Könyv
kategóriák

Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió

Szerző: Dr. Labay Attila
Ár: 2100 Ft Kiadói ár: 1680 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv a főfoglalkozásban mezőgazdasági termelést végző vállalkozóknak nyújt segítséget vállalkozásuk beindításához. Tájékoztat továbbá a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének megújulásáról, helyéről az agrárium hierarchiájában.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 155 oldal
ISBN: 9639422304
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


Előszó

A kertbarátok mozgalma
A KKOSZ célja és feladatai
Az Európai Unió
Az európai integráció kialakulása
Gondolatok az Európai Unióról
Az EU közös agrárpolitikája
Az EU növény-egészségügyi szabályozása
Amit az EU-csatlakozásról tudnunk kell
Az EU-csatlakozási tárgyalások előzményei
Gondolatok az EU-csatlakozás előtt
Gazdálkodás támogatása az Európai Unióban
Agrárium, agrárgazdaság
Néhány szó a kisgazdaságok termeléséről
A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete
Elképzelések, tervek, feladatok
Agrárprogram az Új évezred küszöbén
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elképzelései, tervei .
Agazati tervek, elképzelések
PHARE program, SAPARD program
PHARE program
SAPARD terv — SAPARD program
Területfejlesztés, vidékfejlesztés
Területfejlesztés, területrendezés
Vidékfejlesztés
Koordináció a fejlesztési tervek, a PHARE 2000 és
a SAPARD program között
Természetvédelem, környezetvédelem
Természetvédelemről általában
Környezetvédelmi ismeretek
Környezetvédelmi nevelés
Agrárvállalkozások
Agrárvállalkozások lehetőségei és korlátai
Kisvállalkozások az agrárszektorban
Termékpályás szövetkezés
Hogyan tovább kertbarátok, szerkezeti átalakítások9
Mellékletek
Felhasznált irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A KKOSZ célja és feladatai


A KKOSZ célja és feladata a mezőgazdasági és ezen belül a kertészeti árutermelés rangjának és megbecsülésének erősítése, a termelés feltételeinek elősegítése, a tagok érdekeinek a képviselete, a kertészeti vállalkozások szakmai segítése. Ezeknek a megvalósítása érdekében:

— ellátja az illetékes állami szerveknél a tagok érdekképviseletét;
— kapcsolatot tart fenn és együttműködik a mezőgazdasági termelésben bármilyen formában érdekelt szervezetekkel, intézményekkel;
— részt vesz a termelőket érintő jogszabályok és koncepciók kidolgozásában és segíti azok megvalósulását;
— figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelők anyagi-műszaki ellátásának színvonalát, termelési és értékesítési lehetőségeit befolyásoló jogi szabályzást;
— tagjai számára információkat szolgáltat, különösen termelés-szervezési, jogi, gazdasági, beszerzési és értékesítési kérdésekben;
— elősegíti az agrárvállalkozók, kertészek, kertbarátok szakmai képzését;
— közreműködik a mezőgazdasági termelők szakmai továbbképzésében;
— szakkönyveket, lapokat, kiadványokat ad ki, kiállításokat, bemutatókat, tanulmányutakat szervez illetve segíti a tagjainak ez irányú szervező tevékenységét;
— támogatja a tudomány eredményeinek hasznosítását, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésére való törekvést, segíti az elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködését;
— ápolja a mezőgazdasági termelők haladó hagyományait. Elősegíti a tevékenység népszerűsítését és társadalmi megbecsülését.

A kertészet kitűnő lehetőséget ad az intenzív termelésre. Amíg Pl. egy 10 hektáros búzaföld törpebirtoknak számít és alig hoz nyereséget, az innen származó termésmennyiség export szempontjából jelentéktelen, ugyanakkor ha a területen a zöldségtermesztés fólia alatt történik, az jelentős mennyiségű, nagy értékű exportra is kiválóan alkalmas árut szolgáltat. A kertekben megtermelt termék értékesítése nagymértékben segíti elő a termelő és családja megélhetését és így igen jelentős a közérzetjavító, valamint a népességmegtartó szerepe.
A KKOSZ nagyon fontosnak tartja a természet- és környezetvédelmet, a zöld- felületek növelését, a környezetszépítést, az egészséges életmód megteremtésére, a szabadidő kulturált eltöltésére, hasznosítására való törekvést. Megyei szervezetein keresztül szakmai Segítséget nyújt a termőföld-koncentrációhoz, a minimálisan 5 hektár nagyságú családi művelésű birtokok kialakításához. Ezeken a helyeken elsősorban a szőlő- és gyümölcskultúrák felújítását, új kultúrák létesítését szorgalmazza.
A kertbarát mozgalmon belül az utóbbi években — az önellátásban betöltött szerepe mellett — erősödött az árutermelő és a vállalkozói jelleg. Számos nyugdíjas, vagy munkanélküli ember a háztáji, hétvégi kertjéből pótolja a jövedelmét, vagy mezőgazdasági kisvállalkozóként árutermelésből kíván megélni. A zökkenőmentes élelmiszer-ellátáshoz szükség van a mezőgazdasági kis- és középvállalkozók termelési és értékesítési feltételeinek a megteremtésére. Szakmailag támogatja tehát azokat a kertbarát köröket, amelyek a helyi önkormányzatokkal együttműködve — mivel ez mind a két fél alapvető érdeke — arra törekednek, hogy a településen lévő földterületek, termelőeszközök hasznosuljanak.
Azokat a kistermelőket segíti, akik eszköz és hitelképességük hiánya miatt önállóan — szakmai tanács nélkül — rentábilisan nem tudnak termelni. Támogatja a szövetkezetpolitikai célok gyakorlati megvalósítását, mivel tudja, hogy az összefogás, a szövetkezés, a tagok szolgálatára, a tulajdonuk gyarapítására, jövedelmük fokozására, költségeik csökkentésére irányul, elősegítve a gazdasági és szociális feladatok végrehajtását. Örömmel üdvözli a Magyar Termelői Értékesítő Szervezetek/Szövetkezetek Hangya Együttműködésének (TÉSZE) a létrejöttét, mely fő feladatának tekinti az EU konform, de egyidejűleg történelmi hagyományokkal is rendelkező szövetkezeti hálózat kiépítését. A TESZE céljai megvalósításához megértő és segítő támogatást vár az önkormányzatok vezetőitől, a helyi civil szervezetektől, akiknek érdeke, hogy a településeken a megélhetést elősegítő, gazdasági célokért együttműködő termelők száma növekedjék.
A KKOSZ intenzívebbé kívánja tenni a környezetbarát árutermelő és kisgazdasági tagozatának tevékenységét. Elkötelezett híve a tulajdoni kérdések rendezésének, egyetért és támogatja a polgári kezdeményezésű civil szerveződésű földcseréket. Területi szövetségein keresztül segítséget nyújt a termőföld-koncentrációhoz, a minimálisan 5 hektár nagyságú családi művelésű birtokok kialakításához. Ezeken a helyeken elsősorban az intenzív zöldség-, szőlő- és gyümölcs- termelést szorgalmazza.
A szövetkezés, az összefogás nélkül Ugyanis a kistermelők és kisvállalkozók nehezen juthatnának a közvetlen és hiteles árupiaci ismeretekhez. Támogatja a szövetkezetpolitikai célok gyakorlati megvalósítását, a gazdaságok megerősödése, a hatékonyabb, versenyképesebb termelés érdekében.
A KKOSZ vizsgálatai során meggyőződött arról, hogy az iskolai végzettség milyen Szerepet játszik a kistermelők, az agrárvállalkozók körében. Szomorúan tapasztalta, hogy a legképlékenyebb réteg — melynek a legalacsonyabb az iskolai végzettsége — nehezen kapcsolódik be a szervezett oktatásba, inkább a baráti tanácsokat veszi igénybe, a korszerű szakkönyvek, folyóiratok vásárlása helyett, és egyértelműen elutasítja a videokazettán terjeszthető anyag felhasználását is, míg a felsőfokú végzettségűek az információ továbbításának ezt a fajtáját, más formákkal (mint p1. a szervezett tanfolyam) egyenértékűnek ítélik meg.
Az alacsonyabb képzettségűek a gazdálkodás gyakorlati ismereteinek elsajátításán túl, hiányában vannak a különböző piaci (marketing) ismereteknek, különféle pénzügyi és adóügyi valamint banki ismereteknek. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a környezetvédelmi ismeretnek a jelentősége teljesen feledésbe merült. Ezek az ismert igények jelentkeznek akkor, amikor azokat a személyeket vizsgálják, akik a korábbiakban ipari üzemekben dolgoztak, de részben a cég megszűnése miatt, részben alacsony képzettségük miatt munkanélküliekké váltak és most a mezőgazdasági termelésben próbálják megtalálni anyagi boldogulásukat. Erre a rétegre — megyei szervezetein keresztül — a KKOSZ nagyon odafigyel, mert igényeinek megfelelő szakinformációval, tájékoztatással, közléssel egy részük az agrártermelés részévé válhat.
Egyetért azokkal a véleményekkel, melyek azt mondják, hogy esélyegyenlőséget kell biztosítani a különböző méretű rész- és mellékfoglalkoztatásban vezetett gazdaságok számára. Nincs két piac, melyek közül az egyik a versenyszféra, másik az esélykiegyenlítést szolgáló szociális piac kategória. Szükség van arra, hogy a közösségi humánstratégia is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint a közösségi agrármarketing.
Tisztában van azzal, hogy a zavartalan élelmiszerellátáshoz szükség van a mezőgazdasági kis- és középvállalkozók termelési és értékesítési feltételeinek biztosítására. Szakmailag ezért fokozottan támogatja a helyi kertbarát köröket, hogy a településen lévő földterületek, termelőeszközök, minél jobban kihasználásra kerüljenek.
A széles körű szakmai tájékoztatás érdekében 1995-ben a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadóval közösen útjára indította szakmai könyvsorozatát, a Kertészek és Kertbarátok Könyvtárát, mely nemcsak a tagjai, hanem a szövetségen kívüliek körében is igen keresett.
A KKOSZ havilapjában a „Kerti Kalendárium”-ban, szakcikkeiben, írásaiban, rendszeresen tájékoztatást ad az Európai Unióhoz történő csatlakozás problémáiról. Cikksorozat tárgyalta az EU kertészeti termékekre vonatkozó minőségi előírásait.
Az európai gazdaságpolitika elemzése azt mutatja, hogy nehéz lenne egy demokratikus Európai Uniót elképzelni önszerveződő és érdekérvényesítő parasztpolgárok nélkül. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a civil szervezeteknek, ezen belül a KKOSZ-nek is nagy kihívást jelent, számos feladat Vár megoldásra.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai