Könyv
kategóriák

Gyakorlati számvitel a mezőgazdaságban

Szerző: Dr. Sutus Imre
Ár: 4600 Ft Kiadói ár: 3680 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A mezőgazdasági termelés sajátosságai a számvitelben és a könyvelésben is speciális szabályozást igényelnek. A könyv ezt a szabályozást a gyakorlati munkára koncentrálva mutatja be számos példán és gyakorlati számítási modellen keresztül.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 206 oldal
ISBN: 9639422495
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom jegyzék


Előszó

1. A mezőgazdasági termelés sajátosságai
1.1. A természeti tényezők szerepe a mezőgazdasági termelésben
1.2. A mezőgazdasági termelés alapfeltételei
1.3. A mezőgazdasági tevékenység üzemszervezési sajátosságai .

2. Tenyészállatok nyilvántartása, elszámolása
2.1. A tenyészállatok értékelése, maradványértéke, értékcsökkenése
2.1.1. A tenyészállatok értékelése
2.1.2. A tenyészállatok maradványértéke
2.1.3. A tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése
2.1.4. A tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak
visszaírása
2.2. Tenyészállatok nyilvántartása
2.3. Tenyészállatokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolása

3. Készletek nyilvántartása, elszámolása
3. 1. Anyagkészletek nyilvántartása, elszámolása
3.1.1. Anyagkészlet értékelése
3.1.2. Az anyagkészlet nyilvántartása
3.1.2.1. A készletmozgások bizonylatai
3.1.2.2. A raktári készletnyilvántartás feladatai
3.1.2.3. Anyagok analitikus nyilvántartása
3.1.3. Anyagokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolása
3.2. Saját termelésű készletek nyilvántartása, elszámolása
3.2.1. Saját termelésű készletek értékelése
3.2.1.1. Mezőgazdasági termények, termékek, közvetlen
önköltségének meghatározása
3.2.1.2. Az állatok élőtömeg közvetlen önköltségének meg
határozása
3.2.1.3. Értékveszés elszámolása és az értékvesztés
visszaírása
3.2.2. Saját termelésű készletek nyilvántartása
3.2.2.1. Állományváltozások iránya, jogcímei (mozgás
nemek)
3.2.2.2. Az állományváltozások bizonylatai
3.2.3. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása
3.2.3.1. Befejezetlen termelés elszámolása
3.2.3.2. Félkész termékekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása
3.2.3.3. Növendék hízó- és egyéb állatokkal kapcsolatos
gazdasági események elszámolása
3.2.3.4. Késztermékekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása

4. A mezőgazdasági tevékenység költségeinek elszámolása ....
4. 1. Költségek elszámolása költségnemek szerint
4.1 .1. Költségnem számlacsoportok tartalma
4.1 .2. Aktivált Saját teljesítmények értéke
4.1.3. Költségnem átvezetési számla
4.1 .4. Költségnem számlák számlakapcsolatai
4.2. Költséghelyi és általános költségek elszámolása
4.2.1. A költséghelyek, általános költségek tartalma, tagolása
a mezőgazdaságban
4.2.1 .1. Fenntartó üzemek költségei
4.2.1 .2. Segédüzemek költségei
4.2.1 .3. Tevékenységek általános költségei
4.2.1.4. Főtevékenységek általános költségei
4.2.1 .5. Központi irányítás általános költségei
4.2.1.6. Értékesítési, forgalmazási költségek
4.2.1.7. Elkülönített egyéb általános költségek
4.2.1.8. Költséghelyek költségeinek átvezetése
4.2.2. Általános költségek főkönyvi elszámolása
4.2.2.1. Fenntartó üzemek költségeinek elszámolása .. .
4.2.2.2. Segédüzemek költségeinek elszámolása
4.2.2.3. Főtevékenységek általános költségeinek elszámolása
4.2.2.4. Egyéb tevékenységek általános költségeinek el
számolása
4.2.2.5. Központi irányítás általános költségeinek elszámolása
4.2.2.6. Értékesítési, forgalmazási költségek
4.2.2.7. Elkülönített egyéb általános költségek elszámolása
4.3. Mezőgazdasági tevékenység költségeinek és hozama/nak el
számolása
4.3.1. Növénytermelés, kertészet költségei, hozamai
4.3.1 .1. A folyó évi növénytermelés és a kertészet költségeinek, hozamainak elszámolása
4.3.1 .2. Következő év(ek) növénytermelési költségeinek,
hozamainak elszámolása
4.3.1.3. Ültetvénytelepítés költségeinek és hozamainak el
számolása
4.3.1.4. Növénytermelés gazdasági eseményeinek elszámolása
4.3.2. Az állattenyésztés költségei, hozamai
4.3.2.1. Állattenyésztés gazdasági eseményeinek elszámolása
4.3.3. Erdőgazdálkodás költségei, hozamai
4.3.3.1. Gazdasági események főkönyvi elszámolása...
4.3.4. Mezőgazdasági melléktevékenység költségei
4.3.4.1. Gazdasági események főkönyvi elszámolása ...
4.3.5. Mezőgazdasági szolgáltatások költségei, hozamai
4.3.5.1. Gazdasági események főkönyvi elszámolása ...
4.3.6. Egyéb tevékenységek költségei, hozamai
4.3.6.1. Gazdasági események főkönyvi elszámolása ...
4.4. Mezőgazdasági termények, termékek, állati termékek önköltsége
4.4.1. Önköltségszámításról általában
4.4.2. A mezőgazdasági termények, termékek, állati termékek
önköltségének meghatározása
4.4.3. Növendék, hízó- és egyéb állatok élőtömeg önköltsége

5. Gyakorló feladatok
5.1. Tenyészállatokkal kapcsolatos gazdasági események
5.2. Gépműhelyek költségeinek elszámolása, felosztása
5.3. Traktorüzem költségeinek elszámolása, felosztása
5.4. Növénytermelés általános költségeinek elszámolása, felosztása
5.5. Folyó évi növénytermelés költségeinek hozama/nak elszámolása
5.6. Mezei leltárral kapcsolatos elszámolások
5.7. Ültetvénytelepítés, ápolás elszámolása
5.8. Sertéstenyésztés költségeinek, hozama/nak elszámolása ....
5.9. Erdőtelepítés és -ápolás költségeinek, hozama/nak elszámolása
5.10. Fakitermelés költségeinek és hozama/nak elszámolása
5.11. Melléktevékenység költségeinek és hozama/nak elszámolása

6. Számlatükör
Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

3.1.2.2. A RAKTÁRI KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS FELADATAI

Az anyagkészletek mennyiségi nyilvántartását a készletek tárolási helyén célszerű vezetni. Amennyiben a vállalkozásnál több egymástól helyileg elkülönült raktáregység található, amelyet külön raktáros kezel a raktári nyilvántartás vezethető
— raktáranként külön-külön az ott kezelt készletekről, vagy
— raktárak központjában minden kezelt készletről raktáranként megbontva.
A raktári nyilvántartás lehetőséget nyújt a mennyiségben és értékben vezetett analitikus anyagkönyveléssel történő egyeztetésre is.
A követelményeknek megfelelően szervezett raktározás és nyilvántartási
rend alapján biztosítjuk
— a vagyonvédelmi intézkedések megtételét,
— a készletek okmányszerű átvételét,
— a készletek alakulásának vizsgálatát,
— a készletfelhasználás jogosságának elbírálását a szakszerűség figyelembevételével.
A készletkezelő anyagi felelősségét a vonatkozó jogszabályi előírások tartalmazzák.
A raktári rend ellenőrzése a műszaki vezető és a főkönyvelő feladata.
A készletkezelés helyére (raktárba) csak olyan készletet szabad bevinni és
tárolni, amelynek bevételezése a bizonylati rendnek megfelelően megtörtént.
Az idegen készletekről is kell nyilvántartást vezetni.
A raktári rend megvalósítása, valamint a készletek egyértelmű azonosítása érdekében anyagszámrendet célszerű kialakítani. Az anyagszámrend — decimális felépítés szerint kialakítva — felöleli az összes készletféleséget és ezen belül további tagolást is lehetővé tesz (p1. alkatrészek géptípusonkénti nyilvántartása). Ez a számrend gépi könyvelési rendszerben betöltheti a könyvelési kódok szerepét is.
Bármelyik könyvelési technikát alkalmazza is a vállalkozás a raktári nyilvántartó lapokról Törzskönyvet ajánlott vezetni, amelyben anyagszám sorrendben fel kell tüntetni a megnyitott nyilvántartó lapokat és a megnyitás kel- tét. A törzskönyv vezethető alfabetikus vagy numerikus rendszerben Is. A nyilvántartásból végleg törölt készletfajták számához a Törzskönyvben a dátumot és a „megszűnt” jelzést kell beírni.
A készletező helyeken az egyes készletféleségeket, vagy készletcsoportokat Raktári nyilvántartó lapokon tartják nyilván. A raktári nyilvántartás rendszerének kialakításához rendelkezésre állnak szabvány nyomtatványok Is, de ezek alkalmazása a vállalkozás számára nem kötelező, legfeljebb célszerű. Ilyenek a Raktári nyilvántartó lap, Eszköz nyilvántartó lap, Készlet nyilvántartó lap.
Azokban a raktárakban, ahol nem vezetnek mennyiségi nyilvántartást Ott
legalább Fejlapokat célszerű vezetni.
A készletnyilvántartó lapok általában a következő rovatokat tartalmazzák:
— a készlet szabatos megnevezése,
— mérete, minősége, mennyiségi egysége,
— nyilvántartási száma (anyagszám, főkönyvi számlaszám),
— legkisebb és legnagyobb készletszint,
— nyilvántartási egységár,
— a készletváltozás kelte, jogcíme (mozgásneme), mennyisége, bizonylat száma
— a készlet mennyisége.
A raktári nyilvántartó lapok adatait oldalanként összegezni és ellenőrizni
kell, mert új oldalra csak ellenőrzött és egyeztetett készletadat kerülhet.
A raktári készletnyilvántartásban az átvett bizonylatokat
— a sorszám ellenőrzéséhez sorszám szerint,
— a nyilvántartásba vételhez anyagszámonként kell csoportosítani.
A raktáraknak a készletnyilvántartást folyamatosan és naprakészen kell vezetni. E követelmény érvényesülésének előfeltétele a raktári forgalom szabályozott rendszerének és ügyrendjének kialakítása.
Szabályozni szükséges legalább a következőket:
— mikor lehet a raktárból készletet kivételezni (a nap melyik időszakában),
— mekkora az a mennyiség, amelyet már előzetesen kell igényelni,
— a napi forgalomból származó bizonylatokat milyen időpontban kell a raktári nyilvántartáshoz továbbítani,
— naponta hány óráig kell a bizonylatokat továbbítani az Illetékes tovább- feldolgozó szerveknek,
— mikor kell elvégezni az egyeztetést az analitikus könyveléssel,
— mik a raktár teendői a minimális vagy a maximális készlet elérése esetén,
— milyen készletmozgásokról és kinek kell jelentést adni,
— mikor kell jelenteni ha egy készletféleségből nincs forgalom.
Az ismertetett előírások, illetve ezek betartása biztosítja mind a raktári forgalom, mind a nyilvántartás vezetésének zavartalan menetét, naprakészségét.
A raktári nyilvántartó lapok vezetésén kívül szükséges még vezetni — csak mennyiségben vagy mennyiségben és értékben — a munkahelyen lévő és az alkalmazottaknak használatra adott anyagi eszközökről az alábbi nyilvántartó lapokat:
Eszközök munkahelyi, dolgozói nyilvántartása,
Eszköznyilvántartó lap kézi raktárak részére,
Munkaruha juttatási Idő nyilvántartó lap,
Egyéni munkaruházati jegyzék,
Szerszámkönyv gépjármű üzemeltetésére
Havi Üzemanyag- és kilométer-teljesítmény gépkocsi, dömper és
vontató részére.
A számviteli törvény nem írja elő a raktári nyilvántartás vezetését kötelezően, e kérdésben is a vállalkozó dönt. A mennyiségi nyilvántartás vezetése független a választott készletkönyvelési módszertől, tehát vezethető akkor is, ha a vállalkozás készletbeszerzéseit beszerzéskor költségként számolja el vagy értékben a készletszámlán könyveli.
A raktárakban az anyagkészletek mennyiségében bekövetkezett változásokat a raktári nyilvántartásba folyamatosan fel kell jegyezni. A készletváltozások feljegyezhetők a raktárban vezetett fejlapra és/vagy a raktárirodákban vezetett nyilvántartó lapokra.
A nyilvántartó lapok vezetése megvalósítható manuálisan vagy számítógépes nyilvántartási rendszerben.
A vállalkozás sajátosságai döntik el, hogy a felkínált lehetőségek közül melyiket alkalmazzák, mindenesetre célszerű a nyilvántartási rendszert úgy kialakítani, hogy a raktárban legalább egy pontos és megbízható nyilvántartás legyen.
A választásnál természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a pontosság és megbízhatóság mellett melyik módszer igényel kevesebb munkát,
melyikkel biztosítható legjobban az ellenőrzés és az elszámoltatás.
A raktári nyilvántartásban az átvett bizonylatokat
— az ellenőrzéshez sorszám szerint,
— a nyilvántartásba vételhez nyilvántartási számonként (anyagszám, kód- szám) kell csoportosítani.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai