáció formái
4.4.1. Környezeti jelentések
4.4.2. Környezeti jelentések az Interneten
4.4.3. Környezetbarát termékek megkülönböztető jelölése.
Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.2. A környezettudatos magatartás értelmezése

A környezettudat fogalmának lehatárolása az egyéni és a szervezeti szintű vizsgálatok szempontjából egyaránt szükséges. Mindkét esetben azonban nehézséget jelent, hogy a környezettudatot a vizsgák tényezőt olyan szövevényes rendszere jellemzi, amelynek feltárását a kutatók szubjektív nézetei is befolyásolják. A környezettudatos magatartás egyének szintjén történő vizsgálata először a fogyasztói társadalom dimenziójában vált fontos kutatási területté. még az l970-es években. A téma kiemelt szerepét az indokolta, hogy a környezettudat jelentős kapesolódást mutatott a fogyasztói magatartással. A vizsgálatok elsősorban a környezettudatos fogyasztó karakterének leírására irányultak. Ennek köszönhetően, a környezettudatos magatartás változóinak lehatárolásával foglalkozó szakirodalom különösen a fogyasztói magatartás területén bővelkedik. Ezért a környezettudatos magatartás fogalmát és változóit elsősorban a fogyasztói vizsgálatok terminológiai megközelítésében ismertetjük, majd hipotetikus úton adaptáljuk a fogalmat a termelői magatartás dimenziójára.

1.2.1. A környezettudat fogalmi tisztázása
A környezettudatosság fogalmát a szakemberek sokáig a környezeti nevelés szinonimájaként használták. BANERJEE-MCKEAGE (1994) a környezettudatot, mint különböző hitek és hiedelmek együttesét határozzák meg. Ezek a hitek, szerintük, elsősorban a környezet és ember kapcsolatára, a környezet, a környezeti problémák fontosságára, valamint az életstílus és a gazdasági rendszerek átalakításának környezeti hatására vonatkoznak. Ezt a gondolatmenetet követik DEMBOWSKI - HANMER — LL0YD (1994) is, akik szerint a környezettudatosság komplex rendszere az értékeknek, hiedelmeknek és attitúdöknek. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett kulturális elmélet, mely a környezettudat lényegeként az egyén környezettel kapcsolatos hiedelmein alapuló négy természetmítoszt ragadja meg. Ezek a mítoszok az egyének környezeti kockázatokra vonatkozó értékelését, végső soron a környezettudatos gondolkodást befolyásolják.
A környezettel kapcsolatos hitek hangsúlyozásával szemben, az ENSZ értelmezésében a környezettudat a biológiai-fizikai környezet kapcsolatának és problémáinak felismerését, megértését jelenti, beleértve az emberiség erre gyakorolt hatásait is, tehát ebben az értelmezésben a környezettudat központjába az egyén attitűdjei, hite helyett a tudás és az ismeretek kerülnek.
Más kutatók a környezettudatot a környezetvédelem érdekében tanúsított magatartással azonosítják: OTTMAN (1998) a környezettudatot az egyének környezettel kapcsolatos viselkedésével magyarázza, és három környezettudatos fogyasztói csoportot különböztet meg: a földvédőket, az egészségfanatikusokat és az állatvédőket. Hasonló megközelítést alkalmaz a Roper Organization is, mely szintén a fogyasztók környezettel kapcsolatos magatartásával magyarázza a környezettudat fogalmát, és négy csoportba sorolja a környezettudatos fogyasztókat: aktív környezetvédők, elfoglalt környezettudatosak, szelektíven környezettudatosak és hitetlenek.
DunÁs (2006) összegzi és újradefiniálja a fogyasztói környezettudat fogalmát. Megállapítása szerint a környezettudat egyrészt speciális világnézet, érték- és hitrendszer, másrészt a környezettel szembeni pozitív attitűdök összessége. A kedvező beállítódás az említett speciális érték- és hit- rendszerből táplálkozik. A fogyasztói környezettudatosság ugyanakkor sajátos viselkedésmód is, melynek célja a környezetkárosítás csökkentése, a következő alapelvek figyelembevételével:
• környezetbarát vásárlások;
• környezethasználat más módon történő mérséklése;
• környezettel, környezeti problémákkal és azok megoldásaival kapcsolatos aktív információkeresés, tájékozódás;
• környezetvédő tevékenység.
A környezettudat nehezen értelmezhető a hozzátartozó magatartás ismerete nélkül, mégis szükséges a környezettudat és a környezettudatos magatartás fogalmának elkülönítése, mert a tudat sok esetben egyéb, külső hatás (elsősorban gazdasági tényezők) által befolyásoltan jelenik meg a magatartásban.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Komposztálás

Dr. Kocsis István Komposztálás

Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2320 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba