Könyvek
kategóriák

Számvitel az agrárgazdaságban

Szerző: Dr. Sutus Imre
Ár: 5200 Ft Kiadói ár: 4160 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A számviteli szakemberek feladata a megbízható, valós éves beszámoló összeállítása, de ehhez nem nélkülözhető a beszámoló auditálását végző könyvvizsgáló tevékenységét szabályozó könyvvizsgálati standardok bizonyos fokú ismerete.
A kézikönyv célja, hogy a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok közül röviden (standardonként 4-6 oldalon) bemutassa azokat, amelyek bizonyos fokú ismerete — a szerző mint gyakorló könyvvizsgáló szerint — szükséges a cégvezetésben dolgozók számára.
A könyvvizsgálati standardok áttekintése után egy esettanulmány keretében bemutatjuk a mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálatának sajátosságait.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 273 oldal
ISBN/ISSN: 9789639935464
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék


Bevezetés

1. fejezet
A számvitel és könyvvizsgálat jogharmonizációja,
a könyvvizsgálat jogi szabályozása
A számvitel és könyvvizsgálat jogharmonizációja
A könyvvizsgálat jogi szabályozása
A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége
International Federation of Accountants (IFAC)]
A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok
Az Európai Unió egységes könyvvizsgálati standardjai
A könyvvizsgálat válaszai a gazdasági válság problémáira,
avagy a könyvvizsgákat aktuális kérdései

2. fejezet
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati standardok bemutatása..
200. témaszámú standard. A független könyvvizsgáló átfogó céljai
és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal
összhangban történő végrehajtása
210. témaszámú standard. Megjegyzés a könyvvizsgálati megbízások
feltételeiről
Könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat visszavonása — egyéni könyvvizsgáló esetén
Könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat visszavonása - könyvvizsgáló társaság esetén
230. témaszámú standard. Könyvvizsgálati dokumentáció
240. témaszámú standard. A könyvvizsgálónak csalással összefüggő
felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál
250. témaszámú standard. A jogszabályok és szabályzatok
figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál
260. témaszámú standard. Kommunikáció az irányítással
megbízott személyekkel
265. témaszámú standard. A belső kontrollok hiányosságainak
kommunikálása az irányítással megbízott személyek és a vezetés felé
300. témaszámú standard. A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése
320. témaszámú standard. Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában
500. témaszámú standard. Könyvvizsgálati bizonyítékok
501. témaszámú standard. Könyvvizsgálati bizonyítékok —
egyes tételekre vonatkozó speciális szempontok
505. témaszámú standard. Külső megerősítések
520. témaszámú standard. Elemző eljárások
540. témaszámú standard. Számviteli becslések — beleértve a valós
értékre vonatkozó számviteli becsléseket is — és a kapcsolódó
közzétételek könyvvizsgálata
560. témaszámú standard. Fordulónap utáni események
570. témaszámú standard. A vállalkozás folytatásának elve
580. témaszámú standard. Írásbeli nyilatkozatok
610. témaszámú standard. A belső auditorok munkájának felhasználása
620. témaszámú standard. Szakértő munkájának felhasználása
700. témaszámú standard. A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó
vélemény kialakítása és jelentéskészítés
705. témaszámú standard. A független könyvvizsgálói jelentésben
szereplő vélemény minősítései
706. témaszámú standard. Figyelemfelhívó bekezdések és egyéb kérdések, bekezdések a független könyvvizsgálói jelentésben

3. fejezet
Egyéb szakmai szolgáltatások könyvvizsgálati standardjainak bemutatása
800. témaszámú standard. Speciális szempontok — speciális célú
keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálatához
805. témaszámú standard. Speciális szempontok —
Egyedi pénzügyi kimutatásoknak és pénzügyi kimutatások konkrét
elemeinek, számláinak vagy tételeinek könyvvizsgálata
810. témaszámú standard. Összesített pénzügyi kimutatásokra
vonatkozó jelentések kibocsátására szóló megbízások
1010. témaszámú állásfoglalás. Környezetvédelmi ügyek
figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál
2400. témaszámú standard. Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására
2410. témaszámú standard. Az évközi pénzügyi információknak
a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása
3000. témaszámú standard. Múltbeli időszakra vonatkozó
információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli,
bizonyosságot nyújtó szolgáltatások
3400. témaszámú standard. Pénzügyi előrejelzések vizsgálata
4400. témaszámú standard. Megbízás pénzügyi, számviteli
információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására
4410. témaszámú standard. Megbízás pénzügyi információk összeállítására...

4. fejezet.
Esettanulmány: A Daruvári Mezőgazdasági Kft. éves beszámolójának
könyvvizsgálata
A megbízás elfogadása
A könyvvizsgálat tervezése
A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése
(a könyvvizsgálat végrehajtása)
Aktív időbeli elhatárolások
Saját tőke
Céltartalékok
Üzemi tevékenység eredménye
Vállalkozás folytatásának elve
A könyvvizsgálat befejező szakasza
Összegezés

Függelékek
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati standardok
Egyéb szakmai szolgáltatások könyvvizsgálati standardjai
Számlatükör javaslat (részlet) a mezőgazdasági tevékenység elszámolására

Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

3. A könyvvizsgálói jelentés dátuma után, de a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma előtt feltárt tények

Kiindulásként azt tételezzük fel, hogy az éves beszámolót már jóváhagyta, elfogadta a döntésre jogosult testület (taggyűlés, közgyűlés).
Hangsúlyozni kell, hogy a könyvvizsgálót nem terheli olyan kötelezettség, hogy a könyvvizsgálói jelentés aláírása után informálódjon a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban.
A vezetés felelőssége, hogy tájékoztassa a könyvvizsgálót azokról a tényekről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra, amelyek alapján szükségessé válhat azok módosítása.
Abban az esetben, ha a könyvvizsgáló olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a pénzügyi kimutatásokra, akkor a könyvvizsgálónak mérlegelni kell a további teendőket illetően. Mérlegelnie kell, hogy szükséges-e a pénzügyi kimutatások módosítása, avagy a módosítás mellőzhető.
Ha könyvvizsgáló a módosítás mellett dönt, akkor ennek elvégzésére felkéri a vezetést. A vezetés választhat, hogy
• elvégzi a módosítást, vagy
• nem végzi el a módosítást.
Az éves beszámoló módosítása esetén a könyvvizsgálónak ismételten el kell végezni a könyvvizsgálatot, erről jelentést kell készítenie. A módosított éves beszámolót ismét a taggyűlés, közgyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra. Ezután a beszámolót letétbe kell helyezni, illetve közzé kell tenni.
Ha a vezetés nem módosítja az éves beszámolót, akkora könyvvizsgálónak a 700. számú Standard előírásai szerint
• korlátozott záradékot, vagy
• elutasító záradékot kell kiadnia.
A korlátozott, illetve elutasító záradék mellett a könyvvizsgálónak kérnie kell a vezetést, hogy ne hozza nyilvánosságra a pénzügyi kimutatásokat és a hozzájuk kapcsolódó „Független könyvvizsgálói jelentést”
A könyvvizsgálónak azt is közölnie kell a vezetés felé, hogy a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését — a megismert Új körülmények, új tények alapján — visszavonja.


4. A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának
dátuma után feltárt tények

A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma: az adott üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont.
A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalát követően a könyvvizsgálót nem terheli olyan kötelezettség, hogy a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban bármilyen információgyűjtést végezzen.
Ha a már közzétett — tárgyévet megelőző lezárt év(ek)re vonatkozó — éves beszámolóban az ellenőrzés, önellenőrzés folyamán olyan jelentősebb összegű hibákat tártak fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a Saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják,a gazdálkodónak a számviteli törvényben előírt beszámolót kell készítenie. A már közzétett adatok változtatása nélkül az ellenőrzés, önellenőrzés hatását külön, közbenső oszlopban kell szerepeltetni.
A „jelentősebb összegű hiba” meghatározása a számviteli törvény keretén belül a vállalkozás feladata.
A számviteli törvény 3. (3) bekezdés 3. pontja szerint jelentős összegű hiba: „ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások — eredményt, Saját tőkét növelő-csökkentő — értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során — ugyanazon évet érintően — megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.”
A „lényeges hiba” meghatározása a számviteli törvény keretén belül a vállalkozás feladata.
A számviteli törvény 3. (3) bekezdés 5. pontja szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: „ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen — a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben — megváltoztatja, és ezért a már közzétett — a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó — adatok megtévesztők. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott Saját tőke legalább 20 százalékkel változik (nő vagy csökken).
Az ellenőrzés, önellenőrzés adataival módosított beszámolót a könyvvizsgálónak
meg kell vizsgálnia, és arról könyvvizsgálói jelentést kell készítenie.
Az Új könyvvizsgálói jelentést „figyelemfelhívó megjegyzéssel” kell ellátni,
amelyben utalni kell a módosítás okára.
A módosított éves beszámolót a taggyűlésnek, közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, el kell fogadnia, és ezt követően a beszámolót ismételten letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Előfordulhat, — különösen ha önellenőrzéssel tárják fel az előző év, évek hibáit —‚ hogy a vezetés vitatja a hibák minősítését. Ugyanis a nem jelentős összegű, „nem lényeges hibák” a tárgyévre könyvelendők, így nem szükséges a pénzügyi kimutatások módosítása.
Abban az esetben, ha a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint szükség van a korábban már közzétett éves beszámoló módosítására, akkor haladéktalanul értesíteni kell a vállalkozás vezetését, hogy a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését
— a megismert új adatok, körülmények alapján visszavonja.
Befejezésül a mérleg fordulónapja utáni gazdasági események könyvvizsgálatával kapcsolatban a következőket kell kiemelni:
1. A könyvvizsgálót nem terheli olyan felelősség, hogy a könyvvizsgálói jelentés aláírása után informálódjon a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban. Viszont ha tudomást szerez olyan tényekről, amelyek alapján a szakmai megítélése szerint módosítani kell a pénzügyi kimutatásokat, akkor neki lépnie kell. Abban az esetben, ha nem sikerül meggyőzni a vállalkozás vezetését a módosítás szükségességéről — nem módosítják a pénzügyi kimutatásokat — ‚akkor a könyvvizsgálónak vissza kell vonnia az eredetileg kiadott könyvvizsgálói jelentését.
2. A vállalkozás Vezetése felelős azért, hogy tájékoztassa a könyvvizsgálót azokról a tényekről, adatokról, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra, amely alapján szükségessé válhat azok módosítása.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai