Könyv
kategóriák

Terület- és projekttervezés

Szerző: Dr. Tóth Tamás (szerk.)
Ár: 4400 Ft Kiadói ár: 3520 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A kötet tartalmazza mindazon ismereteket, amelyek piacgazdasági körülmények között a vállalkozások fejlesztéséhez - projekteredmények létrehozásához - kapcsolódó területi tervezési és projektvezetési feladatok végzéséhez szükséges.
Az első részben a területfejlesztés és vidékfejlesztés sokat vitatott kapcsolatának tisztázó értékelését követően bemutatja a területi tervezés kidolgozásának metodikáját, a tervezés stratégiáját és az intézmények szerepét a tervezésben, valamint az alkalmazható tervezési és programozási módszereket.
A második rész taglalja a projekttervezés lényegi kérdéseit, a projektterv elkészítésének módszereit, és bepillantást nyújt projekttervezési tevékenység fogalmi körébe.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 190 oldal
ISBN: 9789639935143
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom
ELÔSZÓ

1. TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
1.1. Területi tervezés.
1.1.1. Területfejlesztés – regionális politika – területi tervezés
1.1.2. A területi fejlôdést befolyásoló tényezôk
1.1.3. Területi tervezési és programozási alapfogalmak
1.1.4. Vidékfejlesztés – fogalma és használata
1.2. A projekttervezés helye, szerepe

2. A TERVEK KIDOLGOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI
ÉS METODIKAI KÉRDÉSEI
2.1. Területi tervezés elvei
2.2. Területi tervezés folyamata

3. TERÜLETI TERVEZÉS ÉS STRATÉGIA

3.1. Térségi programalkotás
3.2. Tervezési stílusok
3.3. Partnerség a térségi programozásban
3.4. Térségi érdekharmonizáció és forráskoordináció

4. INTÉZMÉNYEK SZEREPE ÉS FELADATAI
A TERÜLETI TERVEZÉSBEN
4.1. Nemzetközi Trendek a területfejlesztés irányításában
4.2. Az irányítási-intézményi viszonyok változása a regionális politikában
4.3. A speciális területfejlesztési, partnerségi intézmények

5. A TERÜLETI TERVEZÉSI ÉS PROGRAMOZÁSI MÓDSZEREK
5.1. Csoport módszerek
5.1.1. Kérdôíves megkérdezés
5.1.2. Brain-storming módszer
5.1.3. Collective Notebook (CNB) eljárás
5.1.4. Rohrbach-féle 635-ös módszer
5.1.5. METAPLAN módszer
5.1.6. Regionális veszteségtérkép
5.2. A térképi ábrázolás és térinformatika alkalmazási lehetôségei
5.3. Makro modelleken alapuló módszerek
5.3.1. A modell meghatározása
5.3.2. Regionális modellek
5.3.3. Input-output megközelítés
5.3.4. ECO-line modell

6. A PROJEKTTERVEZÉS LÉNYEGE, ALKALMAZÁSÁNAK
FONTOSSÁGA, ÉS SAJÁTOSSÁGAI
6.1. A vidékfejlesztés tervezésének sajátosságai
6.2. A projekt fogalma, ismérvei, csoportosítása
6.3. A projekt életciklusa és struktúrája
6.4. A projekttervezés módszerei, támogató technikái
6.4.1. Helyzetfeltáró elemzés a vidékfejlesztésben
6.4.2. Problémaelemzés, probléma-fa
6.4.3. Cél meghatározása, cél-fa
6.5. A projektterv elkészítése
6.5.1. Stratégiai elemzés, stratégia kialakítása
6.5.2. Háló-, idôtervezés, Gantt-diagram
6.5.3. Logikai keretmatrix
6.5.4. Indikátorok szerepe, csoportosítása

7. PROJEKTVEZETÉSI ISMERETEK
7.1. A projektteljesítés stratégiája
7.1.1. Szerzôdéstípusok
7.1.2. Pénzügyi elszámolási módok
7.1.3. Elôzetes minôsítés
7.1.4. Az ajánlati felhívás és az ajánlatok értékelése
7.2. A projektteljesítés szervezeti megoldásai
7.3. Projektkontroll
7.4. Projektmarketing – a projektben érintett érdekcsoportok

IRODALOMJEGYZÉK
FOGALOMTÁR
AZ INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI (TERÜLETI) TERVEZÉSI FOLYAMAT

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.1.1. Területfejlesztés – regionális politika – területi tervezés

A fenti fogalmak meghatározásánál talán könnyebb helyzetben vagyunk, mint a vidékfejlesztésnél, mivel ha elvonatkoztatunk a régió és a terület fogalmak meghatározásakor tapasztalható kiforratlanságtól, és azokat mindenki által egyformán értelmezett
fogalomként kezeljük, akkor a kapcsolódó fogalmakkal viszonylag könnyen értelmezhetôk.
A területfejlesztés alapfogalmainak túlnyomó része jelentését, tartalmát tekintve meglehetôsen tisztázatlan, bár e fogalmakat a gyakorlati területfejlesztési munkában gyakran használják. Ezért mind a szakterületek elméleti jellegû dolgozatai, mind a területfejlesztés tárgykörébe tartozó határozatok, szabályok, állásfoglalások megkövetelik az alapfogalmak rögzítését, a rájuk vonatkozó aktuális definíciókat.
Néhány fontosabb fogalom esetében azonban elmondható (Laczkó Lászlóval értve egyet), hogy értelmezésük terén konszenzus alakult ki. Ilyen fogalom, pl. a területrendezés és területfejlesztés fogalompára.
A területfejlesztés az országra és térségekre kiterjedô
1. társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges beavatkozási irányok meghatározása;
2. rövid- és hosszú távú átfogó fejlesztési stratégiák, koncepciók és tervek meghatározása, a fejlesztési célok, programok összehangolása, a tervek megvalósítása.
A területrendezés az országra és térségekre kiterjedôen
1. erôforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetôségének meghatározása,
elôrejelzések készítése és értékelése;
2. a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, mûszaki, fizikai rendszerének
meghatározása, a fejlesztési célok összehangolása;
3. a távlati területi szerkezet, illetve a táj- és területhasználat módjának, szabályainak
megállapítása. (Laczkó, 1988)
A kormányzat a célból, hogy a piac által allokált forrásokat újraossza, különbözô
politikai és pénzügyi eszközökkel rendelkezik. Az eszközök eljuttathatók egyénekhez
és vállalkozókhoz. Az intézkedések egy része országos léptékû, tekintet nélkül
a regionális eloszlás léptékére. Más intézkedések regionális szempontból tagoltak,
differenciáltak. Mindkét intézkedés típus érinti a regionális források elosztását, ezért
a területi politika részeiként értelmezhetôk. (Káposzta, 2001)
Az ország különbözô területi egységeinek átfogó megnevezésére a térség szó
használatos. E megnevezés gyûjtôfogalom: a régió, a funkcionális övezetek, a megye,
a kistérség és valamennyi, településszint feletti területi egység együttes jelölésére
szolgál.
A területi fejlôdés a területi politika, a tervezés központi fogalma. A területfejlesztési
tevékenység, az ilyen jellegû beavatkozás egyik célja a pozitív irányú változások
– fejlôdés – elérése. Területi fejlôdésen az ország egészére, az ország valamely
területére, azon belül a településekre jellemzô változások értendôk. A területi
fejlôdés magában foglalja az urbanizációt, a településfejlôdést, ami természetesen
nem választható el az általános gazdasági fejlôdéstôl.
Kornai írja le pontosan, hogy a területi folyamatok nagyon sokrétûek és nehezen
befolyásolhatóak, így a kormányzat nem törekedhet e folyamatok minden részének
alakítására, de a káros gazdasági és társadalmi kihatások mérséklése érdekében be-
11
folyásolást kell gyakorolnia, elsôsorban a meghatározó területi trendek átfogó irányításával.
(Kornai,1989)
A területi politika, bár széles körben elfogadott fogalom, jelentését, tartalmát tekintve
nem született konszenzus. Használják a területi tervezéssel, de a megvalósítással
szinonim fogalomként is. Általában a területi akciók összességeként fogják
fel, de nyilvánvalóan több annál. A területi fejlôdésre vonatkozó átfogó célokat foglalja
magába, a gazdasági, a társadalmi és természeti folyamatok, területi célok és
prioritások szerinti alakítását.
A területi politika a fejlett országokban az államszervezési filozófia és gyakorlat,
a kormányzati munka szerves, az ágazati politikákkal egyenrangú része. Korábban
elsôsorban kormányzati szintû politikát jelentett Nyugat-Európában is. Ma már az
önálló helyi és regionális érdekek elismerésével, valamint a kormányzattól függôen
autonóm döntéshozó testületek megjelenésével létezik helyi és regionális szintû
területi politika is. Magyarországon az utóbbi még nem általános, de szükségesnek
tekinthetô. Létezik nemzetközi léptékû, a régiók közötti viszonyt befolyásoló
(pl. európai léptékû) területi politika is.
Az iménti gondolatmenetet folytatva tehát, a területi politikának a regionális politika
része kell, hogy legyen. Sajnos a hazai szakirodalomban ezek a fogalmak sokszor
szinonim kifejezésekként kerültek meghatározásra és néha a szakfordítás hiányosságaira
utalnak. Ahogy Berey is írja, a regionális politika általános célja a társadalom
és gazdaság térbeli viszonyainak befolyásolásával a társadalmi újratermelés
hatékonyságának, az életszínvonalnak és az életminôségnek javítása. (Berey,
1997) Mely teljességgel elfogadható, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a területi politikára
is igaz és így minden területi egységre vonatkozó politikára is.
Összefoglalva elmondható, hogy területi politikán valamely térbeli egység – ország
vagy annak része – fejlôdése fô irányainak, stratégiai céljainak és a megvalósítást
elôsegítô legfontosabb eszközöknek általában hosszabb idôtávra szóló politikai,
illetve kormányzati szinten elfogadott és deklarált összefoglalása értendô.
A területfejlesztés és rendezés céljai, elvei, feladatai az alábbiak szerint fogalmazhatók
meg:
1. Az ország valamennyi térségében a fejlôdés elôsegítése (mely fejlôdés meghatározására
meglátásom szerint még hosszú ideig generál majd szakmai vitákat),
a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek összehangolásával az egyes térségekben
az életminôség és a gazdálkodás feltételeinek javítása;
2. Az önfenntartó fejlôdés feltételeinek megteremtése érdekében a kedvezôtlen
területi különbségek és folyamatok mérséklése;
3. A regionális és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése, összehangolása
az országos célkitûzésekkel.
Az elsô – valamennyi térségre érvényes – átfogó célkitûzés feltételezi a hosszú
távú szempontok érvényesítését. A második – a hátrányos helyzetû térségeket preferáló
törekvés – térségi prioritást jelöl ki. A harmadik cél az önerôs fejlesztési stratégiák
megvalósítása, az alulról építkezés elvének felel meg. A területfejlesztési politika
alapja a hosszú távú, a környezet egyensúlyát biztosító fejlesztési koncepció,
valamint területfejlesztési stratégia.
A területfejlesztési stratégia nem alapulhat kizárólag az állami szféra hatáskörébe
tartozó intézmények mûködtetésén: figyelembe kell vennie az autonóm önkor-
12
mányzati szféra és a piacgazdaságban csak közvetve befolyásolható vállalkozási
szféra mozgástörvényeit. (Káposzta, 2007) A fejlesztési stratégia reális eszközrendszere
magában foglalja a jogi szabályozás, az intézményrendszer, a pénzügyi
szabályozás, a területi tervezés, az ágazati és területi koordináció kereteinek mûködtetését.
Fontosnak tartjuk és egyetértünk Horváth megállapításával, mely szerint „a piacgazdaságokban
a területi politika elemei hosszú, szerves fejlôdés eredményeként
alakultak ki, és gazdaságpolitikai korszakonként eltérô hangsúlyt kaptak. Változott
az állami befolyásolás formája és eszköztára. Ma már egyértelmûen kirajzolódnak a
decentralizált, sokszereplôs területi politika körvonalai,” melyhez azonban hozzá
kell még tenni, hogy hosszú még az út odáig míg ez egy jól mûködô rendszerré fejlôdik
hazánkban. (Horváth, 1993)
A területi politika nem jelent szükségképpen kizárólag elmaradott térségekre,
perifériákra irányuló fejlesztési politikát, bár kétségtelenül ebben az értelemben
használják a leggyakrabban, de újabban kiterjed a központi és fejlett régiókra is.
A beavatkozás két irányának, a hátrányos helyzetû térségek pozitív megkülönböztetésének
és a fejlett térségek innovációja elôsegítésének egyidejûleg kell megjelennie
a kormányzati munka egészében

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai