Könyv
kategóriák

Az agrárgazdálkodás alapjai

Szerző: Dr. Wallendums Árpád (szerk.)
Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A mestergazda oklevél megszerzéséhez szükséges növénytermesztési, gépészeti, állattartási és kertészeti ismeretek enciklopédikus jellegűek, ezért az egyes ágazatok ismeretanyagából az alapfogalmak rendszerezésére, a témakörök áttekintésére, a gyakorlati kapcsolatokra helyeztük a hangsúlyt. Ezen kívül a kötet tartalmazza a szükséges munka- és környezet- valamint tűzvédelmi előírásokat is.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 200 oldal
ISBN: 9789639935174
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom

Bevezetés

I. Növénytermesztés
Földhasználati rendszerek
A talaj tulajdonságai
A talaj fizikai tulajdonságai
A talaj víz-, levegô-, hôgazdálkodása
A talaj kémiai tulajdonságai
A talaj biológiai tulajdonságai
A szántóföldi termôhelyek
A talaj mûvelése
A talajmûvelés célja, feladata, rendszere
A talajmûvelés eljárásai
A talajmûvelési módok
Talajmûvelési rendszerek
Tápanyag-gazdálkodás
Szerves trágyázás
Mûtrágyázás
Talajhasználat
A növények elôvetemény-értéke és -igénye
Vetésforgó, vetésváltás, monokultúra
A növényi sorrend összeállításának alapelvei
Vetômag és vetés
A vetômag fogalma, fajtamegválasztás
A vetômag értékmérô tulajdonságai
A vetômagszükséglet kiszámítása
A vetômag elôkészítése
A vetés és ültetés
A növények egészségének megóvása
A károsító tényezôk rendszerezése
Növényvédelmi eljárások
A gyomok elleni védekezés
A vegyszeres növényvédelem munkaés
környezetvédelmi elôírásai
Betakarítás, tárolás
Termésbecslés
A gabonafélék betakarítása
Egyéb szemes termények betakarítása, tárolása
A silózás
Növénytermesztési technológiák
Az ôszi búza termesztése
A kukorica termesztése
A lucerna termesztése

II. Gépészet
A mezôgazdaság gépesítése
A mezôgazdasági erôgép
A mezôgazdasági erôgép felépítése, csoportosítása
A belsôégésû motor mûködése
A motor szerkezeti felépítése
A tûzelôanyag-ellátó berendezés
A motor hûtése, kenése
Erôátviteli berendezések
Alváz, felépítmény, járószerkezet
Kiegészítô berendezések
Elektromosság a mezôgazdaságban
Jármûvillamosság
Villamos hálózatok és berendezések
Mezôgazdasági munkagépek
A talajmûvelés gépei
A tápanyag-visszapótlás gépei
Vetô-, ültetô- és palántázógépek
A növényvédelem gépei
A szemestermény-betakarítás gépei
A szálastakarmány-betakarítás gépei
Gyökér- és gumós növények betakarításának gépei
Az állattartó telepek épületei és gépei
Kertészeti termesztôberendezések
A mezôgazdasági gépek üzemeltetése

III. Állattenyésztés
Az állattenyésztés nemzetgazdasági jelentôsége
Állattenyésztési alapfogalmak
A fajtán belüli rendszertani egységek
A gazdasági állatok értékmérô tulajdonságai
A gazdasági állatok takarmányozásának elvei
A takarmányok víz- és szárazanyagtartalma
A takarmányok csoportosítása, ismertetése
A takarmányozás gyakorlata
A takarmányok táplálóértéke
A takarmányadag összeállítása
A gazdasági állatok tenyésztése, nemesítése
A gazdasági állatok szaporítása
Az ivarzás és a pároztatás
A pároztatás módjai
A mesterséges termékenyítés
A vemhesség megállapítása és az ellés
Gazdasági állatok tartástechnológiája
A szarvasmarha tartástechnológiája
A sertés tartástechnológiája
A juh tartástechnológiája
A ló tartástechnológiája
A baromfi tartástechnológiája
Háziállataink egészségvédelme
Az egészséges és a beteg állat felismerése
Az állat-egészségügyi szakigazgatás

IV. Kertészet
A kertészeti termesztés ökológiai és ökonómiai feltételei
Zöldségtermesztés
A zöldségfélék csoportosítása, szerepe a táplálkozásban
A zöldségfélék életfeltételei
A zöldségnövények termesztési módjai
Szaporító és termesztô berendezések
Zöldségnövények szaporítása
Zöldségfélék termesztéstechnológiája
A zöldségnövények betakarítása, árukezelés, áru-elôkészítés, tárolás
Gyümölcstermesztés
Gyümölcstermesztésünk helyzete, szerepe
Gyümölcstermô növényeink csoportosítása
A gyümölcstermô növények részei és azok rövid jellemzése
Gyümölcstermô növények szaporítása
A gyümölcsös telepítése
Fiatal és termôfák gondozása
A gyümölcsösök ápolási munkái
Szôlôtermesztés
A szôlôtermesztés jellemzése
A hazai bortermô tájak, borvidékek és a termesztett szôlôfajták
A szôlô növény jellemzôi
A szôlô telepítése
A szôlô metszés- és mûvelésmódjai
A tôkeforma
Termôszôlôk éves ápolási munkái
A szôlô betakarítása, feldolgozása
A borfogyasztásról

V. Munkavédelem
VI. Kiegészítô tevékenységek
A kiegészítô tevékenység fogalma
A falusi turizmus

VII. Élelmiszerhigiénia
A higiénia fogalma, feladata
Az élelmiszer-higiénia nemzetközi és hazai jogi szabályozása,
szervezetei
Az élelmiszer-higiénia jelentôsebb hazai szervezetei
Élelmiszer-technológiai higiénia, minôségbiztosítási rendszerek
Az élelmiszerbiztonság építôelemei
Higiénia a mindennapok gyakorlatában
Személyi higiénia
Konyhai higiénia
Higiénés feladatok a falusi vendégházaknál
A higiéniai elôírásokat tartalmazó, fontosabb
jogszabályok jegyzéke

Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Növényvédelmi eljárások

A növényvédelem különbözô védekezési eljárások rendszere. Célja a kultúrnövények
megvédése a károkozó tényezôktôl, a termés mennyiségének, minôségének
javítása és a termésingadozás csökkentése. Feladata a kártevôk és kórokozók
felismerése, terjedésük akadályozása, a károsítók egyedszámának gazdasági
kárt okozó szint alatt tartása.
A megelôzés a növényvédelem leghatékonyabb eljárása. Megakadályozza,
hogy a károsító gazdanövényre találjon. A zárlati (karantén) intézkedések
gátolják a károsítók terjedését, eredményes az ellenálló (rezisztens) növényfajták
termesztése. Az elôrejelzés segíti optimális idôben elvégezni a
védekezést. Az agrotechnikai növényvédelem a növény egészséges fejlôdéséhez
szükséges feltételeket teremti meg a termôhely célszerû megválasztásával,
a vetésváltás elvének alkalmazásával. Az idôben és jó minôségû
eszközzel elvégzett talajmûvelés közvetlenül is gyéríti a károsítókat. Az
optimális vetési idô segíti a növény megerôsödését, a károsítást könnyebben
átvészeli (hamarabb kinô a kártevô „foga alól”). A károsítókat terjesztô
szervezetek kiiktatásával megakadályozható a betegségek terjedése. A
megelôzés hatékony eszköze a fertôzésmentes szaporítóanyag, talaj- és öntözôvíz.
A közvetlen védekezési módok célja a kártevôk, kórokozók gyérítése, megsemmisítése.
A fizikai (mechanikai) eljárásokkal a károsítók kisebb területeken gyéríthetôk.
Eljárásai: kártevôk gyûjtése és megsemmisítése, vonzó ingerekkel csalogatása
(fény, szín, szexferomon, táplálkozási csapdák), riasztó hatás alkalmazása
(illat, optikai, hangkeltô eszközök).
A biológiai védekezés a kártevôk és kórokozók fejlôdésének, szaporodásának
korlátozása természetes ellenségeik felhasználásával. A kártevôk, kórokozók
a rajtuk élôsködô vírusoktól, gombáktól, rovaroktól vagy a belôlük élô rovaroktól,
madaraktól és emlôsöktôl pusztulnak el. A speciális mikroorganizmusok,
az ízeltlábú hasznos szervezetek (pl. a fürkészlegyek, fürkészdarazsak,
katicabogarak, fátyolka) elszaporíthatók betelepítéssel, védelmükkel, életfeltételeik
biztosításával.
A kémiai védekezés során alkalmazott növényvédô szerek a károsítók életfolyamatait
megzavarják, elpusztítják, illetve távol tartják azokat. A megfelelô
növényvédô szer kiválasztása, a permetlékészítés és a -kijuttatás nagy körültekintést
igényel, mert a szakszerûtlen alkalmazás a növényre, a környezetre és
az emberre is veszélyes.
Megelôzô (preventív) hatású szer a kórokozóktól csak akkor véd, ha a fertôzést
megelôzôen kerül kijuttatásra. A gyógyító (kuratív) hatású szer a fertôzött
növényi részeken is képes a kórokozó elpusztítására.
Felhasználási terület szerint a növényvédô készítmény lehet: gombaölô
(fungicid), rovarölô (insekticid), levéltetûölô (aphicid), atkaölô (akaricid),
gyomirtó (herbicid), rágcsálóirtó (rodenticid), csigaölô (molluskicid) és riasztószer
(repellens).
Közegészségügyi szempontból a növényvédô szerek „kifejezetten veszélyes”,
„veszélyes”, „mérsékelten veszélyes” és „gyakorlatilag nem veszélyes”;
méregkategória szerint: „erôs méreg”, „méreg”, „gyenge méreg” és „gyakorlatilag
nem mérgezô” csoportokba sorolhatók.
A forgalmazás szempontjából az I. és II. forgalmi kategóriába tartozó szereket
csak a növény- és talajvédelmi szolgálatok által, az elôírt képesítés megszerzése
után kiadott engedéllyel lehet megvásárolni és felhasználni. Az I. kategóriájú
szerek vásárlása és felhasználása felsôfokú növényvédelmi szakképesítéshez
kötött. A III. forgalmi kategóriájú szerek szabad forgalmazásúak, vásárlásukhoz
külön engedély nem szükséges.
A vegyszeres védekezési eljárások közül a talajfertôtlenítés a talajlakó
kártevôk ellen biztosít védelmet. A szer kijuttatható vetés (ültetés) elôtt vagy
azzal egy menetben a teljes talajfelületre vagy sorkezelés formájában. A gázosítás
raktári kártevôk pusztítására alkalmas, szakképzett gázmesterrel végeztethetô
eljárás.
Permetezéskor a növényvédô szer vízben oldva, az elôírt töménységben és
cseppméretben kerül a védendô területre. A készítményen a gyártó feltünteti,
hogy hány %-os töménységben kell használni. Megadja a hektáronként szükséges
mennyiséget kg-ban és a javasolt vízmennyiséget is. Kisebb dózis csökkenti
a védekezés hatását, a nagyobb dózis használatával a vegyszerpazarlás növeli
a költségeket, a várakozási idôt és terheli a környezetet. A nagyobb folyadékmennyiség
egyenletesebb elosztást eredményez, de költségesebb. Azonos folyadékmennyiség
mellett annál egyenletesebb az eloszlás, minél kisebb a
cseppméret, ezzel viszont nagyobb a párolgás és a sodródás veszélye.
A készítmények a permetlé megszáradása után már védenek, a permetezés
után közvetlenül érkezô esô a növényvédô szert vagy annak jelentôs részét lemossa.
A felszívódó készítmények 1–3 órán belül a növény belsejébe jutnak.
Az integrált növényvédelem a megelôzés (prevenció) és a különbözô védekezési
eljárások alkalmazásának összehangolását jelenti, célja minél kisebb
mértékben alkalmazni a vegyszeres védekezést. A zöld szerek környezetkímélôk,
a sárga besorolásúak a vegetációs idôben legfeljebb háromszor használhatók,
a piros szer tiltott bizonyos növények termesztésénél.
Az ökológiai (bio-) gazdálkodásban a növényvédelem feladata nem a károsítók
elleni küzdelem, hanem a növényegészség fenntartásával ökológiai termékek
elôállítása. Eszközei: a termesztési eljárások megválasztása; a növényi
kölcsönhatások, a vetésváltás elônyeinek kihasználása; a higiéniai elôírások betartása,
a mechanikai, biológiai növényvédelmi eljárások; a hagyományos réz- és kéntartalmú; valamint az ún. szelíd növényvédelmi szerek (növényi fôzetek,
kivonatok) alkalmazása; a nem engedélyezett vagy tiltott szerek használatának
kizárása.
Ökológiai termelésre utaló jelöléssel („ökológiai”, „bio-”, „organikus”,
„öko-”) kizárólag az IFOAM (Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi
Szövetsége) Alapfeltétel-rendszer szerint elôállított termék látható el. A bejelentkezés
után a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vizsgálja a megfelelést.
A termékre az ellenôrzést követôen adja ki az IFOAM vagy az annál szigorúbb,
saját elôírásai szerinti Minôsítô Tanúsítványt.


A gyomok elleni védekezés

A megelôzési eljárások feladata a gyomok terjedésének és felszaporodásának
megakadályozása. Ennek érdekében fontos teendô a vetômag alapos tisztítása,
gyommagvaktól mentes anyag használata, az istállótrágya helyes kezelése, a
gyommaggal fertôzött abraktakarmány darálása, utak mentén, mezsgyéken,
szérûskertekben, parlagterületeken a gyomok virágzás elôtti kaszálása.
A gyom terjedését korlátozó (gyomszabályozó) eljárásoknál fô cél a gyomok
teljes megsemmisítése helyett a fertôzöttség kárküszöb alá csökkentése (a
termésveszteség megkezdôdik, de nagysága még nem indokolja a védekezést).
A talaj- és a környezetvédelem szigorodása miatt az agrotechnikai eljárások
jelentôsége nô.
A vegyszeres gyomirtás elôtt a gyomirtó szer (herbicid) kiválasztásához
gyomfelvételezést kell végezni. Ismerni kell a talaj- és a csapadékviszonyokat,
a kultúrnövények érzékenységét, valamint a gyomirtó szerek hatását. A gyomirtó
szerek a levélen vagy a gyökéren át szívódnak fel. Hatásmechanizmusuk
szerint lehetnek csírázást, fotoszintézist gátlók, hormonrendszerre hatók, sejtosztódást
gátlók, illetve kontakt (perzselô) hatásúak.
A vetés elôtti egyenletesen kiszórt gyomirtót a magágykészítéssel egy menetben
célszerû bedolgozni, a vetés néhány nappal követheti a kijuttatást. A vetés
után és kelés elôtti alkalmazás ideje a vetés utáni 1–3 nap. A hatás kifejtéséhez
a permetezést követô két hétben legalább 10–20 mm csapadék szükséges.
A kultúrnövény kelés utáni kezelésénél a növény és a gyomok fejlettségi állapotát
is figyelembe kell venni. A védekezés optimális idôpontja a széles levelû
gyomok 2–4, a fûfélék 1–3 leveles stádiuma. A gyomirtó szer kijuttatható
teljes felületre (5. színes ábra), csak a sorba, illetve a levél alá permetezve.
A precíziós gyomszabályozás a GPS (Globális Helyzetmeghatározó Rendszer)
lehetôségeit használja ki. A táblán belüli elhelyezkedés bármely idôben
pontosan meghatározható, így figyelembe vehetô a gyomos területek változékonysága.
Csak a gyomelôfordulás helyén történik kezelés, ezért talajterhelést
csökkentô módszer.


A vegyszeres növényvédelem
munka- és környezetvédelmi elôírásai

A növényvédô szerek legtöbbje méreg. Az egészségvédelem érdekében be kell
tartani a munkavédelmi elôírásokat:
Munka-egészségügyi várakozási idô alatt nem szabad a növényvédô szer
felhasználásához elôírt védôöltözet nélkül a kezelt területre menni.
Élelmezés-egészségügyi várakozási idô az utolsó növényvédelmi kezelés
és a betakarítás közötti idôtartam, mely után a termék nem tartalmaz a megengedettnél
több vegyszermaradványt.
Megengedett növényvédôszer-maradék a növényvédô szernek mg/kg-ban
meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék már fogyasztható,
forgalomba hozható.
A nyilvántartásra szolgáló táblatörzskönyv, gazdálkodási napló, kistermelôk
esetén a permetezési napló nélkül a termék forgalmazása tilos!
A vegyszerek nemcsak az ember egészségét veszélyeztetik, de károsítják
a környezetet, a folyó- és állóvizeket, az élôvilágot, a talajt. A vizek védelme
érdekében növényvédô szert csak a védôtávolságok betartásával lehet használni.
A hasznos élôszervezetek védelme miatt a virágzás ideje alatt (a bimbók
feslésétôl a szirmok lehullásáig) méhekre veszélyes szerrel kezelni tilos, vagy
méhkímélô technológiát kell alkalmazni (naplemente után, legkésôbb 23 óráig
kipermetezve egyes rovarölô szerek másnap reggel már nem károsítják a méheket).
A környezô kultúrák, növények védelme érdekében fontos a vegyszer
sodródásának megakadályozása.
A talajt védelme érdekében kímélni kell minden olyan beavatkozástól,
amely fizikai, kémiai vagy biológiai állapotát károsan megváltoztathatja. A tartós
hatású gyomirtó szerek több éven keresztül éreztetik hatásukat, károsítva az
egymás után termesztett növényeket.
A növényvédô szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni,
hogy vegyszermaradék ne képzôdjön. A kimaradt, azonosíthatatlan,
lejárt szereket veszélyes hulladékként kell kezelni.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai