Könyv
kategóriák

A világ mezőgazdasága

Szerző: Dr. Lőkös László
Ár: 4100 Ft Kiadói ár: 3280 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv közgazdasági módszerek alkalmazásával elemzi, és ökológiai, a természeti viszonyok ismeretével mutatja be a történelmileg kialakult, nemzetközi méretű kapcsolatokban működő gazdasági egység, a világ-mezőgazdaság fejlődési tendenciáit, fejlettségi különbözőségeinek okát, a XX. századvégi arculatát

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 315 oldal
ISBN: 9633563119
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS
A XX. SZÁZAD VÉGI VILÁG-MEZŐGAZDASÁG TERMELÉSÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÁRGYA ÉS TANANYAGA
A világ mezőgazdasága és tananyagának szemléleti felfogása
A világ mezőgazdasága mint tudomány és tantárgy
A világ mezőgazdaság kapcsolata más tudományágakkal
A világ mezőgazdaságának tárgya

I. A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉNEK
FELTÉTELRENDSZERE, FÖLDRAJZI, ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAI
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁNAK TERÜLETI JELLEMZŐI
A világ területe, földrészek szerinti megoszlása
A VILÁG NÉPESSÉGE FÖLDRÉSZENKÉNTI MEGOSZLÁSBAN
A világ népességének alakulása
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁNAK ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÖKONÓMIAI MINŐSÍTÉSE...
A termelési feltételrendszer természeti-technikai oldala
A mezőgazdasági termelés társadalmi oldala
A földtulajdonlási jogcím, tulajdonhoz jutás
A mezőgazdasági termelés feltételrendszerének főbb közgazdasági mutatói..
A VILÁG-MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÖKOLÓGIAI
ADOTTSÁGAI
Az egyesföldrészek ökológiai adottságai
Az éghajlati övezetek jellegzetes növényei

II. A VILÁG-MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE,
A FEJLETTSÉGI KÜLÖNBÖZŐSÉGEK
A MEZŐGAZDASÁG TERMELÉSI KATEGÓRIÁI ÉS FEJLETFSÉGIMUTATÓ-RENDSZERE ....
A termelés nemzetgazdasági szintű kategóriái
A mezőgazdasági termelés fejlettségi mutatói és kapcsolati rendszerük
A VILÁG-MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB JELLEMZŐI
A mezőgazdaság kialakulásáról általában
A folyamvölgyi civilizációk (i. e. IV—I. évezred)
Európa neolitikum korszaka
Nomád pásztorkodás
A rabszolgatartó mediterrán mezőgazdaság
A feudalista mezőgazdaság
A kapitalista és a világgazdasági rendszer kialakulásának előzményei
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGA (XX. SZÁZAD)
A XX. századi világgazdaság főbb jellemzői
A mezőgazdasági termelés fejlettségbeni különbözőségei
A mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasági növekedéshez

III. INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK ÉS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN
GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS, AGRÁRPOLITIKÁK
A gazdasági fejlettség és az agrárpolitika
Az állam gazdaságirányító tevékenysége
Az agrárpolitika
AZ AGRÁRPOLITIKÁK, IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK JELLEMZŐI
A fejlett piacgazdálkodás irányítási rendszere
A központi tervgazdálkodás irányítási rendszere
A gazdasági elmaradottság felszámolására törekvő irányítási rendszer

IV. A VILÁG ORSZÁGCSOPORTJAINAK MEZŐGAZDASÁGA
A FEJLETT ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGA
A mezőgazdasági termelés helyzete
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe
Termelési eszközök
KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK
Központi terv gazdálkodás időszaka
A rendszerváltás után
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
A fejlettségi szint jellemzői
A mezőgazdaság sajátossága
Birtok- és tulajdonviszonyok
Agrár-külkereskedelem
A mezőgazdasági termelés fejlődése
A mezőgazdasági termelés színvonala
A termelés szerkezete
A technikai ellátottság
Az élelmiszer-fogyasztás
A VILÁG-MEZŐGAZDASÁG HELYZETÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB JELLEMZŐI

V. A VILÁGON MEGHATÁROZÓ SZEREPET BETÖLTŐ
NÉHÁNY ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGA
VILÁGMÉRETŰ ELTERJEDTSÉG ÉS A FŐBB TERMELŐ ORSZÁGOK
FRANCIAORSZÁG
LENGYELORSZÁG
OLASZORSZÁG
OROSZORSZÁG
INDIA
JAPÁN
KÍNA
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)
BRAZÍLIA
DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
EGYIPTOM (EAK)
NIGÉRIA
AUSZTRÁLIA
ÚJ-ZÉLAND

IRODALOM

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Amerikai Egyesült Államok (USA)


Területe 9372,6 ezer km2
Művelt terület aránya 18,9%.
Népessége 267,90 millió fő.
Népsűrűsége 29 fő/km2.
100 ha művelt területre jutó népessége 150 fő.
Mezőgazdasági dolgozók aránya 2,7%.
Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből 1,8%.
Egy lakosra jutó GDP 30 276 USD.

Az Amerikai Egyesült Államokat (United States of America, USA) (15. ábra) Észak- Amerikában keletről az Atlanti-, nyugatról a Csendes-óceán, valamint északról Kanada, délről Mexikó és a Mexikói-öböl határolja a 25°—49° szélességi körök között.


Észak—déli irányban 2600, nyugat—kelet irányban 4500 km kiterjedésű. Ez a terület még bővült azzal, hogy 1958-ban Alaszkát, 1959-ben pedig a Csendes-óceán északi részében fekvő Hawaii szigeteket az USA-hoz csatolták.
Partvonala tízezer km-nél hosszabb és közepesen tagolt. A keleti-part északi része fjordos, a megsüllyedt folyóvölgyek kikötésre kiválóan alkalmas öblöket alkotnak. E partszegély déli része Mexikóig mocsaras, lápos, kevés a kikötésre alkalmas hely. A nyugati partvonal tagolatlan, meredek partjain kevés a kikötésre alkalmas hely. Lényegében két nagy kiterjedésű öble van: északon a Puget Sound- és délen a San Francisco-öböl.


A felszín

Az USA óriási területének felszíne nagyon változatos. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partjait észak—dél irányú hegységrendszerek vonulatai kísérik. A keleti partok mentén az Appaleche, nyugaton a Kordillerák hegyrendszere húzódik. Közöttük óriási területű síkságok és a hegyvonulatokkal szegélyezett fennsíkok fekszenek. Lapos tetők és bizarr sziklaformák jellemzik a hegygerincek egyes részeit. Ez a területi felszín lényegében keletró’l nyugatra Öt sajátos tájra tagolható:
• A Parti-síkságok. A Mexikói-öböl, az Atlanti-óceán és az Appaleche hegyvonulat között terül el. Mezőgazdasági művelésre a sok tó miatt kevésbé alkalmas. A Parti-
síkság megközelítően 1 millió km2 kiterjedésű területét a Mississippi-alföld, az Oböl-mellék, az Atlanti-síkság és Florida vidéke alkotja.
• Az Appaleche hegységrendszer. Mélyedéseiben tavak keletkeztek. Ezen a tájon húzódik az Appaleche- és a Piedmont-fennsík. A hegységek közé folyók szabdaltak völgyeket. Az Appaleche-fennsik nagy részét művelik.
• A Mississippi-Missouri medence. A Tóvidék, a Nagy-tavak tája és a Nagy-síkság csatlakozik hozzá. Nyugat felé fokozatosan emelkedve a préri táblába, más néven
a Belső-síkságba megy át, amely 3 millió km2 területű. Értékes mezőgazdasági terület.
• A Kordillerák hegyvidéke. Az ország egyharmadát foglalja el. Nagy tájai:
— Sziklás hegység a kanadai határtól a mexikói határig húzódó — 3000 m fölé nyúló gerinceivel hordalékkal kitöltött süllyedéseket, „partokat” és nagy folyók forrásvidékeit fogják közre.
— Kordillerák két fő láncra oszlik: a Csendes-óceán partján húzódó Parti-láncra és tőle keletre a Parti-hegységre. A Parti-lánc és a Parti-hegység között egy 90—140 km
széles és 1600 km hosszú mélyedés húzódik. Két részre tagolódik; északra az Oregoni-mélyedés, délre a Kaliforniai völgy terül el. Az előbbi déli része, a
Willamette-völgy híres mezőgazdasági terület.
— Medencék és fennsíkok. Az USA területén a Sziklás-hegység és a Parti-hegység 1600 km-re húzódik egymástól. A közöttük fekvő nagy kiterjedésű száraz területeket (1,7 millió km2) a Columbia-fennsík, a Nagy-medence és a Colorado-fennsík alkotják. A csapadékosabb peremhegységből eredő folyók mély kanyonokat
vágva folynak rajtuk keresztül (Grand-Canyon).
— A Nagy-medencei fennsík mintegy 600 ezer km2 kiterjedésű területe a Sierra Nevada és a Wasatch-hegység között fekszik, sok kisebb-nagyobb lefolyástalan területet alkotva, ahol sós tavak helyezkednek el.

• A Csendes-óceán partvidékét a Parti-hegység (Coast Range) és a Kaliforniai medence alkotja. A Parti-hegység nyugati lejtőjét nagy erdőség borítja. A hegyláncok
között 90— 140 km szélességű völgyek terülnek el, mintegy 1,5 ezer km hosszúságban. Déli részét már a tengerszint alá merülve a Kaliforniai-öböl alkotja. Ez az USA legnagyobb kertterülete és gyümölcsöse. Dús, füves területein állatokat tenyésztenek.


Az éghajlat

Az USA területén lényegében három éghajlat uralkodik, amelyek az Óceánok, a tengeráramlások, a hegységek vonulatai által létrejött észak—déli nyitottság hatása alapján alakultak ki. Az ország középső és északi területének éghajlata mérsékelt övi. A déli részen egy nedves és egy mediterrán változatú szubtrópusi éghajlat az uralkodó. A Colorado alsó folyásánál elterülő sivatagra a zonális sivatagi éghajlat a jellemző.
- A hegységek észak—déli irányú vonulatai az északi hideg, és a déli meleg légáramlatok betöréseit lehetővé téve a hőmérsékleti ingadozásokban nagy, akár 20—25 °C-nyi eltéréseket is eredményezhetnek. A nyár általában melegebb, a tél hidegebb, mint más kontinensek azonos szélességi körön fekvő területein.
Az évi középhőmérséklet az ország területének nagy részén 10 °C-nál általában magasabb. A hőmérséklet átlagos évi ingadozása délen kisebb mint északon.
- Az erős légmozgások okozzák a gyors hőmérsékleti változásokat. Ezek a légmozgások romboló szelek formájában óriási pusztításokat okoznak: ilyen a Mississippi rettegett, sokszor felhőszakadással járó forgószele, a tornádó, mely óriási sebességgel, keskeny sávban északkelet felé száguld. Fioridában az atlanti partvidéken pusztít a hurrikán.
- A csapadék mennyisége térségenként nagyon különböző: legcsapadékosabb rész a csendes-óceáni partvidék, az Olympic Mountains nyugati lejtőin 2000 mm csapadék is leesik. A 100° nyugati hosszúsági körtől keletre kevesebb, 750 mm-t alig valamivel meghaladó csapadék hull. A hegyközi medencék, fennsíkok tájai szárazak, 250—500 mm csapadékot kapnak, ezek nagy része helyi jellegű.
A csapadék évi eloszlása is nagyon különböző: a nyugati partvidéken minden évszakban elegendő csapadék esik. Északon és a Tóvidéken a csapadék nagyobb része télen, hó formájában hull, 10—30 cm hótakarót képezve. Kaliforniában télen esik a mediterrán jellegű esők nagy része.


A talaj

A domborzati, éghajlati viszonyainak nagy változatossága mögött nem marad el a talajok sokfélesége sem.
A keleti, csapadékos táj talajai északról dél felé változnak:
— A Kanadával határos területek fenyőerdői alatt szürke erdei talaj képződött.
— A mérsékelt övi lombos erdők vidékén az északi szélesség 35°-ig jó termő, humuszban gazdag barna erdei talaj található.
- Délebbre, a nedves szubtrópusi éghajlatú tájakon a vörös- és sárgaföldek jellemzőek. A Mississippi alsó folyásának területét öntéstalajok borítják.
- A Mississippi és a nyugati 100-as hosszúsági kör között a kanadai határtól dél felé Mexikóig jó minőségű mezőségi talajok terülnek el.
- Innen nyugatra, az észak-déli irányú Great Plains nyugati oldalát zonálisan északon gesztenyebarna, középső táját sötétbarna, déli felszínét mezőségi talajok alkotják.
A nyugati hegyvidéken általánosan a sziklafelszín dominál. A fennsíkok és a medencék csapadékosabb táján barna erdei talajok képezik a felszínt.
A hegységközi szárazabb éghajlatú medencék, a sivatagos és félsivatagos tájak jellemzője a szürke sivatagi talaj. Itt, és még a Mississippi-medence rossz vízlevezetésű, vagy lefolyástalan részein sós, szikes talajok alakultak ki.


A mezőgazdasági termelés

Az USA gazdasága legfejlettebb a világon. Fejlődése nem ment át az európai vagy az ázsiai formaváltozatokon. A XIX. századtól induló gyors fejlődésével a XX. századra már a legfejlettebb országok közé tartozott, hogy rövidesen átvegye a világon a vezető Szerepet.
Mezőgazdasági fejlődésére is ez jellemző. A felgyorsuló fejlődés 1930-tó! kezdve jött lendületbe a mezőgazdaság valamennyi ágazatában a termelés feltételeinek javításával. óriási területe, a talajadottsága, az éghajlatának változatossága, a modern gépi felszereltsége, a vegyipari fejlettsége, a szaktudományok művelésének é alkalmazásának magas Szintje, a fejlett közlekedési lehetőségek stb. a legváltozatosabb kultúrák magas szintű művelését teszik lehetővé. Így az ország gazdaságának ez az ága is a Világ élére került.
A mezőgazdaságot többségében magántulajdonú és -használatú földdel rendelkező nagyméretű és szakosodott, magas fokon gépesített farmergazdaságok alkotják, ahol a technikai fejlődés felgyorsítja a termelés és a földterület koncentrációját. A farmok száma a II. világháború után közel a felére csökkent. Gyarapodott azonban az olyan farmok száma, amelyek jövedelme jelentős részben más gazdasági ágazatból származik, valamint a csak lakhelyül szolgáló farmoké. A farmok több mint egyharmada már ilyen jellegű.
Földellátottsága kedvező, száz ha művelt területre jutó népessége 150 fő. 2,5-ször kevesebb, mint a világ mezőgazdaságának átlaga. A mezőgazdaság eszközellátottsága is magas szintű, nagy teljesítményű, korszerű gépekkel ellátott farmokon folyik a termelés. Az átlagosan egy traktorra jutó szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsösterület megközelíti a 40 hektárt, amely nagyobb mint a EU átlaga, ahol kisebb teljesítményű gépekkel dolgoznak.
Az USA magas szinten gépesített, korszerű gépekkel ellátott mezőgazdaságát az intenzív (belterjes) termelési forma jellemzi. Ezt nem csak a különböző ágazataiban alkalmazott legfejlettebb termelési eljárások, a növekvő hozamok, különösen a magas munkatermelékenység, a növekvő mennyiségű termékek igazolják, hanem az összes mezőgazdasági termelésen belül az állattenyésztési termékek magas, közel 70%-os aránya is.
Termékeit a belső piac nem képes felvenni, ezért a termelés állami szabályozása az
egyes termékek területének csökkentését és az export növelését serkenti.


Földművelés, mezőgazdasági övezetek

A talaj- és a természeti adottságokat megismerve már érzékelhető, hogy az USA területének jelentős részét a talaj-, a csapadék- és a hőmérsékleti viszonyok alkalmassá tették a földművelésre, közel 200 millió ha a művelt területe, amely az összes területének megközelítően a 20%-a.
A mezőgazdasági területe 430 millió hektár, amelynek 44,0%-a művelt terület (szántó, kert, szőlő és gyümölcsös) 56,0%-a pedig rét, legelő (gyep) terület. A szántók zömében a Belső-síkságon és a Parti-síkságon terülnek eb A XIX. század első évtizedeiben a letelepedési törvény alapján a bevándorlók a szűzföldeket feltörve alakították ki az addig majdnem lakatlan Belső-síkság szántóterületeit. Az erdő az összes területnek megközelítően a 30%-át borítja.
Az USA területén a természeti viszonyok és a piaci hatások alapján kétirányú mezőgazdasági övezetek alakultak lő. Az észak—déli irányú övezetek kialakulásának elsődleges meghatározója a hőmérséklet változása. A kelet—nyugati irányú meridionális mezőgazdasági övezet tagozódása a csapadékmennyiség hatására alakult ki.
Észak—déli irányú mezőgazdasági övezetek:
— a tavaszibúzaöv a Préri-fennsík északi része,
— a széna- és tejöv a Nagy-tavak Vidéke,
— kukoricaöv a Mississippi-medence középső része,
— őszibúza- és kukoricaöv a Préri-fennsík középső része és a Columbia-fennsík,
— gyapotöv a kukoricaöv és a Mexikói-öböl melléke közötti terület,
— nedves, szubtrópusi kert- és ültetvényöv a Mexikói-öböl partszegélye és a Floridai félsziget,
— Csendes-óceáni (Kaliforniai-medence) zöldség-, gyümölcstermesztő öv. Meridionális irányú mezőgazdasági övek:
— városövezet a nedvesebb keleti partvidék öve, intenzív művelésű,
— ettől nyugatra a gabonaöv, majd a
— préri, külterjes állattartó öv, végül a
— nyugati száraz medence öntözéses földművelésű területi öv.

A földművelés fontosabb növényei. Az egyes övezetek területén természetesen nem
csak a jellemző növényeket, hanem más termékeket is termesztenek. A fontosabb növénytermesztési termékeik mennyiségét a 99. táblázat mutatja.
Az USA mezőgazdasági termelése a világ élvonalában halad. Az elmúlt húsz év alatt
— az árpa kivételével — a fontosabb mezőgazdasági termékek termelését jelentős
mennyiségben növelte. Több termék termelésével a világrangsor élén vagy második helyén áll.
• A búza és a kukorica az USA legfontosabb növénye, a búzát a szántó 13—15%-án, a kukoricát pedig 15—18%-án termesztik. A gabonafélék vetésterülete jelentős arányú, a szántó 36—40%-át foglalja cl, de ez a világ átlagáénál kisebb százalékú, amely 52% fölött alakul.
A búza átlagtermelése nem magas, 2670 kg/ha, amely a világ termésátlagának a szintje. A területi termelékenység helyett a munkatermelékenységet és a költséghatékonyságot tartják elsődlegesnek. Az olcsó búzával versenyképesek a világpiacon. A kukorica termésátlaga ‘7970 kg/ha, amely jóval magasabb mint a világátlag (4180 kg/ha).
A búza fő termesztő területe a préritábla. Kitűnő talaja, a nyár eleji csapadék és a meleg nyár jó feltételeket biztosít a termesztéséhez. A csapadékszegény nyugati részen szárazgazdálkodás (dry farming) keretében a szárazságtűrő kemény búzát termesztik. Oszi búza termelésre specializálódott további területek a Columbia-fennsík (Washington állam, Texas, Oklahoma Kansas és Nebraska) területei. A tavaszi búza a Nagy-tavak és a Sziklás-hegység közötti területek növénye, ahol rozsot, árpát és zabot is termesztenek.

A kukorica termőhelye a termékeny talajú, meleg és csapadékos nyarú, valamint száraz, napsugaras őszű Illinois, Indiana és Iowa államok területei.
• A rizs termesztése az utóbbi évtizedekben jelentősen, közel kétszeresére növekedett. A termésátlaga 6610 kg/ha, amelyet csak Egyiptom és a Koreai Köztársaság termelési szintje előz meg. Egyiptomban 8570 kg/ha, a Koreai Köztársaságban 6790 kg/ha az átlagos hozam. A rizst a Mexikói-öböl mellékén egyre növekvő mennyiségben sikerrel termesztik.
• A burgonya nagy részét az északi államokban: Idaho, Maine, Minesota földjein termesztik. A termésátlag nagy, eléri, sőt meghaladja a 39 000 kg/ha hozamot. Az évenkénti termése 21—23 millió tonna, amellyel Kína és Oroszország után a harmadik a világon.
• A cukorrépa és a cukornád jelentősége nagy, mivel az USA-ban fogyasztják a legtöbb cukrot a világon. E termékből behozatalra szorul. Cukorrépát 578 ezer hektáron termesztenek, viszonylag nagy, 46 902 kg/ha termésátlaggal. Fő vetésterülete a Tóvidék és a Kordillerák medencéi. A Cukornádültetvények területe a Kuba elleni embargó bevezetése után kezdett növekedni. Jelenleg 1997-ben már 370 ezer hektáron termesztik 76 210 kg/ha-os hozammal. Termőhelyei: a Mexikói-öböl partvidékének nyugati része és a Hawaii-szigetek.
• A szójabab termesztése a második világháború után terjedt ki, és ma már 28 millió hektáron termesztik, meghaladja a búza vetésterületét. Termésátlaga 2625 kg/ha, magasabb mint a világátlag (2174 kg/ha). Az USA-ban termesztett szójabab mennyisége több, mint a világ termelésének a fele. Termőhelye a kukoricaövezet.
• A gyapot ugyancsak kiemelt növénye az USA mezőgazdaságának, 13,9 millió hektáron termesztik, 1989 kg/ha átlaghozammal. Az USA Kína mögött a világ második legnagyobb gyapottermesztője. Vetésterületének helye a fagymentes, szubtrópusi éghajlatú, csapadékos, meleg parti síkság, de ez fokozatosan tolódik nyugatra, a Mississippi-alföld és Texas, valamint Kalifornia és Arizona területeire.
• Zöldség- és gyümölcstermesztés az USA államainak többségében kisebb-nagyobb méretben folyik. Általában magas szintű a termesztés, kiváló minőségű termékeket szállítanak a piacra. A termékek döntő többsége feldolgozott, konyhakész, mélyhűtött állapotban, konzerv, illetve gyümölcslé formájában kerül a fogyasztókhoz.
A zöldségtermesztés fő helyei: az Atlanti-partvidék középső szakasza, az Ohio és a Mohawk völgye, Michigan és az Ontario tó közötti területek. Ezenkívül nagyarányú zöldségtermesztés folyik Floridában, a Mexikói-öböl nyugati partvidékén, elsősorban primőr termékeket állítanak elő. Kalifornia sík területein is sok zöldséget termesztenek. A gyümölcstermesztés elsősorban szakosított farmokon folyik. Nagy mennyiségű mérsékelt övi (őszi- és kajszibarack, meggy, dió, mandula, cseresznye, szilva, körte, alma) és meleg égövi (narancs, mandarin stb.) gyümölcsöt termesztenek.
Kiemelkedő gyümölcstermelő vidékek: a Kaliforniai völgy, ahol elsősorban a mérsékelt övi gyümölcsök, és Florida, ahol a meleg égövi gyümölcsök teremnek. A Willamette völgyben cseresznye, körte, dió; a Nagy-tavak mellékén alma; az Atlanti partvidéken bogyósok, földieper termesztése folyik nagyobb mértékben. A csemegeszőlő és a mazsola termesztésének otthona a Kalifornia-völgy.


Az állattenyésztés

Az USA állatállományát és előállított állati termékeit a 100. táblázat szemlélteti.
Az állattenyésztés a hasznosítási irány alapján régiókként és gazdaságonként is szakosodott, így vagy hús- vagy tej- vagy tojástermelésre rendezkedtek be. Az állattenyésztés is— miként a növénytermesztés — modern gépekkel felszerelt és magas színvonalú. Általában mindenütt belterjes az állattenyésztés, de a szántóföldi termelésre nem vagy kevésbé alkalmas, száraz éghajlatú, nagy kiterjedésű füves pusztákon (prériken) (Kordillerák vidéke, a Sziklás-hegység keleti vidéke) külterjes legeltető állattartás fennmaradt. E táj fő állata a szarvasmarha és a juh. Itt transzhumáló állattartás a jellemző: nyáron a hegyi legelőkön, télen a völgyekben istállózva tartják az állatokat.
A húshasznosítási irány legjelentősebb területe a kukoricaöv (sertés, szarvasmarha). A tejtermelő vidék a Nagy-tavak körzete és Uj-Anglia. Itt a farmokon tejeltető állattenyésztés folyik. A takarmányt a szántóföldi takarmánynövények és a telepített gyepek biztosítják.
A baromfihús (brojler), és a tojástermelés többsége a nagyvárosok közelében folyik.
A „mamut-húsgyárak” a nagyvárosok közelében, a Közép-atlanti-síkság és Kalifornia
területén jöttek létre, de délen is egyre terjednek.
Az USA állattenyésztése világviszonylatban kimagasló helyen szerepel termelési
színvonalával. A darabszám alapján is az elsők között található az országok rangsorában, de igazán a fajlagos hozamai emelik az élre.
- A szarvasmarha-ágazat a legnagyobb az állattenyésztési főágazaton belül. Létszáma
100 millión felüli és ezzel India, Brazília és Kína után a negyedik helyet foglalja el
a világon. Egy tehén évi tejtermelése átlagban 7690 kg. Az egy állatra jutó hústermelése 306 kg. Mind a két termék termelési színvonala többszöröse a létszámrangsorban előtte álló országokénak.
- A sertéstenyésztés is magas színvonalon folyik. Az egy állatra jutó hústermelés 85 kg,
amelyet a világon csak Németország előz meg, ahol ez a mutató 88 kg. A sertéslétszám alapján Kína után második a világ országai között. A sertésállomány több mint
56 millió darab.
- A juhállomány létszáma — a szintetikus szálak terjedésével — csökken. Elsősorban a
Kordillerák vidékének legelőin tartanak juhot.
- A lóállomány a mezőgazdaság gépesítésével jelentősen csökkent. Az 1960-as évektől a lovassport fellendülésével azonban a számuk növekedett. Jelenleg Kína,
Brazília és Mexikó után az USA lótartásban a negyedik helyet foglalja el a világon.
- A baromfitenyésztés színvonala is nagyon magas. A fejlett tenyésztési eljárásokban kiemelkedő a világon. Hasonlóan fejlett a takarmánykeverék-gyártás, amely a csirkegyárak és a tojástermelés alapja. A tyiktartás mellett a pulykatenyésztés is jelentős, a piacra kerülő szárnyashús 20—25%-a pulykahús. Az USA a hústermelésben és a tojástermelésben is Kína után második a világon.
- A halászat — a fejlett állattenyésztés mellett — is jelentős. A tengeri halászat nagyobb arányú mint a folyami. A csendes-óceáni tengerpart északi részén a fő tengeri hal a lazac és a tonhal. Az új-fundlandi és az új-angliai vizeken tőkehalat, a közép-atlanti partok tengerében pedig szardíniaféléket fognak. Az évi összes halfogás közel 6 millió tonna (1997), Kína, Chile és Japán után a negyedik helyet foglalja el.


Erdészet

Erdő borítja az USA területének 30%-át, közel 300 millió hektárt. Az évi fakitermelése 400 millió m3 (1997). Ennek 74,9%-a iparifa, 25,1%-a pedig tűzifa. Kétharmada (63%-a) tűlevelű, egyharmada (37%) lomblevelű.
Az ipari fa 41%-ából rönkfát, 31%-ából papírfát, 2,9%-ából bánya- és egyéb ipari fát
gyártanak.
Az ezer ha erdőterületre jutó nettó fakitermelés évente 1800—2000 m3, több mint kétszerese a világátlagáénak, de kevesebb mint a fejlett nyugat-európai országok (pl. Németország, Ausztria, Egyesült Királyság) erdőgazdaságaiban.
Az ezer lakosra jutó nettó fakitermelés viszont sok, évente 2000 m3, vagy még több,
a világátlag háromszorosa.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai