Könyv
kategóriák

Természetvédelem az ezredfordulón

Szerző: Dr. Pájer József
Ár: 2700 Ft Kiadói ár: 2160 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv elsősorban a korszerű természetvédelem elvi alapjait, fogalomrendszerét, a védendő értékek sajátosságait, az alkalmazható módszereket és a szabályozás jellemzőit kívánja megismertetni az olvasóval, de ezen túlmenően részletesen bemutatja Magyarország nemzeti parkjainak értékeit is.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 151 oldal
ISBN: 9789639422599
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK


1. A TERMÉSZETVÉDELEM ELVI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI
1.1 A természet és az ember kapcsolata
1.2 Miért védjük?
1.2.1 Természeti érték
1.2.2 A természeti értékek veszélyeztetettsége
1.3 A természetvédelem feladata
1.4 A természetvédelem történeti alapjai
1.4.1 A természetvédelem kialakulása és fejlődése
1.4.2 A természetvédelem magyarországi története
1.5 A magyarországi természetvédelem adottságai
1.5.1 Természetföldrajzi adottságaink
1.5.2 Gazdasági-társadalmi tényezők

2. A TERMÉSZETVÉDELEM FORMÁI
2.1 A természet általános védelme
2.2 Kiemelt természetvédelmi oltalom
2.2.1 A védetté nyilvánítás
2.2.2 A védetté nyilvánított területek kategóriái
2.2.3 A védetté nyilvánított természeti értékek kategóriái

3. A TERMÉSZETVÉDELEM TÁRGYAI ÉS VÉDELMÜK
3.1 Földtani-felszínalaktani értékek
3.1.1 Geológiai képződmények
3.1.2 Felszínalaktani (geomorfológiai) képződmények
3.1.3 A földtani-felszínalaktani értékek védelme
3.2 Víztani értékek
3.2.1 Állóvizek (tavak)
3.2.2 Vízfolyások
3.2.3 Felszín alatti vizek
3.2.4 A víztanj értékek védelme
3.3 A vadon élő élővilág védelme
3.3.1 Természetes, természetközeli élőhelyek
3.3.2 Növénytani értékek
3.3.3 Állattani értékek
3.4 Háziasított növény- és állatfajok (-fajták)
3.5 Kultúrtörténeti értékek
3.6 Tájak, tájrészletek
3.6.1 Táj, tájökológiai egyensúly, táji szintű természetvédelem
3.6.2 A tájjelleg
3.6.3 Az egyedi tájértékek
3.6.4 A tájpotenciál
3.6.5 A tájak, tájrészletek védelme

4. A TERÜLET (TÁJ-) HASZNÁLAT TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ SZABÁLYOZÁSA..
4.1 Erdőgazdálkodás
4.1.1 Erdőgazdálkodás védett erdőkben
4.1.2 Természetvédelmi irányelvek a nem védett erdőterületeken
4.2 Mezőgazdaság
4.2.1 Növénytermesztés
4.2.2 Nádgazdálkodás
4.2.3 Allattenyésztés
4.3 Vízgazdálkodás
4.3.1 Vízgazdálkodási létesítmények kialakítása
4.3.2 A hidrogeográfiai adottságok védelme
4.4 Vadgazdálkodás
4.5 Rekreációs hasznosítás
4.5.1 Rekreációs létesítmények elhelyezése védett területen
4.5.2 Sportversenyek, rendezvények védett területen
4.6 Az infrastruktúra műszaki létesitmenyei
4.6.1 Utak, kozlekedesi letesitmenyek
4.6.2 Távközlési, energiaszállító vezetékek
4.6.3 Épületek, építmények
4.6.4 Egyéb infrastrukturális létesítmények

5. A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉS TERVEZÉS ALAPJAI
5.1 A termeszetvedelmi ertekeles szempontjai
5.1.1 A természetvédelmi jelentőség kritériumai
5.1.2 A veszélyeztetettség értékelése
5.1.3 A fajok pénzben kifejezett természetvédelmi eszmei értéke
5.2 A természetvédelmi tervezés
5.3 A környezeti hatásvizsgálat (KHV)
5.3.1 Általános jellemzők
5.3.2 A hatásvizsgálat természetvédelmi sajátosságai

6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS,
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
6.1 A természet- és tájvédelem hivatalos szervezete
6.2 Nemzetközi kapcsolatok

7. MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
7.1 A Hortobágyi Nemzeti Park
7.2 A Kiskunsági Nemzeti Park
7.3 A Bükki Nemzeti Park
7.4 Az Aggteleki Nemzeti Park
7.5 A Fertő—Hanság Nemzeti Park
7.6 A Duna—Dráva Nemzeti Park
7.7 A Körös—Maros Nemzeti Park
7.8 A Balaton—felvidéki Nemzeti Park
7.9 A Duna-Ipoly Nemzeti Park
7.10 Az Orsegi Nemzeti Park

TÁRGYMUTATÓ

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOYF IRODALOM

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

5.3 A környezeti hatásvizsgálat (KHV)

5.3.1 Általános jellemzők

A környezeti hatásvizsgálat szabályozott, kötelezően előírt döntés-előkészítő folyamat, melynek során előrejelzik és értékelik a beruházások, tevékenységek megvalósítása miatt várható környezeti változásokat. Az ilyen vizsgálatok célja az, hogy már a (hatósági) engedélyezés során érvényre jussanak a környezeti követelmények, s ne csupán a beruházások megvalósítása után szembesüljünk a káros hatások — lényegesen nehezebben megoldható — csökkentésének feladatával. Éppen e megelőző (preventív) szerepének köszönhető, hogy a környezeti hatásvizsgálat a korszerű környezet- és természetvédelem egyik leghatékonyabb eszközévé vált.
A ma korszerűnek tekintett környezeti hatásvizsgálatok során egy-egy beruházás, tervezett tevékenység valamennyi lehetséges környezeti következményét vizsgálják, s az eljárás a környezet valamennyi elemének és rendszerének védelmét szolgálja. A hatások feltárása, elemzése során ezért nem tehetünk különbséget a környezet természeti és művi alkotó elemei között, a hasznos és káros folyamatok, az egyes természeti és társadalmi (pl. gazdasági, esztétikai) értékek között. A vizsgálati eredmények alapján azonban döntéseket kell hozni, melyek során az erre felhatalmazott hatóságok már mérlegelik a különböző érdekek fontosságát. El kell dönteni ugyanis, hogy a vizsgált beruházás hasznai vagy a megszerzésük miatt károsodó környezeti értékek megőrzése fontosabb-e az adott esetben, a várható gazdasági hasznok vagy a környezeti veszteségek nagyobbak-e? A mérlegelés alapját az adott társadalom értékítéletét tükröző jogszabályi előírások, köztük az előírt természet- és tájvédelmi követelmények, valamint a környezeti hatásokkal ténylegesen érintett szűkebb társadalmi csoport (a helyi lakosság) véleménye jelenti.

A vizsgálati folyamat négy szakaszból áll, ezek
• az előkészítő vizsgálat,
• a részletes vizsgálat,
• az értékelés illetve
• az utóellenőrzés.

Az előkészítő vizsgálat célja az, hogy viszonylag egyszerű módszerekkel megállapítsuk, vagy kizárjuk a részletes vizsgálatok elvégzésének szükségességét. Felesleges, szükségtelen Ugyanis a rendkívül idő- és költségigényes részletes vizsgálatok elvégzése, ha a tervezett tevékenységnek nyilvánvalóan súlyos, nem elhárítható környezeti hatásai adódnak, vagy — épp ellenkezőleg — teljességgel kizárható a jelentősebb környezeti változások bekövetkezése.
Az előkészítő szakaszban a tevékenység, létesítmény szokásos hatótényezőit és a megvalósítás helyszínének környezeti jellemzőit vizsgáljuk. Azért, hogy megtaláljuk a lényeges környezeti problémákat, a vizsgálatot a tervezett beruházás megvalósításának, üzemeltetésének és a majdani felhagyás (elbontás) időszakára külön-külön és együttesen tekintve is elvégezzük, sőt elemezni kell az esetleges üzemzavarok, balesetek (haváriák) lehetséges hatásait is.
Az előkészítő vizsgálat eredményeiről környezeti tanulmány (KT) készül, amelyben rögzíteni kell minden olyan adatot, információt, amely befolyásolhatja a döntéshozók és az érintettek állásfoglalását.

A környezeti hatásvizsgálat második szakasza a részletes vizsgálat. Mint ahogy már utaltunk rá, erre akkor van szükség, ha az egyszerű vizsgálatok alapján csak bizonytalanul, vagy egyáltalán nem határozható meg a bekövetkező változás mértéke, jelentősége. A részletes vizsgálat alapvetően az ilyen hatásfolyamatok tüzetes elemzésére, értékelésére irányul. A vizsgálat során pontosításra kerülnek a hatások és hatásterületeik, megtörténik a várható változások minősítése és a következmények közgazdasági értékelése. Ez utóbbi különösen a hatások következtében másutt jelentkező többletköltségek vagy elmaradt hasznok, valamint a környezeti elemek, mint erőforrások vagyonértékének változását hivatott kimutatni.
A részletes vizsgálat alapján készül el a környezeti hatástanulmány (KHT), amely a vizsgálat minden lényeges elemére (eredmények, alkalmazott módszerek, feltárt hatásfolyamatok, az értékelés esetleges bizonytalanságai stb.) ki kell, hogy térjen.

A környezeti tanulmány illetve a környezeti hatástanulmány tartalmi felülvizsgálata, a szükséges átdolgozás, valamint ezt követően a környezeti hatás jelentés (KHJ) elkészítése jelenti a hatásvizsgálat harmadik, értékelő szakaszát (megemlítjük, hogy a magyarországi gyakorlatban a környezeti hatásjelentés egyelőre még nem alkalmazott dokumentum). Ebben a szakaszban egyrészt megtörténik annak elbírálása, hogy az elkészült tanulmány megfelelő alapot ad-e a döntés meghozatalához, másrészt kivitelezésre kerülnek a felülvizsgálat alapján szükségessé váló további vizsgálatok.
A szakértők által kidolgozott tanulmányok megfelelőségét három szempontból értékelik. A szakmai megfelelőséget erre hivatott szakmai szervezetek (p1. mérnöki kamarák, független szakértői testületek), valamint a szakhatóságok ítélik meg. Az érintett lakosság, az érdekelt szervezetek (p1. vállalatok) érdekeik figyelembevételét ellenőrzik, különösen a hatások teljeskörűségére, illetve az értékelés szempontjaira vonatkozóan. A döntésre jogosult — az előbbiek véleményét is figyelembe véve — a döntéshez szükséges információk meglétét ellenőrzi.
Bár a nyilvánosság — miként arra a bevezetőben utaltunk — alapvető, a hatásvizsgálat minden szakaszában biztosítandó elvárás, a legtöbb ország jogrendje a társadalmi ellenőrzés lehetőségét kötelezően elvégzendő tájékoztatások, egyeztetések alkalmazásával is támogatja. A környezeti tanulmány elkészültéről, a tanulmány megtekintésének lehetőségéről Magyarországon hirdetmény útján kötelező tájékoztatni az érintett lakosságot, a környezeti hatástanulmány kidolgozását követően pedig hivatalos közmeghallgatást kell tartani.
A sokoldalú értékelést segíti az is, hogy a vizsgálatok eredményeit nem egyetlen hatóság értékeli, hanem a szakhatóságok széles köre vesz részt az engedélyezési folyamatban. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálaton alapuló (úgynevezett környezetvédelmi engedélyezési) eljárást a Környezetvédelmi Felügyelőségek folytatják le, melynek során az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat valamint Nemzeti Park Igazgatóság(ok) szakhatósági állásfoglalását minden esetben kötelezően bekérik (más szakhatóságokat szükség szerint vonnak be az értékelés folyamatába).
A környezeti hatásvizsgálat negyedik szakasza az utóellenőrzés. Célja a kiadott engedélyben előírtak teljesítésének — környezeti szempontú — ellenőrzése, az előre jelzett és a ténylegesen bekövetkező környezeti hatások összevetése, valamint az ezek alapján esetlegesen szükségessé váló beavatkozások megtervezése.
Az utóellenőrzés eszköze a monitorozás, amely a ténylegesen bekövetkező környezeti változások észlelésére, felmérésére, megfigyelésére szolgál. A monitorozás lényegében szisztematikus adatgyűjtés, melynek ismételt elvégzésével összehasonlítások tehetők a változások irányára és mértékére vonatkozóan.

5.3.2 A hatásvizsgálat természetvédelmi sajátosságai

Az olyan beruházások körét, amelyek létesítése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, jogszabályban közzétett jegyzékek rögzítik. A hazánkban 2001 februárjától érvényes jegyzék közel 200 ilyen beruházás-típust határoz meg. Ezek egy része csak bizonyos mérethatár (p1. kapacitás, évente előállított termékmennyiség, területnagyság) felett vizsgálandó, illetve ugyancsak mérethatár rögzíti, hogy a vizsgálatokat mikor milyen részletességgel szükséges elvégezni.
A természeti területek természet közeli állapota, az ökológiai folyosók és a természetvédelmi védőterületek természetvédelmi funkciója, az érzékeny természeti területek sérülékenysége indokolja, hogy az ilyen területeken már a kisebb léptékű beruházások engedélyezése előtt is hatásvizsgálatra kerüljön sor. Védett természeti területeken még ennél is szigorúbb a szabályozás, itt lényegében méretmegkötés nélkül kötelező az építési, átalakítási, bontási munkák, területhasználati változtatások hatásvizsgálata. A vízfolyásrendezés (mederkotrás, partvédő művek építése stb.) például általánosan csak 1 km vízfolyáshossz felett hatásvizsgálat-köteles tevékenység, érzékeny természeti területen, ökológiai folyosó területén azonban már 200 méter ez a határ, a védett természeti területeken pedig kivétel nélkül minden esetben szükséges a vizsgálatok elvégzése.
A környezeti hatástanulmány részeként mindig — tehát nemcsak a védett természeti területeken — természeti állapotfelmérést is kell készíteni. Ennek indokoltságát könnyen beláthatjuk, hiszen bárhol is létesül pi. egy új üzem, bánya vagy távvezeték, annak közelében biztosan található valamilyen természeti érték: a városokban, ipartelepeken is élnek védett állatfajok (pl. énekesmadarak), a bányanyitás befolyásolhatja a felszín alatti vizek minőségét, a távvezeték nyomvonalának kialakítása a növényzet irtásával járhat.
A természeti állapotfelmérés kivitelezése során a helyszíni, terepi vizsgálatoknak viszonylag hosszú időszakot kell átfognia. Figyelembe kell venni ugyanis azt, hogy a különböző növény- és állatfajok előfordulása az év eltérő időszakaiban figyelhető meg. A kora tavasszal virító hagymás virágok jelentős része például nyárra már visszahúzódik, más fajok meg éppen a nyár végén, vagy ősszel azonosíthatók (Pl. egyes gombák). Más-más időszakban figyelhetők meg a nálunk fészkelő költöző- madarak és a hozzánk csak a vonuláskor érkező fajok, nem is szólva a rejtett életmódú állatok felmérésének időigényéről. Mindezek indokolják azt a szakmai elvárást, hogy a természetvédelmi vizsgálatoknak legalább egy teljes vegetációs periódusra (a kora tavasztól késő őszig tartó időszakra) kell kiterjedniük.
A hatásvizsgálatok során feltárt, előre jelzett környezeti hatások természetvédelmi értékelése is Sajátos szempontokat kíván.
A védett természeti értékek túlnyomó része ugyanis pótolhatatlanul egyedi képződmény (pl. különleges formájú sziklaalakzat), ma már nem rekonstruálható feltételek, évezredes vagy még ennél is hosszabb fejlődési folyamatok eredménye (mint például a barlangok vagy a korábbi vegetáció maradványfajai). Az ilyen értékek károsodását nem ellentételezhetik a beruházások gazdasági, rekreációs vagy akár — más vonatkozásban kedvező — természetvédelmi előnyei. Egy víztározó létesítése például gazdasági előnyein túl biztos, hogy kedvező a vízimadarak megtelepedése szempontjából is, de ha ennek „ára”-ként például a nálunk fokozottan védett parlagi vipera egyik utolsó magyarországi élőhelye károsodna (p1. a talajvízszint emelkedése miatt), a létesítmény megépítése természetvédelmi szempontból nem engedhető meg.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

A biogáz

Dr. Bai Attila (szerk.) A biogáz

Ár: 4500 Ft Kiadói ár: 3600 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba