Hogyan alapítsunk szövetkezetet?

Tartalom
1. Előszó
2. A szövetkezésről általában
3. Segédlet az önkéntes gazdaszövetkezeti alapszabályok
összeállításához
4. Mi a tejszövetkezet
5. Mi a gépszövetkezet, gépkör
6. Mi a marketingszövetkezet
7. Mi a termelői értékesítő szervezet (TÉSZ)
8. Mi a pinceszövetkezet
9. Szakmai szervezetek
10. Kalkuláljunk együtt
11. A szövetkezet alapításának gyakorlata
12. Felhasznált irodalom

Mi a termelői értékesítő szervezet (TÉSZ)?


Az EU 2200/1996. számú rendelete „a gyümölcs- és zöldségtermelői szervezetekről” rendelkezik. A TESZ-ek ennek megfelelően a természetes vagy jogi személyiségű termelők közös értékesítésre és feldolgozásra létrehozott szervezetei, amelyek meghatározott agrárrendtartási feltételek esetén EU-támogatásban részesülhetnek. A rendelet szerint bármely joi személy (amely az elismerés feltételeinek megfelel) elismerhető TESZ-ként. A termelők közvetlen, illetve nonprofit jellegű piaci szervezeteinek intézményi támogatásán keresztül válik lehetségessé, hogy az egységesen jó minőségű termék olyan szállítási volumenben álljon rendelkezésre, amely meg tud felelni az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok növekvő követelményeinek. A termelők értékesítési együttműködése alkupozíciót hoz létre, jelentősen megerősítve a termelők értékesítési folyamatban betöltött helyzetét. Tehát, miközben folyik a verseny a családi vállalkozások között a minőség és költségtakarékosság vonatkozásában, ugyanakkor nő az értékesítési biztonság, és csökken a kiszolgáltatottság. A termelők önszerveződő értékesítési szervezetei révén megtarthatják a közvetítői kereskedelem hasznát, emellett a fogyasztó is olcsóbban juthat friss zöldsé-gyümölcshöz.
Noha a TESZ-eket elsősorban a zöldség-gyümölcs termelők piaci pozíciójának támogatása érdekében hozták létre, mégis ehhez hasonló úton- módon folyik számos más növénytermesztési és állattenyésztési termelői együttműködés előkészítése, illetve megszervezése. E jelenség okai között részben a termelői támogatások közvetlen termelőkhöz való eljuttatásának és a termelés korlátozásának EU agrárpolitikája (CAP) húzódik meg, s részben a kereskedelmi-feldolgozási koncentráció felerősödése is megjelenik.
A termelői együttműködések „hivatalos elismertetése” és az ehhez kapcsolódó EU-támogatás különféle feltételekhez kötött.
Így például:
• A termelői szervezeteknek vagy ért ékesíteniük kell valamennyi számukra felkínált — tagjaik által előállított — terméket, vagy pedig legalább egyet lefedniük a következő termékcsoportokból: zöldség, gomba, gyümölcs, citrusfélék, héjasgyümölcs, vagy bizonyos termékek feldolgozása.
• A kínálat koncentráltabb összefogása érdekében a termelőknek teljes termésüket Saját értékesítő szervezetükön/szövetkezetükön keresztül
kell piacra vinni, valamint a feldolgozóiparral szerződni.
• Az elismerés lényeges feltétele egy minimális taglétszám és az értékesíthető termékek egy minimális mennyisége.
• A szervezet hiteles demokratikus működtetése: a tagok maguk választják meg vezetőiket, beleszólásuk van a döntésekbe, az egy tag—egy szavazat alapján.
• Termeléssel arányos tagdíj szedése a tagoktól, valamint a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzített egyéb tagi együttműködési kötelezettség kialakítása.
• Tagi és szervezeti adatszolgáltatás (p1. terület, hozam stb.)
• A meghatározott átmeneti időszak után, 2000. január 1-jétől kezdődően a nyersáru-termelést kötelezően fel kell kínálni a termelői értékesítő szervezetek/szövetkezetek feldolgozóipara számára.
A termelők értékesítő-beszerző szövetkezeteinek megalakítását és fejlesztését segíti az előzetes, illetve reprezentatív jellegű elismertetés.
A TESZ-ek fő feladatai:
• a termelésnek az igényekhez történő illesztése,
• a tagok termékeinek forgalmazása, a kínálat koncentrált segítségével,
• a termelési költségek csökkentése és a termelői árak stabilizálása,
• a környezetbarát termesztési és hulladékkezelési módszer alkalmazása.
A tagok az értékesítő szervezet működési alapjához kötelesek anyagilag hozzájárulni. A befizetés az értékesített termék mennyiségének vagy értékének arányában történik, amelyekből a szervezet fenntartásán túl működési programban jóváhagyott célokat finanszíroznak.
A működési alapok felhasználása a termelői szervezetek operatív programjának jóváhagyása után kezdődhet meg. Az operatív program kidolgozásakor legalább az EU által ajánlott cél megvalósítását el kell fogadni, amelyek a következők:

• a termékminőség javítása (fajtaváltással és szaktanácsadással),
• a termék értékének növelése (osztályozással, tárolással, egyéb beruházással),
• az értékesítés támogatása (fogyasztói promóciók, reklám, PR-tevékenység),
• integrált gazdálkodás, vagy más, de környezetbarát termelési módszer,
• ökológiai termelősorok létesítése,
• piaci tételek csökkentése (mennyiségi önkorlátozások, kvóták stb.).
Ezek a működési programok általában 3-5 éves időszakra jönnek létre, amelyek az újonnan létrejött szervezetek adminisztratív és beruházási kereteinek kialakításához nyújtanak támogatást. Ugyanakkor a termelők csak a TÉSZ-eken keresztül juthatnak különböző előnyökhöz, így feldolgozási vagy reklámkampány-támogatáshoz. Az egyes zöldség- és gyümölcsfajok piaci egyensúlya érdekében az EU intervenciós felvásárlást is biztosít a TÉSZ-eknek, és az alacsony piaci ár elkerülésére az értékesített termékmennyiség 10 százalékának megfelelő tételig kivonási árat fizet.
Az európai uniós rendelet szellemében meghirdették a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetekről szóló 25 / 1999. (III. 5.) FVM rendeletet. E rendeletben meghatározták, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők kezdeményezésére, az általuk előállított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképes áruvá történő előkészítése és közös értékesítése céljából létrehozott, tagjai által demokratikusan szervezett szervezetet az FVM TESZ-ként ismerheti el.
E szervezet a rendelet szerint biztosítja:
— a termelésnek a kereslethez történő igazítását (minőség és mennyiség vonatkozásában),
— a kínálat koncentrációját és a termékek piacon történő elhelyezését,
— a termelési költségek csökkentését,
— a termelői árak stabilitását,
— a környezetbarát termelési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását,
— a termék tárolásához, áruvá történő előkészítéséhez a technikai hátteret. A TESZ-eket a rendelet szerint el kell ismertetni. Az elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma — mely szövetkezet, vagy gazdasági társaságként, melyet a 236/1998. (XII. 30.) kormányrendelet szerint regisztráltak — legalább tizenöt fő legyen. A tagok által megtermelt zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó árbevétel pedig legalább százötvenmillió forint legyen. TESZ-ként ezentúl az a szervezet ismerhető el, melynek társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy:
— betartják a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályzatot,
— betartják a szervezet által meghatározott értékesítési szabályokat,
— a szervezet finanszírozásához a TESZ-en keresztül forgalmazott termék értéke vagy tervezett értéke alapján az alapszabályban meghatározott mértékű működésiköltség-hozzájárulást fizetnek,
— termelési adatokat szolgáltatnak a betakarított termék mennyisége vonatkozásában,
— terméküket a szervezeten keresztül értékesítik,
— belépésüket követően egy éven belül e szervezetből nem lépnek ki.
A fentieken túl az elismerés feltételeként több jogi előírást be kell tartani a tagok részesedése és szavazati arányaik vonatkozásában. Például: a TÉSZ alapszabályában kell rendelkezni, hogy egy tag részesedése, illetve szavazati aránya se haladhassa meg a szervezet alap-, illetve törzstőkéjének a harminc százalékát. Az elismertetési kérelmet az FVM Agrárrendtartási Hivatalához kell benyújtani. A dokumentumok alapján a javaslattételre felkért bizottság véleménye alapján ezután a minisztérium döntést hoz a TÉSZ elismeréséről.
Látható, hogy e szervezetek szabályzott jogi rend szerint összefogják és segítik a termelőket gazdálkodásukban, illetve annak eredményességében.