Növények ápolási munkái

ÁPOLÁSI MUNKÁK 5

Ökotechnikai eljárások 6
Az éghajlat, az időjárás kedvezőtlen hatásával kapcsolatos eljárások 6
A talajjal kapcsolatos eljárások 24
A növénytáplálással kapcsolatos eljárások 27
A növények védelme 28
Fitotechnikai eljárások 30
A termékenyülés és az érés szabályozása 30
Az egyes növényi részek eltávolítása 32
A növények rögzítése 34
Halványítás 35

BETAKARÍTÁS 36

Szedés, aratás 38
Az érettség fogalma 39
A betakarítás idejét meghatározó tényezők 40
A termés mennyisége, minősége és a Betakarítás összefüggése 41
A szedések gyakorisága 41
Betakarítási módok és eszközök 44
Áru-előkészítés 47
A tisztítás 47
Az osztályozás 48
A csomagolás 49
A szállítás 51

TÁROLÁS 53

A tárolás eredményességét meghatározó tényezők 57
A zöldségfaj, fajta 57
A termék minősége 58
A termesztőhely 59
A termesztési mód 59
A környezeti tényezők 61
A termények előkészítése 62
A tisztítás 62
A válogatás 63
Az osztályozás 63
A szikkasztás 64
Tárolási módok 64
Tárolás szabadföldön 68
Tárolás egyszerű létesítményekben 70
Tárolás korszerű létesítményekben 70

Áru-előkészítés
.................
A zöldségféléket nem elegendő megtermelni, azokat értékesíteni is kell. Sokszor az utóbbi a nehezebb. Az áru-előkészítés — amely a betakarítás része az értékesítést segíti. A jól előkészített termény
Jellemzői:
— az áru ízlésesebb, többet ér,
— kevésbé romlik, hosszabb időn keresztül felhasználható,
— könnyíti az értékesítést (elosztás, szállítás),
— segít a túltermelési gondok leküzdésében.
Az áru-előkészítés költséges munkafolyamat. Összege gyakran az élő- munka 10—30%-a, és az összes költség 10—20%-a. Vannak olyan zöldség- fajok, amelyek előkészítése annyiba kerül, mint maga a szedés, vagy aratás, vagyis a betakarítási ráfordítás duplázódhat. Komplex művelet, elemei:
— a tisztítás,
— az osztályozás,
— a csomagolás és
— a szállítás, vagy anyagmozgatás.

A tisztítás
A tisztítás — a legfontosabb áru-előkészítő művelet — zöldségfajtánként változó. Vannak olyan zöldségfélék, amelyekről a teljes lombozatot el kell távolítani. Ilyen a téli fogyasztásra és feldolgozásra termesztett sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, az őszi-téli retek, a vöröshagyma, stb.
A fejes salátáról, a káposztafélékről a zöldhagymáról, a hónapos és nyári retekről, valamint a csomózott sárgarépáról, petrezselyemről csak a fölösleges, az elsárgult, elszáradt, és a beteg, sérült leveleket kell eltávolítani. Ezeknél a megmaradt, üde lomb előny, mert nagyon mutatós, és a salátánál, káposztaféléknél védik a fejeket, illetve a karfiolnál a virágot.
Néhány növényen, elsősorban azokon, amelyeknek földbéli részét fogyasztjuk (zeller, torma) igen sok a fölösleges gyökér is. Ezeket a tisztítás során le kell vágni. A tisztított áru talaj- és egyéb szennyeződést sem tartalmazhat. Az egyéb szennyeződés lehet szár-, kocsány-, vagy fürtmaradvány.
A tisztítás végezhető kézzel és géppel. Ma még az előző a gyakori, mivel kevés a jól működő manipuláló gép, vagy gépsor.
Több termény — főleg a talajjal érintkezők — földdel is szennyeződik, ezeknél a tisztítás kiegészítő művelete a mosás. A mosás hasznos azért is, mert üdít. Alkalmazásakor azonban vigyázni kell, mert a vizes termény könnyen befülledhet, tönkremehet. A vizes árut csak száradás után szabad csomózni, göngyölegbe rakni. A mosás végezhető vízsugárral, medencében való áztatással, vagy géppel. Az utóbbi még ritkán áll a termesztők rendelkezésére.