Digitális könyvek
kategóriák

A vincellérmester könyve

Szerző: Dr. Fülöp Lajos
Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A szőlőművelés és borkészítés tudományába kalauzol el a szerző, összefoglalva azokat az ismereteket, amelyek a vincellérmester-vizsga letételéhez szükségesek.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 233 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. A szőlőtermesztés jelentősége, borvidékek, hegyközségek
2. A szőlőnövény és környezete
3. A szaporítóanyag előállítása
4. Tőkeművelési módok
5. Szőlőültetvények létesítése
6. A szőlő fitotechnikai műveletei
7. Talajmunkák
8. Tápanyag-gazdálkodás
9. A szőlő védelme
10. Szőlőfajták
11. A szőlő betakarítása
12. A borászat jelentősége
13. Borszőlőfajták
14. A borászati üzemek fajtái, felépítésük
15. A szőlő feldolgozása
16. A must és bor anyagai, mikroorganizmusok, fajélesztők
17. Az erjedés során bekövetkező változások
18. Az újborok kezelése, egyszerű pinceműveletek
19. Borbetegségek, borhibák
20. A borászati melléktermékek hasznosítása
21. Borismeret
22. Különleges minőségű borok
23. Bortörvény, Élelmiszertörvény, Hegyközségi törvény, Borkönyv, EU-elvárások
24. A borok tárolása, palackozása
25. Felhasznált szakirodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A termő szőlők metszése
A metszéskor alkalmazandó megterhelés megállapításánál az adott fajtájú ültetvény erőállapota (kondíciója) és az előző évek adatai alapján meghatározzuk táblák szerint az elérni kívánt átlagtermést. Ismernünk kell:
— a táblatörzskönyvek alapján a táblák tőkeszámát,
— a kísérleti mérések alapján az adott fajták fürtátlagtömegét,
— az adott viszonyok között a fajták termékenységi együtthatóját.
A metszés előtt célszerű meghatározni a rügyek egészségi állapotát, valamint az előző évi rügydifferenciálódás mértékét.
A metszést a felesleges vesszők tőben eltávolításával kezdjük. A meghagyottakat visszametsszük a választott megterhelésnek, metszésmódnak megfelelő rügyszámú csapokra. Metszéskor egyenletes, sima, csonk nélküli vágási felületet hozzunk létre.
A magaskordon- és az egyesfüggöny-művelésű tőkéken szálvesszős metszést alkalmazunk. A szálvesszők általában szabadon állnak (lengő szálvesszők), lekötésüket Sylvoz-metszés-móclnál alkalmazzák.
A csercsapos metszésnél a szálvessző és az ugarcsap termőalapos kombinációja, valamint ezek elkülönített, váltakozó állása egyaránt előfordul. A lehajlott szálvessző alsó, potenciálisan felső rügyéből előtörő hajtást, illetve az abból képződött vesszőt annak erőssége szerint hasznosítjuk a következő évben ismét szálvesszőként vagy ugarcsapként.
A cseralapos metszésnél a fattyúvesszők és a szálvesszők szintén váltakozó állásban helyezkednek el. Az egy-két rügyes ugarcsapon fejlődött hajtások adják a következő évi szálvesszőket, a rejtett rügyekből előtörő hajtások pedig az ugarcsapokat. A szálvesszőket teljes hosszukban meghagyjuk, pontosabban úgy, hogy a lehajtott vagy lekötött szálvesszők vége ne legyen 80 cm-nél közelebb a talajhoz. Ez esetben Ugyanis már tél nagy a szálvesszők végén képződő lomb árnyékoló hatása, másrészt az 50—60 cm szintmagasság alatti fürtök gátolják a talajmunkákat.
Ernyőművelésnél a hazai és a külföldi gyakorlatban a tőketörzstől Jobbra és balra félkörben leívelt egy-egy szálvesszőt használnak. Kis fürtű fajták esetében indokolt két-két szálvesszőt meghagyni. Ezeket egymás fölött, két ívben kell lehajlítani, illetve rögzíteni úgy, hogy az alsóbb állásúak félkörben helyezkedjenek el, a felsőbb állásúakat, pedig enyhe ívben a felső huzalon.
Hosszú (szálvessző-ugarcsapos) metszést végzünk a szálvesszős fejművelésnél, a Guyot-comb-művelésnél, a duplex-művelésnél, esetenként a líraművelésnél.
A rövidmetszés — a hosszúcsapos metszést is beleértve — a felkopaszodás elkerülése és a termőcsapok tőkén belüli arányos eloszlása miatt általában váltómetszéssel történik. A fej- és a bakművelésben 3-4 évig egymásra metszés is előfordul. Ekkor ugyanazon csap alsó vesszőit metsszük a következő évi termőcsapra, a felső vesszőt és a hozzá tartozó csert eltávolítjuk.
Rövidmetszéskor is gondolni kell a tervezett megterhelésre, a csapok, így a leendő hajtásállomány arányos elosztására. Itt is találkozunk felesleges, az alapi vagy rejtett rügyekből kihajtott, valamint az alsó rövid ízközök miatt túl sűrű hajtásállománnyal.

A metszés utáni munkák

A metszés után, a vegetációs időszak előtt kell elvégezni a szőlőben néhány olyan jelentős műveletet, ami előfeltétele a további, már gépesíthető munkafolyamatok hatékony, szakszerű elvégzésének.

A venyige eltávolítása
A metszés befejezése után a levágott vesszőket, egyéb fás részeket régebben kézi erővel, nyalábban hordták ki a sorközökből a táblák szélére, Ott kévébe kötötték, és többnyire eltüzelték, vagy elszállították, kazlazták, majd 2—3 évi komposztálás után visszaszállították a szőlőbe talajjavítás céljából.
A széles soros szőlőkben a venyige kihordásának, szállításának elkerülésére, a helyszínen való talajba juttatására megjelentek a rotációs venyigezúzó gépek. A metszéskor levágott vesszőket minden második sorközbe dobják, ott azokat a venyigezúzók felaprítják, s a következő talajművelések folyamán bedolgozzák a talajba.
Homoki szőlőkben, ahol a defláció elleni védekezés, valamint a talajjavítás céljából általában minden második sorban növénytakarót— többnyire rozsvetést — alkalmaznak, a venyigét a vetési sávokra dobják. Április végén, május elején az akkor már 25—35 cm magasságú zöldtömeggel együtt egy menetben a venyige zúzására és bedolgozására is sor kerül.
Az utóbbi években újból előtérbe került a venyige eltávolításának szükségessége a sorközökből és általában a szőlőterületről. Ezt elsősorban a vírus- és ESCA-fertőzési veszély indokolja, valamint a vesszőkön áttelelő gombák. A megoldás technikai lehetőségét a gyümölcstermesztésben már alkalmazott géptípusok adják. Ott ugyanis feltétlenül szükséges a nyesedék eltávolítása, mivel a vastagabb gally- és ágrészek nem zúzhatók. A gyümölcsösökben bevált úgynevezett nyesedéktolók alkalmazásával megoldhatónak látszik — ahol szükséges — a venyige eltávolítása a sorközökből. Újabban kísérletek folynak a nyesedék bálázására is, amely így később fűtőenergiaként hasznosítható.

Törzs- és karkötözés, tisztítás
A tőkék megfelelő fejlődésének, a viszonylag sérülésmentes gépi munkának alapfeltétele a törzsek és a karok rendszeresen kötözött állapota. Igaz, hogy a tőkealakítás éveiben a törzsek, karok lekötését elvégezzük, de különböző okok folytán a kötések elszakadhatnak, fellazulhatnak, ezért azokat rendszeresen ellenőrizni kell, s a fellazult kötéseket évente pótolni szükséges.
A tőkealapon, törzsben, karokon a fakadás után, május végéig még egy műveletet kell elvégezni, az ott előtörő — felesleges — hajtásokat cl kell távolítani. Ezt a rügyfakadás időszakában ledörzsöléssel, később levágással végezzük el.
Kutatják a törzstisztítás vegyszeres vagy gépi (kefés szerkezetek) megoldásának lehetőségét is.
A szálvesszők lekötése
Azokon a táblákon, illetve fajtákon, ahol a szálvesszők lekötését el akarjuk végezni, ezt a műveletet a fakadás előtti időszakra tervezzük. Ahol a tavaszi fagyok nagyobb mértékben jelentkezhetnek, célszerű a fakadás utáni időszakot megvárni.
A szálvesszők lekötésére még nem alakult ki megfelelő technika. A hagyományos kézi erővel, zsineggel történő kötözés termelékenysége rendkívül alacsony.
Az ismert kötözőgépek, amelyek szalagfóliával vagy lágy dróttal dolgoznak, még fejlesztésre szorulnak. A nagy teljesítményű kötözőgépekre azért van szükség, mert a szálvessző lekötés művelete a hajtások károsodása nélkül még optimális körülmények között is csak rövid ideig végezhető.
Harmatgyökerezés
A harmatgyökerek eltávolítását a telepítés évében és a következő 3—4 évben feltétlenül cl kell végezni. Eltávolításuk hagyományos módja jelentős mennyiségű kézi munkát igényel, a teljesítmény csekély, ezért ezt a munkaműveletet sokszor elhagyják.
A harmatgyökerezés nem kapcsolódik a metszési munkafolyamatokhoz, egész éven át végezhető. Erre — tekintettel a munkaerő egyenletes hasznosítására — a metszés után is elég idő marad.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

Boranalitika PDF

Murányi Zoltán Boranalitika

Ár: 3000 Ft Kiadói ár: 2250 Ft Megtakarítás: 25 %
Bővebben Kosárba