Vállalkozások finanszírozása a mezőgazdaságban

Tartalomjegyzék
A vállalkozás mint termelési tényező
Az üzleti vállalkozások fontosabb
sajátosságai
A vállalkozások működésének fontosabb
összefüggései
A számvitel szerepe és eszközei,
a kapcsolódó fogalmak és értelmezésük
A pénzügyi döntések
A finanszírozás elméleti kérdései és formái
A finanszírozás elméleti összefüggései
A finanszírozás főbb formái
és a tőkeszerzés lehetséges módozatai
Egy kicsit bővebben a fontosabb
finanszírozási formákról
Az integrációs kapcsolatok
A pénzügyi piacok szerepe
piacgazdasági körülmények között
A hitelek szerepe a finanszírozásban
A kamat és számszerűsítése
A hitelek visszafizetése
Összefoglalás
Bevezetés

1. A vállalkozás mint termelési tényező

Az ember életben maradósának feltétele, hogy szükségleteit kielégítse. Mindennapi életünk során nem nagyon érdekel bennünket, hogy milyen közgazdasági törvények szerint cselekszünk, amikor a hét végére bevásárolunk, ünnepi ebédet készítünk, délután pedig a kellemesen meleg szobában olvasunk, megnézzük a televízió műsorát, és — miután feleségünk megérkezett a fodrásztól - este hét órakor színházba megyünk. Az előzőekben felsorolt tevékenységek - a közgazdaságtan szemüvegén keresztül vizsgálva és értelmezve azokat — segítenek bennünket abban, hogy a vállalkozást mint termelési tényezőt értelmezzük, és a látszólag bonyolult összefüggéseket is megértsük.
Az ünnepi ebéd, a tv műsorának megnézése, a frizurakészítés, a színházlátogatás — mint szükségletkielégítés - csak azért következhetett be, mert volt elegen- dó pénzünk arra, hogy az ellenértéket megfizessük, volt valaki, aki az ünnepi ebéd alapanyagait megtermelte, egy kereskedelmi cég, akinél vásárolhattunk, a fodrász, aki szolgáltatást nyújtott, és egy színházi társulat, amely szórakoztatott bennünket. Nézzük tehát - most már konkrétan és célirányosan —‚ hogy milyen közgazdasági kategóriák, fogalmak fordulnak elő a fenti szükségletkielégítési folyamatokban.
A szükséglet az életfeltételek iránti belső igény, azaz
az igények összessége.
Azon eszközök összességét, amelyek alkalmasak a
szükségletek kielégítésére, Javaknak nevezzük.
Szabad Javak. Azok a javak, amelyeket szükségleteink
kielégítése céljából nem kell átalakítani, a természet
„készen nyújtja” számunkra (p1. napfény, levegő, víz stb.).
Gazdasági Javak. Az emberi tevékenység eredményeként, különböző eszközök felhasználásával jönnek létre. Jellemzőjük, hogy nem állnak korlátlanul rendelkezésre. A gazdasági javak két csoportra bonthatók,
Anyagi Javak. Azok a javak, amelyek - általában - valamilyen dologi formát öltenek (p1. élelmiszerek, ruházat stb.). Jelentőséggel bír az anyagi javak két csoportjának megkülönböztetése.
— fogyasztási cikkek: általában az emberi szükségletek kielégítését szolgálják, végső fogyasztásra kerülnek.
— termelési eszközök: azon anyagi javak tartoznak ide, amelyek nélkülözhetetlenek újabb javak előállításához (p1. gépek, berendezések stb.).
A szükségletek kielégítésének vázolt esetei között szerepelnek olyan szükségletek is, amelyeknek kielégítése nem anyagi javakkal történt, hanem szolgáltatásokkal (fodrász, szín házlátogatás).
A szolgltatások tehát azok a gazdasági javak, amelyek nem öltenek dologi formát.
Könnyen belátható, hogy a javak nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre, azok nagy részét újra és újra elő kell állítani, meg kell termelni. A termelés szűkebb értelemben a javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását jelenti, Tágabb értelemben magában foglalja a javak előállításán kívül azok elosztását, forgalmazását és fogyasztását is.
A termelés során a javak előállításához különböző dolgokat, erőforrásokat kell felhasználni. A javak és szolgáltatások előállításához felhasznált erőforrásokat termelési tényezőknek nevezzük. A termelés tényezői a következők:
1 A természet: A gazdasági élet és minden emberi lét alapja. de tartozik mindenekelőtt a föld, termőképességével és kincseivel. Jellemzője, hogy természetes formájában alkalmas termelési célokra (p1. erdő, vizek, bányakincsek stb.).
2. A munka mint a munkaerő kifejtése, A munkaerő az ember szellemi és fizikai képességeinek az összessége, ezt használja fel a termelési, gazdasági tevékenysége során.
3. A tőke. Ez egyrészt tőkejavakban, másrészt pénz és egyéb formában jelenik meg. A tőkejavakhoz tartoznak az épületek, gépek, felszerelések stb., amelyeket a termelési folyamatokban használnak fel, mint termelési eszközöket.
4, A vállalkozó, a vállalkozás is termelési tényező, Helyzete ős szerepe a gazdasági folyamatokban speciális. Önálló és speciális termelési tényezőnek kell tekinteni azt a szerepét, hogy képes a termelés tényezőit egységbe szervezni, a termelés folyamatát irányítani, a rendelkezésre álló erőforrásokat, termelési tényezőket kombinálni annak érdekében, hogy a termelés a leghatékonyabb legyen.
5. Az Információ mint termelési tényező szintén nagy jelentőséggel bír. Gondoljuk csak meg, hogy egy adott vállalkozás miért azokat a termékeket állítja elő, vagy miért azt a szolgáltatást nyújtja, amit a vevők leginkább keresnek. Mert biztos benne, hogy értékesíteni tudja termékeit, Fel kell tehát mérnie a vállalkozónak, hogy mire van fizetőképes kereslet, azaz információra van szüksége, ami segít döntésének meghozatalában.
A megismert összefüggések és fogalmak alapján meghatározhatjuk a gazdaság fogalmát. A gazdaság magában foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, szolgáltatásokat, a gazdasági tevékenységeket és mindezek kölcsön hatásos kapcsolatait. Ha a gazdaság egészét egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként értelmezzük, akkor nemzetgazdaságról beszélünk.
Kik, milyen gazdasági, szervezeti egységek alkotják a nemzetgazdaságot, azaz, kik a gazdaság alanyai? A gazdasági alanyok a következők: a háztartások, az üzleti szervezetek (vállalatok), az állam — intézményrendszerévei - és a külföld azon önálló egységei, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel.
A mindennapi életünkből vett példán keresztül több fogalmat is megismertünk. Ezen fogalmak segítenek bennünket abban, hogy tovább lépjünk a kapcsolódó ismeretanyag tárgyalásában.