
Könyvek
kategóriák
A termőföldhasználat gazdasági kérdései
E könyvvel elsődlegesen az a cél, hogy eligazodást, tájékozódást nyújtsunk a földhaszrálatra vonatkozóan az érdeklődők számára. A kiadvány terjedelmi korlátai miatt röviden utalunk a rendszerváltás előtti tulajdoni és használati viszonyokra, s részletesebben foglalkozunk az azt követő földhasználat földbérlet jellemzőivel. Ezt megelőzően át kell tekintenünk a Magyarországon rendelkezésre álló földterület nagyságát, illetve az egyes művelési ágak alakulását is. Mmdenekelőtt azonban szólnunk kell azokról a jellemző tulajdonságokról, amelyek a földet, mint tőkerészt megkülönböztetik a többi — mezőgazdasági termelésben résztvevő — tőketényezőtől.
ISBN/ISSN: 9639422525
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Tartalom
Bevezetés
A termőföld sajátos tulajdonságai
Művejési ágak és azok jellemzői
Rövid történelmi áttekintés 1945-től
a rendszerváltás utáni időszakig
Földvásárlás
A bérlet, mint földhöz jutási mód
Földjáradék (bérleti díj) — földár összefüggései
A termőföld értékelése
Az aranykorona rendszer használata napjainkban
A bérleti díj költségnövelő szerepe
Bérleti formák
A bérleti szerződés tartalmi kellékei
Termőföldhasználat az Európai Unióban
A jogi szabályozás aktuális vájtozásai Magyarországon..
Felhasznált irodalom
Melléklet
Olvasson bele:
A termőföld értékelése
A termőföld értékelésén — a használattal kapcsolatos értékelésen túlmenően, amit a művelési ágaknál leírtunk — elsősorban a föld gazdasági értékelését értjük. Ezen belül először szólnunk kell a föld termőképességéről.
A termőképesség a mezőgazdasági tőkén belül működő tőkerészek között csak a földre jellemző, emberi beavatkozással változtatható, befolyásolható, ennek megfelelően többféle termőképességet különböztetünk meg.
-A természetes termőképesség nem más, mint a föld őserejében lévő termőképesség, azaz a termőföldnek az a tulajdonsága,hogy anélkül, hagy ráfordításokat eszközölnénk, teremni képes. Ezt alapvetően a föld ökológiai jellemzői szabják meg, így a talaj tápanyagtartalma, vízgazdálkodási jellemzői stb. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a gazdálkodás hatékonyságát alapvetően a föld természetes termőképessége határozza meg.
-A mesterséges termőképesség az emberi beavatkozás hatására alakul ki, az ember által eszközölt ráfordítások eredménye. A ráfordítások növelésével azonban az elérhető többleteredmény egyre kisebb, így nem növelhető a végtelenségig a talaj termőképessége. Ez összhangban van a „csökkenő hozadék törvényével”, ami szerint a ráfordítások lineáris növelésével a hozamok degresszíven változnak egy hozamszint elérése után. A mesterséges és a természetes termőképesség közölt igen szoros összefüggés van. Úgy fogalmazhatunk, hogy amelyik földnek jobb a természetes termőképessége, annak a mesterséges termőképessége (a ráfordításokra adott reakciója) is mindig jobb. Más megfogalmazásban: egységnyi azonos értékű pátlálagos ráfordítás (pl. műtrágya) a jobb minőségű termőföldön mindig jobban érvényesül!
-A termőföld tényleges termőképességét a természetes és a mesterséges termőképesség együttes értéke jelenti.
-A közgazdasági termőképesség az előzőekkel szemben azt jelenti, hagy a hozamokat mindig az aktuális árak-költségek szerint vizsgáljuk, s igyekszünk meghatározni az adott föld jövedelemtermelő képességét. Ekkor, adott piaci feltételek között a földön végzett termelés hatékonyságát vizsgáljuk, hiszen a ráfordítások különböző szintje mellett, az elért eredmény alakulására vagyunk kíváncsiak.
-A földtulajdonosok, illetve a földhasználók részéről érthető törekvés az, hagy fokozni szeretnék földjük termőképességét. Erre alapvetően kétféle megoldás kínálkozik:
-az egyik az, amikor rövid időre ható — ún. forgóeszköz jellegű — beavatkozásokat eszközölnek. Jellemző, hogy ezek évente ismétlődő jellegűek, ide tartozik pl. a műtrágyázás. Ekkor a beavatkozást éves viszonylatban kell értékelnünk, éven belül kell vizsgálni a beavatkozás költség-hozam összefüggéseit;
-a másik lehetőség, amikor hosszú időre ható — befektetett eszköz jellegű — beavatkozást végzünk, ilyen lehet például a meliorációs tevékenység, s ezen belül a talajjavítás, vízrendezés stb. Ezek igen költséges ráfordítások, ezért nem várható el, hogy 1 év alatt megtérüljenek a gazdálkodás során.
Ezért ekkor több évre vonatkozóan végzünk számításokat a beavatkozás megtérülésére vonatkozóan, tulajdonképpen beruházásként kezelve a beavatkozást.
Természetszerű, hogy az eltérő földmínőség eltérően reagál ugyanarra a ráfordításra, ezt azonban soha nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Az eddigiekből kitűnik, hogy a földminőség alapvetően befolyásolja azt, hogy a mezőgazdasági tevékenységnek milyen eredménye, hatékonysága lesz, így azt mondhatjuk, hogy a vállalkozásokat elsődlegesen a földminőség differenciálja. Az, aki jó földön gazdálkodik, sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint az, akinek a földje nem túl jó minőségű.
A földminőséggel van kapcsolatban a ráfordítások szintjének meghatározása is. Ez a kérdés gyakran úgy vetődik fel: meddig növeljük a ráfordítások szintjét különböző földminőség esetén? A válasz mindig az adott földön elérhető hatérbevétel* (az utalsó termék- egységért kapott bevétel, ami azonos a termékárral 1 kg többlettermés esetében), valamint a határköltség** (a határtermék előállításáHoz szükséges többlet- költség) összevetése alapján adható meg. (A határ- költség alakulása — a már említett „csökkenő hozadék törvénye” értelmében — egy bizonyos termelési szint elérése után növekvő, azaz egységnyi többlettermék előéllítása egyre többe kerül, míg a határbevétel értéke konstans, hiszen az esetek többségében ugyanannyiért
lehetséges értékesíteni az elsőnek előállított terméket s, mint az utolsónak előállítottat.)
A földminőség függvényében a határbevétel és a határköltség viszonya eltérően alakul jó földminőségen növelhetők a ráfordítások és egy viszonylag magas ráfordítási szintnél fog találkozni a két érték (ezen túlmenően a termék előállítása többe kerül, mint amennyiért a termék értékesíthető), míg gyengébb földminőségen vissza kell fogni a ráfordításakat, mert ez a pont hamarabb — alacsonyabb szint esetében — következik be! Az aktuális ár-költség viszonyoknak megfelelően azonban időről időre át kell értékelni a ráfordítások maximális szintjét, mivel ha a termékár (határbevétel) növekszik, akkora gyengébb földön is növelhetők a ráfordítások (később következik be a két érték találkozása), míg ha a termékár csökken, akkor az a jó földek esetében is ráfordítás-csökkenést kell, hogy eredményezzen. Rossz földön való gazdálkodást ez nagyon drasztikusan érinthet: egy ideig csökkenteni kell a ráfordításokat, majd ha elérünk arra a szintre, ahol már nincs megtérülő ráfordítás, akkor következik be a művelési ág változtatás. Adott esetben ez azt jelenti, hagy a gyenge minőségű szántát nem éri meg tovább termelésben tartani, s ekkor kerül sor gyepesítésre, illetve erdősítésre (ami a rendszerváltás után meg is történt sok esetben). Az említett összefüggéseket az I. ábra mutatja be.
A kategória legkedveltebb kiadványai


Dr. Juhász Csaba Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban

Székelyhidi Tamás Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Dr. Németi László A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón

Nagy Adrián–Nábrádi András (szerk.) Farmgazdálkodás

Kárpáti László, Lehota József (szerk.) Agrármarketing

Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak

Dr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre Vezetői számvitel az agrártermelésben

Husti István Projektmenedzsment a mezőgazdaságban

Hajós László - Berde Csaba Emberi erőforrás gazdálkodás

Dr. Becz Miklós Hogyan alapítsunk szövetkezetet?
