Könyvek
kategóriák

Közgazdaságtan

Szerző: Bernáth Miklós,Farkasné Fekete Mária,Kardos Zoltán,Molnár József,Pethő István,Posztor Imre,Szabó István,Szolnoki Győzőné,Tömpe Ferenc
Ár: 1700 Ft Kiadói ár: 1360 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A gazdaság jelenségei át- meg átszövik az emberi élet minden mozzanatát. Ébredéstől elalvásig, születéstől a halálig részét képezik mindennapjainknak.
Az egyén, a csoport, a társadalom, de akár az egész emberiség élettevékenységét tekintve sem találunk olyan elemeket, amelyeknek ne lennének gazdasági vonatkozásaik.
Gondoljuk csak át: az emberi élet választások és döntések sorozatából áll. Mindennapos ügyeinkre mint a bevásárlás, a vacsorakészítés, a mosás, a takarítás — ez éppen úgy igaz, mint a hosszú távú, nemegyszer életre szóló elhatározásokra, például a lakásépítésre, a családalapításra, a továbbtanulásra.
Minden ilyen és ezekhez hasonló esetben tehát bizonyos lehetőségeket mérlegelünk, választunk, választásunkkal egyben döntünk is. Választásaink és döntéseink nagy része gazdasági természetű, vagy ha nem, bizonyára akkor is van gazdasági vonatkozása.
Nincs ez másképp „nagyban” sem. Az infláció, a munkanélküliség, a nemzetgazdasági egyensúly és növekedés, az általános
jólét vagy szegénység egyértelműen gazdasági jelenségek. De a kultúra, az egészségügy, az ideológia, a közbiztonság, a politika és egy sor egyéb, a gazdaságtól látszólag független társadalmi jelenség sem létezik a gazdaság segítő vagy korlátozó hatása nélkül .Mindezek természetesen ösztönözve, támogatva vagy éppen fékezve, korlátozva visszahatnak a gazdaságra is.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 162 oldal
ISBN/ISSN: 96335603060
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETÉS 11
I. fejezet
A KÖZGAZDASAGTAN ALAPEOGALMAI 11
1. A gazdaság és a gazdálkodás 11
A gazdaság fogalma 11
Szükségletek és javak 12
Termelés, termelési tényezők 12
A gazdálkodás választás 13
A termelési lehetőségek határa 14
2. A közgazdaságtan tárgya és alapkérdései 15
3. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája 15
A háztartás 16
Üzleti szervezet (vállalat) 17
Az állam (kormányzat) 17
4. A gazdasági tevékenységek összehangolása, a gazdasági koordináció 18
Specializáció és munkamegosztás 18
A gazdasági koordináció alaptípusai 18
5. Az elméleti közgazdaságtan részei 20
II. fejezet
PIACGAZDASAGI ALAPFOGALMAK 22
1. A piac és a piaci szereplők 22
A piac elemei 22
Apénz 23
A pénz funkciói 23
A pénzfejlődés szakaszai 24
Piaci szereplők 24
2. A kereslet és kínálat függvényszerű ábrázolása 25
3. A Marshall-kereszt 26
4. Az árak gazdasági szerepe 27

5. A piaci verseny jellege, piaci formák 27
A tökéletes versenypiac jellemzői 27
A monopolpiac jellemzői 28
6. Alapvető piacok 28
7. Egy módszertani kérdés: a határelemzés 29

III. fejezet
A KÖZGAZDASÁGI ELMELETEK FEJLŐDÉSE 31
1. A kezdetek 31
2. Merkantilizmus és fiziokratizmus 31
3. A klasszikus közgazdaságtan 32
4. Marx és a marxizmus 33
5. A neoklasszikus közgazdaságtan 34
6. A keynesi forradalom 34
7. A monetáris ellenforradalom 34
8. Ujabb irányzatok a gazdaságelméletben az 1930-as évektől napjainkig .... 35
MÁSODIK RÉSZ
BEVEZETÉS A MIKROÖKONÓMIÁBA 37

IV. fejezet
A TERMEKPIAC KERESLETI OLDALA; A FOGYASZTOI
MAGATARTÁS ELEMZÉSE 37
1. A termékpiac szereplői és jelenségei 37
2. Fogyasztói magatartás és kereslet 38
A hasznosság elmélete 38
A hasznosság mérhetősége 40
A fogyasztói döntés optimalizálása 40
Közömbösségi görbe és költségvetési egyenes 41
A jövedelem és az ár hatása a keresletre 44
3. A piaci kereslet rugalmassága 44

V. fejezet
A TERMEKPIAC KINALATI OLDALA 48
1. Üzleti szervezet — üzleti vállalkozás — vállalat 48
A vállalat és környezete 49
Vállalati célok, stratégia és taktika 49
2. Az üzleti vállakozások alaptípusai 50
Az egyszemélyes vállalat, magáuicég 50
Társaság 50
A részvénytársaság 50
3. A vállalati gazdálkodás alapfogalmai 52
A vállalat költségei 52
Bevétel és profit 52
4. A termelés mikroökonómiája 53
Időtávok a mikroökonómiában 53
A rövid távú termelési függvény 55
Rövid távú költségfüggvények 56
5. A kínálat meghatározódása rövid távon 57
A kompetitív vállalat kínálatának alakulása 57
A monopolváHalat kínálata 59

VI fejezet
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 61
1. A termelési tényezők csoportosítása 61
2. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései 61
A termelési tényezők kereslete 61
A termelési tényezők kínálata 63
3. Munkapiac 63
A munkakínálat 63
A munkakereslet 64
A munkabér alakulása 65
Bérkülönbségek 65
A bérek alakulása kompetitív viszonyok között 66
A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között .... 67
4. A tőkepiac sajátosságai 67
Pénz és értékpapírpiac 67
Bankhitelek, bankbetétek 68
Értékpapírtípusok 69
Az értékpapírpiacok — a tőzsde 70
A reáltőke piaca 71
5. Tőkebefektetések értékelése — vagyonértékelés 72
Az idő szerepe, jövőérték, jelenérték 72
Vagyonértékelés 73
6. A földjáradék 73
A földjáradék típusai 74
A föld ára 75
7. A vállalkozó mint termelési tényező 76
A vállalkozói szolgáltatás díja 76
8. A jövedelmek elosztása 77

VII. fejezet KÖZÉRDEK ÉS PIAC - KÖZJAVAK ÉS EXTERNÁLIAK 78
1. A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélésének különbözősége 78
Az egyéni döntéshozók ítéletein alapuló haszonelvű piac működése 78
Az egyéni és társadalmi megítélés különbsége 79


2. A közjavak . 80
Tiszta magánjavak, tiszta közjavak és átmeneti megoldások 80
A közjavak kereslete és kínálata 81
3. Az externális hatások 82
Az externáliák fogalma, csoportosításuk 82
A jóléti közgazdaságtan nézetei az exterjiáliákról 82
A jogi-közgazdasági iskola felfogása az externáliákról 83
Az externális hatások internalizálásának szintjei 84
Az externális hatások minősített esete: a környezetszennyezés 85

HARMADIK RÉSZ
A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI 87

VIII. fejezet
A MAKROOKONOML4 ALAPKERDESEI ES ALAPOSSZEFŰGGESEI .. 87
1. A makroökonómia tárgya 87
2. A makroökonúmia céljai és eszközei 88
3. Alapfogalmak és alapösszefüggések 89
Alapfogalmak 89
Aggregált kínálat és aggregált kereslet 90
Gazdasági szférák 90
A kétszereplős makrogazdasági körforgás 91
A makrogazdasági tevékenységek számbavétele 92
Nemzetgazdasági mérlegek 92
4. A makrogazdasági mutatószám-rendszer 93
Reálfolyamatok számbavétele. A nemzeti kibocsátás (output) mérése 93
A nemzeti kibocsátás és a nettó gazdasági jólét (NEW) 96
Jövedelmi folyamatok számbavétele: a makrogazdasági jövedelem
meghatározása 96
Folyó tételek számla, tőkeszámla, hazai össztermék számla 96
A makrojövedelmi folyamatok elszámolási rendszere; a társadalmi
elszámolási mátrix 98

IX. fejezet
PÉNZ - PÉNZÜGYI SZFÉRA - INFLÁCIÓ102
1. A pénzügyi rendszer működése 102
A modern pénz — hitelpénz 102
A pénzügyi szféra részterületei 102
A pénzteremtés — hitelnyújtás 103
A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség 105
2 .Az infláció 105
Az infláció fogalma 105
Az infláció fajtái 105

Az infláció okainak magyarázata 106
Az infláció okai 106
Milyen eszközökkel fékezhető meg az infláció? 107

X. fejezet
MUNKAPIAC - MUNKANÉLKÜLISÉG 109
1. A makroszintű munkapiac 109
A munka kereslete 109
A munka kínálata 109
A munkapiaci egyensúly 110
Munkapiaci kereslet felfelé rugalmas árak és állandó pénzbérek mellett 112
Munkapiaci kínálat mint az elvárások függvénye 112
2. A munkanélküliség 113
A munkanélküliség fogalma, mérése 113
A munkanélküliség típusai 113
3. A munkanélküliség és az infláció 114
A munkanélküliség természetes rátája 114
A Phillips-görbe 114

XI. fejezet
MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY - CIKLIKUSSÁG -
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
1. A makrogazdasági egyensúly 117
A gazdasági egyensúly fogalma
Az aggregált kínálat
Az aggregált kereslet
A gazdasági egyensúly klasszikus és keynesi értelmezése
2. A konjunktúraciklusok121
A konjunktúracildusok csoportosítása
A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai
A ciklikusság okai
3. A gazdasági növekedés 122
A gazdasági növekedés fogalma és mérése
A gazdasági növekedés forrása és korlátai
A gazdasági növekedés típusai
A Harrod—Domar-féle növekedési modell 124
Az Erdős-féle növekedési modell 125

XII. fejezet -AZ ÁLLAM SZEREPE A MODERN GAZDASÁGBAN127
1. Az állam gazdasági szerepvállalása 127
A tervgazdálkodás 128
A fiskális politika 128
A monetáris politika 129
A gazdaságpolitika 130
A költségvetés 131
Az adóztatás alapkérdései 132

NEGYEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI FOLYAMATOK 135

XIII.fejezet
A VILÁGGAZDASÁG ALAPKÉRDÉSEI
1. A világgazdaság 135
A világgazdaság fogalma
A világgazdaság kialakulásának és fejlődésének rövid történeti áttekintése 136
A nemzetközi munkumegosztásba való bekapcsolódást kiváltó tényezők
A világgazdaság fejlődésének főbb szakaszai 138
Országcsoportok a világgazdaságban 140
2. A világgazdaságot alkotó tényezők 140
A világpiac és a külkereskedelmi politika 140
Abszolút és komparatív előnyök, hátrányok 142
A nemzetközi tőkeáramlás 144
Nemzetközi vállalatok 145
A világgazdaság a gyarmati rendszer felbomlása után 146
3 . A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése
Az aranystandard-rendszer 147
Az aranydeviza-rendszer 149
4 . A regionális kapcsolatok, nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetek 152
A nemzetközi fizetési mérleg és az adósságszolgálat
5. A világgazdaság globális problémái


mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

5. A neoklasszikus közgazdaságtan
..................................
A neoklasszikus közgazdaságtan a munkaérték-elmélettel vitatkozva született meg.

Három szerző alapvető műve jelent meg egymástól függetlenül 1871-ben. Mindhárman a fogyasztás és a szükségletek alapján elemezték a gazdasági összefüggéseket, és újra a csere szabadságára helyezték a hangsúlyt. Carl Menger (1840—1921) az osztrák iskola megalapítójává vált, Leon Walras (1834—1910) francia közgazdász a Svájci lausanne-i iskola megalapítója, Stanley Jevons (1835—1882) pedig az angolszász elméleti irányzat első jeles képviselője volt.
Az egyes fogyasztók szükségletkielégítése során felmerülő törvényszerűségek kutatása Smith tanainak megújítását jelenti, visszatkanyarodás a klasszikus tanokhoz. Innen ered az irányzat neve: klasszikus közgazdaságtan.
Jevons szerint a közgazdaságtan célja a csere és az ár elméletének kidolgozása. Szakítva a klasszikusok munkaérték-elméletével, szerinte a cserében nem a termelő, hanem a vásárló a meghatározó szereplő. Ezért az árat nem a költség határozza meg, hanem a termékek azon tulajdonsága, hogy szükségletek kielégítésére alkalmasak. Amilyen mértékben a termék kielégíti a szükségletet, amekkora a hasznossága, olyan mértékben hajlandó a vásárló fizetni a termékért, amihez a termelőnek is alkalmazkodnia kell.

A vizsgálati cél megváltozásával az elemzés módszere is megváltozott. Az új módszer a határelemzés, a marginalizmus. Ez az új elemzés „forradalmi” fejlődést indított el a közgazdaságtanban, ezért a neoklasszikus elmélet születését „marginalista forradalom”-nak is nevezzük.
Alfred Marshall (1842—1924), angol polgári közgazdász a piac fogyasztói oldalának elemzésáben bevezetett módszertant a termelői oldal vizsgálatára is kiterjesztette, és a két oldal elemzésével kimutatta egy áru részpiacának egyensúlyi sajátosságait.
(Marshall, 1890). Léon Walras munkássága az ún. általános egyensúlyelmélet kialakulását alapozta meg.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Müller Éva Titkárnő ABC

Ár: 2500 Ft Kiadói ár: 2000 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba
Pályapedagógia

Barkó Endre Pályapedagógia

Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba