Könyv
kategóriák

Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Szerző: Dr. Magda Sándor (szerk.)
Ár: 5400 Ft Kiadói ár: 4320 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A technológia megválasztásától az értékesítésig terjedő termelési és értékképző folyamat tudatos ökonómiai szemléletű szabályozását segíti ez a könyv.
Tagoltsága és közérthetősége alkalmassá teszi, hogy a vállalkozó mintegy kézikönyvként használja munkája során.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 618 oldal
ISBN: 963356249X
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK


ELŐSZÓ

1. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPJAI
1.1. A mezőgazdasági vállalkozások szervezés ének és ökonómiájának tárgya
1.1.1. Üzem, vállalat, gazdaság
1.1.2. A mellékfoglalkozású családi vállalkozások üzemi formái
1.1.3. Főfoglalkozású családi gazdaságok üzemi formái
1.1.4. Személyi társaságok
1.1.5. Jogi személyiségű vállalatok
1.1.6. Az Üzemi formák alakulása
1.2. A gazdálkodási rendszer
1.2.1. A mezőgazdasági üzemek tevékenysége
1.2.2. A termelés szerkezete
1.2.2.1. Üzemágak a termelési szerkezetben
1.2.2.2. Az ágazatok szerkezete és az üzemágak kapcsolatai
1.3. A mezőgazdasági üzemek erőforrásai
1.3.1.A munkaerő
1.3.1.1. A munkaerő költsége
1.3.1.2. A munkaerő hasznosítása
1.3.2. A termőföld
1.3.2.1. A földtulajdon
1.3.2.2. Földbérlet
1.3.2.3. A termőföld hasznosításának gazdasági
követelményei
1.3.3. A termőföld gazdasági értéke és értékelése
1.3.4. Tárgyi eszközök
1.3.4.1. A tárgyi eszközök értéke, kiadásai és költségei
1.3.4.2. A tárgyi eszközök hasznosítása
1.3.5. Az állatállomány, mint gazdasági erőforrás
1.3.6. A forgóeszközök
1.3.6.1. A vásárolt készletek
1.3.6.2. A saját termelésű készletek
1.3.6.3. A forgóeszköz-gazdálkodás
1.4. Fogalomtár
1.5. Ajánlott irodalom

2. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZERVEZÉSE ÉS ÖKONÓMIÁJA
2.1. A szántóföldi termesztés szervezése és ökonómiája
2.1 .1. A vetésszerkezet kialakítása
2.1.1.1. A vetésszerkezet kialakításának összefüggései
2.1.1.2. A vetésszerkezet kialakításának módszerei
2.1.1.3. A növények elhelyezése a szántófi5ldön
2.2. Talajmunkák szervezése
2.2.1. A talajművelés célja, eszközei
2.2.1.1. Talajművelő eszközök és munkáik jellemzése
2.2.2. A műveleti költségek meghatározása
2.2.3. A talajmunkák szervezése
2.2.4. Talajművelési rendszerek
2.2.4.1. A talaj-előkészítési módok csoportosítása
2.3. A tápanyag-visszapótlás szervezése
2.3.1. A tápanyag-utánpótlás
2.3.2. A tápanyag-visszapótlás módjai
2.3.2.1. Szerves trágyák
2.3.2.2. A műtrágyázás
2.3.3. A műtrágyák kijuttatása
2.3.3.1. A szilárd műtrágyák előkészítése, rakodása és
szállítása
2.3.3.2. A szilárd műtrágya szórásának szervezése
2.3.3.3. A repülőgépes műtrágyaszórás
2.3.4. A folyékony műtrágyák kijuttatása
2.3.5. A műtrágyaszórás költségkalkulációja
2.3.6. Szervestrágyázás szervezése
2.3.6.1. Az előkészítő szakasz
2.3.6.2. A szervestrágyaszórás
2.3.6.3. A szervestrágyaszóró gépek teljesítményét
befolyásoló tényezők
2.3.6.4. A szervestrágyaszórás eszközrendszere
2.3.7. Hígtrágyázás
2.4. Növényvédelmi munkák szervezése
2.4.1. A vegyszerek alkalmazásával kapcsolatos előírások
2.4.2. A vegyszeres munkák csoportosítása és előfeltételei
2.4.3. A vegyszeres növényvédelem eszközrendszere
2.4.4. Kezelési módok a növényvédelemben
2.4.5. A növényvédelmi munkák szervezése
2.5. Az öntözés szervezése
2.5.1. Az öntözés célja, sajátosságai
2.5.2. Az öntözővíz-szükséglet meghatározása
2.5.3. Az öntözés tervezésével kapcsolatos alapfogalmak és azok
értelmezése
2.5.4. Az öntözés gazdasági megítélése
2.5.5. Az öntözés költsége
2.6. A szállítások szervezése
2.6.1. A mezőgazdasági szállítás jellemzői
2.6.2. A mezőgazdasági szállítás eszközrendszere
2.6.3. A szállítási folyamat szervezése
2.6.4. A szállítás költsége
2.6.4.1. A növénytermesztési munkafolyamatok és szállítások
időkorlát szerinti optimalizálása
2.6.4.2. A szántóföldi munkák osztályozása a szállítási
munkák szempontjából
2.7. Az őszibúza-termesztés szervezése és ökonómiája
2.7.1. Az őszibúza-termesztés nemzetközi és hazai vonatkozásai
2.7.2. A termesztés üzemi megítélése
2.7.3. A termesztés szervezése
2.7.4. A búzatermesztés költségei és jövedelmezősége
2.7.5. A búzatermesztés fejlesztésének lehetőségei
2.8. Az őszi árpa
2.8.1. A termesztés célja és üzemi helyzete
2.8.2. A termesztés szervezése
2.8.3. Az ősziárpa-termesztés költségei és jövedelmezősége, a
termesztés fejlesztése
2.9. A tavaszi árpa
2.9.1. A termesztés célja, üzemi helyzete
2.9.2. A termesztés szervezése
2.9.3. A termesztés gazdaságossága és fejlesztése
2.10. A kukoricatermesztés szervezése és ökonómiája
2.10.1. A kukoricatermesztés jelentősége és helyzete
2.10.2. A kukoricatermesztés üzemi megítélése
2.10.3. A kukoricatermesztés üzemi méretezése
2.10.4. A termesztés szervezése
2.10.5. A kukoricatermesztés elemzése
2.10.6. A silókukorica-termesztés szervezése és ökonómiája
2.10.6.1. Az üzemág helyzete, jelentősége
2.10.6.2. A hibrid megválasztása, fajtaszerkezet
2.10.6.3. A silózás szervezése
2.10.7. A kukoricatermesztés fejlesztésének lehetőségei
2.11. A napraforgó-termesztés szervezése és ökonómiája
2.11.1. A napraforgó jelentősége
2.11.2. A termesztés Üzemi megítélése
2.11.3. A napraforgó-termesztés szervezése
2.11.4. Az üzemág elemzése
2.12. Az őszi káposztarepce termesztésének szervezése és ökonómiája
2.12.1. Az Őszi káposztarepce jelentősége és üzemi megítélése
2.12.2. A termesztés szervezése.
2.12.3. A melléktermékek hasznosítása
2.12.4. Az üzemág ökonómiai megítélése
2.12.5. Az őszi káposztarepce termesztésének fejlesztési lehetőségei
2.13. A szárazborsó-termesztés szervezése és ökonómiája
2.13.1. A borsótermesztés helyzete, jelentősége
2.13.2. A borsótermesztés üzemgazdasági megítélése
2.13.3. A termesztés szervezése
2.13.4. A borsótermesztés költségei és jövedelmezősége
2.14. A szójatermesztés szervezése és ökonómiája
2.14.1. A szója éghajlat- és talajigénye
2.14.2. A termesztés szervezése és mérete
2.14.3. Költség, jövedelem
2.15. A cukorrépa termesztése, szervezése és ökonómiája
2.15.1. A hazai cukorrépa-termesztésjelentősége és helyzete
2.15.2. A cukorrépa üzemgazdasági megítélése
2.15.3. A termesztés szervezése
2.15.4. A melléktermékek hasznosítása
2.15.5. Az üzemág ökonómiai megítélése
2.15.6. A fejlesztési feladatok és lehetőségek
2.16. A burgonya
2.16.1. A burgonyajelentősége
2.16.2. A burgonyatermesztés helyzete
2.16.3. A termesztés üzemi megítélése
2.16.4. A termesztés szervezése és mérete
2.16.5. Az ágazat ökonómiai elemzése, költség- és jövedelem-
viszonyai
2.16.6. A termelésfejlesztés fontosabb tényezői
2.17. A lucernatermesztés szervezése és ökonómiája
2.17.1. A lucerna üzemgazdasági megítélése
2.17.2. A termelésszervezés
2.17.3. Az üzemág ökonómiai megítélése
2.17.4. A lucernatermesztés költségei és jövedelmezősége
2.17.5. A lucernatermesztés fejlesztési lehetőségei
2.18. A gyepgazdálkodás szervezése és ökonómiája
2.18.1. A gyepgazdálkodás jelentősége
2.18.2. A termesztés szervezése
2.18.3. Betakarítás, tartósítás, a gyep hasznosítása
2.18.4. A gyepgazdálkodás ökonómiai megítélése
2.18.5. A gyepgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei
2.19. Fogalomtár
2.20. Ajánlott irodalom

3. KERTÉSZETI ÁGAZATOK SZERVEZÉSE ÉS ÖKONÓMIÁJA
3.1. A kertészeti ágazatok nemzetgazdasági feladata, jelentősége
3.1.1. A kertészeti termesztés jellemzői
3.1.2. A hazai fogyasztás és a termékek külkereskedelme
3.2. A zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája
3.2.1. A zöldségtermesztés célja, feladatai, az ágazat problémái
3.2.1.1. A zöldségtermesztés területi viszonyai
3.2.1.2. A zöldségtermesztés mennyiségi viszonyai
3.2.1.3. A zöldségtermesztés beruházásigénye
3.2.1.4. A zöldségfeldolgozás
3.2.1.5. Az anyagi-műszaki alapok fejlesztése
3.2.2. A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése és
ökonómiája
3.2.2.1. A paradicsomtermesztés szervezése, üzemszervezési
problémái
3.2.2.2. A termesztés szervezése
3.2.2.3. A paradicsomtermesztés ökonómiai értékelése
3.2.3. A szántóf5ldi zöldpaprika-termesztés szervezése és
ökonómiája
3.2.3.1. A termesztés jelentősége, mérete, közgazdasági
helyzete
3.2.3.2. A zöldpaprika-termesztés szervezése, üzemszervezési
problémái
3.2.3.3. A zöldpaprika termesztésének ökonómiai értékelése
3.2.4. A fűszerpaprika termesztésének szervezése és ökonómiája
3.2.4.1. A termesztés jelentősége, mérete, közgazdasági
helyzete
3.2.4.2. A fűszerpaprika-termesztés szervezése, üzemszervezési problémái
3.2.4.3. A fűszerpaprika termesztésének ökonómiai értékelése
3.2.5. A vöröshagyma termesztésének szervezése és ökonómiája
3.2.5.1. A termesztés jelentősége, mérete, közgazdasági
helyzete
3.2.5.2. A vöröshagyma-termesztés szervezése, üzemszervezési problémái
3.2.5.3. A vöröshagyma termesztésének ökonómiai értékelése
3.2.6. A dinnye termesztésének szervezése és ökonómiája
3.2.61. A termesztés üzemi jellemzői
3.2.6.2. A termesztés szervezése, a terület kiválasztása
3.2.6.3. A dinnyetermesztés költségei és jövedelmezősége
3.2.6.4. A dinnyetermesztés fejlesztésének lehetőségei
3.2.7. A zöldborsótermesztés szervezése és ökonómiája .
3.2.7.1. A borsó jelentősége, éghajlat- és talaj-igénye
3.2.7.2. A borsó termesztésszervezése
3.2.7.3. A zöldborsótermesztés költség- és jövedelem
viszonyai
3.3. A gyümölcstermesztés szervezése és ökonómiája
3.3.1. A gyümölcstermesztés helyzete
3.3.1.1. Helyünk Európában
3.3.1.2. A hazai fajszerkezet változása
3.3.1.3. A termésátlagok változása
3.3.1.4. Az üzemméret és a versenyképesség
3.3.1.5. A gyümölcskivitel ökonómiája
3.3.1.6. A gyümölcstermesztés fejlesztése
3.3.1.7. Az ültetvény és az ültetvényberuházás
3.3.1.8. Az ültetvény életkora
3.3.1.9. Gépek, épületek, eszközök a gyümölcstermesztésben
3.3.1.10. A gyümölcstermesztés forgóeszköz-szükséglete
3.3.2. Az almatermesztés szervezése és ökonómiája
3.3.2.1. Az almatermesztés fejlesztése
3.3.2.2. Az almatermés felhasználása
3.3.2.3. A termelési folyamat szervezése és ökonómiája
3.3.2.4. A léalmatermesztés és az almasűrítmény-gyártás
3.3.2.5. Az almatermesztés költség—jövedelem viszonyai
3.3.3. A meggy és a cseresznyetermesztés szervezése és ökonómiája
3.3.3.1. A csonthéjasok betakarítása
3.3.3.2. A meggy és a cseresznye betakarítása
3.3.3.3. A csonthéjas gyümölcsök termesztésének
jövedelmezősége
3.3.4. A szamócatermesztés szervezése
3.3.4.1. Szabadföldi termesztés
3.3.4.2. Fólia alatti hajtatás
3.3.4.3. A szamóca betakarítása
3.3.5. A gyümölcstárolás szervezése és ökonómiája
3.3.6. A gyümölcsértékesítés szervezése, integrálása
3.3.6.1. A felvásárlás, értékesítés változása
3.3.6.2. A termelés—értékesítés—feldolgozás integrációi
3.3.6.3. A termesztők integrálásának feltételei
3.3.7. A szaktanácsadás és feltételei az ágazatban
3.3.7.1. Az integrált szaktanácsadás
3.3.7.2. A megyei (regionális) szintű szaktanácsadás
3.3.7.3. A szaktanácsadás második szintje
3.4. A szőlőtermesztés és a borászat szervezése és ökonómiája
3.4.1. A szőlőágazat jellemzése
3.4.2. A szőlő telepítésének és a támberendezés létesítésének
szervezése
3.4.3. A termesztéstechnológiát meghatározó tényezők
3.4.3.1. A szőlőágazat üzemi mérete
3.4.3.2. Az ültetvényszerkezet
3.4.4. A termesztéstechnológia szervezési és ökonómiai kérdései
3.4.5. A szőlőtermesztés költség- és jövedelem-viszonyai
3.4.5.1. Az árak növelésének és az önköltség csökkentésének
lehetősége
3.4.6. A borászat szervezése és ökonómiája
3.4.6.1. A belföldi borpiac
3.4.6.2. A borexport
3.4.6.3. Borvidékek
3.4.6.4. A szőlőfeldolgozás és a borászat vertikuma
3.4.6.5. A szőlőfeldolgozás és a borászat költségeinek
elemzése
3.5. A dísz-, gyógy-, fűszer- és illóolajos növények termesztésének
szervezése és ökonómiája
3.5.1. A dísznövénytermesztés szervezése és ökonómiája
3.5.1.1. A dísznövénytermesztés nemzetközi helyzete és főbb
tendenciái
3.5.1.2. A dísznövénytermesztés alakulása Magyarországon
3.5.1.3. A magyar dísznövénytermesztés jelenlegi helyzete
3.5.1.4. A dísznövénytermesztés fontosabb növényeinek
értékelése és versenyképessége
3.5.1.5. Díszfaiskolai termesztés
3.5.1.6. Növényházi vágott virágok termesztésének
szervezése
3.5.2. A gyógy-, fűszer- és illóolajos növények termesztésének
szervezése és ökonómiája
3.5.2.1. A gyógy-, fűszer és illóolajos növények fogalmának
meghatározása
3.5.2.2. A gyógy-, fűszer- és illóolajos növények
termesztésének jellemzői
3.5.2.3. A gyógy-, fűszer- és illóolajos növények gyűjtésének
jellemzői
3.5.2.4. A gyógynövények termelőüzemi feldolgozása
3.5.2.5. A gyógynövények kereskedelme
3.5.2.6. A gyógynövénydrogok hatósági minősítése
3.6. Fogalomtár
3.7. Ajánlott irodalom

4. ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK SZERVEZÉSE ÉS
ÖKONÓMIÁJA
4.1. Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája
4.1.1. Az állattenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentősége
4.1.2. Az állatállomány mérete és összetétele
4.1.3. Az állatállomány termelése
4.2. A sertéságazat szervezése és ökonómiája
4.2.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
4.2.2. A minőségi vágósertés-előállítás gazdasági összefüggései
4.2.3. A sertéságazat eszközigénye
4.2.4. A kocatartás ás malacnevetés szervezése
4.2.5. A hizlalás szervezése, jövedelmezősége
4.3. A baromfiágazatok szervezése ás ökonómiája
4.3.1. A baromfiágazatok gazdasági jelentősége
4.3.2. Az ágazatok és hasznosítási irányok megválasztása
4.3.3. A tenyésztés szervezése és ökonómiája
4.3.4. Tojástermelés szervezése és ökonómiája
4.3.5. A pecsenyecsirke- (brojler-) hizlalás szervezése és
ökonómiája
4.3.5.1. A csirkehizlalás gazdaságosságát meghatározó
tényezők
4.3.5.2. A csirkehizlalás szervezése
4.3.6. A pulykaágazat szervezése és ökonómiája
4.3.6.1. A pulykatartás gazdasági jelentősége
4.3.6.2. A tenyésztés szervezése és ökonómiája
4.3.6.3. A hizlalás szervezése és ökonómiája
4.3.7. A lúdágazat szervezése és ökonómiája
4.3.7.1. Az ágazat gazdasági jelentősége
4.3.7.2. A tenyésztésszervezés sajátosságai
4.3.7.3. A termelés szervezése és ökonómiája
4.3.8. A kacsaágazat szervezési és ökonómiai sajátosságai
4.3.8.1. Az ágazat gazdasági jelentősége
4.3.8.2. A tenyésztés-szervezés sajátosságai
4.3.9. Integrációs kapcsolatok a baromfiágazatokban
4.3.9.1. Integrációs kapcsolatok Magyarországon a
privatizáció után
4.3.9.2. Az integráció tipikus jegyei a fejlett országokban
4.4. A szarvasmarha-ágazat szervezése és ökonómiája
4.4.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
4.4.2. A hasznosítási irány megválasztása
4.4.3. A tejtermelő hasznosítási irány szervezése
4.4.4. A szarvasmarha-ágazat eszközigénye
4.4.5. A tejtermelő tehenek termelésben tartásának ideje, a selejtezés és az állománynövelés gazdasági összefüggései
4.4.6. A tejtermelés gazdaságossága
4.4.7. A tejtermelés jövedelmi viszonyai
4.4.8. Az ellés szervezése
4.4.9. A borjú- és a növendékállat-nevelés szervezése
4.4.10. A szarvasmarha-hizlalás szervezése
4.4.10.1. A marhahústermelés helyzete
4.4.10.2. A szarvasmarha-hizlalás közgazdasági helyzete
4.4.10.3. Hizlalási módok
4.4.10.4. A hizlalás gazdaságosságát és jövedelmezőségét
befolyásoló tényezők
4.4.11. A húshasznú tehéntartás szervezése
4.4.11.1. A szervezés általános szempontjai
4.4.11 .2. A gazdaságosságot és jövedelmezőséget befolyásoló
tényezők
4.5. A juhágazat szervezése és ökonómiája
4.5.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
4.5.2. A juhágazat termelésének szervezése
4.5.2.1. A hasznosítási irány, tartásmód és állományméret
meghatározása
4.5.2.2. A fajta megválasztása, a specializáció előnyei,
hátrányai
4.5.2.3. Anyatartás, elletés, a termelés ütemezése
4.5.2.4. Állománypótlás
4.5.3. Az ágazat munkafolyamatainak szervezése
4.5.3.1. A juhtartás munkáinak csoportosítása
4.5.3.2. A nyírás és a fürösztés szervezése
4.5.3.3. A fejés szervezése
4.5.3.4. A takarmánykiosztás és a legeltetés szervezése
4.5.3.5. Almozás és kitrágyázás
4.5.3.6. A hizlalás szervezése
4.5.4. A juhászatban dolgozók érdekeltségi rendszerének kialakítása
4.5.5. A juhtartás gazdasági értékelésének szempontjai
4.5.6. A juhászatban használt mutatók
4.6. A takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája
4.6.1. A takarmánygazdálkodás jelentősége
4.6.2. A takarmánygazdálkodás elemei
4.6.3. A takarmánygazdálkodás szervezése
4.6.4. A takarmányok gazdasági értékelése
4.6.5. A takarmánygazdálkodás optimalizálása
4.7. Fogalomtár
4.8. Ajánlott irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.3. A mezőgazdasági üzemek erőforrásai

Mindenfajta gazdasági tevékenység — erősen leegyszerűsítve — meghatározott jellegű és mennyiségű erőforrások elosztását és kombinálását jelenti előirányzott cél (célok) elérése érdekében. Az általános cél rendszerint a legkedvezőbb gazdasági eredmény, vállalkozási viszonyok között elsősorban a maximális nyereség.
Egy termék maximális gazdasági eredménnyel való előállításához különböző jellegű és értékű erőforrásokat kell igénybe venni (p1. a búzatermesztéshez termőföldet, munkaerőt, gépeket, műtrágyákat, vetőmagot stb.). A termelési szerkezetben — amelyet a termékek és a tevékenységek együttese határoz meg — összegeződnek az erőforrásigények.
Egy adott gazdaságban mindig olyan tevékenységre, olyan ütemben és olyan csoportosításban kell az erőforrásokat felhasználni, hogy az összességében a legjobb üzemi (vállalkozási, vállalati) eredményt adja. A kapcsolatok annál bonyolultabbak, a megoldás annál nehezebb, minél több terméket állít elő egy gazdaság és minél több kooperációs felület adódik a gazdaságon belül, illetve a gazdaság és más gazdálkodó egységek között. A hazai viszonyok miatt hosszú távon is számolnunk kell azzal, hogy a gazdaságok többféle terméket állítanak elő, ennek folytán a tevékenységek bonyolult kapcsolata jön létre a termelőkapacitások ésszerű és gazdaságos felhasználása céljából.
A mezőgazdasági termelés erőforrásaihoz tartoznak: a munkaerő, a termőföld, az
ültetvények, az épületek és építmények, gépek és berendezések, az állatállomány, a
termeléshez szükséges anyagok, a tárgyi és pénzeszközökben rendelkezésre álló tőke.
A mezőgazdaságban használatos erőforrások közös jellemzői a termelésben elfoglalt szerepük és gazdasági természetük alapján a következőkben foglalhatók össze:
• Az erőforrások adott időben mennyiségben, minőségben és összetételben korlátozottan állnak rendelkezésre, ezért gazdálkodni kell velük.
• Az erőforrások adott üzemben kialakult arányainak változtatása a mezőgazdasági termelés természetéből következően időigényes és átcsoportosítási lehetőségük is
korlátozott.
• A mezőgazdaságban jelentősek a biológiai tulajdonságokkal bíró erőforrások (állatok, ültetvények stb.), a fajra jellemző biológiai korlátokkal.
• Fontosak a természeti erőforrások, a környezeti korlátok, amellyel jelentősen befolyásolják a gazdálkodás eredményét.
A meglévő erőforrásokkal való gazdálkodásban, valamint az Új erőforrások beszerzésekor számolni kell a gazdaság tevékenységére és eredményességére gyakorolt
hatásukkal.
A meglévő erőforrások igénybevételével, vagyis a termelésben való hasznosításával hatásuk kiterjed:
• a termelhető termékek, termények, szolgáltatások körére;
• a termelhető termények mennyiségére és minőségére;
• az alkalmazható technológiára;
• a termelés költségeire, jövedelmére és gazdaságosságára;
• a pótlólag beszerzendő erőforrások körére és nagyságára (p1. anyag, állat, gép vásárlása).
Ha a meglévő erőforrásokat nem hozzáértően hasznosítják, akkor:
• nem érhető el a lehetséges hozamok köre és nagysága;
• mennyiségi és minőségi veszteségek léphetnek fel (p1. ha nem használunk műtrágyát, növényvédő szert stb.);
• a kihasználatlan erőforrások állandó költségei változatlanul terhelik az üzemet és így növekszik a hozamok fajlagos költsége (önköltsége);
• általában csökken a termelés jövedelme, jövedelmezősége.
A meglévő erőforrások közül egyesek érlékesíthetí5k (készletek, gépek stb.), ennek hatására:
• a vállalat pénzeszköze növekszik (készlet- és állatértékesítés),
• befektetett tárgyi eszköz értékesítésekor csökken a termelőkapacitás (és általában csak veszteséggel értékesíthető).
Az erőforrások egy része a kereskedelmi forgalomban megvásárolható. Az új be
szerzés irányulhat a meglévő erőforrások bővítésére, kiegészítésére, ennek eredménye:
• bővíthető a termelhető termékek, termények köre;
• növelhető a hozamok mennyisége, javítható a minősége (pl. öntözőberendezés vásárlása, takarmánykeverő létesítése);
• fejleszthető a meglévő technológia (pl. gépi fejésre való átállás);
• csökkenthető a termelés költsége;
• növelhető a termelés jövedelme, hatékonysága.
Új erőforrás-kapacitást is létrehozhatunk (vásárlással, létesítéssel), ezáltal:
• a termelés átalakítható,
• korszerűbb technológia valósítható meg.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai