Könyvek
kategóriák
Növények fenntartható termesztése
A szerző célja, hogy feltárja azokat a növényélettani, ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteket, melyek a szép kertek karbantartásának alapját képezik, legyen szó akár haszon-, akár díszkertről.
ISBN/ISSN: 9789639935068
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Tartalom
BEVEZETÉS
I. FEJEZET.Biológiai élettér
I.1.A növényi élet és az ökológiai tényezők törvényszerűségei
I.2.A klíma és globális felmelegedés hatása a növényekre
I.3.Hazánk klímájának sajátosságai
I.4.Idegen növény-fajok, fajták és a magyar klímatípusok összeférhetősége
II. FEJEZET.A növény és közvetlen környezete, kertekben és épületekben
II.1.Talajok élettani jellemzői
II.2.Termesztett növény hatása a talajra
II.3.Az elővetemény élettani hatása
II.4.A vetésforgó élettani hatása
II.5.A talajegyenetlenségek hátrányos hatása a kertben
II.6.Az ásás élettani hatása a talajra
III. FEJEZET.Alacsony hőmérséklet hatása a növények életében
III.1.Hőmérsékleti optimum a fejlődés alatt
III.2.Alacsony hőmérséklet hatása a növényekre
III.3.A növények egyes szerveinek fagyérzékenysége
III.4.Évszakos fagyok hatása
III.5.A télre való felkészülés folyamata
III.6.Sejtélettani vonatkozások
III.7.Sejtek megfagyása
III.8.Téli időszak káros jelenségei
III.9.A fás növények megfagyásának módjai
III.10.A kitavaszodás jelensége
III.11.Időszakos fagyok hatása
IV. FEJEZET.Magas hőmérséklet hatása a növények fejlődésére
IV.1.Magas hőmérséklet hatása a növényekre
IV.2.A vízhiány és az átlagnál magasabb hőmérséklet következményei
IV.3.Az aszályok hatása
IV.4.Az aszály elhárításának lehetőségei
IV.5.A természetes csapadék és a kertészeti termesztés
IV.6.A növények védekezése a vízvesztés ellen
IV.7.A szél élettani és hasznos hatásai
IV.8.A vontatott fejlődés következményei
V. FEJEZET.Mesterséges beavatkozás a növény természetes környezetébe
V.1.Állománysűrűség
V.2.Mesterséges gyomirtás a kertekben
V.3.A gyomnövények közvetlen kártétele
V.4.A gyomnövények közvetett kártétele
V.5.Gyomirtószerek hatása a növényekre
V.6.A herbicid bejutása a növénybe (penetráció)
V.7.A vegyszeres gyomirtás hatása az élő környezetre
V.8.Az öntözés élettani alapjai
V.9.Élettani szempontból előnyös az esőztető és csepegtető öntözés
V.10.A vízfelesleg hatására bekövetkező növényi károsodás
VI. FEJEZET.Növényzet a házikertekben, parkokban, természetes környezetben
VI.1.A fák környezetvédelmi szerepe
VI.2.A fák anatómiai szerkezete
VI.2.1.A gyökérzet
VI.2.2.A fatörzé
VI.2.3.A lombkorona.
VI.3.A fák életműködésének feltételei
VI.4.A légszennyeződések és forrásaik
VI.4.1.Az immissziók hatása a növényekre
VI.4.2.Immissziók hatására bekövetkező fiziológiai változások a növényben
VI.5.Levegő szennyezettsége és a növényi élet
VI.6.Helyi szennyeződés (szmog)
VI.7.Szmog okozta fiziológiai hatások
VI.8.A fák értékmegőrző szerepe
VII. FEJEZET.Fák, bokrok növekedésE és fejlődése
VII.1.A fák méretei és növekedésük üteme
VII.2.A kerti fák formaváltozásai
VII.3.Gyümölcsfák a kertekben
VII.4.Díszcserjék, bokrok, sövények
VII.5.Futó- és kúszónövények
VII.6.A növényzet árnyékbetöltő szerepe a kertekben
VIII. FEJEZET.A növényzet szerepe a kertekben
VIII.1.A növényi érzékelés és stressz-ellenállóság
VIII.2.Növények napfény- és árnyékigénye
VIII.3.A növényzet hatása a környezetére
VIII.4.Kerti növényzet és légmozgás kapcsolata
VIII.5.Kerti növényzet szélcsökkentő hatása
VIII.6.A növényzet légszennyezés- és zajcsökkentő hatása
IX. FEJEZET.szélsőséges vízellátás a Folyók ártereiben élő növényekNÉL
IX.1.A víz növényélettani szerepe
IX.1.1.A növények vízszükséglete
IX.1.2.A növények víztartalma
IX.2.A talaj és a víz viszonya
IX.2.1.Nedves talaj és magas talajvíz hatása
IX.3.A gyökerek vízfelvétele, a növények vízszállítása
IX.4.Szélsőséges vízellátás következményei az ártéri területeken
IX.4.1.A stressz alkalmazkodás stratégiája
IX.4.2.Víz stressz toleráló növények
X. FEJEZET.A növények kölcsönhatásai (Allelopathia)
X.1.A gyökerek által kiválasztott anyagok
X.2.A levelek által kiválasztott anyagok
X.3.Magvakból és termésekből kiválasztott anyagok
X.4.A kolin szerepe természetes környezetben
X.5.Az allelopathikus anyagok ható területei
X.6.Allelopathia a vegyes termesztésben
X.7.Allelopathia a négyéves vetésforgó alkalmazásakor
XI. FEJEZET.A növények és a környezet kapcsolata
XI.1.Egyes fák „órarendje”
XI.2.Virágos és örökzöld növények a lakásokban és épületekben
XI.3.Mérgező növények:
XI.4.Árnyéktűrő növények:
XII. FEJEZET.Humán egészség és kerti növények közötti összefüggések
XII.1.Vadon termő és termesztett növények közötti különbség
XII.2.A növényi magvak, termések tápértékeinek hatása az emberi táplálkozásra
XII.3.Mikroelemek tulajdonságai és hatásai
XII.4.A mikroelemek és emberi betegségek közötti összefüggések
XII.5.Allergiát okozó növények
XII.5.1.A virágporszem-allergia
XII.5.2.Az allergia elleni védekezés
XII.5.3.A parlagfű (Ambrosia elatior)
XII.6.Növényi vitaminok, tápelemek az immunrendszer erősítésében
Felhasznált irodalom
Olvasson bele:
Bevezetés
A napjainkban bekövetkező éghajlatváltozások és a korszerű természetvédelem az agrárgazdálkodás követelményeihez igazodó ismereteket és termesztési eljárásokat, módszereket igényelnek.
Ehhez olyan ismeretek, tudás szükséges, amelyek a részletes környezeti összefüggések feltárását jelentik.
Az ember minden korban, a világ minden táján vonzódott a természethez, ami sokféle igényét kielégítette. Az ember akkortájt jobban vigyázott a természetre. Napjainkban azonban felmerül a kérdés: hogyan viselkedjünk a természetben, hogyan védjük azt. Általános érvényű hozzáállás, hogy lehetőleg semmit ne vigyünk a természetbe és ne is hozzunk el onnan semmit. A természetvédelem kérdése így előtérbe kerül. Az emberi beavatkozás jellegétől függően romboló vagy „építő” is lehet: egyes fajok tömeges kipusztulását okozhatja, vagy például a biodiverzitást is növelheti természetes élőhelyen.
Miben rejlik az eredményes fenntartható növénytermesztés szép kert titka? – kérdezhetjük. Elsősorban a növények életében rejlik, ami nagyon bonyolult, így további kérdés merül fel: Rejtelmes-e a növényi élet? Igen! – válaszolhatjuk. Aki eredményt akar elérni, annak célszerű alapvető biológiai, elsősorban növényélettani ismereteket elsajátítani. Munkája így válhat igazán a kiegyensúlyozott élet és a tartós öröm, akár a kikapcsolódás forrásává.
A növények életjelenségei szoros törvényszerűségben vannak az ökológiai tényezőkkel (például a talaj, az időjárás elemei, a fény, a hőmérsékleti hatások), amelyek befolyásolják a növények életét. A titok így tovább bővül.
A kertek gazdasági szempontból kétfélék: az egyik a haszonkert, ami a zöldség és gyümölcstermelést szolgálja, élelmet és pénzt is hoz a családnak, a másik lehet a díszkert, ami elsősorban esztétikai értéket ad, de költséges. A kerttulajdonosok egy része bizonyos nehéz kerti munkát bérmunkában végeztet el (például a talajművelést, gyomirtást, fűvágást vagy egyes szakmunkákat, mint a permetezést, metszést), ezeket azonban hozzáértő szakemberrel kell végeztetni, mert nagy kárt lehet tenni a növényekben, esetleg ki is lehet pusztítani azokat, hozzá nem értés esetén…
Ha megvannak a fenntartható növénytermesztéshez, kertműveléshez szükséges technikai felszerelések, anyagok, akkor elsődleges a munkák időbeli elvégzése, amely alapvető fontosságú a növények növekedése, fejlődése szempontjából.
Az egyes munkafázisokat úgy végezzünk, hogy a környezetvédelem előírásait is betartsuk. Égetésnél a füstszennyeződés a levegőt, a fák alatti égetés pedig a fákat teszi tönkre. Permetezésnél arra is ügyelni kell, hogy bizonyos növényvédő szerek élettani szempontból egyes növényeknek jók, másoknál káros hatásúak. A növényvédelmet célirányosan végezzük: lényeges a hatékony növényvédő szer és döntő a permetezési időpont pontos meghatározása. Végezhetünk fertőzésmegelőző permetezést is, de mindig vezessük a permetezési naplót!
A fenntartható módon gazdálkodókra kötelező érvényű a termőtalaj védelme is. Ezért ne végezzünk olyan átalakítási, talaj- és földmunkát, ami visszafordíthatatlan eróziós károkat okozhat. Meg kell akadályozni, hogy idegen anyagok (például építési törmelék, szemét, műanyag fólia stb.) a talajba kerüljenek.
A talaj mikroorganizmusai a növények zavartalan életműködéséhez szükségesek, ezért óvatosan kell bánni a fertőtlenítő és gyomirtó szerekkel. Törekedjünk arra, hogy a kert talajába, minél több szerves anyag kerüljön (például szármaradék, egészséges falevél, faforgács) ezek a talajokban a humuszképződés alapanyagai.
A talaj tápanyag-utánpótlása során, ha szerves trágyát alkalmazunk, a fertőzés veszélyének elkerülése és a kellemetlen szag miatt minél hamarabb dolgozzuk be a talajba.
Szomszédos területeken minden tulajdonos érdeke környezetének védelme, mert ha csak egy helyen is el mulasztják a permetezést, a kártevők úgy elszaporodhatnak, hogy tönkre tehetik a többi terület növényeinek életét is. A szántóterületek, kertek és közterületek környezetvédelme társadalmi elvárás is, nem csak magánügy.
A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókon kívül a kerttulajdonosok egy részénél is igény, hogy a kert vegyes jellegű legyen. ilyenkor a betelepített gyümölcs, zöldség, dísznövény és pázsitok arányosak legyenek és harmonikus együttesként illeszkedjenek a környezetükbe. A kellemes szabadidő egészséges eltöltésével az ember úgy szellemileg, mint fizikailag regenerálódik. Munkája alkotás, mert a változó kerti kép az alkotás újra meg újra megismétlődő örömét nyújtja.
A kertek nyugalma lehetőséget ad a gondolkodásra és az emberi személyiség fejlesztésére is. Akinek több a szabadideje, nyugodtan tud foglalkozni munkaigényesebb növényekkel (például egynyári virágokkal, zöldségnövényekkel), nagyobb területen kerti haszonnövények termesztésével. A szabadidővel nem rendelkező emberek kertjeiket általában másokkal gondoztatják, de a mindig minden időben a szép kert látványa számukra is fontos. Mindenki számára ez a megnyugtató. Egyre elterjedtebb a szakemberrel terveztetett kert, mert növekszik az igény a kulturált színvonalas környezetre, amely dekoratív hatású a ház körül. Azonban arra is van példa, ahol a házikert nem tükrözi a kertépítés tudományának fejlődését, annak ellenére, hogy a kertészeti tudományok és a kerttervezés az utóbbi időben nagy utat tett meg.
Gyakran látni egy utcán belül is, hogy a kertek színvonala változatos. Városrendezési, de saját érdekből is kívánatos lenne, ha a kerttulajdonosok több ismeretet szereznének a növényekről és elképzeléseikben a fejlettebb ízlés dominálna. A legtöbb mai ember együtt halad a korszerű technikával, ezeket igyekszik a maga szolgálatába állítani. Egyes kerttulajdonosok nem törődnek azzal, hogy kertjük gondozatlan. Modern, tiszta, ízléses ház körül is látható ápolatlan környezet, amit „kertnek” hívnak. Sok országban (például Ausztria, Új-Zéland, USA, Franciaország) a kert megjelenése a tulajdonos kulturáltságának mércéje. A kerttulajdonosokkal szembeni igény, hogy a falu vagy városkép színvonalát emeljék.
A kertek általában demonstrálják a tulajdonosok igényeit is. Iroda és magánház körül egyaránt látható a tulajdonos igényessége, kulturáltsága, amely az oda érkező személy hangulatát is befolyásolhatja. Minden kert esztétikai értéket is hord magával, ebből következtetni lehet a tulajdonos egyéniségére, lelki világára.
A könyvemben azt tűztem ki célul, hogy feltárjam azokat a növényélettani, ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteket, amelyek a fenntartható növénytermesztés – úgy a gazdaságban, mint a kertekben – alapját képezik.