Könyv
kategóriák

A stratégiai és üzleti tervezés gyakorlata

Szerző: Nábrádi András - Pupos Tibor (szerk.)
Ár: 4600 Ft Kiadói ár: 3680 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A vállalat hosszú távú fennmaradása feltételezi, hogy a vállalat működését tervezzük, szervezzük, koordináljuk, ellenőrizzük, irányítjuk, azaz gyakoroljuk a menedzsment funkciókat. A könyv a kapcsolódó általános ismeretanyagra alapozva, de a mezőgazdasági termelés sajátosságaira fókuszálva veszi sorra stratégiai és üzleti tervezés ismereteit és lépéseit.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 185 oldal
ISBN: 9789639935402
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom

Előszó
1. A tervezés mint menedzsment funkció (Pupos Tibor–Szûcs István)
1.1. A tervezés fogalmi lehatárolása
1.2. A tervek csoportosítása
1.3. A tervezés mint menedzsment funkció
1.4. A vállalati tervezés adat- és információigénye
1.5. A vállalati tervezés rendszere
2. A vállalati stratégia, stratégiai terv (Nábrádi András)
2.1. A stratégiai szemlélet szükségessége
2.2. A stratégiai menedzsment
2.3. A stratégiai terv fogalma és funkciói
2.4. A stratégiai terv felépítése, tartalmi elemei
2.4.1. Küldetés és jövőkép
2.4.2. Stratégiai elemzési módszerek
2.4.3. A hosszú távú célkitűzések rögzítése, a problémafa
és a célfa módszer alkalmazása
2.4.4. Stratégiai döntések, döntési változatok
2.4.5. A stratégia bevezetése, összegzése
3. Az üzleti terv mint a stratégia megvalósításának eszköze (Szűcs István)
3.1. Az üzleti terv fogalma és funkciói
3.2. Az üzleti terv felépítése, tartalmi elemei
3.2.1. Azonosító adatok, vezetői összefoglaló, a vállalkozás,
szervezet bemutatása
3.2.2. Ágazati, iparági elemzés
3.2.3. A termék, illetve a szolgáltatás bemutatása
3.2.4. Működési (termelési/szolgáltatási) terv
3.2.5. Marketing terv
Marketing helyzetkép
Lehetőségek és problémák elemzése
Célkitűzések
Marketingstratégia
Pénzügyi terv
Cselekvési program
Ellenőrzés
3.2.6. A vállalat szervezeti struktúrája
3.2.7. A pénzügyi terv és tartalmi elemei
Tőkeigény és forrásstruktúra
Eredményterv
A pénzforgalmi terv
A mérlegterv
A cash flow-terv
Egyéb pénzügyi információk
3.2.8. Kockázatok becslése és kezelése
3.2.9. Főbb szakaszok ütemezése
3.2.10. Mellékletek
4. Beruházások tervezése (Apáti Ferenc–Szőllősi László–Szűcs István)
4.1. A beruházások fogalma, csoportosítása
4.2. A beruházások pénzáramai
4.3. A beruházások hatékonyságának mutatószámai
4.4. A pénzáramok és forrásstruktúra kapcsolódó kérdései
5. Az üzleti terv elkészítése (Pupos Tibor–Péter Zsolt Miklós–Szőllősi László)
5.1. Az értékesítési terv készítése és tartalma
5.2. A termelési terv készítése
5.3. Erőforrások tervezése
5.3.1. A befektetett tárgyi eszközök tervezése
5.3.2. Az emberi erőforrás (munkaerő-szükséglet) tervezése
5.3.3. A forgótőkeigény (tartósan lekötött forgóeszközök) tervezése
5.4. A pénzügyi terv tartalma, a tervezés folyamata
5.4.1. Az eredmény tervezése
Az árbevétel, egyéb bevételek és az aktivált
saját teljesítmények tervezése
A termelési költségek és egyéb ráfordítások tervezése
5.5. A pénzforgalmi terv
5.6. A mérlegterv készítése
5.7. A cash flow-terv
5.8. Egyéb pénzügyi információk terve
5.8.1. Fedezetipont-elemzés
5.8.2. A jövedelmezőség, a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése
6. Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.4. A vállalati tervezés adat- és információigénye

A tervezés definíciója végső soron körvonalazza a tervezés adat- és információigényét.
A tervvel szemben megfogalmazott elvárások azt a nagyon fontos követelményt fogalmazzák meg, hogy a terv reális legyen, mivel az egyes tervezési alternatívák közül választunk, azaz döntünk – ezt a későbbiekben látni fogjuk – a vállalat stratégiájának megválasztásánál. Ebben a megközelítésben a tervezés egyben döntés-előkészítés is, tehát fontos annak szakmai megalapozottsága, azaz valós információkon kell, hogy alapuljon. Az információk a döntések inputjaiként értelmezhetők,
és a gyakorlati életben ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint a vállalat működéséhez szükséges más erőforrások.
Könnyen belátható, hogy a terv típusa, a terv célja, az alkalmazni kívánt tervezési eljárás, a tervezés módszere stb. alapvetően meghatározza a szükséges adatbázis
ilyenségét és szakember igényét. Mindezek tehát determinálják az adatigényt. A tervezéshez belső és külső adatokra, illetve információkra egyaránt szükség van. Jellemzően használatos belső adatok és információk:
• előző időszak termelési és értékesítési adatai (naturális és pénzügyi értelemben),
mint pl. a ráfordítások szintje/termelési költségek, megtermelt és értékesített termék
és szolgáltatás mennyiség/árbevétel stb.;
• előző időszak gazdasági eredményei, mint pl. a releváns mérleg és eredmény-kimutatásban
szereplő adatok.
• a rendelkezésre álló humán, immateriális és tárgyiasult erőforrások stb.
A külső adatok és információk köre is sokrétű, mely a vállalkozás működési körétől is nagymértékben függ. A legfontosabbak a következők:
• a makrogazdasági környezet vállalkozást befolyásoló adatai, mint pl. infláció,
HUF/EUR árfolyam stb.;
• a gazdasági szabályozó környezet és annak változásai;
• az adott ágazat, illetve termékpálya releváns információi, mint pl. piaci helyzet;
technológiafejlődés stb.;
• a versenytársak cselekvési irányai stb.
A vállalat információs rendszere az a rendszer, amely folyamatosan figyeli a vállalat
környezetére vonatkozó és abból származtatható információkat, és ezzel egyidejűleg kezeli és figyeli a vállalatban zajló tevékenységekre, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó adatokat is. Működése során mindezeket rendszerezi,
feldolgozza, és hasznosítható információként bocsátja a tervezők, illetve döntéshozók rendelkezésére. Könnyen belátható, hogy az információ minősége, megbízhatósága, mennyisége, a megfelelő időben, a megfelelő döntési szinten való
rendelkezésre állása, a tervek szakmai megalapozottságát és megvalósításuk esélyeit alapvetően meghatározza. Ez annál is inkább így van, mert a jó információ mindig rendelkezik valami „plusszal” ami a döntéshozó ismeretét kiegészíti, hozzájárulva
ezzel a döntés bizonytalanságának és kockázatának csökkentéséhez.
A vállalati információs rendszer sokféle szempont szerint értelmezhető struktúrát alkot. Három fő alrendszerre bontható, mint:
• számviteli információs rendszer,
• vezetői információs rendszer,
• informális információs rendszer.
A számviteli információs rendszer pénzügyi információkat biztosít a döntéshozók
(pl. állam, külső befektetők stb.) számára a vállalat működésének megítéléséhez, a
különböző pénzügyi kimutatások elvégzéséhez.
A vezetői információs rendszer elsősorban a vezetői döntések támogatását szolgálja.
Az információ megjelenítése lehet számszerű és nem számszerű formában. A napjainkban jellemző integrált „ember-számítógép rendszer” elsősorban a gazdasági döntésekhez szükséges és felhasználható információkat szolgáltatja.
Az informális információs rendszer elsősorban a vállalati kultúrához, a vállalat szociológiai jellemzőihez kötődő, ezekből levezethető struktúraként értelmezhető.
Az informális információk a vállalati működés rugalmasságát, alkalmazkodóképességének javítását segítik elő.
A vállalatoknál a három alrendszer egy integrált rendszert kell, hogy alkosson, egyben biztosítva az információáramlás szabályozását is. Az információáramlás kötetlenebb
formája a kommunikáció. A stratégiai kommunikáció célja a megfogalmazott stratégiai célok, programok eljuttatása az érintettekhez.
Napjainkban a kommunikáció és a számítástechnikai eszközök együttes alkalmazása új lehetőségeket, megoldásokat keltett életre. Ilyen új lehetőségként lehet megemlíteni az alábbiakat: pl. vállalati központi adatbázisok, a vezetői döntést támogató
rendszerek, a különböző szakértői rendszerek stb.
A stratégiai tervezés kapcsán látni fogjuk, hogy a terv-tény adatok összehasonlításának, az esetleges eltérések számszerűsítésének – a szükséges korrekciók elvégzése
miatt is – fontos szerepe van a stratégia megvalósításában, továbbá, hogy a vállalat információs rendszerének fejlettségi szintje is fontos eleme a stratégia megvalósításnak.
Az információs rendszerek ugrásszerű fejlődése és a menedzsment egyre nagyobb igénye a megbízható információk iránt hívta életre azt a funkciót, amely elsődlegesen a felső szintű vezetés szempontjából hangolja össze a vállalat, tervezési,
ellenőrzési és információellátási tevékenységét, és napjainkban már szervezeti egységként is kifejezésre jut. Ez a funkció a kontrolling. A kontrolling egység vezetője a vezetési hierarchia magasabb szintjén helyezkedik el. A kontrolling rendszer
struktúráját az 1. ábra szemlélteti.
A kontrolling feladata: létrehozni a tervezési és információs rendszert, és gondoskodni annak működtetéséről. Az ellenőrzéshez, értékeléshez és elemzéshez a pénzügyi és vezetői számviteli rendszertől kapott információkat használja fel. Ezeket, az információkat feldolgozza a felső vezetés számára. A teljesítmények elemzéséhez szükséges adatbázist szintén a pénzügyi számviteli rendszerből meríti. A tervezési
rendszerhez való kapcsolódásának főbb sajátossága, hogy módszertanilag és szakmailag előkészíti és ellenőrzi a tervkészítés folyamatát, összehangolja az egyes terv
részeket, és azokat szintén előterjeszti a felső vezetés számára. Ez a feladat valamennyi tervtípusra kiterjed. A kontrolling szervezet folyamatosan figyeli (monitorizálja)
és értékeli a vállalat működését. Az eredményekről a teljesítmények mérésére kialakított mutatószámokon keresztül tájékoztja a felső szintű vezetést. A vezetés a kapott információk alapján dönt a szükséges korrekciók helyéről, módjáról, azaz megtörténik a visszacsatolás. A döntések szakmai felelősei az érintett szakterületek vezetői.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai