Falufűtőmű

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS
1. A TELEPÜLÉSI ENERGIAELLÁTÁS JELENLEGI RENDSZEREI
1.1. Elektromos energia
1.2. Elektromos áram a települési energiaellátásban
1.2.1. Elektromos áram fosszilis energiából
1.3. Elektromos áram nukleáris energiából
1.4. Elektromos áram megújuló energiából
1.4.1. Világítás
1.4.2. Erőátvitel
1.4.3. Elektromágneses sugárzás
1.4.4. Fűtés
1.4.5. Hűtés
1.5. Robbanómotoros hajtás, erőátvitel
1.6. Fűtés
1.7. Kogeneráció és trigeneráció
2. A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK
2.1. Világ kitermelés, felhasználás
2.2. A Föld tartalékai és a források
2.3. A fosszilis energiahordozók előnyei és hátrányai
3. MEGÚJULÓ ENERGIA HORDOZÓK HELYI ELŐÁLLÍTÁSA
ÉS ALKALMAZÁSA TELEPÜLÉSI ENERGIAELLÁTÁSBAN
3.1. Napenergia
3.1.1. Napsugárzási adatok Magyarországon
és a hasznosítás lehetőségei
3.1.2. Fotoelektromos-szél rendszer kombináció
3.2. Szél
3.2.1. Jellemzői
3.2.2. A szélerőművek jellemzése
3.2.3. Szélenergia Magyarországon
3.2.4. A szélenergia jövőjéről röviden
3.3. Vízenergia
3.3.1. Jellemzői
3.3.2. A vízerőművek osztályozása
3.3.3. Magyarországi helyzet
3.4. Földhő, geotermikus energia
3.4.1. Jellemzői
3.4.2. A geotermikus energia elhelyezkedése
és készletei Magyarországon
3.4.3. A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei hazánkban
3.5. Zöldenergia (energetikai biomassza)
3.5.1. A biomassza osztályozása és hazai tartalékai
3.5.2. Szilárd halmazállapotú zöld energiahordozó
(energetikai biomassza)
3.5.3. Fásszárú égetéses hasznosítású energetikai faültetvények
3.5.4. Lágyszárú égetéses hasznosítású energetikai
biomassza növények
3.5.5. Folyékony zöld energiahordozók (biohajtóanyagok)
3.5.6. Biogáz
3.5.7. Magyarországi helyzet
3.5.8. Nemzeti energetikai biomassza stratégia
3.5.9. A megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai
4. TELEPÜLÉSI FŰTŐMŰVEK ÉS VEGYESHASZNÚ
KISERŐMŰVEK MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL
4.1. Az Európai Unió helyzete, lehetőségei
4.1.1. A távhőszolgáltatás helyzete az Európai Unióban
4.2. Magyarország helyzete és lehetőségei
4.3. Egyedi fűtés és a fűtőművi fűtés jellemzői
4.4. Fűtőmű és a vegyeshasznú kiserőmű jellemzők
4.5. Települési fűtőművek vagy vegyeshasznú kiserőművek
megújuló energiával
4.6. Modellszámítások fűtőművek energetikai biomassza fűtőanyagaira
4.6.1. 0,5 MW-os falufűtőmű modellszámítás
4.6.2. 1 MW-os falufűtőmű modellszámítás
4.6.3. 2 MW-os falufűtőmű modellszámítás
4.6.4. 5 MW-os falufűtőmű modellszámítás
4.7. Energetikai biomassza termelői csoport
5. ENERGIATAKARÉKOS ÉPÜLETEK, NAPHÁZAK (PASSZÍV HÁZAK)
5.1. Napházak jellemzői
5.2. Fenntarthatóság és az építészet kapcsolata
5.3. Energiatakarékos épületek és falufűtőmű
6. A TELEPÜLÉSI ENERGIASTRATÉGIA
6.1. A települési energiastratégia tényezői
6.2. Energia fajlagos felhasználás csökkentés
6.3. A települési energiastratégia készítés menetrendje
7. VIDÉKFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK
7.1. A lokális gazdaság tényezői
7.2. Települési fűtőművek és vegyeshasznú kiserőművek
lokális fejlesztő hatása
8. PORNÓAPÁTI BIO FALUFŰTŐMŰ
8.1. Pornóapáti bio falufűtőmű létesítés feltételei
8.2. A megvalósítás tapasztalatai és tanulságai
9. SZAKOLY FATÜZELÉSŰ ERŐMŰ – DBM DÉL-NYÍRSÉGI
BIOENERGIA MŰVEK ENERGIATERMELŐ ZRT
9.1. A technológia
10. NÉMETÚJVÁRI ENERGIA-ÖNELLÁTÓ MODELL
10.1. Megújuló energia Ausztriában
10.2. A németújvári megújuló energia stratégia
10.3. A németújvári-modell tényezői
10.4. A megvalósult projektek által elért eredmények a térségben
11. WILPOLDSRIED (Németország) – KOMPLEX MEGÚJULÓ
ENERGETIKAI RENDSZER KIS TELEPÜLÉSEKEN
11.1. A megújuló energia támogatása Németországban
11.2. Megújuló energia modell Wildpoldsriedben
11.3. Eredmények és hatások
12. HEDEMORA, SVÉDORSZÁG
12.1. A kistérségi önellátás színterei Hedemorában
12.2. A kistérségi önellátás létesítményei Hedemorában
12.3. A kistérségi önellátás hatásai
13. ÖSSZEFOGLALÁS
14. IRODALOMJEGYZÉK
15. ÁBRA- ÉS KÉPJEGYZÉK
16. TÁBLÁZATJEGYZÉK

4.3. Egyedi fűtés és a fűtőművi fűtés jellemzői

Ahogyan azt az előbbiekben bemutattam Magyarországon a lakóépületek és lakások 83%-ában egyedi fűtési rendszerekkel fűtenek. Ennek a nagy aránynak az az oka, hogy az utóbbi évtizedekben sem volt hazánknak jövő orientált és a fenntarthatóság eszméjével áthatott energetikai stratégiája.
Távfűtő rendszerek nagyrészt a városokban és nagyobb településen terjedtek el, ott is csak a hetvenes-nyolcvanas évek elején épített lakótelepeken.
Napjainkban egyre sürgetőbbé válik áttérni a távfűtési rendszerekre annak előnyei miatt. Noha a hazai szabályozás ellentmondásai korlátozzák a távfűtés előnyeinek
érvényesülését. Sok újonnan épített lakópark épül úgy, hogy a már meglévő távfűtő rendszerre csatlakozik, vagy kialakít egy saját távfűtőművet, amely képes annak minden hőigényét ellátni. De már működik hazánkban is falufűtőmű Pornóapátin. Ezt később részletesen bemutatjuk.
Vegyük sorra az egyedi fűtés és a távfűtés előnyeit és hátrányait.
Az egyedi fűtés előnyei:
• Egyéni igények kielégítésére alkalmas.
• A fogyasztó szabadon megválaszthatja a használni kívánt energiahordozót.
Az egyedi fűtés hátrányai:
• Külön, lakásonként, lakóházanként beépített tüzelő berendezés szükséges.
• Lakásonként és lakóházanként zárt hőcserélő rendszer szükséges.
• Hőforrásnak külön helyigénye van a lakásban, lakóházban.
• A hőforrás kezelését a felhasználónak kell végeznie.
• A felhasználónak kell a hőforrás üzembe helyezéséről, karbantartásáról, javíttatásáról és cseréjéről gondoskodnia.
• A felhasználó nem rendelkezik a tüzelő berendezések kezeléséhez, használatához, szabályozásához, karbantartásához szükséges tudással, ezért a berendezések hatásfoka ez okból is folyamatosan csökken.
• Tűz- és robbanásveszély a lakásokban, illetve a lakóépületekben.
• Lehetséges életveszély a lakásokban, egyéb helyiségekben, mert fennáll a szénmonoxid-mérgezés veszélye.
• A lakásoknál és épületeknél kéményprobléma (gyűjtőkémények, égéstermék visszaáramlás, kéménybélelés).
• A füstgázban lévő légszennyező anyagok közvetlenül a lakóépületek környezetében jelennek meg.
• Az égéshez szükséges levegő által a lakásba, lakóépületbe bejutó por-szennyezés.
• Megoldhatatlan az energia kettős-hármas célú hasznosítása.
• Új tüzelőanyag, korszerűbb hőtermelési technológia alkalmazásához több millió készüléket kell cserélni az országban.
A fűtőmű előnyei:
• Nem kell a lakónak az egyedi hőforrásról gondoskodnia.
• A hőforrásnak nincs külön helyigénye a lakásban.
• A hőforrás kezelését nem kell a felhasználónak végeznie.
• Nem kell a felhasználónak a hőforrás karbantartásáról, javíttatásáról üzembe helyezéséről és cseréjéről gondoskodnia.
• A távhőszolgáltatás folyamatos szolgáltatás.
• Korszerű fűtési rendszer esetén az egyéni igények kielégítésére is alkalmas.
• Nincs tűz- és robbanásveszély a lakásokban, illetve a lakóépületekben.
• Nincs életveszély a lakásokban, egyéb helyiségekben, mert a távhőellátásból eredően nem áll fenn a szénmonoxid-mérgezés veszélye.
• Nincs a lakásoknál, épületeknél kéményprobléma (gyűjtőkémények, égéstermék visszaáramlás, kéménybélelés).
• Az ellátást biztosító berendezéseket (gázmotoros erőmű, forróvíz-kazánok, gőzkazánok) műszakilag nagy szakértelemmel rendelkezők üzemeltetik jó hatásfokkal, és felügyeli rendszeres hatósági ellenőrzés mellett, a szigorú környezetvédelmi
előírások betartásával.
• A távhőellátás tiszta lakókörnyezetet biztosít.
• Nincs az égéshez szükséges levegő által a lakásba bejutó por-szennyezés.
• Új tüzelőanyag, korszerűbb hőtermelési technológia alkalmazásához több
millió készülék helyett mindössze néhány ezer készüléket kell cserélni az országban.
A fűtőmű hátrányai:
• Üzemkimaradás során sok lakás és lakóépület marad egyszerre fűtés nélkül.
• A korszerűtlenebb fűtési rendszer esetén nehéz az igények megfelelő kielégítése.
• A hazai szabályozás gyenge színvonala miatt jelenleg többnyire drágább, mint az egyedi fűtés.