Könyv
kategóriák

Korszerű tejtermelés és feldolgozás

Szerző: Dr.Vahid Yousefi-Kóbori Judit
Ár: 4400 Ft Kiadói ár: 3520 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A 20. század első felével összehasonlítva napjainkban a mezőgazdaság és állattenyésztés csupán néhány területén mutatkozik olyan nagy fejlődés, mint a tejgazdaságban.
Ez a fejlődés a tejtermelés mennyiségének növekedése, a tej- termelési és takarmányozási eljárások tökéletesedése terén különösen nagyarányú. Ha összehasonlítjuk a háború utáni állapotot, a tejhiány akkori korszakát a jelenlegi helyzettel, amikor is sokszor a tejbőség megfelelő levezetése és az értékesítés helyes megoldása okoz gondot, szembetűnik hatalmas mennyiségi fejlődése.
Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a tej minőségének javulása terén megközelítően sem tapasztalható hasonló mértékű fejlődés, pedig ennek érdekében a legutóbbi évek folyamán a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium sok értékes rendeletet adott ki és sok hasznos intézkedést tett. Tagadhatatlan, hogy a tej minősége terén is láthatunk haladást, amit szembetűnően mutat a zsírtartalom növekedése, a hamisítások számának csökkenése, a savanyodás kisebb foka, a szódázásnak és más mesterséges beavatkozásoknak csaknem teljes eltűnése, de az elért eredményekkel korántsem lehetünk megelégedve, mert a tej termelése, feldolgozása, forgalomba hozatala és árusítása terén nagy általánosságban még mindig nem sikerült megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a tej kiváló minőségéhez szükségesek volnának.
A közegészségügyi és közélelmezési szempontokon kívül egyre nagyobb jelentősége van a tej minőségi vonatkozásainak gazdasági szempontból is, mert a napjainkra visszaesett tejfogyasztás növekedését csak valóban jó minőségű, elfogadható áron termelt tejből remélhetjük, márpedig nem vitatható, hogy a minél nagyobb mértékű tejfogyasztáshoz a tejtermelő gazdáknak is messzemenő érdekeik fűződnek.
A tejiparban bekövetkezett jelentős termelésnövekedés ellenére is messze elmarad a tej- és tejtermékfogyasztásunk az európai szinttől. Svájcban, Svédországban és Norvégiában ugyanis 400 liter fötötti a tejfogyasztás; 300—400 liter között fogyasztanak Angliában, Dániában, Hollandiában, Finnországban (az USA-han is); Törökországban 141 liter, Franciaországban 180 liter, Romániában 124 liter és hazánkban mindössze 160 liter az évenkénti és fejenkénti tejfogyasztás.
Elfogadhatónak tartanánk a tejtermelés 20—30%-os növekedését, amelynek következtében az 1 főre jutó tejfogyasztás 180-200 liter lenne, feltételezve, hogy a tejgyűjtő és feldolgozó üzemek eleget tudnának tenni a követelményeknek.
Esetenként mennyiségi, feldolgozási és választékhiány is jelentkezik. Megoldatlan a kisebb települések, a falusi lakosság és Budapest ellátása. (A fővárosi fogyasztók igénye 240 kg tej és tejtermék lenne a jelenlegi 200 kg-mal szemben.) A tejfeldolgozás és forgalmazás túlnyomó része a külföldi tulajdonosok kezébe került. Ahhoz, hogy az említett 180—200 liter tejfogyasztási szin-
tet elérhessük, a tulajdonosoknak korszerűsíteniük kellene a kapacitásbővítés érdekében a meglévő üzemeket.
A helyi ellátás javítására indokolt kisebb kapacitású, körzeti, feldolgozóüzemek létesítése. Ezeket a mezőgazdasági üzemekben vagy a mezőgazdaság és az ipar kooperációjában (közös vállalkozás) kell megvalósítani. A kisebb feldolgozóüzemek évi 140 millió liter tej és elsődleges tejtermék előállítására rendezkednek be. Közvetlen értékesítésre azonban csak azok az üzemek alkalmasak, amelyek a tejházakban és a feldolgozóüzemekben a higiéniai és környezetvédelmi követelményeknek maximálisan eleget tudnak tenni. Fontos feladata a feldolgozóüzemeknek a választék bővítése és a fogyasztói érdekeknek és igényeknek megfelelő csomagolásban történő forgalmazása, valamint a túró- és vajgyártás növelése. A mezőgazdasági üzemek elárusítóhelyein a hűtött tárolás megoldása (hűtőpult) — a jelentős beruházási költségei ellenére is — elengedhetetlen.
Napjaink és a közeljövő társadalmi-gazdasági elvárásai egyre világosabbá teszik mindenki számára, hogy a viszonylag fejlett hazai mezőgazdaság — a közelmúlt gyakorlatával ellentétben — csak természetes szövetségesével, az élelmiszeriparral együtt képes jelenlegi nehéz helyzetéből kijutni, meghonosítani az európai fejlődés módszereit, elérni a piaci stabilitást és növelni a hatékonyságot.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 168 oldal
ISBN: 9639422770
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezető
A tejgazdaság története és jelentősége
A magyar tejgazdaság újkori fejlődése
A tejipar fejlődése 1945 után
A tej termelésének és fogyasztásának alakulása
a világ különböző országaiban
A tejelő állatállomány Magyarországon
A tej táplálkozástani jelentősége
A tejképződés és tejleadás mechanizmusa
A tejmirigy fejlődése és szerkezete
A tejleadás élettana
A tejtermelést befolyásoló tényezők

A tej tulajdonságai
A tej érzékelhető tulajdonságai
A tej biológiai tulajdonságai
A tej összetétele
A tej víz- és szárazanyag-tartalma
A tej zsírtartalma
A tej fehérjéi
A tejcukor (laktóz)
A tej ásványi anyagai
A tej vitaminjai
A tej enzimjei (erjesztők, fermentumok)
A tejben található egyéb anyagok
A föcstej (kolosztrum)
Egyéb állatfajok tejének összetétele.
A tejet adó állatfajok és -fajták
A szarvasmarha tejtermelése és fajtái
A juh tejtermelése és fajtái
A kecske tejtermelése és fajtái
A tejtermelés műveletei
A fejés
A kézi fejés
A gépi fejés
A fejés műveletei
A gépi fejés és a tőgygyulladás
Rendellenes és tőgybeteg állatok tejének kimutatása
A kimutatáshoz szükséges anyagok, vegyszerek, eszközök, védőberendezések és azok használata
A termelői tej minőségi követelményei és vizsgálati módszereik
A tej érzékszervi vizsgálata, bírálata
A mintavétel és módszerei
A tej szennytartalmának meghatározása
A tej sűrűségének meghatározása
A tej és a tejszín zsírtartalmának meghatározása -
A tej savfokának (frissességének) meghatározása
A tej bakteriológiai állapotának kimutatása
A tej kezelése
A tej kezelése a termelőhelyen
A tej hűtése és tárolása
A tej fölözése, pasztőrözése
A tej szállítása, átadása, átvétele
A tej forgalomba hozatala
Tejhibák
Mikrobák okozta tejhibák
Kémiai (enzim) eredetű tejhibák.
Tejkészítmények
Izesített tejkészítmények
Savanyútej-készítmények
Aludttej
Joghurt, kefir előállítása
Zsírostej-készítmények.
Tejfölkészítés
Vajkészítés
Juhtejkészítmények
Gomolyakészítés
Juhtúró készítése
Gyűrt juhsajtok
Tejtermékekből különlegességek
Tej és tejitalok
Tejlevesek
Tejfölös levesek
Mártások
Tejes édességek
Kochok és pudingok
Fagylaltok, parfék
Hasznos tanácsok
A tejipar fejlesztésével szemben támasztott célkitűzések és követelmények
Irodalom
A termelői tej minőségi követelményei és vizsgálati módszereik A tej érzékszervi vizsgálata, bírálata
A mintavétel és módszerei
A tej szennytartalmának meghatározása
A tej sűrűségének meghatározása
A tej és a tejszín zsírtartalmának meghatározása -
A tej savfokának (Frissességének) meghatározása
A tej hakteriológiai állapotának kimutatása

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A magyar tejgazdaság újkori fejlődése
.......................................
Az I. világháború befejezésével bekövetkezett gazdasági romlás a tejtermelésben és a lakosság ellátásában is súlyos helyzetet teremtett. 1913-ban a budapesti tejfelhozatal meghaladta a napi 370—380 ezer litert, 1919 elejére pedig mintegy 35 ezer literre csökkent. A Tanácsköztársaság rövid — 133 napos — ideje alatt a kormányzat hatalmas erőfeszítéseket tett a tejtermelés és a városi lakosság ellátásának megoldására. A társas gazdálkodás megkedveltetését célozta az egyszerűbb szövetkezeti formák (így pl. a tejszövetkezetek) támogatása.A tejiparban az 1920-as évek elején indult meg bizonyos mértékű fejlődés, ami 1922 és 1929 között nagy lendületet vett. Az első ilyen kezdeményezés 1920-ban a Magyar Gazdák Tejüzeme volt. 1925-ben a jelenlegi kelenföldi tejüzem helyén napi 25 ezer liter kapacitásúra építették, majd 50 ezer literesre bővítették az üzemet.
A tejipar fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt az 1925. évi „A tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátása” (márkázás) című törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendelet. A törvény felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy állami ellenőrzés alatt készült tejtermékeket forgalomba hozataluk előtt állami ellenőrző jeggyel láttassa el”, továbbá, hogy az állami ellenőrzés gyakorlására Tejtermékek Ellenőrző Állomás létesüljön.
A rendelet nagymértékben segítette a tejipar fejlődését, mert a márkázásra jogosult üzemekben a termelés színvonalát kötelezően korszerűsíteni kellett, így a márkázott vajért az állam ártámogatást nyújtott, így a belföldi árnál jobban értékesíthették. A márkázás azonban csak évek múlva érte el célját, mert a rövidesen bekövetkező világgazdasági válság a keresletet jelentősen lecsökkentette.
A tejipar viszonylag dinamikus fejlődését az 1929-ben kitört világgazdasági válság — ha időben kissé eltolódva is — súlyosan érintette. A tejüzemekhe szállított tej az 1930. évi 310 millió literről 1932-ben 303 millió literre csökkent.
A világgazdasági válság különösen a kis- és középüzemeket érintette. A kisvállalkozások egy része tönkrement. A válság erősen sújtotta az alföldi területek tejgazdaságát.
Az 1930-as évek közepétől a válság enyhítésére több jelentős vállalkozás alakult, ezek közül kiemelésre méltó 1935—1936-ban a Dehydro kft. (Reisner család) gyulai üzeme, amelyet a régi malomépülethen létesítettek, és az ország első tejporgyára volt. Néhány nagyobb vajüzemben (pl. az OMTK kelenföldi üzemében) már automata vajcsomagoló gép is működött.
1938-ban a Nyugat-Európából hazánkba is eljutott súlyos száj- és körömfájás következményeként erősen visszaesett a tejtermelés. Ez a felszabadulásig rányomta bélyegét a tejipar fejlődésére és az ellátásra is. A száj- és körömfájás miatti tejcsökkenés ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium 1939-ben emelte a tej termelői árát.
A II. világháború utolsó időszakára a tehénállomány lecsökkent, a háború alatt elsősorban az uradalmak tehenek vitték el, mert azok jobb tejelők voltak. A kistermelők állománya — főként az igázás miatt — kis hozamú volt, a tehenenkénti tejhozam a II. világháború után 1250 literre csökkent. A bombázások következtében számos üzem (a kelenföldi, a soproni, a szolnoki stb.) súlyos károkat szenvedett, így a felszabadulás után a tejipart szinte újból fel kellett építeni.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai