Digitális kiadvány
kategóriák

Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete

Szerző: Dr. Szente Márk, Dr. Vas Attila
Ár: 7200 Ft Kiadói ár: 5040 Ft Megtakarítás: 30 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A traktor bármely mezőgazdasági üzemben meghatározza az elvégezhető munkákat, meghatározza a szántóföldi gépesítési technológiákat. Magyarországon a traktorok átlagéletkora magas, 2000-ben 15,3 év volt, és a régi gyártású kelet-európai, főleg MTZ típusok aránya közel 40%. A mezőgazdasági termelés átalakulásával várható a traktorpark lényeges átalakulása. A könyv a célszerű traktorválasztást és -üzemeltetést szeretné segíteni. Részletesen ismerteti a traktorok szerkezeti felépítését, külön fejezetben foglalkozik a traktormotorokkal, az erőátviteli rendszerekkel, a járószerkezetekkel, a kormányművekkel, a fékberendezésekkel, a hidrosztatikus erőátviteli rendszerekkel, az elektromos és elektronikus berendezésekkel. Az egyes fejezetek a gyakorlatias információk mellett összefoglalják az adott részegységre vonatkozó elméleti összefüggéseket is. A célszerű traktorkiválasztást 85 traktortípus műszaki adatai segítik.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 670 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. A Traktorok története, fejlődése
1.1. A traktorok kialakulása és fejlődése
1.2. A hazai traktorgyártás múltja
1.3. A traktorokkal szemben támasztott követelmények
1.4. A traktorok rendszerezése
1.5. A traktorok ma és a jövőben

2. Traktormotorok
2.1. Motorrendszerek
2.2. Belsőégésű motorok körfolyamatai
2.3. A motor teljesítménye
2.4. A belső égésű motorok jelleggörbéi
2.5. Keverékképzés és égés dízelmotorokban
2.6. Belső égésű motorok feltöltése
2.7. A levegő szűrése
2.8. A belső égésű motorok hűtése
2.9. A belső égésű motorok kenése

3. Traktorok felépítése és stabilitása
3.1. Agrotechnikai követelmények
3.2. A traktorok csoportosítása
3.3. A traktorok tömegelosztása
3.4. Traktorok stabilitása

4. A talajon gördülő kerék vizsgálata, vonóerő-kifejtés
4.1. Tolt kerekek
4.2. Hajtókerekek
4.3. A gördülő kerék kinematikája
4.4. Kerék gördülése
4.5. A tolóerő meghatározása
4.6. A talaj nyírószilárdságának meghatározása


5. A traktorok teljesítménymérlege és vontatási vizsgálata
5.1. Teljesítménymérleg, veszteség
5.2. A motorteljesítmény
és a vontatási teljesítmény összefüggése
5.3. Vontatási vizsgálat
5.4. A traktor instacioner teljesítménymérlege
és a gumiabroncs gördülési sugarainak értelmezése,
meghatározása vontatási vizsgálatok adataiból

6. Kerekes traktorok járószerkezete és kormányzása
6.1. A kerekes járószerkezet
6.2. A rugózás
6.3.A futómű
6.4. A kerekes traktorok kormányzása

7. Lánctalpas traktorok járószerkezete és kormányzása
7.1. A lánctalpas járószerkezet felépítése és részei
7.2. Féllánctalpas és osztott lánctalpas járószerkezetek
7.3. A lánctalpas járművek kormányzása
7.4. Lánctalpas járművek kormányművei

8. Erőátviteli rendszerek
8.1. Agrotechnikai követelmények
8.2. Az erőátviteli rendszer feladata
8.3. Az erőátviteli rendszerek általános felépítése
8.4. A hajtómű elrendezése
8.5. A teljesítmény elágaztatás
8.6. A teljesítményleadó tengely (TLT) .
8.7. A tengelykapcsoló
8.8. Sebességváltóművek
8.9. Differenciálművek
8.10. Haránthajtóművek, véghajtóművek
8.11. Kardánhajtás

9. Mezőgazdasági erőgépek
és gépjárművek fékberendezései
9.1. Féklassulás, fékút, hatósági előírások
9.2. Fékszerkezetek
9.3. Fékműködtető berendezések
9.4. A fékműködést befolyásoló szerkezetek

10. Hidrosztatikus erőátviteli rendszerek
10.1. A hidraulikus körfolyamok működésének alapjai
10.2. Hidraulikus körfolyamok alkalmazása
traktorokon és egyéb járműveken

11. Ergonómia és környezetvédelem
11.1. A traktorvezetőt érő környezeti hatások .
11.2. A traktorvezetőt érő zajhatás
11.3. A traktorvezetőt érő rezgések
11.4. Védelem a zaj- és rezgéshatások ellen
11.5. A láthatósággal és a kezelőelemekkel kapcsolatos követelmények
11.6. Biztonsági védőkeret

12. Traktorok elektromos és elektronikus berendezései
12.1. Traktorok elektromos berendezései
12.2. Elektronikus rendszerek

13. Traktorok adatai és vizsgálati eredményei
13.1. Traktorok adatai
13.2. Traktorok vizsgálati eredményei

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.3. A traktorokkal szemben támasztott követelmények
A követelmények meghatározásakor az elsődleges szempont, hogy a traktor a számára rendelt használati cél megvalósítására alkalmas legyen. A használati célok (szántóföldi, majori, erdészeti, kertészeti, ipari, kommunális stb.) sokaságának megfelelően a traktor konstrukciója is változatos. Az egy művelet, vagy műveletcsoport végzésére kifejlesztett traktorok a céltraktorok (pl. szántó traktorok), a több művelet, vagy műveletcsoport megvalósítására alkalmas erőgépek az univerzális traktorok. A mezőgazdasági traktorok használati céljaival összefüggő követelményeket agrotechnikai követelményeknek, az ember-traktor-munka-környezet követelményrendszerét
biztonsági és ergonómiai követelményeknek nevezzük.

1.3.1. Agrotechnikai követelmények

Az agrotechnikai követelmények a traktor és a termesztéstechnológiák kapcsolatrendszeréből vezethetők le. A traktort minden szántóföldi növény termesztéstechnológiájához optimálisan illeszteni elég körülményes, mivel az egy teljesítménykategórián belül is nagyszámú változat kialakítását tenné szükségessé. Ezért az egyes technológiákban meg kell keresni az azonos vagy hasonló műveleteket, műveletcsoportokat és meg kell próbálni olyan kompromisszumos műszaki megoldásokat találni, amelyek elfogadható szinten alkalmassá teszik a traktort a műveletek, műveletcsoportok által támasztott változatos igények kielégítésére. A különféle növénytermesztési technológiákban és a kapcsolódó melléktevékenységekben alkalmazott műveleteket és azok agrotechnikai követelményeit a következők szerint csoportosíthatjuk:
— A talajmunkák (mélylazítás, szántás, szántáselmunkálás, magágykészítés, felszínrendezés, tárcsázás stb.) igénylik a legnagyobb vonóerő-kifejtést, Viszonylag kis haladási sebesség mellett. A traktor- tömeget pótsúlyozással lehet növelni. Az agrotechnikailag optimális sebességtartomány szűk, és ezen belül jelentős vonóerő-különbségek alakulhatnak ki egy táblán belül is. Ezért a motorjellemzők kedvező értéken tartása érdekében a sebességváltóművel kapcsolható sebességtartományokat nagy átfedéssel kell megválasztani. Előnyös a nagy nyomatéki rugalmasságú, állandó teljesítményű motor alkalmazása. Ezenkívül erő- és helyzetszabályozós hárompontfüggesztést, kihelyezett hidraulikus munkahenger-működtetést, esetenként TLT-, vagy hidromotoros hajtást is igényel.
— A tápanyag-utánpótlás (szerves- és műtrágyázás, fej trágyázás) vontatási teljesítményszükséglete nem jelentős, TLT-, vagy hidromotoros hajtásra szükség van. A munkagép kialakításától függően vonó-, vagy függesztő- szerkezetet, esetenként a traktoron elhelyezhető tartályt igényel. A taposási kár elkerülésére célszerű a széles abroncsozás alkalmazása. A hatóanyag kiadagolás pontossága a haladási sebesség precíz beállíthatóságát igényli.
— A vetés és a vetéslezárás a tápanyag visszapótlásnál felsoroltakhoz hasonló jellegű követelményeket támaszt a traktorral szemben. Fontos a csatlakozósorok pontos illeszkedése, a traktor pontos nyomvonalon vezetése.
— Az ültetés és a palántázás a nagyon alacsony haladási sebességtartományt felölelő mászó sebességfokozat-csoport és függesztő szerkezet
alkalmazását igényli.
— A növényápolás (sorközművelés, töltögetés, kultivátorozás stb.) a traktor pontos soron vezethetőségét, a művelőeszközökre történő jó rálátást, a nyomtávolságnak a sortávolsághoz igazíthatóságát igényli. A nagy szabadmagasság kevésbé károsítja a növényeket.
— A növényvédelem és a gyomirtás a hatóanyag pontos kijuttathatóságával szemben támaszt fokozott követelményeket, TLT-, vagy hidromotoros hajtást is igényel. A kezelő személyzetet meg kell védeni a vegyszerek káros hatásaitól.
— A szálas anyagok betakarításához (kaszálás, rendkezelés, rendfelszedés, szárzúzás, száraprítás, bálázás, szecskázás stb.) jelentős TLT-n
leadott teljesítmény szükséges.
— A gyökér- és gumós növények betakarítása (száreltávolítás, fejezés, kiszedés, felszedés stb.) pontos soron vezetést és jó rálátást kíván a művelő elemekre. Ezenkívül jelentős a hidraulikus és/vagy a TLT-teljesítményigény.
— A szállítás az egy- és a kéttengelyes pótkocsik számára kialakított vonószerkezetet és a pótkocsik fékezéséhez szükséges levegőellátó rendszert igényel. A gazdaságos közúti szállítás megkívánja a 40—50 km/h, vagy még az ennél nagyobb haladási sebességet. A nagy haladási sebesség a traktor fékberendezésével és rugózásával szemben fokozott követelményeket támaszt.
— A majori munkák (szemes és szálas anyagok mozgatása, rakodása, silótaposás, silómarás stb.) különböző rakodóeszközök felszerelhetőségét és hidraulikus működtetést, valamint TLT-hajtást igényelnek. A gyakori irányváltás-szükséglet egyszerű előremenet-hátramenet kapcsolhatóságot tesz szükségessé.
— Az útkarbantartás, csatornatisztítás, vízelvezetés és hóeltakarítás tolólapok, markolókanalak felszerelhetőségét, hidraulikus működtetését igényli.
Ugyancsak gyakori az előre-, hátrameneti irányváltás szükségessége.

A felsorolt műveletcsoportokhoz hozzá kell rendelni azokat a műszaki követelményeket, amelyet az adott műveletek elvégzése során a traktornak teljesítenie kell. Ezek a műszaki jellemzők a traktor következő konstrukciós jellemzőivel kapcsolatosak:
— geometriai méretek (szabadmagasság, nyomtávolság, tengelytávolság, magasság, szélesség),
— tömeg, tömegeloszlás (tömegközéppont helye, tengelyterhelések, pótsúlyozás, vízfeltöltés),
— a haladási sebesség és a hozzá tartozó vonóerő nagysága,
— a függesztő- és a vonószerkezetek kialakítása, száma, teherbíró képessége,
— a teljesítményleadó tengelyek száma, elhelyezése, fordulatszáma,
— a kihelyezhető hidraulikus munkahengerek, hidromotorok száma, csatlakozóinak elhelyezése, teljesítménye,
— a sűrített levegőszükséglet kielégítése (pótkocsifékezés, abroncsfeltöltés, tisztítási műveletek),
— ikerabroncsok, rácsos kerekek felszerelésének lehetősége,
— rakodó, anyagmozgató berendezések felszerelhetőségének lehetősége (tolólapok, markolókanalak, emelővillák),
— a gyakori irányváltásra való alkalmasság (az előre- és hátramenetnek a főtengelykapcsoló pedál működtetése nélküli kapcsolhatósága),
— a munkakörnyezet megvilágíthatóságának lehetősége (munkalámpák száma, elhelyezése),
— a kormányzási módok (tengelycsonk, összkerék, törzscsuklós),
— a mozgás geometriai jllemzői (fordulókör sugár, fordulási helyszükséglet),
— egyéb speciális technológiai műveletek elvégzésére való alkalmasság.
Az agrotechnikai követelmények gyakran egymással ellentétes igényeket fogalmaznak meg (p1. a vonóerő növelése tömegnövelést, a káros talajtömörödés elkerülése tömegcsökkentést kíván; ikerabroncsozással csökkenthető a talajtömörítő hatás, de ezzel a traktor alkalmatlanná válhat a sorközművelésre stb.). Ezek az ellentmondások részben oldhatók azzal, ha a traktor egyes jellemzői az adott technológiai műveletekhez igazíthatók. E célból az erőgép vázszerkezetének, fődarabjainak kialakításakor az univerzalitás lehető legteljesebb megvalósítására kell törekedni, Vagyis az alapgépen ki kell alakítani azokat a csatlakoztatási lehetőségeket, amelyek a különböző felhasználói igényeknek megfelelően lehetővé teszik a felsorolt követelmények jobb kielégítésére szolgáló műszaki megoldások alkalmazását.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai