Könyv
kategóriák

A magyar borgazdaság kihívásai

Szerző: Herpay Balázsné Dr. (szerk.)
Ár: 1700 Ft Kiadói ár: 1360 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv a hazai szőlészeti-borászati jogszabályok mellett részletesen foglalkozik nagy- és champion-díjat, illetve aranyérmet nyert magyar borok ismertetésével, de a látókört kiszélesítve Chile és Ciprus borgazdasági sikereit is elemzi. Témaköreiben bemutatja a borvidékeket; a magyar borexport húsz évre visszatekintő múltjának tapasztalatait.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 132 oldal
ISBN: 963356252X
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOM


Magyarországi borvidékek és bortermő helyek 1998-ban
(KÁDÁ1 GYULA)
I. Alföldi szőlőtermő táj
II. Eszak-Dunántúli szőlőtermő táj
III. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj
IV. Eszak-Magyarországi szőlőtermő táj

Napjainkig ható százéves szőlészeti-borászati jogszabályok
(HERPAY BALÁZSNÉ)

A földrajzi árujeLzők szabályozása és bírósági gyakorlata
az Európai Közösségben (TATrAY LEVENTE)
1. A földrajzi árujelzők versenyfunkciói
2. A földrajzi árujelzők nemzetközi oltalma
3. Az Európai Közösség eredetvédelmi rendszere
4. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos döntések
az Európai Bíróságon
A Dassonville-ügy, 1974
A Cassis de Dijon-ügy, 1978
A Sör-ügy, vagy tisztasági tilalom ügye, 1984
A Bocksbeutel-ügy, 1983
Sekt-Weinbrand döntés, 1985 .

A magyar borok szereplése nemzetközi borversenyeken
(HERPAY BALÁZSNÉ)
A versenyek értéke, értékelésük szempontjai különös tekintettel
a borversenyekre
Nagyarany-érmes és aranyérmes magyar borok nemzetközi
borversenyeken 1991. jan. 1—1998. máj. 23

A magyar bor értékesítési lehetőségei a külpiacokon, különös tekintettel
a jövedelmezőségre és az Európai Unióra (HERPAY BALÁZS)
1. A szőlőterület nagysága és a bortermés mennyisége a világon
2. A borfogyasztás és annak értéke a világon
3. A bor- és bortermék export a világon
4. A bor- és bortermék import a világon
Az Egyesült Királyság bor- és bortermék importja
Magyarországról


Németország bor- és bortermék importja Magyarországról
Oroszország bor- és bortermék importja Magyarországról
5. A szőlőterületek nagyságának és a bortermelés mennyiségének
változása néhány kiemelt államban
6. Az Európai Unió jellemző adatai különös tekintettel
a szőlő-bor ágazatra
7. Magyarország szőlő- és bortermelésének helyzete, agrártámogatások,
bortörvény
Szőlőterület, szőlőtelepítés
Bortermelés — forgalmazás
A bortörvény
8. Magyarország bor, bortermék, szőlőlé és szőlőmust
külkereskedelme
Export-import 1980—1998 között
Export 1996—1997-ben termékek szerint
Import 1997-ben
9. Következtetések

Ahol fontos nemzetgazdasági tényező a borgazdaság
Ciprus és Chile (HERPAY BALÁzsNÉ)
Aphrodité az EU-ba megy: Ciprus szőlészete-borászata
Agrárgazdaság — borgazdaság Chilében (HERPAY BALÁZS)


FÜGGELÉK
1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról —
Magyar Közlöny 1997. 106. (1997. nov. 29.)
106./1997. (XII. 19.) FM rendelet a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról — Magyar Közlöny 1997. 115.
(1997. dec. 19.)
A földművelődésügyi minisztérium 26./1998. (IV. 17.) FM rendelete
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény
végrehajtásáról kiadott 106./1997. (XII. 19.) FM rendelet módosításáról —
Magyar Közlöny 1998. 32./1998
A különböző borvidékeken és bortermő helyeken telepíthető (ajánlott, illetve
kiegészítő), valamint ültetvényben fenntartható (ültetvényes) faj tákról —
Az FM Közleménye, MEM Értesítő 1998. 6./1998

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A versenyek értéke, értékelésük szempontjai különös
tekintettel a borversenyekre



Versenyek... mi is jut erről eszünkbe? Elsősorban a sport, mint a teljesítmények öszszevetésének szó szoros értelmében klasszikus módja, hiszen sportversenyek már az ókori görögöknél is voltak. Ha a régen még nem sportként, hanem létfeltételként űzött lovaglást, íjászatot nézzük, ott is először egymás közötti összemérésről volt szó, mielőtt a harcban kellett bizonyítani. Vagy a középkor lovagi tornái — azok is versenyek voltak a javából.
Egy versenynek, legyen az bármilyen területen, szigorú szabályai vannak, és a
különböző versenyeken elért eredmények csak azonos előírások, szabályok, körülmények megtartása, megléte esetén mérhetők össze.
A versenyekre, ha összehasonlíthatóságra tartanak igényt, legyenek sport-, művészeti, kutya-, vagy borversenyek, azonos elvek, ha úgy tetszik játékszabályok vonatkoznak, bárhol tartsák azokat.
Nem mindegy pl., hogy egy film Oscar-díjas, vagy valamilyen másik díjat kapott, de az sem, hogy a díj odaítélésének évében milyen volt a mezőny, amelyben nyert.
A sportban is így van, hiába nyer egy úszó 25 méteres medencében, azt az eredményt nem lehet szabályos versenymedencében elért eredményhez hasonlítani. Azonos feltételek és elbírálási szempontok szükségesek az értékeléshez fontos az is, hogy abban a számban hányan indultak, és ott voltak-e a nagy esélyesek? Befolyásoló tényező a hely, hiszen a helybeliek több versenyzőt indíthatnak (költségtényező), és esetenként segít a hazai pálya és közönség.
Az egyes versenyeknek különböző rangja van. Ennek megfelelően is kell az ott elért eredményt értékelni és azzal foglalkozni. Ezért megfontolandó, hogy valakit, vagy valamit hol, milyen versenyen indítanak. Egy többszörös olimpikont nem neveznek be egy kisvárosi, helyi szintű sportversenyre, egyrészt azért, mert az számára nem jelent pluszt, másrészt, mert a helyiekkel szemben nem lenne sportszerű.
A verseny jelentőségétől is függ a benevezés, de a benevezők adják meg a verseny elismertségét — természetesen a bírók személye sem közömbös.
Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy amíg egy jó versenyszereplés egy termék esetében sokat lendít annak piaci megítélésében és a többi hasonló termékre is igen jó hatással van, a nem megfelelő versenyszereplés nemcsak a benevezett terméknek, illetve előállítójának, hanem az ország, vidék, csoport azonos termékeinek is árt. Az eredmény — vagy eredménytelenség — minősíti a kibocsátó közeget (csapatot, előzsűrit, régiót, országot) és hatással van annak megítélésére vagy még társadalmi szinten is. A jó eredmény az olimpián Pl. használ az országnak, az edzőnek, a sportolónak, a gyenge szereplés azonban nemcsak a benevezett sportolók megítélését, de az ország megítélését is rontja. A jó eredmény húzza a többieket is, a gyenge szereplés azokra is rossz fényt vet. Így van ez nemcsak a sport, hanem bármely verseny esetében. A szakszerű előválogatásnak ezért elsőrendű fontossága van.
Miért kell (érdemes versenyezni)? Elsősorban azért, mert a versengés az emberi
természet velejárója. Aztán mondhatjuk Balassi Bálinttal: „Az jó hírért, névért, A Szép
tisztességért Végső soron az érvényesülésért, a piacért, a pénzért is kell a verseny.
A verseny az egyik legjobb reklámhordozó a személy/termék, vagy helység, régió, ország számára. Pl. egy nagy divatbemutató ugyan közvetlenül nem kifizetődő, de az ottani eredmények alakítják ki a divatház piacát és emelik termékeinek árát, áttételesen pedig a városét és országét is. Jó példa erre Párizs a vezető francia divatházak eredményeivel, de a nagy bordeaux-i borverseny is.
A borverseny ugyanis hasonló más versenyekhez: megmérettetés bizonyos célok elérésére (I. előzőekben felsoroltak). Jellegét tekintve pi. a műkorcsolyához áll közel, mivel az úszó vagy megússza azt a bizonyos időt, vagy nem, a labdarúgó vagy berúgja a gólt, vagy nem, ott vita nincs. A műkorcsolya... ott a leghozzáértőbb zsűri esetében is kiküszöbölhetetlen a szubjektív, érzékszervi elem, az, hogy az objektíven mérhető paramétereken kívül tetszik-e, vagy nem az előadott szám, ill. az egyik bírónak jobban, a másiknak kevésbé tetszik, ez ízlés dolga is. A bor, hasonlóan a sport- hoz, vagy a zenéhez, nemzetközi porondon mérhető termék, Magyarország imázsához pedig régi időktől fogva hozzátartozik. Ezért is olyan fontos a borok jó szereplése a versenyeken.
Az a tapasztalat, illetve a borversenyek eredményeinek, adatainak elemzése azt
mutatja, hogy aki nem nevez be, az nem nyer (lehet, hogy ez így furcsa), aki keveset nevez be, keveset nyer és az érmek mennyisége egy termelő (cég) ország esetében attól függően is alakulhat, hogy melyik évben neveznek be — és hogy minden tisztelet a zsűrinek — hol volt a verseny.
A versenyeknek taktikája is van. Nem mindegy, hogy egy olyan kategóriában indítanak bort, ahol sok versenytárs lesz, vagy ahol kevés — arról, hogy nagy versenyen a bort annak csúcsán kell indítani, nem is beszélünk.
Az egyes versenyek eredményeit a maguk helyén kell értékelni: helyi (község, város), régiói, megyei, borvidéki, borszín, szőlőfajta, borfajta szerinti, Országos, nemzetközi stb. verseny. Utóbbiak is különböző jelentőségűek.
Célszerű az elért eredményt más — hasonló — termelővel, megyével, országgal összehasonlítani, Pl. hogyan szerepelt Szlovénia, vagy Ausztria ugyanazon a versenyen? Itt említjük meg, hogy az 1996-os International Wine Challenge (London) borversenyen Ausztria 8 arany-, 23 ezüst- és 30 bronzérmet nyert, elvitte az aranyérmek 8%-át, amelynek nagy részét a burgenlandi Illmitz borai kapták. Természetesen sokat is nevezett!
— Érdekes adalék egy hazai, Országos borversenyhez: egy hazai szerző emlékezetünk szerint a két világháború közötti időkben arról írt, miszerint a benevezett borok nagy száma nem feltétlenül előnyös, hanem a szakma szétaprózódottságának is lehet a következménye. Meg kell továbbá vizsgálni — szerinte —‚ hogy az érmek mögött mennyi piacképes, nagytételű áru van, mert az eredményt ez is minősíti.
A borversenyek eredményeit egyrészt az év folyamán, az egyes éven során nyert díjakat pedig időről időre célszerű összesíteni és értékelni. Így le lehet vonni a megfelelő következtetéseket, és mód van a borászat irányára vonatkozó javaslatok kidolgozására.
— E helyen kell megemlítenünk az „Év bora”, az „Év borásza”, az „Év borászata” kitüntető címet, mint a bort minősítő, a piacosságát a borversenyeken elért eredményekhez hasonlóan emelő értékmérőt. (Természetesen más is lehet egy bor sikerének mutatója, de ezekre itt nem áll módunkban kitérni.) Az „Ev borásza” cím értéke — hasonlóan a többi ilyen jellegű címhez egyenes függvénye az előbbiekhez hasonlóan annak, hogy mikor (időpont, év) történik a kiválasztás (pl. 1960-ban, vagy 1990-ben), milyen nagyságú és minőségű körből merítenek, milyen szempontok érvényesülnek a kiválasztáskor, milyen módszerrel történik a kiválasztás, ugyanabban a termékcsoportban, tevékenységi körben hány ilyen címet kiadó csoport tevékenykedik helyi, országos, nemzetközi szinten, hány címet ítélnek egyszerre oda, kik azok akik odaítélik, azaz az odaítélő csoportnak milyen az elismertsége, elkötelezettsége, összetétele stb.
Egy ilyen cím mindenképpen sikert, megbecsülést jelent és nagy örömet annak, aki kapja, de hogy két szélsőséges példát említsünk, nem ugyanaz, ha valakit egy nagy nemzetközi szervezet, vagy egy kisvárosi közösség választ az Ev emberének — bár lehet, hogy az utóbbi esetben az illető legalább annyira, vagy jobban örül, mint előbbi esetben. Termék kitüntetésekor Pl. nem ugyanaz, ha pl. Kanadában a művelődési minisztérium ítéli oda az Év könyve címet, vagy egy nem túl jelentős ottani szaklap szerkesztősége. Pl. az „Év divattervezője” címet különböző helyeken ítélik oda különböző csoportosulások, de nem mindegy, hogy valaki Stockholmban, vagy Párizsban nyeri el ezt a címet.
Talán különösnek tűnik, de meglehetősen számos és legkülönfélébb, esetenként önjelölt, arra nem is alkalmas csoportosulás (szervezet, kör, szakfolyóirat stb.) foglalkozik az „Ev embere”, vagy az „Év terméke” cím odaítélésével valamilyen témában, illetve területen. Egy szakember, vagy egy termék imázsán Ugyanis sokat lendíthet egy ilyen Cím és sok esetben befolyásolja a személy „piaCosságát”, vagy a termék árát, értékelését is. „Az „Ev borásza” Címet Pl. sok Csoportosulás adományoz, van, amelyik hazai, van, amelyik nemzetközi mezőnyből válogat. A kaliforniai híres bortermelő, Robert Mondavi nemzetközi díjat alapított, ez a „Robert Mondavi Trophy, Winemarker of the Year”, vagy nálunk is ismert a Gault-Millau szakfolyóirat fehérbor díja évente a legjobb osztrák fehérbortermelő részére, vagy a Feinschmecker Magazin 100-as toplistája és annak győztesei. Megemlíthetjük a 30 000-es példányszámú svéd Gourmet Magazint, amely Svédország vezető gasztronómiai és életmódmagazinja, évente megválasztja az év bortermelőjét.
Hogy mit jelenthet egy ilyen cím elnyerése, arra álljon itt egy példa. — A média szerepe a borok megítélésében és piacosságában külön tanulmányt érdemel. — Az angol nyelvű borászati szaklapok, mint a Wine SpeCtator, Decanter, Wine Advocat 1994-ben nagyon dicsérték az osztrák borokat, ennek alapján Nagy-Britanniában a bor nagybani vásárlásának alapját képező „Grapevine” c. kalauz Lenz Moser Zöld veltelinijét kikiáltotta az „Év fehérborának”. A BBC ezután készített Lenz Moserrel egy műsort és a borszállítás Ausztriából az Egyesült Királyságba 1995-re erőteljesen megnövekedett.
Visszatérve a borversenyekhez. Az utóbbi évek hazai és nemzetközi bor-, pezsgőversenyeinek eredményeiről szóló tájékoztatásokat átnézve kitűnik, hogy azok értékelése, összehasonlítása a többnyire nem minden fontos mozzanatra való kitérés hiánya és az eltérő közlési módok miatt nem könnyű. Különösen vonatkozik ez egy egy idősoros elemzésre, vagy több év irányzatainak bemutatására, esetleg az eredmény elhelyezésére a versenytársakkal való összehasonlításban. A következőkben azokat a jellemzőket közöljük, amelyeket egy borversenyről szóló beszámolóban célszerű ismertetni.
— A verseny pontos neve eredeti nyelven és magyarul.
— Helye és időpontja, tartalma.
— Az értékelés rendszere (esetleges további kikötések és szabályok).
— A nevezés módja és feltételei (minták száma, mennyiség, nevezési díj).
— A zsűri jellege és összetétele (esetleges névsor). A bizottságok száma és tagjainak száma, a bírált minták, nap, kategória.
— A benevezett borok száma összesen, országonként (kategóriánként, régiónként, borvidékenként stb.)
— A kiadott díjak száma abszolút mennyiségben és a benevezett minták százalékában kategóriánként, díjféleségenként bontva (champion, nagyarany, arany,
ezüst, bronz, különdíjak, oklevél stb.)
Ezek országonként, esetleg régiónként, borvidékenként stb. bontva.
— A verseny jelentősége, helye a borversenyek között.
Nagyon hasznos a verseny általános bemutatása (szervezés), értékelése, az irányzatokra történő rámutatás és a továbbiakban hasznosítható tapasztalatok részletes összegzése. Lényeges szempont, hogy helyileg hol volt a verseny, az ottani termelők és fontosabb termelők, országok hány és milyen bort indítottak, ezek hány százaléka, illetve milyen jellegű borok kapták a legtöbb kitüntetést, ott voltak-e a legfontosabb vetélytársak, mi (melyek volt)ak a legmagasabb kitüntetések és azt/azokat mely bor/ok nyerte/nyerték (champion, nagydíj, különdíjak stb.) (Pl. a nagy nemzetközi versenyek értékelése során, úgy tűnik, hogy a verseny helyszíne a bortermelő országok esetében hatással van a rendező ország érmeinek számára (ez bizonyos mértékig érthető is, hiszen a helybeliek indítják általában a legtöbb bort.) Ez az összegzés hasznos egyrészt azért, mert illik ismerni a nagy versenyek nyertes borait, cégeit, másrészt jó tudni azt, hogy milyen jellegű borok esélyesek a nagy kitüntetésekre.
Az összesített táblázat adatait a verseny jellegétől függő részletességgel célszerű összeállítani: hazai, vagy kisebb jelentőségű verseny esetében Pl. csak bizonyos pontszám felettieket, bizonyos érmeseket felsorolva, a nagy nemzetközi versenyek esetében a magyarok eredményeinek részletes, a többiek eredményeinek válogatott ismertetésével.


mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai