Könyv
kategóriák

Termőföldünk

Szerző: Dr. Imre József
Ár: 1600 Ft Kiadói ár: 1280 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A termőföld a sikeres növénytermesztés alapja, így tulajdonságainak, a termesztési lehetőségeknek megismerése minden mezőgazdasággal foglalkozó érdeke. A szerző sok évtizedes, hatalmas tapasztalatait fogalmazta meg a gyakorló gazdák számára.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 118 oldal
ISBN: 9633562422
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


Előszó

Bevezetés

Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
Mezőgazdasági jellegű, ún. csernozjom talajok
Meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajok
Réti csernozjom talajok
Csernozjom barna erdőtalajok
Erdőmaradványos csernozjom talajok
Terasz csernozjom talajok Réti talajok
Réti talajok
Csernozjom réti talajok
Öntés réti talajok
Lápos réti talajok
Szoloncsákos (sós) réti talajok
Szolonyeces (szikes) réti talajok
Folyóvizek vagy tavak hordalékai
Nyers öntéstalajok
Humuszos öntéstalajok
Lejtőhordalék talajok
Váztalajok
Köves, sziklás váztalajok
Földes, kopár talajok
Sötét színű (litomorf) erdőtalajok
Humuszkarbonát talajok
Redzina talajok
Erubáz talajok
Erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok
Podzolos barna erdőtalajok
Agyagbemosódásos barna erdőtalajok
Pseudoglejes barna erdőtalajok
Raman-féle barna erdőtalajok
Kovárványos barna erdőtalajok
Karbonátmaradványos barna erdőtalajok

Homoktalajaink

Szikes talajaink
Mészszegény feltalajú szikesek (sztyeppesedő réti szolonyecek)
Átmeneti szikes talajok (közepes réti szolonyec talaj ok)
Sós talajok (szoloncsák talajok)
Sós-szikes talajok (szoloncsák-szolonyec talajok)

Növényszociológiai módszer
Meszes-szódás szikes talajok
I. osztályú talajcsoport
II. osztályú talajcsoport
III. osztályú talajcsoport
IV. osztályú talajcsoport
Kilúgozott szikes talajok
I. osztályú talaj csoport
II—III. osztályú talajcsoport
IV. osztályú talajcsoport
Másodlagosan elszikesedett talajok
A hasznosítás lehetőségei
A hasznosítás kivitelezésének módozatai

Termőhelyi tényezők káros hatásai
Rejtett talajhibák
A klorózis okai

A biogazdálkodás és jelentősége
Tápanyag-gazdálkodás
Állati trágyalevek és alkalmazásuk
Komposzttelepek készítése biogazdálkodáshoz
Táptelep (fekete televény) készítése
Salétromtelep készítése
Trágyalevek egyéb felhasználása
Mikrobion-O biológiai szerves és szervetlen talajjavító anyagok

Talajvédelem és a termőképesség megőrzése

Talajjavítási lehetőségek
Gyengén meszes és lúgos szikes talajok javítása
Gipszes altalajok feltárása a Tiszántúlon
Az ecsegfalvi kísérletben termelt növények és terméseredményeik .
A termelt növények kedvező fejlődésének feltételei
Öntözési módok
Az öntözési módok kivitelezése
A fotoszintézis és mechanizmusa
Talajerózió
Az eróziós megnyilvánulási formái
Eróziói folyamatok
Védősávos szakaszos művelés

Irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Kilúgozott szikes talajok


I. osztályú talajcsoport

Talaja jó termőszikes. Növényzete Poa pratensis (réti perje) asszociáció. A talajon a füves növényzetasszociáció összefüggő, zárt gyeptakarót alkot. Ezekben a semleges körüli kémhatású szikes talajokban a kilúgozási folyamat a feltalajon erősebb mérvű és így a vízben oldható sók és a mész is mélyebben helyezkedik el. Termőréteg-vastagságuk is még elég nagynak mutatkozik. Színük is sötétebb a 0—20 cm-ben a jó közepes humusztartalom miatt. Azonban a vízvezetésük már jóval kisebb mint a meszes-szódás szikesek első osztályú talajcsoportjánál. Szántóföldi művelésbe történő bevonásuk esetén a kémiai szikjavítás elsőrendű fontosságú. E tekintetben általában 180—200 mázsa/ha mésztartalmú javítóanyagot igényelnek. Azonban itt is a leghatásosabb javítóanyagnak az 5—6% meszet (CaCO3-ot) tartalmazó, jó minőségű meszes márgás altalajt (digóföldet) ajánlom amelyből hektáronként 550 m3 elegendőnek mutatkozik egyenletesen elterítve. Ez utóbbi módszerrel javított szikesen minden sekélyen gyökerező növény kiválóan megterem.

II—III. osztályú talajcsoport

A növényzete Festuca—Agrostis (veresnadrágcsenkesz—tarackos tippan) asszociáció. A növényzet itt már nem minden esetben jelez a legfelső 12—15 cm-ben kissé jobb talajt. A gyengén lúgos kémhatású feltalaj színe a hidratált humuszkimosódástól szürkésbarna. Az alsóbb szintek hirtelen mennek át a nagymérvű szódás-szikes jellegbe és a nagyobb mennyiségű sótartalmú rétegbe. Vízvezetése is elég rossz. Ebbe a csoportba tartozó talajokon a szántóföldi művelésbe történő bevonás esetén kombinált szikjavítást kell végezni a felszínhez közel lévő szódás szint miatt. Ez a szikjavítási művelet abból áll, hogy hektáronként hatóanyagban 20 tonna meszet tartalmazó javítóanyagot, és ehhez szintén hatóanyagban 8—10 tonna/ha gipszet terítünk a már szerves anyaggal is ellátott szikes talajra, és nagyon jó szolgálatot teljesitünk, ha mélylazításban is részesítjük a talajt, és ezt a műveletet 2—3 évenként megismételjük.
No persze erre az átmeneti — felszínhez közel már szódás szintet tartalmazó — szikes talajra is legeredményesebb javító anyagnak a 4—6% CaCO3-ot (kalcium-karbonátot) tartalmazó 550 m3/ha és szódamentes meszes márgás altalajt és ehhez hatóanyagban 8—10 tonna/ha gipszet (kalcium-szulfátot) tartalmazó anyagot ajánlom, megfelelő mennyiségű szerves trágyát is alkalmazva. Ez utóbbi szikjavítási módszer azért is tökéletesebb, mert egyrészt emeli a termőréteget, közömbösíti a szódát (Na2CO3-ot), másrészt a digótbiddel és a kedvező dinamikai egyensúlyt fenntartó kalciummal (Ca) terített agyagásvány + humuszkomplexum rendszert viszünk a szikes talajra. Ez esetben is két-három évenként szorgalmasan alkalmazzuk a mélylazítást, a mélyszántásoktól pedig óvjuk a szikes talajokat.
Az ilyen digózási módszerrel megjavított szikes talajon a búza, az árpa, a cirok, a répa és a kukorica is gyengébben megterem.
A mély fekvésű helyeket kitavaszodáskor nitrogén műtrágyával megszórva, öntözéssel kaszálónak is alkalmazhatjuk. Viszont a magasabb helyeken a kikopaszodó területrészeket ajánlott főleg digózással javítva újra gyepesíteni, hasonlóképpen amint azt a meszes-szódás szikesek III. osztályú talajcsoportjánál láttuk.

IV. osztályú talajcsoport

Növényzete: Festuca—Artemisia asszociáció (veresnadrágcsenkesz—sziki üröm). A termőszint vastagsága 7—8 cm, vagy hiányzik. Lúgos kémhatású, és már az A-szint- ben nagy a szikességi fok és a sótartalom, amelyek a 8 cm-es A-szint alatt hirtelen emelkednek nagy értékkel a szódával együtt. A nagy szikességet az 5 órás kapilláris vízemelés alacsony és nullára leesett értékei is kitűnően jelzik. Javításuk eredménytelen. Általában juhlegelőnek valók.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai