Versenyképes brojlerhizlalás

Előszó
1. A brojlerhizlalás és a kapcsolódó termékpályák jelentősége
1.1. Nemzetközi kitekintés, trendek, tendenciák
1.2. A brojlerhizlalás nemzetgazdasági szerepe
1.2.1. A hazai ellátás vizsgálata (a rendszerváltástól napjainkig)
1.2.2. A csirkehús külpiaci pozíciója
1.3. A magyar baromfiágazat főbb problémái
2. A brojlerhizlalás főbb ökonómiai kérdései, a versenyképesség faktorai és tényezői
2.1. A brojlerhizlalás mint értékteremtő folyamat
2.2. A brojlerhizlalás mint termék-előállítási rendszer gazdasági vetülete
2.2.1. A brojlerhizlalás költség- és jövedelemviszonyait befolyásoló tényezők
2.3. A termelési folyamatok vállalati szinten jelentkező kölcsönhatásai
2.4. A brojlerhizlalás üzemgazdasági sajátosságai
2.5. A versenyképesség értelmezése, elméleti háttere
2.5.1. A terület- és vidékfejlesztés kapcsolódó kérdései
2.5.2. A vidékgazdaság és a mezőgazdaság kölcsönhatásai
2.5.3. A regionális versenyképesség és tényezői
2.5.4. A fenntarthatóság kapcsolódó kérdései és az új kihívások
2.6. A brojlerhizlalás versenyképességének dimenziói, tényezői és mérőszámai
2.6.1. A termékpálya és szereplői
2.6.2. A versenyképesség vállalati szintű tényezői és mérőszámai
2.6.3. Az integráció kapcsolódó kérdései
3. A BROJLERHIZLALÁS FŐBB TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI
3.1. Fajtaválasztás, genetika
3.2. A takarmányozás technológiája
3.2.1. A naposcsibék fogadáskori takarmányozása és néhány jó tanács
3.2.2. Az ivóvíz mint takarmány
3.3. A tartástechnológia és a műszaki fejlesztés szempontjai
3.3.1. A korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése
3.3.1.1. Brojleristállók
3.3.1.2. A brojlerhizlaló istálló berendezései
3.3.2. Az istálló előkészítése naposcsibe fogadására
3.4. Állategészségügy, telepi higiénia
3.4.1. Járványvédelem és higiénia a brojler telepen
3.4.1.1. Baromfitelep
3.4.1.2. Személyi higiénia
3.4.2. A brojlernevelés során leggyakrabban előforduló betegségek
3.4.2.1. Kelésgyengeség
3.4.2.2. Baktériumok okozta betegségek
3.4.2.3. Vírusok okozta betegségek
3.4.2.4. Paraziták okozta betegségek
3.4.2.5. Gyógyszerek, vitaminok itatása
3.5. A munkaerő szerepe, a telepi menedzsment
3.5.1. Az optimális belső környezet megteremtése
3.5.2. Az élő állatok elszállítása, kivágása
3.5.3. Takarítási és higiéniai program, felkészülés a következő naposcsibe-telepítésre
3.6. Hatósági, jogszabályi keretek
4. A BROJLERHIZLALÁS JÖVEDELMEZŐSÉGE ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI
4.1. A hazai brojlerágazat jellemző költség- és jövedelemviszonyai
4.2. A brojlerhizlalás költség- és jövedelemviszonyait befolyásoló tényezők
4.2.1. A piac mint külső környezet
4.2.1.1. Fogyasztói igények
4.2.1.2. Input- és outputárak
4.2.2. Genetikai háttér, értékmérő tulajdonságok (naturális hatékonyság)
4.2.3. A brojlerek teljesítményét befolyásoló tényezők
4.2.3.1. A naposcsibe minősége, az előnevelés fontossága
4.2.3.2. Tartástechnológia (telep, istálló, technológia)
4.2.3.3. A takarmány minősége, beltartalma, fizikai jellemzői
4.2.3.4. Mikroklíma
4.2.3.5. Telepítési sűrűség, állománysűrűség
4.2.3.6. Állományváltás, rotáció
4.2.3.7. Vágás előtti teendők, szállítás, átadás
5. A BROJLERHIZLALÁS VERSENYKÉPESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK HATÁSAINAK SZÁMSZERŰSÍTÉSE, MODELLKALKULÁCIÓK
5.1. Átlagos körülményeket tükröző brojlerhizlalás gazdasági eredményei
5.2. Input-output árak változásának hatása a gazdasági eredményekre
5.2.1. Átlagos körülményeket tükröző brojlerhizlalás gazdasági eredményei eltérő gazdasági környezetben
5.2.2. Takarmányárak változásának hatása
5.2.3. Az értékesítési ár változásának hatása
5.2.4. A naposcsibeár változásának hatása
5.2.5. Az energiaárak változásának hatása
5.3. Termelési paraméterek, naturális hatékonyság gazdasági szerepe – azaz mennyit ér a naturális hatékonyság?
5.3.1. Gyenge, átlagos és jó termelési paraméterekkel jellemezhető brojlerhizlalás gazdasági eredményei
5.3.2. A testtömeg-gyarapodás hatása a brojlerhizlalás gazdasági eredményeire
5.3.3. A takarmányfelvétel hatása a brojlerhizlalás gazdasági eredményeire
5.3.4. A testtömeg-gyarapodás és a takarmányfelvétel együttes hatása a brojlerhizlalás gazdasági eredményeire
5.3.5. Az elhullás mértékének hatása a brojlerhizlalás gazdasági eredményeire
5.3.6. A telepítési sűrűség hatása a brojlerhizlalás gazdasági eredményeire
5.4. A takarmány beltartalmának gazdasági hatásai
5.5. A telepi méret gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai
5.6. Az állománysűrűség és a leszedés gazdasági vonatkozásai
5.7. A hizlalási idő, a szervizperiódus hossza és a rotációk számának gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai
5.7.1. Az istállók üresen állási idejének gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai
5.7.2. A hizlalási idő hosszának gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai
6. A BROJLERHIZLALÁS TERVEZÉSE
6.1. A tervezés célja, szükségessége, alapkérdései
6.2. Az állattartási tevékenység éves tervének kidolgozása
6.3. A brojlerhizlalás tervezésével kapcsolatos főbb ágazati sajátosságok
6.4. A brojlerhizlalás éves tervének kidolgozása
6.4.1. A termelési és az értékesítési terv készítése
6.4.1.1. Az értékesítési ár tervezése
6.4.1.2. A bérnevelés díjának meghatározása
6.4.1.3. A brojlerhizlaláshoz kapcsolódó egyéb bevételek, támogatások tervezése
6.4.2. Az állományváltozási terv és a termelési terv összeállítása
6.4.3. A brojlerhizlalás termelési költségeinek tervezése
6.4.3.1. A hízóalapanyag-szükséglet tervezése, költsége
6.4.6.2. A takarmányszükséglet és a takarmányozási költségek tervezése
6.4.3.3. A telepi vízfogyasztás tervezése
6.4.6.4. Az állatok elhelyezésével, gondozásukkal kapcsolatos telepüzemeltetési költségek tervezése
6.4.3.5. A szellőztetés, a fűtés és a világítási igény tervezése
6.4.3.6. A szállítási és a segédüzemi szolgáltatások tervezése
6.4.3.7. Az alom és a trágya kezelése, valamint a takarítás, a fertőtlenítés tervezése és költségei
6.4.3.8. Munkaerő-szükséglet, munkabérköltség-tervezés
6.4.7. A pénzforgalom (cash-flow) és a finanszírozási igény tervezése
6.4.8. A brojlerhizlalás eredményének tervezése
7. „Töltsd ki a felmérőlapot és megmondom – ki vagy!”
7.1. Előszó a felmérőlapok használatához
7.2. A turnuselszámolás gazdasági kiértékelése
Forrásmunkák jegyzéke
Mellékletek

3.3.2. Az istálló előkészítése naposcsibe fogadására
Bár a sikeres csirketurnus a naposcsibék fogadásával kezdődik, de annak szakmai, higiéniai és állat-egészségügyi megalapozása döntő mértékben függ az előző turnus elszállítását követő takarítási, fertőtlenítési és előkészületi munkák magas színvonalától és fegyelmezett végrehajtásától. A későbbiek során, amikor ehhez a fejezethez érünk, látni fogjuk, hogy összetettségében, szakmai igényességében legalább olyan fontos az istálló higiéniája, mint a naposcsibék felnevelése és az azzal együtt járó technológiai fegyelem betartása. A szakmaiság azt követeli, hogy a telepen elvégzendő munkákat a naposcsibék fogadására való előkészületekkel és felkészüléssel kezdjük. Ennek kapcsán sorra veszünk valamennyi technológiai folyamatot, kiemelve a legnagyobb kockázati tényezőket és igyekszünk gyakorlatias, jó tanácsokkal szolgálni a legjobb technológiai megoldásokra, valamint az üzemelés biztonságára. Mindenekelőtt határozzuk meg a jó minőségű naposcsibe jellemzőit. A minőségi naposcsibe jellemzői: A broilerhizlalás sikerének egyik fontos pontja a megfelelő minőségű naposcsibe, mely nagyban befolyásolja a termelési eredmények alakulását. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy milyen naposcsibével dolgozunk a turnus ideje alatt, a minőségi naposcsibe jellemzőit ismerni kell.
A csibe szemrevételezése a fogadás után történik, amikor az ólban elhelyezett állományt vizsgáljuk meg kinézete és az ólban történő viselkedése alapján. A jó naposcsibe tenyerünkben vagy szilárd talajon biztosan áll a lábain, a mérete és súlya a technológiai szabványnak megfelelően 38–42 g-os. A tollazata egyöntetűen sárga, teljesen felszáradt, a köldökgyűrű tökéletesen zárt. A jó minőségű csibe bélsárral nem szennyezett (pecsétesség nincs), tekintete élénk, a szemei, mint két fekete gomb, belenézve tiszták. A különböző hangokra nagyon gyorsan és élénken reagál, a hang irányába csoportosan elindul.
A jó minőségű csibe a fogadás után azonnal el kezd enni és inni, ami egy igen aktív látványt nyújt az ólban. A csibék a csibepapíron csipegetik a tápot és az itatószelepen látható vízcseppet hamar felfedezve, vizet vesznek magukhoz. Pár óra leforgása alatt a begy vizsgálata során tapasztalható, hogy az életerős, egészséges, jó minőségű naposcsibe begye táppal és vízzel teli van, és a tapintással megállapítható egy kissé puha táp-víz elegy, ami a naposcsibe megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen.