Könyv
kategóriák

A sertéshústermelés gazdasági kérdései

Szerző: Nábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter
Ár: 1000 Ft Kiadói ár: 800 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A sertéshús évezredek óta kiemelt szerepet játszik az emberiség élelmezésében. Termelése és fogyasztása összefügg a mezőgazdaság termelési kultúrájának fejlődésével. A történelem során megfigyelhető, hogy a mezőgazdaságí termelés színvonalának emelkedésével növekedett a sertéshús fogyasztása is. A sertéstenyésztésre legközvetlenebbül a gabonatermesztés fejlődése és mindenkori termelési szinvonala hat. A gabonafélék a sertéstenyésztés legfontosabb nyersanyag-bázisát képezik, így a megtermelt és feletetésre kerülő gabona nagy része a sertéságazaton keresztül realizálódik.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 96 oldal
ISBN: 9633562996
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:



1. A sertéshústermelés gazdasági jelentősége
1.1. Világgazdasági jelentőség
1.2 Nemzetgazdasági jelentőség
1.3 Vállalatgazdasági jelentőség
1.3.1 Előnyök
1.3.2 Hátrányok
2 A termelésre történő berendezkedés
2.1 Üzemforma, szervezeti keretek, integráció
2.2 Befektetett eszközök, föld
2.2.1 Föld-, illetve takarmánytermőterület-igény
2.2.2 Epütetek, technológiai berendezések
2.3 Forgáeszköz-szükséglet
2.4 Munkaerőigény
2.5 Üzemi, termelési méretek
3. Az ágazat hozamai és termelési értéke
3,1. A minőség szerepe az ágazatban
4. Az ágazat termelési költségei
4.1. Anyagköltség
4.1.1.Takarmány 51
4.1.2 Tenyész- és hizlalási alapanyag 55
4.1.3 A sertés vízigénye 57
4.2 Személyi jellegű költségek 57
4.3 Felosztott költségek 57
4.4 Amortizáció és fenntartás költségei 58
4.5 Egyéb közvetlen költségek 58
4.6 Általános költségek 58
5. Az ágazat jövedelmezősége, hatékonysága 60
6. Az ágazat éves üzleti tervezése
7. A sertéshús közös piaci szabályozása az EU-ban
7.1, Ar- és intervenciós rendszer
7.2. Export-import szabályozás
7.3. Különleges piactámogató intézkedések
8. A sertéstartás Európai Uniós szabályozása
8.1 Férőhelyszükséglet
8.2 Tartási körülmények
8.3 A „nitrát” direktíva
Melléklet
I. A jelentősebb sertéstenyésztő szervezetek név- és címjegyzéke
II. A sertéshús közös piaci rendtartását alkotó legfontos

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.3. Vállalatgazdasági jelentőség

A sertéstartás, -tenyésztés vállalkozási, vállalatgazdaságtani szempontból bizonyos előnyökkel és hátrányokkal jár, melyeket érdemes mérlegelni, mielőtt az adott vállalkozásba belefognánk.

1.3.1. Előnyök
---------------
A sertés kiváló genetikai alapokkal és kedvező szoporodásbiológiai tulajdonságokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi a gyors fajtaváltást, az állomány viszonylag gyors felfejlesztését, így a termelő viszonylag rövid idő alatt képes igazodni az állandóan változó piaci viszonyokhoz.
Kiforrott, konszolidált technológia, valamint fejlett integrációs lehetőségek állnak a termelők rendelkezésére. Az integrátor esetenként megelőlegezi a hízlalási alapanyag és a takarmánytáp költségeinek egy részét átadja az általa képviselt technológiát. Folyamatos konzultációs és szaktanácsadási lehetőséget biztosít. A végtermékből történő elszámolás megkíméli a termelőket a rövid lejáratú forgóeszközhitelek felvételétől. A szerződéses értékesítés egyben biztos felvevőpiacot jelent, bár ez az utóbbi években esetenként hátrányt is jelentett az előre lekötött árak miatt.
A legtöbb, hazánkban elterjedt nagyüzemi technológia jól gépesített, így viszonylag kicsi az ágazat élőmunkaszükséglete. A sertéstartás egész évben folyamatos foglalkoztatást biztosít.
A sertéshizlalás kisüzemi formája jól hasznosítja az ún, „falusi szórványmunkaidőt”, valamint a családi kiegészítő gazdaságokban keletkező melléktermékeket, maradékokat. A „háztáji gazdaságokban” a múltban is és a jelenben is kiemelt szerep jutott illetve jut a sertéshizlalásnak. Elterjedt falusi gyakorlat a nagyüzemi átlagtól gyengébb minőségű sertések ún ‚„házi vágása” és ismerősi körben történő értékesítése, mely számottevő kiegészítő jellegű bevételhez juttatja a kistermelőket.
Az egész évben viszonylag rendszeresen jelentkező készpénzbevétel csökkenti a más ágazatokban oly gyakran jelentkező likviditási gondokat.
A befektetett forgátőke megtérülése más állattenyésztési ágazatokhoz képest viszonylag kedvező, csak a baromfihús-termelés esetében beszélhetünk jobb arányokról.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a sertéshústermelés jelenleg is stratégiai jelentőségű nemzetgazdasági szempontból, így az állami támogatások valamilyen formáját jóformán mindig ‚élvezi” az ágazat.

1.3.2. Hátrányok
-----------------
A korszerű fajták gényesebbek a takarmánnyal, technológiával stb. szemben, ami nagyobb ráfordítási szintet is követel. Az állatállomány nagy koncentrációja és egyéb, a továbbiakban megemlítendő problémák miatt a sertéshizlalás kockázatosabb a legtöbb állattenyésztési ágazatnál.
A termelés során komoly gondot kell fordítani a preventív jellegű állategészségügyre (hármas mentesség), mely számottevő többletráfordításokat jelent a termelőknek. Az időnként járványszerűen fellángoló vírusos száj- és körömfájás betegség súlyos piaci zavarokat indukál

A hazánkban alkalmazott nagyüzemi technológiák többségénél komoly gondot jelent a hígtrágya környezetbarát elhelyezése. A megnyugtató megoldások olyan, ún. improduktív beruházásokat követelnek meg a vállalkozáktól, melyek jelentősen rontják a befektetet tőke egyébként is rossz megtérülését.
A vállalkozásszerűen, főtevékenységként végzett seréstartás magas szintű szakmai (technológiai és gazdasági ismeretek) felkészültséget és „jó kapcsolatokat” kíván a termelőktől. A jelenlegi gazdasági körülmények között csak a legjobbak tudnak stabilan a piacon maradni.
Az egyik legfontosabb ráfordítás a takarmány, mely alapvetően a gabonaféléket jelenti, így viszonylag nagymértékű függőség alakult ki a gabonapiaccal.
A mindenkori felvásárlási árak egy éven belül is rendkívül ingadozóak (kiszámíthatatlan piac), így az elérhető jövedelem és a kamatok törlesztése nehezen tervezhető, ezért a bankok nem szívesen adnak hitelt a termelőknek. Az ún. piaci elégtelenségek rendszeresen sújtják a sertéshús piacát.
A sertéstenyésztés, sertéshús-előállítás profittermelő képessége átlagos körülmények között nagyságrenddel alacsonyabb, mint a jelenlegi kamatterhek. Az árutermelő gazdaságok, szövetkezetek, magán- és kistermelők általában nem rendelkeznek elegendő működő
tőkével és rövid lejáratú hitelekhez csak magas kamatok mellett juthatnak.
Az ágazatnak viszonylag nagy a forgótőkeigénye, melyet a kistermelők többsége önerőből nem tud finanszírozni. A feldolgozók nem mindig tudták (tudják, akarják) megoldani az előfinanszírozásokat.
A termelők általános tőkehiányát jelenlegi megítélésünk szerint csak a termelő-finanszírozó integrátorok képesek áthidalni. Igen hosszú folyamatnak ítélhető az a változás, amely végül a magántermelőknél is felhalmozást eredményez és gyarapodásukhoz vezet.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai