Könyvek
kategóriák

Nyártermesztés

Szerző: Dr. Szodfridt István
Ár: 1200 Ft Kiadói ár: 960 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A hagyományosan termesztett mezőgazdasági növényfajokon kívül egyre nagyobb szerep jut az erdőknek, faültetvényeknek, elsősorban a nemesnyárnak. Termesztése csak megfelelő kezeléssel adja a várt eredményt, könyvünk ennek adja rövid összefoglalását.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 40 oldal
ISBN/ISSN: 9633563569
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom

Bevezetés
A nyárfajok és -fajták
A nyárfajok
A nemesített nyárfajták
A nyárak termőhelyigénye
A nemesnyárak termőhelyigénye
A hazai nyárak termőhelyigénye
Erdősítés nyárakkal
Nemesnyárakkal való erdősítés
A talaj-előkészítés
Az ültetési anyag
Az erdősítés kivitelezése
A nyárak ültetése
A nyárállományok talajának ápolása, gondozása
A nyesés
Az erdőnevelés
Erdősítés hazai nyárral
A nyárasok kitermelése
A nyárasok növényvédelme
Élettelen tényezők okozta (abiotikus) károsítások
Élő szervezetek okozta (biotikus) károsodások
Különleges nyárültetvények
Hígtrágya- és szennyvízelhelyező nyárültetvények
Mini-vágásfodulójú nyárültetvények
Elegyes nyárültetvények
A nyárfatermesztés ökonómiája
A nyárak tájából előállított termékek
Ajánlott szakirodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A nyesés


Ha a nyárfából értékes, minőségi anyagot kívánunk kihozni, akkor nem nélkülözhetjük az ágak lenyesését. Ez azt jelenti, hogy csak azokat a fákat kell megnyesnünk, amelyeket a végvágásig kívánunk fenntartani. Minden fát csak tág hálózat esetén kell megnyesni (13. ábra). Ha sűrű hálózatban ültetünk, helyes előre meghatároznunk, milyen hálózatban legyenek a végvágásig fenntartandó fák, és csak ezeket kell nyesni. A többit bátran elhanyagolhatjuk, legföljebb olyan mértékben kell rá gondolnunk, hogy a gyérítések vagy egyéb műveletek alkalmával az ágak ne akadályozzák a sorok közötti mozgást.
Mivel a nyárfa fényigényes, ezért a koronákat laza záródásban tartjuk, az ágak természetes leszáradásával nem számolhatunk. Ezt árnyékolás váltja ki, ami ritkán adódik. Ha ilyen mégis előfordul, akkor az elszáradt ágakat száraz nyesésnek nevezett művelettel távolítsuk el a fáról. Erre szükség lehet, mert a korhadt ág bekorhadhat a törzs fatestébe is és akkor rontja a minőségi választék elérésének lehetőségét. Gondolnunk kell rá azért is, mert az elszáradt ágak letörhetnek, a megmaradt csonkot pedig egyenetlen felülete miatt eső éri és bekorhadhat. Az elmondottakból következik, hogy a száraz nyesésekre a minőségi nyártermesztés érdekében van szükség.
Ha élő ágakat távolítunk el, ez az ún „zöld nyesés”. Erre is szükség van ott, ahol értékes választékot akarunk előállítani. A zöldnyesés kivitelezéséhez tudnunk kell, hogy az ágakon élő levelek vannak. Ezek asszimiláló tevékenységükkel hozzájárulnak a fatörzs anyagának növeléséhez, ezért az ágak eltávolítása csak a következőkben ismertetendő szabályok betartásával végezhető. Ellenkező esetben növedékveszteséget okozhatunk, illetve szakszerűtlen nyesésekkel az egész fát tönkretehetjük. A pamacsra felnyesett fák növekedése visszaesik, a levágott ágak helyén fattyúhajtások tömege jelenik meg. Ez faminőségrontó tényező lehet, ezen túl utat nyit a különféle károsító szervezetek fába hatolásához. Nyesést csak ott és olyan mértékben szabad végeznünk, ahol a nyesés szakszerű kivitelezésének feltételei megvannak.
Ezzel összefüggésben több kérdést kell tisztáznunk. Az első a törzsnyesés megkezdésének Ideje. A nyesést akkor kell megkezdeni, ha a törzsön az első, veszélyessé vastagodó ágak megjelennek. Ezt a kb. 3 cm-es ágátmérő jelenti. Ha később nyesünk, túl vastag ágat kell eltávolítanunk, növekszik az okozott sebhely és ez veszélyes a nyárfa egészségi állapotára. A nyesés kezdésének időszaka zömmel akkor van, amikor a törzs a 10—12 cm-es vastagságot eléri. Ezek a méretek természetesen fajta- és termőhelyfüggők. Jobb termőhelyen az ilyen Vastag ágak korábban, gyengébben később mutatkoznak. Erőteljesebb növekedésű nyárakon, p1. az 1-214-es olasz nyáron, korábban jelentkeznek, mint a lassúbb növekedésű óriásnyáron. Nem helyes a nyesés időpontjának kezdetét a nyárak évének számával jelölni, mert ez az elmondottak értelmében változik. Jobb az ágak és a törzs méreteire hagyatkoznunk.
Az ágnyesés éven belüli időpontja. Erről a kérdésről a szakírók véleménye megoszlik. Saját kísérleti vizsgálataim alapján a legjobb időpont a tél végi, kora tavaszi, nedv- keringés megindulása előtti időszak. Az ugyanis a kívánalom, hogy a tenyészidőszak végére az okozott sebhelyek teljesen beforrjanak, ne maradjanak rések sem az esővíz fatestbe hatolásához és ezáltal korhadásához, sem pedig különféle károsítók behatolásához. Kísérleteink szerint ez az időpont magyarországi éghajlati viszonyok között március második fele, április első hete. Télen nem szabad nyesnünk, mert a beforradást előidéző szövetek a fagy miatt sérülhetnek, a benövés tökéletlen lesz. Ha az ajánlottnál későbbre halasztjuk, az sem felel meg, mert a sebhelyek nem záródnak. A beforradási idő függ a termőhelyi minőségtől is. Ha jó a termőhely, akkor erőteljesebb a sebhely beforradása és nagyobb sebhely is teljesen fedetté válik a tél elejére. Ha gyengébb a termőhely, akkor csak a vékonyabb ágak sebhelyei forradnak be rendesen.
A beforradási idő ezenkívül függ a fajtától is. Erőteljes növekedésű fajtákon jobb a beforradás, mint gyengébb növekedési erélyűeken. Enyhébb teleken a tél végén végzett nyesés is sikeres lehet, de kockázatos. Annyit mindenképpen jegyezzünk meg, hogy a nyesést ne az döntse el, mikor áll rendelkezésre megfelelő munkaerő, hanem akkorra kell munkaerőt szerveznünk, amikor ezt a szakszerűség legjobbnak tartja.
Az ágnyesés mértéke. Felmerül a kérdés, milyen famagasságig végezzük a nyesést. Mivel ez a művelet a minőségi rönk előállítását szolgálja, nyilvánvalóan nem lehet nagyon magasra felnyúlóan nyesni. lrányelvként azt mondhatjuk, hogy a törzs alsó harmadánál ne legyen nagyobb mértékű a nyesés. Határt szab a nyesés magasságának az is, hogy a kivitelezést hogyan tudjuk megoldani. Az alsó, földről elérhető ágak eltávolítása nem jelent gondot, de ennél nagyobb magasságban már hosszú nyelű nyesőszerszámra van szükségünk. Pneumatikus gépi nyesés esetén magasabbra is mehetünk vele.
Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy túl sok zöldleveles ágat eltávolítva csökken a
törzs növekedése és ez kétszeresen hátrányos. Egyrészt több munkát kell végeznünk
nagyobb költségért, másrészt a növedék is csökken.
A zöldnyeséseket ajánlatos több éven keresztül elvégeznünk, tehát nem jó, ha egyetlen évben nagyobb mennyiségű ágat távolítunk el a fáról, mert annak káros következményei lehetnek. Egy-egy alkalommal inkább keveset vegyünk le, majd a következő évben térjünk vissza. Ez az óvatosság kifizetődik, a jobb faminőség előállításának eszköze.
Az ágnyesés kivitelezése. A fapalásttal párhuzamosan, a fatörzs mentén kell az ágat eltávolítanunk. Ha vastagabb ágról van szó, ajánlatos sebkátránnyal vagy más sebvédő anyaggal bekennünk az ághelyeket. A csapra nyesés nem bizonyult jó megoldásnak, mert többnyire korhadt göcsöket okoz és a kétszeri művelet drágább. Ha vastagabb ágat kell lenyesnünk, akkor bevált az a módszer, hogy a meglévő ágakat meghagyva egy alkalommal csak a veszélyessé váló ágakat vesszük le. Ennek előnye, hogy a sebhelyre a megmaradt ágak levélzete árnyékot vet, és ez csökkenti a fattyúhajtások kifakadását a sebhely szélén. Másrészt a meglévő ágak levélzete azon a tájon erőteljesebb nedvkeringésben marad és ez segíti a sebhelyet borító hegszövet gyorsabb képződését.
Záródáshoz közel álló állományokban sablonosan dolgozhatunk, vagyis alulról fölfelé haladva minden ágat eltávolítunk. Szabad állásban vagy tág hálózatban álló fák esetén jobbnak mutatkozik az a megoldás, hogy a vastagabb, veszélyes vastagodással fenyegető ágakat távolítjuk el és ezek sebhelyének beforradása után, a rá következő évben a többi ágat. Ha vastag ágat kell nyesnünk, akkor először ajánlatos alulról fölfelé befűrészelni, majd utána fölülről lefelé haladó irányban levenni az ágat. Ha nem így teszünk, a vastagabb ág súlyánál fogva letörik és szálkás csonk marad utána, ami károsítóknak nyújthat behatolási lehetőséget. A nyeséshez nem szabad fejszét vagy kis- baltát használni, mert a vágási felületnek szép simának kell lennie. Ma már többféle olyan motortűrész kapható a kereskedelemben, amely az ilyen megoldást lehetővé teszi, nem szorulunk rá a korábbi rossz gyakorlatra. Hasonlóképpen helytelen a különféle sújtókések használata is. Néha speciális nyesőszerszámokat is lehet kapni, jobb ilyenekkel dolgozni (pI. a német Sterzik cég gyártott ilyeneket).




mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Dinnye, uborka, tök

Dr. Nagy József Dinnye, uborka, tök

Ár: 1600 Ft Kiadói ár: 1280 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba