Ökogazdák kézikönyve

Előszó
Mi az ökológiai gazdálkodás? (Seléndy Szabolcs)
Kis öko(bio)történelem történeti visszatekintés táplálékunk minősége
Főbb gazdálkodási rendszerek
Biodinamikus gazdálkodás
Szerves biológiai gazdálkodás
Permaktiltúra
Ökogazdálkodás a világban és Európában (Dr. Solti Gábor)
Gyakorkti wdnivalók (Seléndy Szabolcs)
A talaj és művelése
Vetésforgó, zöldtrágyázás
Tápanyagpótlás és talajjavítás (Dr. Solti Gábor)
Engedélyezett talajjavító és trágyázó anyagok
Változatosság, ellenállóság (Seléndy Szabolcs) Növényápolás
Gyomszabályozás
Szelíd növényvédelem
A gazdálkodás folyamata
Hol lehet ökogazdálkodni
Átállás és beállás
A sikert meghatározó tényezők
Gyakorlati problémák
Az átállási terv egészben való gondolkodás
Gépesítés és energiaigény
Energiamérleg
Szántóföldi növények
Gabonafélék
Egyéb hasznos növények
Gyökér- és gumós növények.
Hüvelyesek
Olajnövények
Rost- és olajnövények
Zöldtrágyának valók
Tömegtakarmány termesztése
Gyepgazdálkodás
Kertészeti növények
Zöldségtermesztés
Gyógy- és fűszernövények termesztése
Gombatermesztés
Gymölcstermesztés
Szőlőterjnesztés
Állattartás (Seléndy Szabolcs)
Etikai kérdőjelek
A hagyományos és az ökogazdálkodás
Az intenzív és az ökológiai állattartás
Szarvasmarha
Bivaly
Ló
Juhászat
Kecske
Sertés
Baromfi
Egyéb állatok
Szelíd állatgyógyászat
Ökogazdálkodás és ökoturizmus
Feldolgozás
Módszerek, termékek
Bioszőlő feldolgozás és -borkészítés
Állati termékek feldolgozása és tárolása
Tárolás módszerek és a tárolt áru védelme .
Az ökológiai termékek tanúsítása Magyarországon
Hogyan kezdődött
A szabályozási rendszer
Hazai történet
Jogszabályok alapján
Gazdaságosság és támogatás (Dr. Solti Gábor)
Bevételek, jövedelem
A támogatási rendszer
Piac, kereskedelem Világ- és európai kereskedelem, tendenciák Hazai kereskedelem és fejlesztése
Ökogazdálkodás Magyarországon (Dr. Solti Gábor, Seléndy Szabolcs
Dr. Roszik Péter)

A kialakulástól napjainkig Biokultúra Egyesület
Biokontroll Hungária Kht.
Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége
Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért
Willy Kündig Alapítvány
Hungária Öko Garancia Kft
Bioéletmód Regionális Közhasznú Egyesület
Biodinamikus Közhasznú Egyesület
Ókorégiók
GAJA Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Alapítvány
Öko (bio) szövetkezetek
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
Ökogazdálkodási célprogram

Ki hogy csinálja? (Seléndy Szabolcs)
Ökogazdaságok Magyarországon
A Jákotpusztai ETO-farm
Tsege Biofarm
Természetközeli gazdálkodás a Kiskunságban
Ökotanya a Jászságban
Verestenger tanya-tájközpont
Mandulafarm a Balaton mellékén
Bio Vitis Tapolcáról
Babócsai Biofarm
Kishantosi példa
A tököli EBIO
Bio Berta
A Méhesi Biogazdaság
Gyönyörű zöldségek Tiszaföldvárról
Közhasznú társaság a Hortobágyon
Ökomajor Válon
Berkenye Faluszövetkezet
Bioborok a Medve-dűlőből
Móricz gazdaság, Felsőnyék
Varga ökogazdaság
Ökofarmok minden égtájon
Sokszínű német gazdaságok

Nyugat-Európa egyéb országaiból

Organikus farmok az USA-ból
Uj-Zélandi farmok
Egy ausztrál ökoborászat
Előírások, szabályozók (Dr. Solti Gábor)
A hazai ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere
és erőforrási rendszere
A szabályozás története és értelmezése

Hova lehet pályázni?

Mi az ökológiai gazdálkodás?

Az ökológiai vagy biológiai gazdálkodás igényként századunk húszas éveiben fornálódott. Tiltakozás volt - — a mindent elsöprő iparosítás, később a kemizáció ellen. Mozgalom és termesztési mód, amelynek néhány jellegzetes tézise, jelmondata alább olvasható.
A mezőgazdaság nem ipar; a növények, állatok nem gépek, következésképpen a búzát, almát, tyúkot nem gyártják. Mindezek élőlények, maga a talaj is él, hiszen milliárdnyi apró élőlény lakóhelye. A gyomok, kártevők, kórokozók nem tökéletesen kiirtandó ellenségek (ez egyébként úgyis hiábavaló igyekezet).
A növények, állatok szívesebben élnek közösségben, mint „monokultúrában”. A növények között is vannak barátok, ellenségek. A betegségek ellen legjobb védekezés a megfelelő körülmények közötti jóltartás. Ha mégis harcostársat akarunk, forduljunk a természetes ellenségekhez. A talajt tápláljuk, ne a növényt. Nemcsak az embert emberséges, hanem az állatot is állatságos környezetben illik nevelni, tartani.
Napjainkra az ökológiai gazdálkodás a világ szinte minden táján megjelent, van, ahol már jelentős területen. Az elkötelezett gazdák ökofarmokon gazdáIkodnak, a természetes környezettel harmóniában ökorégiók szerveződnek. Érdekesség, hogy e gazdálkodási módot a világban sokféle névvel illetik nyelvterületenként, országonként. Újabban az „ ökológiai gazdálkodás”terjed, de még nem nevezhető általánosnak. Angol nyelvterületen organikusnak, jó néhány európai országban biológiainak, máshol alternatívnak nevezik.
A gazdálkodás két legfőbb változatát általában szerves biológiaiként, biodinamikusként határozzák meg. Ismeretes még a natúr elnevezés, ez azonban nem pontosan ezt a fogalmat takarja. A fenntartható mezőgazdaság gyűjtőfogalom, kiemelkedő eleme az ökológiai gazdálkodás. Az integrált gazdálkodás nem jelent teljes vegyszermentességet, inkább csökkentelt vegyszerhasználatot. Többi eleme megegyezik az ökológiai gazdálkodás módszereivel.