Könyvek
kategóriák

Fólia alatti zöldségtermesztés

Szerző: Dr. Terbe István
Ár: 3900 Ft Kiadói ár: 3120 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Nagy sikert aratott könyvünk bővített, átdolgozott kiadása!
A kötet megismerteti az olvasót azokkal az egyszerű és olcsó termesztési módszerekkel, amelyekkel hónapokkal korábban termeszthetnek primőröket, mint szabadföldön, fokozhatják a termesztés biztonságát, növelhetik a termésátlagokat és javíthatják a minőséget.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 203 oldal
ISBN/ISSN: 9786155224751
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés
2. Fólia alatti zöldségtermesztés általános szabályai
2.1. A fóliasátrak elhelyezése
2.2. Fóliatípusok, tartozékaik, építésük és üzemeltetésük
2.3. Hajtatott növények szaporítása
2.4. Talajelőkészítés
2.5. Izolált vagy konténeres termesztés
2.6. Mulcsozás vagy talajtakarás
2.7. Öntözés
2.8. Klímaszabályozás
2.9. Növényvédelem
2.10. Szedés
3. Fóliasátrak hasznosítása
3.1. Burgonyafélék hajtatása
3.1.1. A paradicsom hajtatása
3.1.2. A paprika hajtatása
3.1.3. A tojásgyümölcs hajtatása
3.1.4. A burgonya hajtatása
3.2. A kabakosok hajtatása
3.2.1. Az uborka hajtatása
3.2.2. A sárgadinnye hajtatása
3.2.3. A cukkini, spárgatök, patisszon hajtatása
3.3. A gyökérzöldségek hajtatása
3.3.1. A hónapos retek hajtatása
3.3.2. A sárgarépa és petrezselyemgyökér hajtatása
3.4. A levélzöldségfélék hajtatása
3.4.1. A fejes saláta hajtatása
3.4.2. A spenót hajtatása
3.4.3. A sóska hajtatása
3.4.4. A cikóriasaláta hajtatása
3.5. Káposztafélék hajtatása
3.5.1. A karalábé hajtatása
3.5.2. A karfiol hajtatása
3.5.3. A fejes és kelkáposzta hajtatása
3.6. A hagymafélék hajtatása
3.6.1. Zöldhagyma (vöröshagyma) hajtatása
3.6.2. Metélőhagyma hajtatása
4. Zöldséghajtatás során elkövetett gyakori hibák/Hibaleltár
5. Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Miután az első fürtök berakódtak, ugrásszerűen megnő a paradicsom vízigénye. Laza talajokon heti 3–4 alkalommal is szükséges öntözni, kötöttebb talajokon általában a háromszori öntözés elegendő. Egy-egy alkalommal 20–25 mm vizet adjunk, ügyeljünk a rendszerességre, kerüljük a túlöntözést, a rendszertelenül adott öntözővíz az érő termések repedését idézheti elő (47. kép.). Egészen más a korszerű csepegtető és szivárogtató öntözések vízadagolása. Itt a napi többszöri, akár 6–10 alkalommal kijuttatott kisebb, néhány milliméteres vízadaggal pótoljuk a talaj nedvességét. Az összességében kiadott vízmennyiség mind a két esetben közel azonos, a csepegtető és szivárogtató rendszerek esetében a takarékosabb vízkijuttatási mód miatt valamivel kevesebb.
Az ideális levegő-páratartalom a paradicsom esetében 70–80% körüli. A nagy párában a pollen „megszívja” magát, nehezebb lesz, nem repül, emiatt rossz lesz a kötődés, hiányosak maradnak a fürtök. Kora tavasszal és késő ősszel a nagy páratartalom – 90% felett – zavarja a növény víz- és tápanyagfelvételét is, ez egy idő után a fejlődés és a növekedés lassulását, sőt a teljes leállását is okozhatja. Párás viszonyok között a baktériumos és gombabetegségek is jobban terjednek.
Nyáron, főleg szeles időben előfordul, hogy 60% alá esik a levegő nedvességtartalma, ami hasonlóan káros lehet, mint a magas páratartalom. Ilyenkor a levelek – főleg az idősebbek – erősen pödrődnek, a pollen nem tapad a bibére, rosszabb a terméskötődés, vagy a már kötött bogyók aprók maradnak. Naponta egy-két alkalommal történő párásító öntözéssel (alkalmanként 1–2 mm) a 80% körüli értéket a meleg napokon is tartani lehet.
Fényigénye jelentős, amit legjobban az bizonyít, hogy a téli hónapokban borús idő esetén gyakran előfordul, hogy nem köt termést. A fólia tisztántartásával, cseréjével, reflektív, azaz fényvisszaverő fóliák alkalmazásával (48. kép.), valamint ritkább ültetéssel bizonyos mértékig ellensúlyozható a fényhiány. Mesterséges pótmegvilágítást az alacsony hatékonyság és a magas elektromos költségek miatt nem javasolunk.
Talajigény tekintetében közel áll a paprikához és az uborkához, a közismerten jó talajszerkezetet igénylő növényekhez, de hozzájuk képest a gyengébb minőségű, rosszabb szerkezetű talajokon is megterem. Ültetés előtt mindenképpen célszerű 10–15 kg/m2 szerves trágyát adni, amitől jó lesz a talaj levegőzöttsége, hőgazdálkodása és víztartó képessége.
Sok tápanyagot igényel. A foszfort a fejlődés kezdetén, a tenyészidőszak első felében hasznosítja nagyobb mennyiségben. A nitrogénigénye a tenyészidőszak folyamán fokozatosan növekszik. Káliumigénye is jelentős, a káliummal gazdagon ellátott paradicsom erősebb szöveti szerkezeténél fogva ellenállóbb néhány betegséggel szemben, jobb a bogyók színminősége, nem lép fel az ún. zöldtalpasság nevű bogyófoltosság betegség (49. kép.).

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai