Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban

Tartalom

Előszó

1. Makrokörnyezeti helyzetkép
1.1. Politikai környezet
1.2. Gazdasági környezet
1.3. Társadalmi, kulturális környezet
1.4. Technológiai környezet
1.5. Természeti környezet

2. A zöldség-gyümölcs ágazat gazdasági szerepe, Jelentősége
2.1. A zöldség-gyümölcs ágazat világgazdasági és európai jelentősége .
2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat nemzetgazdasági jelentősége

3. Piaci helyzet
3.1. Piaci tendenciák
3.2. Disztribúciós csatornák
3.3. A TESZ-ek piaci szerepe

4. A piacszabályozás
4.1. A piac szabályozás elmélete,
kialakulása
4.2. A piacszabályozás területei
4.3. Minőségszabályozás
4.4. Termelői értékesítő szervezetek
4.5. Kereskedelem harmadik országokkal
4.6. Szakmaközi szervezetek
4.7. 1ntervenció
4.8. Feldolgozóipari alapanyagok
támogatása
4.9. A zöldség-gyümölcspiac szabályozás reformja

5. A termelői szervezetek létrehozása és működése
5.1. A létrehozást és a működést
befolyásoló tényezők
5.1.1. A környezet
5.1.2. A belső adottságok
5.1.3. A szervezet tevékenysége és stratégiája
5.2. A szervezeti forma
5.2.1. A szervezeti struktúra
5.2.2. A szervezetek jogi formái
5.3. Társas vállalkozások
5.3.1. Gazdasági társaságok
működésének szabályai
5.3.2. Szövetkezet
5.3.3. Egyesülés
5.4. A TESZ-ek elismerése
5.4.1. Az elismerés formái
5.4.2. Az elismerés feltételei
5.4.3. Az elismerés folyamata
5.4.4. Az elismerési terv és működési program
ellenőrzése, szankciók
5.5. A TESZ-ek támogatása
5.5.1. Előzetesen elismert TESZ-ek támogatása
5.5.2. Véglegesen elismert TESZ-ek
működési támogatása
5.6. Intervenció
5.7. Minőségbiztosítás
a zöldség-gyümölcs ágazatban
5.7.1. Jogszabályi háttér-információ
5.7.2. Kereskedelmi aspektus
5.7.3. A friss árutermelésben
alkalmazható rendszerek
5.7.4. A beszállítói kereskedelemben
alkalmazott rendszerek
5.8. Feldolgozóipari támogatások
5.8.1. A feldolgozóipari
támogatások rendszere
5.8.2.A támogatás formája
5.8.3. A támogatás igénylése
5.8.4. Ellenőrzés és szankciók
5.9. Egyéb támogatások
5.9.1. Az agrár- és vidékfejlesztési
támogatások rendszere
5.9.2. A TESZ-ek számára elérhető támogatások

6. Esettanulmányok
6.1. A HAVITA Termelői Ertékesítő Szövetkezet
szervezeti felépítése és működése
6.1.1. A HA VITA TESZ létrehozását és működését
befolyásoló tényezők
6.1.2. A szervezeti struktúra
6.2. A Mórakert Termelői Ertékesítő Szövetkezet
szervezeti felépítése és működése
6.2.1. A MORAKERT TESZ létrehozását
és működését befolyásoló tényezők
6.2.2. A szervezeti struktúra
6.3. A VTN/Greenery szervezeti felépítése és működése
6.3.1. A működést befolyásoló tényezők
6.3.2. A szervezeti struktúra

Felhasznált irodalom

5.4.1. Az elismerés formái

A TÉSZ-ek elismerésének két formája van, mégpedig az előzetes elismerés és a végleges elismerés (ez utóbbit a jogszabályi alkalmazásban pusztán „elismerés”nek nevezik).
Az előzetes elismerés célja, hogy lehetővé tegyék azon termelői szerveződések működésének a megindulását is, melyek az árbevétel, a taglétszám vagy egyéb — a következő pontban ismertetett — elismerési feltételek tekintetében még nem tudnak teljes mértékben eleget tenni az elismerés kívánalmainak. Azon szervezetek viszont, melyek minden előírásnak megfelelnek, végleges elismerésben részesülnek.
A hazai gyakorlatban az érvényesül, hogy minden újonnan alakuló szervezet először előzetes elismerést igényel, és csak megerősödésük után kérik a végleges elismertségi státuszt. Ennek két oka van: egyrészt valóban nem képesek minden területen ellátni azokat a feladatokat, amelyeket egy jól működő szervezetnek tudnia kell, másrészt pedig a korábbi — 2002-től az EU-csatlakozásig létező — árbevétel alapú támogatási rendszert úgy alakították ki, hogy az az előzetes elismerésnek kedvezett, mivel ugyanazon árbevétel esetén az előzetesen elismert TESZ-ek magasabb támogatási összegben részesültek, mint a végleges elismerést már megszerzők.
Magyarországon 2004 szeptemberi állapot szerint 97 TESZ működik, melyből
eddig mindössze nyolc szerzett végleges elismerést. Az egykori EU-15 tagállamaiban közel 1300 szervezet működik.


5.4.2. Az elismerés feltételei

Az elismerést — a szervezet működési területétől függően — meghatározott termékkategóriákra lehet kérni, melyek a következők:
— gyümölcs és zöldség;
— gyümölcs;
— zöldség;
— feldolgozásra szánt termékek;
— citrusfélék;
— héjas gyümölcsök;
— gomba.
Ezek közül a „gyümölcs és zöldség” kategória csak önmagában szerepelhet, míg a többi kategóriából egyszerre több is választható.
Mivel az elismerés mögött valamilyen jogi személyiséggel rendelkező társaságnak kell állnia, az elismerési folyamatot értelemszerűen megelőzi a cégalapítás és a cégbejegyzés. A szabályozó rendeletek három társasági formában engedik meg a TESZ-ek működését, mégpedig rt., kft. és szövetkezet. E vállalkozási formák közül tökéletesen egyik sem alkalmas: az rt. esetében főleg a 20 millió forintos alapítói tőke állítja akadályok elé a leendő tagokat, míg a kit. esetében a tagok felvétele és elsősorban kilépése igényel hosszú és bonyolult adminisztratív lépéseket, illetve költséges cégbírósági procedúrát. A szövetkezeti formánál a tagság változtatása rugalmasabban megoldható, itt viszont az „egy tag egy szavazat” elve sértheti a nagyobb vállalkozások érdekeit. Mindezeket figyelembe véve — lévén, hogy a TESZ egy demokratikus szervezet — a szövetkezeti forma tűnik a legmegfelelőbbnek.
Ahhoz, hogy a megalakult gazdasági társaság vagy szövetkezet TESZ-ként elismerve működhessen, el kell tudnia látni meghatározott feladatokat, melyek részben a tag gazdálkodását, részben pedig az egész ágazati működést érintik, és a piac szabályozásában a TESZ által betöltendő funkciók érvényre juttatását segítik. Amíg e feladatok ellátására nem képes, nem kaphat elismerést. A szervezet és a tagok — alábbiakban leírt — kötelezettségeit és feladatait azonban úgy kell értelmezni, hogy ezek vállalása és teljesítése nemcsak az elismerésnek feltétele, hanem egyben működési szabályoknak is tekinthetők, mivel a működés teljes időtartama alatt meg kell tartani őket. E szabályok általános jelleggel a következők szerint foglalhatók össze:
— A tagok termelési folyamatának elősegítése, a termelés megszervezése. Megfelelő piaci súly elérésével a piac igényei és a termelés közötti összhang megteremtése mind a minőség, mind a mennyiség, mind az ár tekintetében. Ezáltal a piaci egyensúly és stabilitás kialakításának elősegítése.
— A termelés és a közös értékesítés megszervezésével a termelők, azaz a kínálati oldal koncentrálása a jobb piaci alkupozíció, a hatékonyabb érdekérvényesítés elérése érdekében.
— A tagok számára a minőségi termeléshez, a korszerű tároláshoz és értékesítéshez szükséges technológiai és műszaki feltételek megteremtése.
— A termék-előállításához szükséges eszközök és anyagok közös beszerzése, az egységes technológiai ajánlások, illetve az ezen tevékenységhez kapcsolódó piaci munka végzése révén a tagok termelési költségeinek csökkentése, a stabil termelői árszínvonal kialakulásának elősegítése.
— Az EU természet-, táj- és környezetvédelmi feltételeinek, előírásainak is megfelelő termelési, hulladékkezelési stb. technológiai eljárások bevezetése,
korszerűsítése.
Mindezek mellett a szervezetnek képesnek kell lennie a kereskedelmi és költségvetési ügyviteli teendők ellátására, valamint termelési, értékesítési, és egyéb, a hatékony működést biztosító szabályzatokat kell alkotnia.
Természetszerű, hogy nemcsak a szervezetnek, hanem a tagoknak is vannak feladataik és kötelezettségeik, melyeket a társaság alapító okiratában is rögzíteni kell. Ezek a belépéskor elvállalt és a tagsági viszony egész időtartama fennálló kötelezettségek a következők:
— betartják a termelői szervezet által elfogadott termelési, értékesítési, jelentéstételi és környezetvédelmi szabályokat;
— az elismerés tárgyát képező termékkategória vonatkozásában csak egy termelői szervezetnek lehetnek tagjai;
— termésüket 100%-ban a szervezeten keresztül értékesítik, mely szabály alól azonban három kivétel van:
a) „gyümölcs és zöldség” kategóriában elismert szervezet esetén a szervezet hozzájárulásával közvetlenül a fogyasztóknak értékesíthetik termésük legfeljebb 25%-át, más típusú szervezetek esetén pedig legfeljebb 20%-át;
b) Saját maguk által vagy más — a Saját termelői szervezetük által kijelölt — termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek Saját szervezetük forgalmában csekély arányt képviselnek;
c) értékesíthetik a kijelölt termelői szervezeten keresztül olyan termékeiket, amelyek forgalmazását saját szervezetük nem végzi;
— a szervezet részére statisztikai adatokat szolgáltatnak, különösen a termőterületet, a termésmennyiséget és a közvetlen értékesítést illetően;
— az alapító okiratban meghatározott módon és mértékben működési költség hozzájárulást fizetnek (ez képezi a működési alap egyik részét);
— belépésük után minimálisan egy évig a Szervezet tagjai maradnak.
Jóllehet ezen kötelezettségek egy része olyan, aminek teljesítése nem mérhető, ezáltal „megfoghatatlan”. Mert például feltehetjük azt a kérdést, hogy mi a szerveződésnek az a mérete vagy szintje, amely alkalmas a kínálat koncentrálására, vagy a kereslet és kínálat összehangolására. E feltételek tehát a gyakorlatban inkább általános elvként, mintsem konkrét, mérhető és betartható szabályokként jelennek meg. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a jól működő termelői szervezeteknek mindezen képességekkel a valóságban is rendelkezniük kell, így nemcsak egyszerűen az elismerés feltételeként, hanem a sikeres működés kritériumaként is felfoghatók.
A fenti feltételeken kívül az elismerés megadásának alapja a méret, pontosabban a minimális méret. Ennek kikötésével alapvető cél, hogy minden szervezet rendelkezzen annyi gazdasági erővel, ami a későbbiekben lehetővé teszi a fejlődést és a ténylegesen versenyképes méret elérését. A minimális méret meghatározásának az alapja a taglétszám és az értékesített termék értéke. A jelenlegi nemzeti szabályozás szerint három alapesetet kell megkülönböztetni:
1. az előzetes elismerést kérő szervezetnek legalább 8 taggal kell rendelkeznie, az értékesített termék értékének pedig éves szinten el kell érnie a 125 millió Ft-ot;
2. ugyanezek az értékek végleges elismerésnél 15 tag és 250 millió Ft;
3. 2004 augusztusától létezik egy speciális elem is, mely szerint a kizárólag bio- termékeket előállító TESZ-eknél előzetes elismeréshez legalább 8 tag és
75 millió Ft, a végleges elismeréshez 15 tag és 150 millió Ft szükségeltetik.
Kivételt képez ezek alól, hogy az olyan szervezetek esetében, amelyek több termékkategóriára kérték az elismerést, a minimális taglétszám — az elismerés formájától függetlenül — kategóriánként öt termelő.
Az elismerési feltételek között az alapításra vonatkozó további kikötés, hogy a gazdasági társasági formában (kft., rt.) alakult szervezeteknél egy tag részesedése sem haladhatja meg a szervezet alapítói tőkéjének harminc százalékát, azzal a feltétellel, hogy a tagok alapítói tőkéhez való hozzájárulása arányban kell legyen a termeléssel, illetve az értékesített termék értékével. Szavazati aránya természetesen szintén ennek függvényében alakul. A hozzájárulás mértékének meghatározásához alapul szolgáló termelési értéket a tárgyévet közvetlenül megelőző legalább három egymást követő év átlagának figyelembevételével kel! megállapítani.
A működésre vonatkozó szabályok közül ki kel! emelni azt, hogy a tagsági idő
nem lehet rövidebb egy évnél, ami a szervezet stabilitását hivatott valamelyest biztosítani. A tagságról való lemondást legkésőbb a tárgy év június 30-áig írásban kell bejelenteni a szervezet felé, és így a lemondás legkorábban a bejelentéstől számított harmadik, de legkésőbb a hatodik hónap elteltével lép hatályba. Az elismerést szerzett TESZ-ek esetében azonban a kilépő tagnak a tárgyévre vállalt kötelezettségeit teljesíteni kell.
További feltétel, hogy az elismerés tárgyát képező termékkategóriába tartozó termékek értékesítési árbevételéből legalább 50%-ot a tagoktól származó termékeknek kell adnia. A másik 50%-on belül tetszőleges mennyiségű nem tagi áru is felvásárolható és forgalmazható.
A EU szabályozása lehetőséget ad arra, hogy egy TESZ-nek legyenek nem termelő tagjai is. Magyarország azonban ezzel nem kíván élni, erre vonatkozó rendelkezéseket nem alakított ki, így itt csak a zöldség- és gyümölcstermelők alkothatják a szervezetet.