Projektmenedzsment a mezőgazdaságban

Tartalom

Előszó
Bevezetés
1. Alapfogalmak
1.1. Projekt
1.2. Projektmenedzsment
2. Mezőgazdasági sajátosságok
3. A projektfolyamat fázisai
3.1. Lockyer és Gordon modellje
3.2. Berenschot modellje
2.3. Görög modellje
4. Projektcélok és projektszereplők
4.1. Általános projektcélok
4.2. Projektszereplők
4.3. Szerződésstratégia
4.3.1. Szerződéstípusok
4.3.2. Pénzügyi elszámolásmódok
4.3.3. Versenyeztetési eljárás
5. A projekttervezés logikája, a projekt szerkezete
5.1. A projekt-előkészítés fázisai
5.2. Logikai keretmátrix
5.3. A projektösszetevők tagozódása
5.3.1. A projektmenedzsment folyamatcsoportjai
5.3.2. A projektmenedzsment tudásterületei
5.4. A projektalapító okirat készítése
5.5. A feladatlebontás struktúrája
5.6. Az ütemtervkészítés kérdései
5.6.1. Tevékenységütemezési diagram
5.6.2. Hálódiagram
5.6.3. „Menetrenddiagram”
6. Klasszikus hálótervezés
6.1. Alapfogalmak
6.2. Logikai tervezés
6.3. Időtervezés
6.4. Költségtervezés
6.5. Kapacitástervezés
7. A beruházási projektek előkészítése
7.1. Jellemzők
7.2. Egyszerűsített modell
7.2.1. Célmeghatározás
7.2.2. Előzetes szelekció
7.2.3. Elemzés
7.2.4. Értékelés, döntés
8. Megvalósíthatósági tanulmánytervek (MTT)
9. Döntési funkció a projektmenedzsmentben
9.1. Általános döntéselméleti áttekintés
9.2. Döntéstámogatás
9.3. A projektváltozatok versenyeztetésének módszertani alapjai
9.3.1. Egy és több szempontú módszerek
9.3.2. ÁKFN-struktúra
9.3.3. KIPA-módszer
10. Projektgazdaságosság
11. Projektfinanszírozás
11.1. Vállalkozás által finanszírozott projekt
11.2. Projekttársaság által finanszírozott projekt
11.3. A sikeres projektfinanszírozás
12. Projektek és kockázatok
12.1. A projektek kudarcainak okai
12.2. Kockázatmenedzsment
12.3. A projektfinanszírozás néhány kockázati eleme
12.4. A beruházási projektek kockázatai
12.5. A kockázatelemzés néhány módszertani kérdése
12.6. A kockázatkezelés alapjai
13. Környezeti szempontok
13.1. Környezeti hatásvizsgálat (KHV)
13.2. Környezeti hatástanulmány (KHT)
14. Szervezeti típusok
14.1. A szervezetkialakítás általános szempontjai
14.2. A projektszervezetek sajátosságai
14.3. Projektmenedzser
15. A projekt előrehaladásának nyomon követése, zárása
15.1. Irányítás
15.2. A projektirányítás sajátosságai
15.2.1. Teljesítésmonitoring
15.2.2. Pénzügyi monitoring
15.2.3. Erőforrás-felhasználási monitoring
15.3. Projektzárás
16. A projekt dokumentációja, kommunikációja
16.1. Dokumentáció
16.2. Kommunikáció
17. Projektek és pályázatok
17.1. Pályázatfigyelés
17.2. A pályázat kiválasztása
17.3. A pályázat kidolgozása
17.4. A pályázati projektek megvalósítása
17.5. Az eredmények értékelése
18. A projektmenedzsment számítógépes támogatása
18.1. Projekttámogató szoftverek
18.1.1. Microsoft (MS) Project program
18.1.2. Az MS Project fontosabb nézetei
18.1.3. Fontosabb jelentések
18.2. A tevékenységlista létrehozása
18.2.1. A tevékenységek megadása
18.2.2. Az időtartam felmérése
18.2.3. Kapcsolódó tevékenységek
18.3. Az erőforrásadatok megadása, tevékenységekhez rendelése
18.3.1. Humánerőforrás
18.3.2. Gépek, berendezések
18.3.3. Erőforrásköltségek
18.3.4. Az erőforrások tevékenységekhez rendelése
18.4. Az elkészített terv formázása, nyomtatása
18.4.1. A sávos ütemterv nézet létrehozása
18.4.2. A jelentések formázása, nyomtatása
18.5. A projektmegvalósítás nyomon követése
18.5.1. A projekt bázistervének elmentése
18.5.2. A projekt nyomon követése ütemezés szerint
18.5.3. A tevékenység készültségi fokának megadása
18.5.4. A tevékenységek tényleges megvalósulási értékeinek megadása
Zárszó
Melléklet
Irodalom

4.3.3. Versenyeztetési eljárás

A versenyeztetés a projektmegvalósítási folyamat odaítélési szakaszának fő tevékenysége.
Ennek során a projekttulajdonos az alkalmasnak minősített vagy a nem minősített vállalkozók köréből kiválasztja azt a vállalkozót, akivel a létesítmény megvalósítására megállapodást, illetve szerződést köt.
Az előminősítés a lehetséges közreműködők tömegéből az alkalmas közreműködők kiválasztásának módja. A versenyeztetési eljárás a lehetséges közreműködők versenyeztetésének eszköze, mely azt az eljárási módot jelenti, ahogyan a szűkebben értelmezett projektstratégiához (a szerződés típusa és a pénzügyi elszámolás
módja) az alkalmasnak ítélt közreműködők köréből a tényleges közreműködőket kiválasztják.
Az eljárás tényleges módját az határozza meg, ahogyan ahhoz az előminősítés kapcsolódik. Így a versenyeztetés lehet (a) nyílt, (b) szelektív, (c) kétszintű, (d) közvetlen felkérésen alapuló, másként meghívásos versenyeztetés.
a) a nyílt versenyeztetési eljárás legfőbb ismérve, hogy az ajánlatadás lehetősége nincs előminősítés megszerzéséhez kötve, így minden lehetséges közreműködő számára adott az ajánlat benyújtásának lehetősége. Nyílt versenyeztetés esetén gyakran
kerülhet sor ún. utóminősítésre, amelynek tartalmi és formai követelményei hasonlóak az előzetes minősítéshez. További jellemzője az eljárásnak, hogy minden benyújtott
ajánlatot értékelnek;
b) a szelektív versenyeztetés lényege, hogy a vállalkozó ajánlatadási lehetősége az előzetes minősítés megszerzéséhez kötött. Ennek értelmében, csak az a vállalkozó juthat hozzá az ajánlati felhíváshoz, illetve nyújthat be ajánlatot, aki az előminősítési eljárás során megfelelő minősítést nyert az adott létesítményi munkákra;
c) a kétszintű versenyeztetés legfőbb jellemzője, hogy a vállalkozói ajánlattételre két, egymástól elkülöníthető lépésben kerül sor. Az első lépés több vonatkozásban az
előminősítés szerepét tölti be. A kétszintű versenyeztetési eljárás ismert változatai:
• a „kétborítékos” versenyeztetés esetén a vállalkozónak az ajánlatadáskor két borítékot
kell benyújtania. Az egyik borítékban a vállalkozó minősítési anyaga, a másikban az adott létesítményre vonatkozó vállalkozói ajánlat található. Az első lépésben a minősítési anyagot értékelik. A második lépésre (azaz a második boríték felnyitására, illetve az ajánlatok értékelésére) csak akkor kerül sor, ha az első boríték tartalma alapján a beruházó a vállalkozót a létesítményi munkák elvégzésére alkalmasnak találta,
• a „kétlépéses” versenyeztetés során a vállalkozó először egy ún. műszaki ajánlatot nyújt be a beruházónak. A benyújtott műszaki ajánlat csak a létesítményi munkák műszaki megvalósítási módjára terjed ki, de emellett tartalmazza az előminősítésnek a műszaki megvalósításra vonatkozó elemeit is (pl.: a referenciákat, az erőforrásokat). A kereskedelmi ajánlat benyújtására csak az a vállalkozó jogosult, akinek műszaki ajánlatát a beruházó megfelelőnek találta. A kereskedelmi
ajánlat benyújtásakor a műszaki ajánlat módosítására már általában nincs lehetőség,
• a „kétlépcsős” versenyeztetési eljárás első lépése során rendszerint egységárak
alapján kerül sor az építés-szerelési vállalkozó kiválasztására. Ez a tervezési tevékenység korai szakaszában, nyílt vagy szelektív versenyeztetés keretében történhet.
Az így kiválasztott vállalkozó részt vesz a tervezési munkákban és azok előrehaladtával véglegesíti ajánlatát, majd ezt követően kerül sor a szerződés megkötésére;
d) A közvetlen felkérésen alapuló vagy meghívásos versenyeztetés során a beruházó a tervezett létesítmény főbb paramétereinek megadásával együtt közvetlenül kér fel ajánlattételre néhány (általában egy-három) vállalkozót. A felkért vállalkozó
és a projekttulajdonos tárgyalások során, közösen alakítja ki a részletes dokumentációt.
A tárgyalási sorozat végére egy formálisan is benyújtott árajánlat képezi a szerződés alapját. Ebben a versenyeztetési formában az ajánlattételt nem előzi meg előminősítés. A felkérés alapja az adott technológia kizárólagos birtoklása, a jó referencia, illetve a vállalkozó elismert „goodwillje”. Ajánlatot csak a meghívott, illetve
az adott meghívást elfogadó vállalkozó nyújthat be.
A kapcsolódó szakirodalomban megtalálható a „folytonos” vagy „széria” jellegű, egymást követő versenyeztetési eljárás is. Lényege, hogy az ismertetett első három versenyeztetési forma valamelyikének és a meghívásos formának egymást követő
használatáról van szó. Több azonos egységből álló beruházási program esetén a beruházó a vele előzőleg már sikeresen együttműködő vállalkozót fölkéri a beruházási program következő egységére vonatkozó ajánlat kidolgozására és benyújtására.
Meg kell jegyeznünk, hogy a szerződésstratégia elemei több hasonlóságot mutatnak a közbeszerzési eljárásokkal. Ezek taglalásától e helyütt eltekintünk, mert a mezőgazdasági
projektgyakorlatban a közbeszerzések ritkák és kisebb jelentőségűek.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a projektek menedzselésében érdekeltek szakmai tájékozottságához hozzátartozik a közbeszerzés aktuális szabályainak
ismerete is, ezért ajánljuk azok folyamatos nyomon követését.