Könyv
kategóriák

Ökológiai gazdálkodás - Mestergazda

Szerző: Dr. Nagy Jenő
Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az ökológiai gazdálkodás kiterjed a szántóföldi növénytermesztésre, a gyepgazdálkodásra, az állattenyésztésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagyis az egész mezôgazdasági termelésre a búzatermesztéstôl a bio méz elôállításig.
A könyv arra törekszik, hogy mindezen ágazatok lehetôségeit, az ilyen termelés során elôállított termékeit, azok hasznosságát bemutassa az olvasóknak azzal a nem titkolt céllal és szándékkal, hogy e tevékenységekre termelôt, termékeik fogyasztására minél több pártoló fogyasztót szerezzen.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 196 oldal
ISBN: 9789639935174
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom

Elôszó

1. Termelési rendszerek a magyar mezôgazdaságban
- Konvencionális termelési rendszer
- Integrált termelési rendszer
- Ökológiai termelési rendszer
- Biodinamikus gazdálkodás
- Szerves-biológiai gazdálkodás
- Soil Association
- Permakultura
- Fenntartható gazdálkodás (Sustainable Agriculture)
- Massanobu Fukuoka-elmélet
- Erdô-mezô (agroforestry) rendszer

2. Az ökológiai gazdaság szervezése
- Az ökológiai gazdálkodást irányító szervezetek és egyesületek
- A minôsítés helyzete nemzeti és nemzetközi szinten
- Az ökológiai gazdálkodás gazdasági szabályozása

3. Ökológiai gazdálkodás alapismeretei
- Általános növénytermesztés
- Vetésforgó
- Talajmûvelés
- Tápanyagellátás
- Növényvédelem

4. Szántóföldi növények termesztése
- Gabonafélék termesztése
- Hüvelyesek termesztése
- Fûszernövények termesztése
- Pillangós növények termesztése
- Ipari növények termesztése
- Gyökér- és gumós növények termesztése
- Olajos növények termesztése
- Gyepgazdálkodás

5. Zöldségnövények ökológiai termesztése
- A zöldségtermesztés általános jellemzése
- Zöldségfajok termesztése
- Burgonyafélék
- Hagymafélék
- Kobakosok
- Hüvelyesek
- Levélzöldségek
- Káposztafélék
- Gyökérzöldségek
- Egyéb zöldségek
- Ökológiai termesztés a zöldséghajtatásban
- Ökológiai gombatermesztés
- A termesztett csiperkegomba
- A laskagomba termesztése
- A shii-take gomba termesztése
- Ökológiai gazdálkodás a gyógynövénytermesztésben
- Az ökológiai gazdálkodás jelentôsége a gyógynövény ágazatban
- Az ökológiai drogelôállítás általános kérdései
- Az ökológiai drogtermesztés legfontosabb részei

6. Ökológiai gyümölcstermesztés
- Ökológiai gyümölcstermesztés helye és szerepe
- Új ökológiai gyümölcsös telepítése
- Termôültetvények ápolási munkái
- Az ökológiai gyümölcstermesztés technológiájának alapvetô mûveletei
- Az almatermesztés technológiájának alapvetô mûveletei
- A csonthéjas termésûek termesztéstechnológiai mûveletei
- Bogyósgyümölcsûek ökológiai termesztése
- A hagyományos ültetvények, a házi kert és a szórványgyümölcsösök
átállítása ökológiai gazdálkodásra
- Ökológiai termesztésre is javasolt gyümölcsfajták
- A szőlő ökológiai termesztése
- Biobor készítése

7. Ökológiai állattenyésztés
- Szarvasmarha-tenyésztés
- Lótenyésztés
- Sertéstenyésztés
- Juhtenyésztés
- Kecsketenyésztés
- Baromfitenyésztés
- Az ökológiai gazdálkodásra javasolt régi magyar baromfifajták
- Baromfitartás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban
- Ökológiai alapú méhészet

8. Új eljárások az állategészségügyben

9. A mezôgazdasági ökológiai termelés alapkövetelményei
- A növénytermesztés és növényi termékek alapkövetelményei
- Az állattenyésztés és állati termékek alapkövetelményei

Szakirodalom jegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Bevezetés

Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus mûtrágya és szintetikus növényvédô
szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szervestrágyázáson, biológiai
növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük. (Radics 2001)
Ha ezt a meghatározást átgondoljuk, akkor arra a következtetésre jutunk,
hogy az alacsonyabb szinten gazdálkodó országokban hasonlóan termelnek,
mert a gazdálkodás során pénz nehezen biztosítható ezen anyagokat megvásárlására
.
Tudjuk, hogy hazánkban öt–hat évtizeddel ezelôtt ilyen gazdálkodást folytattunk
mi is, de a mezôgazdasági technológiák fejlôdésével és a technikai, valamint
az ipari háttér kialakulásával lehetôvé vált az úgynevezett „modern,
nagy terméseket biztosító” mezôgazdaság kialakulása. Nos, ez valóban így van.
A technika, technológia fejlôdésével volt olyan növény, amelynek a termésátlagát
megsokszoroztuk, másokét lényegesen növeltük. Büszkén számolgattuk,
hogy mely nagy kultúrából hányadik vagyunk a világban.
Tudtuk azt is, hogy ennek a minôségi termelési szintnek a hirtelen megszüntetése
hihetetlen károkat okozna és beláthatatlan következményekkel járna a
mezôgazdasági termelésben.
Idôközben azonban tapasztaltuk, hogy megváltozott terményeink, gyümölcseink
zamata, és fogyasztáskor érzett kellemes íze. Vízízûek lettek lédús növényeink.
Egyre több szakember állapította meg, hogy egyes betegségek gyors, ugrásszerû
növekedése összefüggésbe hozható az egyes technológiák, és alkalmazott
vegyszerek káros hatásaival. A fejlettebb országokban már a múlt század
közepe táján elkezdték keresni azokat a termelési megoldásokat, amelyek
visszaadják a növényeink régi és immár elfelejtett jó ízét, biztosítják eltarthatóságát.
A próbálkozások arra a következtetésre vezettek, hogy a járható út
az, hogy elhagyjuk – vagy korlátozzuk és lényegesen csökkentsük - a mûtrágyák
és növényvédô szerek használatát, és helyettük olyan megoldásokat alkalmazunk
amelyek – bár csökkenô termésszint mellett – visszaadják a termékek
természetközeli jellegét. Ezen technológiával elôállított termékek valamivel
drágábbak lesznek, mint az intenzív termelésbôl származók, de egyre
többen úgy vélik, hogy van helye az ilyen mezôgazdasági termelésnek
még akkor is, ha ez többletkiadással, vagy a gazdák nagyobb állami támogatásával
jár.
Az ökológiai gazdálkodásnak azonban más elônyei is vannak. Helyreállítja
a talajéletet és a talajok termôképességét. Csökkenti a talajmûvelést annak menetszámát,
intenzitását, biológiai talajmûvelést alkalmaz, melynek kidolgozásában
Kemenessy Ernô magyar tudós végzett világszínvonalú munkát. Törek-
7
szik a szélerózió megakadályozására, erdôsávokat telepít. Takarékoskodik a
fosszilis energiahordozók felhasználásával, mivel több megújuló energiaforrást
von be a termelési folyamatokba. Talán egyik legnagyobb elônye, hogy életszemléletet
alakít, törekszik az öntevékeny, saját magukért és környezetükért
tenni tudó emberek táborának növelésére.
Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés nem valamiféle visszalépés, hanem
éppen egy emberbaráti cél érdekében elôre lépés. Ehhez azonban – mint a régi
okosan gazdálkodó parasztemberek, akik olykor mezôgazdasági gyakorlatra
felkészítô iskolákat is elvégeztettek fiaikkal – sokkal jobban kell ismerni a gazdálkodást.
Ismerni kell a vetésválás jelentôségét sokkal jobban kell tudni, hogy
mely növény melyiknek a jó elôveteménye és melyiknek a rossz. A talajmûvelési
módszerek reformjának a mezôgazdaságban kulcsszerepe van, mert az
energia drágulása rákényszeríti a gazdát az energiatakarékos – de nem terméscsökkentô
– eljárások elsajátítására, alkalmazására és a hozzá szükséges gépek
vásárlására. A tápanyag-gazdálkodásban a nitrogénmûtrágya elhagyása sem
okozhat gondot, ha kiválóan ismeri a farmer a talajzsaroló, és talaj termékenység
növelô növényeket, a gyomosító és a gyomritkító kultúrnövényeket. Több
jószág tartásával és a trágyakezelés minôségi javításával növelhetô az évenkénti
trágyázásra kerülô terület. Nem sokba néztük eddig a mezôgazdasági tevékenység
végzése során a különbözô komposztokat. Az ökológiai gazdálkodásban
ezt is komolyabban kell venni.
Igen fontos tevékenység a gyomok elleni küzdelem. A vetésváltás, és amit
eddig felsoroltam szinte mind ezt szolgálják, de vannak más szelíd biológiai
készítmények és megoldások, melyek komoly segítséget tudnak adni ebben a
tevékenységünkben is.
Elmondható tehát, hogy az ökológiai termesztéshez csak felkészülten és
nagy gyakorlattal, jelentôs tapasztalattal szabad neki kezdeni.
A mezôgazdaságban a kemikáliák túlzott használatából eredô veszélyekre
a tudomány is hamar felfigyelt. Mit tudott tenni és mit tehet a tudomány, merül
fel a kérdés az érdeklôdôben? Felhívta a figyelmet a veszélyekre, és
egyezményeket hozott létre egyes növényvédô szerek felhasználásának betiltására.
A legnagyobb jelentôségû tudományos rendezvények közé tartozik a 2004-
ben Stockholmban tartott konferencia, amelynek eredménye a Stockholmi
Egyezmény. A környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyezô anyagokról
(Persistent Organic Pollutant, más néven POP) hoztak döntést. Az Egyezmény
tartalmazza azt a 12 különösen toxikus és a környezetet hosszan károsító,
rákkeltô vegyszert is (aldrin, klórdán, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklórbenzol,
mirex, toxafém, DDT, PCB-K, dioxinok, furánok) melyek elôállítását
és felhasználását tiltani vagy korlátozni kell. Az Egyezmény 90 nappal az ötvenedik
állam elfogadó nyilatkozata után, 2004. május 17-én emelkedett jogerô-
8
re. A Tanács 2006/507/EK határozata hirdette ki. Magyarország 2008. március
14-én ratifikálta. Végrehajtását az Európa Parlament és a Tanács POP anyagokra
vonatkozó 850/2004/EK rendelete írja elô, melynek betartása hazánkra nézve
is kötelezô.
Az ökológiai gazdálkodás kiterjed a szántóföldi növénytermesztésre, a
gyepgazdálkodásra, az állattenyésztésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésre,
vagyis az egész mezôgazdasági termelésre a búzatermesztéstôl a bio méz elôállításig.
A könyv arra törekszik, hogy mindezen ágazatok lehetôségeit, az ilyen termelés
során elôállított termékeit, azok hasznosságát bemutassa az olvasóknak
azzal a nem titkolt céllal és szándékkal, hogy e tevékenységekre termelôt, termékeik
fogyasztására minél több pártoló fogyasztót szerezzen.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai