Könyv
kategóriák

Piacos zöldségtermesztés

Szerző: Dr. Géczi László
Ár: 3300 Ft Kiadói ár: 2640 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A kézikönyv megismertet a káposzta-, burgonya- és hagymafélék, a kabakosok, a hüvelyesek, a gyökérzöldségek, a levélzöldségfélék és a gombafajták termesztéstechnológiáival a palántaneveléstől és vetéstől a fóliatermesztésen át egészen a betakarításig, tárolásig.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 192 oldal
ISBN: 9789639422728
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Előszó
Általános ismeretek
A hazai zöldségtermesztés helyzete
A zöldségfélék csoportosítása
A zöldségfélék csoportjai
Zöldségfélék környezeti igényei, termesztésük alapvető feltételei
Hőmérséklet
A fény és hasznosulásának fokozása
Vízigény és öntözés
Zöldségfélék talajigénye
Zöldségfélék tápanyagigénye
A levegő összetétele, valamint mozgásának szerepe a zöldségtermesztésben
A szél kedvező és káros hatásai

Termesztőberendezések
Palántanevelő és -hajtató ágyak
Fóliás létesítmények, mint palántanevelő és -hajtató berendezések
Fóliaalagutak
Fóliaágyak
Fóliasátrak
Nagy légterű fóliasátrak
Fólia blokkházak
Vízfüggönyös fóliasátor
Váz nélküli- és síkfólia, valamint fátyolfólia
A fóliasátor berendezései
Üveg- és növényházak, valamint típusaik
Nyeregtetős szaporítóház
Hajtató vagy termesztő növényházak
VENLO típusú üvegházak
Filclair és Rischel típusú fóliával borított növényházak (fóliaházak)
Tápoldat-adagolás és klímaszabályozás a hajtató növényházakban
A létesítmények tervezésének, beruházásáiiak főbb elvei
Üvegházak és fóliás létesítmények talajának előkészítése
palántanevelésre és -hajtatásra

Zöldségfélék szaporítása
Ivaros szaporítás helyrevetéssel és palántaneveléssel
Zöldségfélék ivartalan szaporítása
Helyrevetéssel termesztett zöldségfajok
A szabadföldi helyrevetés módjai
A palántanevelés módjai
Szálas — tűzdelés nélküli — palántanevelés
Tűzdelt palánták nevelése
A kabakosok (dinnye- és tökfélék) palántanevelése tápkockában
Műanyag tálcás palántanevelés
Palánták kiültetése termőhelyükre

Szabadföldi zöldségtermesztéshez kapcsolódó általános ismeretek
Növényváltás, vetésforgó és monokultúra
Zöldségfélék kettős és többes, valamint köztes termesztése
Talajművelés
Öntözés
Az öntözés módjai
Növényvédelem
A vírusok elleni védekezés lehetőségei
Baktériumok elleni védekezés
A gombabetegségek elleni védekezés
Rovar és atka kártevóic elleni védekezés
A fitotechnikai munkák és a növényvédelem kapcsolata
Zöldségfélék vegyszeres gyoniirtása
Zöldségfélék szedése, betakarítása és áru előkészítése, valamint szállítása
A szedés ideje, gyakorisága, módja
Szedés, betakarítás, szállítás
Ertékesítésre történő előkészítés
Zöldségfélék tárolása
A termékek előkészítése téli tárolásra, tárolási módok
A tárolás egyéb körülményei, helyei
Hűtőházi tárolás


Káposztafélék (Brassiceae)
Fejes káposzta (Brassica oleracea L. convar. capitata DucH)
Vörös káposzta (Brassica oleracea L. convar. capitata provar. rubra)
Kelkáposzta (Brassica oleracea L. convar. bullata DUCH)
Karalábé (Brassica oleracea convar. gongyloides DUCH)
Karüol (Brassica cretica convar. Caulifiora DUcH)
Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis prov. DUCH provar. italica PLENCK) ..
Kínai kel (Brassica pekinsis [LouR]. RUPR. provar. cylindrica)
Bimbóskel (Brassica oleracea convar. gemmifera DucH)

Burgonyafélék(Solonaceae)
Paradicsom (Solanum lycopersicon L.)
Paprika (Capsicum annuum L.)
Fűszerpaprika(Capsicum annuum L. var. longum)
Tojásgyümölcs (Solanum melongena L.)

Hagymafélék (Liliaceae)
Vöröshagyma (Allium cepa L.)
Fokhagyma(Allium sativum L.)
Póréhagyma (Allium porrum L.) .
Metélőhagyma (Allium shoenoprasum L.)
Téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum L.)

Kabakosok (Cucurbitaceae)
Görögdinnye (Citrullus lanatus [THUMBJ MANSFELD)
Sárgadinnye (Cucumis melo L.)
Uborka (Cucuniis sativus L.)
Spárgatök (Cucumita pepo L. convar. pepo provar. oblonga WILLD.)
Cukkini (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH)
Patisszon (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana GnB.)
Sütőtök (Cucurbita maxima DUCH)

Hüvelyesek
Zöldborsó (Pisum sativum L.)
Zöldbab (Phaseolus vulgaris convar. nanus EL.] MART)
Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)
Csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata K0ERN.)

Gyökérzöldségfélék
Sárgarépa (Daucus carota L. ssp sativus)
Petrezselyem (Petroselinum crispum [MILL.] NYMEX A. W. HILL)
Zeller (Apium graveolens L. convar. rapaceum MILL.1 GAUDICH)
Pasztinák (Pastinca sativa L.)
Cékla (Beta vulgaris L. ssp. esculenta convar. crassa provar. conditiva ALEF)
Retek (Raphanus sativus L.)
Torma (Armoracia lapathifolia GILIB)

Levélzöldségfélék
Fejes saláta (Lactuca sativa L. convar. capitata L.)
Spenót (Spinacea oleracea L.)
Sóska (Rumex rugosus L.)
Rebarbara (Rheum rhabarbarum L.)
Spárga (Asparagus officinalis L.)

Gombafélék
Csiperke (Agaricus bisporus LANGA SINGER QUELL. SAcc.)
Laskagomba (Pleurotus ostreatus [JAcQ. EX FRI KUMMER)
Shii-take gomba (Lentinus edodes BERK./SING.)
Bocskoros gomba (Volvariella volvacea [BULL. EX FR.] SING)

Felhasznált irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Spárgatök
A magyar köznyelv főzőtökként ismeri. Népszerűsége növekvő, tekintettel arra, hogy a háztartásokban lévő mélyhűtőkben jól eltartható és főzelék készítésére szinte egész évben felhasználható. A hűtőipar is jelentős mennyiséget vásárol fel belőle. Elsősorban foszfor-, kálium- és kalciumtartalma jelentős. A hazai termőterülete: 600—700 ha.
Botanikailag két típusát különböztetjük meg. Vannak indás (Vecsési indás) és indátlan (Indátlan fehér és Alba) változatú fajtái. Az indátlan vagy guggon ülő fajták a kedveltebbek. Levelei nagyok, karéjozottak és gyakran márványozottak. Virágai váltivarúak, egylakiak. Termése megnyúlt hengeres, fiatalon fehér vagy vaj sárga, éretten pedig sárga színű. Általában 1,5—2 kg tömegűek. Melegigényes növény: hőoptimuma 25±7 °C Vízigénye közepes, öntözés nélkül is termeszthető. Frissen trágyázott szakaszban (30—40 t/ha istállótrágya) és 1,5—2% humusztartalmú területeken ad bő termést (20—25 t/ha). A makroelemek közül különösen a káliumigényének biztosítása fontos. Szereti a kalciumban gazdag területeket, de gyengébb minőségű, és tápanyag-ellátottságú területen is sikeresen termeszthető. Ez kiterjedt gyökérrendszerével van összefüggésben. Termesztéstechnológiai változatai a következők:

Fűtés nélküli fólia alatti hajtatás

A magvetést tápkockákba végezzük (március első dekádja) és 5—6 hetes palántanevelés után ültetjük ki a növényt a fóliasátorba, április 10—15. között. Hajtatásra az Alba vagy az Indátlan fehér fajtákat használjuk. Ezek 60—70 napos tenyészidejűek. A palánták kiültetése 100x60 cm sor- és tőtávolságra történhet. E termesztési eljárással május harmadik dekádjában friss főzőtökkel jelenhetünk meg a piacon.

Váznélküli fóliás és kis alagutas fólia alatti termesztés

Vetés: március eleje, palánták kiültetése és takarása: április 20—25. Tápkockákban neveljük fel a palántákat. A fóliát május 20-a körül vegyük le. Az értékesítésre június közepén-végén kerülhet sor.

Szabadföldi korai termesztés

Vetés tápkockába: március 20—25., szabadföldi kiültetés: május 5—15. Szedés kezdete július első dekádja.

Helyrevetés

A vetés ideje: április vége—május eleje. Vethetjük fészkesen is, mint a dinnyét, fészkenként 3-4 szem magot vetve. Kelés után tőbeállítást kell végezzünk.

Másodvetés

Ideje: június 15-30. között. (Hazánkban ezt inkább a házikert tulajdonosok folytatják.) Az indás hajtásúakat 150x100, még az indátlanokat 100x60, vagy lOOxlOO cm sor- és tőtávolsággal palántázhatjuk vagy vethetjük. Helyrevetésnél 4—5 kg/ha a vetőmagigény.

Ápolási munkák

A gyommentesség biztosítása történhet vegyszerezéssel (Flubalex), kultivátorozással, rotációs kapálással, a tőkőzöket pedig kézi kapálással tartsuk tisztán. A növényvédelem a következő károsítókra terjedjen ki: botritiszes virágfertőzés, lisztharmat, levéltetű, takácsatka. Hajtatásban és párás, csapadékos időben különösen fontos a botritisz (Botrytis cinerea) gombabetegség elleni védekezés, mert a fertőzött virágoknál a terméskötődés elmarad (Sumilex 50 WP-vel a botritisz ellen eredményesen védekezhetünk). A spárgatököt szántóföldön általában öntözés nélkül termesztjük, de az intenzívebb termesztéstechnológiai változatoknál törekedjünk a rendszeres vízellátásra. A VK 65%-ának biztosítása esetén magas terméshozamot kapunk (20—25 tlha).

Cukkini

A kabak színe többféle lehet (zöld, mélyzöld, márványozott, aranysárga, stb.). Ma mér a feldolgozóipar is igényt tart termésére. Fiatalon leszedve (7—14 cm) üveges savanyúságként kedvező áron értékesíthető. Salátaként, töltve (hússal) és rántva is kiváló. Termesztése a spárgatökhöz hasonló.
A fóliasátrakat, a palántanevelést követően (május 15—20.) beültethetjük cukkini palántákkal, s ez által 2—3 héttel korábban kezdhető meg a szedés, mint a korai szabadföldi termesztésnél. Palántaneveléshez felhasználhatjuk a műanyagtálcákat is (p1. Teku-tálcák). A helyrevetést április végén végezzük 120—140x90—110 cm sor- és tőtávolsággal. Meghálálja a frissen istállótrágyázott területet és tenyészidőben a nitrogén fejtrágyázást. Árutermelés esetén érdemes a területet öntözésre berendezni.

Növényvédelem

A palántázás, illetve a vetés előtti talajfertőtlenítést el kell végezni (Basudin 5 G), a tenyészidőszakban pedig a levéltetvek, a botritisz és lisztharmat ellen szükséges védekezni. Csak rövid élelemezés-egészségügyi várakozási idejű szereket alkalmazhatunk, mivel a szedést szinte folyamatosan kell végezni. A területet „szakaszoljuk”, így a védekezés és a szedés összeegyeztethető. Egy-egy tőről akár 4—5 kg termés is begyűjthető: rendszeres, illetve gyakori szedés esetén.
Termesztésre javasolható fajták: President, Sordan, Elite, Ambasador, Black beauty,
Diamant, Black Jack és a Golden Eagle hibridek.
A kis méretben, fiatalon leszedett cukkinit a külföldi irodalom courget (kurzset) néven említi.

Patisszon

Csillagtöknek is nevezik, tekintettel lapos és hullámos karéjzatú termésére. A hazai kertekben, az árutermelők által növekvő mértékben termesztett növény. Felhasználása sokféle. Néhány cm-es korában leszedve helyettesítheti a savanyú uborkát, de kedvelt ételkülönlegesség a töltött és a rántott patisszon is. Főzelék készítésére is kiváló. Több cukrot, karotint és C-vitamint tartalmaz, mint az uborka (C-vitamin tartalma közel 30 mg, míg az uborkáé 5 mg/lOO g.). Levelei kerekdedek, nagyok, szára lehet indás (4—6 m) ás determinált (30—60 cm) típusú. Virágai váltivarúak, egylakiak. A nő- és hím virágaránya kedvező (1:3). Termése fiatalon világoszöld, majd a növekedés folyamán matt fehérré válik. (Termését 2—3 cm átmérőtől 15—20 cm-ig szedhetjük: a felhasználás céljától függően.)
Biológiai ás termesztési igényei, körülményei a spárgatökkel megegyezőek. Melegigényes (25±7 °C) és az öntözést a gazdaságos termesztés érdekében megkívánja. Frissen trágyázott szakaszt és jó kálium és nátrium ellátottságú talajt kíván. Fajtái közül hazai körülmények között leginkább az Ovári fehér ás a Rodeo az elterjedt.
Termesztése indítható palánták szabadföldi kiültetésével (április vége—május eleje) és helyrevetéssel. A helyrevetés április közepétől, végétől szakaszosan június végéig folytatható (Fészkesen is vethető, de a gépi vetés is megoldott.) A legjobb minőségű palántákat 8x8-as vagy lOxlO-es (cm) tápkockákban nevelhetjük. A palántanevelés időtartama 35—40 nap. Sor- és tőtávolság az indás fajtáknál 120x30—40, míg a determináltaknál lOOx100 vagy 100x80 cm. Palántázás, vetés előtt fertőtlenítsük a talajt (pajor, drótféreg stb. ellen). Gyomirtó szerként a Flubalexet alkalmazhatjuk. Védjük meg a virágokat, a kisterméseket a botritiszes betegségtól és a lombozatot a lisztharmattól. A terméshozam a szedések gyakoriságával nő. Általában 25—30 t/ha terméssel számolhatunk.

Sütőtök

Hazánkban — eltérően a cukkinitól és a patisszontól — régóta termesztett növény. Szinte minden paraszti gazdaságban termesztették (termesztik) ás a késő őszi és a téli hónapokban kemencében, tepsiben megsütve „csemegeként” fogyasztották. Magja pörkölve került az asztalokra. A hazai termőterülete jelenleg 300—350 ha, ás elsősorban Szabolcsban (Nagydobos) ás Békés-Csongrád megyékben termesztik nagyobb területen. Oly élelmes növény, hogy szinte mindenütt termeszthető. Sovány homoktalajokon ás kukorica köztesként is megél. Ez hatalmas gyökérzetével magyarázható, amely képes 8—l0 m3 talajt is behálózni, s belőle a vizet, tápanyagot „kiszívni”. Indái hosszúak, elfekvőek és akár a 6—8 m hosszúságot is elérhetik. A szárak (indák) az ízközök találkozásánál (nóduszoknál) gyökeret képeznek, amelyek vizet, tápanyagokat vesznek fel a talajból. Nagy leveleikkel a tenyészidő későbbi szakaszában leárnyékolják a területet, ás a gyomokat elzárják a napfénytől. Virágaik egyivarúak. Sok hím és kevés nővirágot képez. Az arány gyakran 1:8-al jellemezhető. (Vegyszeres kezeléssel a nővirágok száma növelhető.)
Termése kabak, amely alakban ás színben változó. Hazánkban: a Nagydobosi, a Kiszombori, az Ovári hengeres, és az Orange (sonkatök) fajtákat termesztjük. Leginkább a Nagydobosi fajtát vetik, de az Orange terjedését is tapasztalhatjuk. A sütőtök fajták általában 14% szárazanyagot, 6—7% cukrot, 3—4% fehérjét és 8—12% karotint tartalmaznak. Ma már bébiétel készítésére is felhasználják a sütőtök húsát.

Termesztéstechnológiája

A magas terméshozam alapfeltétele az istállótrágyázás (40 t/ha) és a kedvező NPK ellátás (2: 1,5 : 4 kg hatóanyag/t). Fontos az optimális vetésidő meghatározása. Csak akkor vessünk, ha a talaj felső 5—10 cm-es rétege elérte legalább a 12—14 °C-ot. Ez általában április 25 ás május 10. közötti időszakban várható. Hideg, nedves talajban a tök magja tönkremegy, belerothad a talajba és a vetést ismételni kell. Legelterjedtebb a fészkes vetés, mivel a nagyobb indájú fajtákat (Nagydobosi) 2,5x 1,5 m sor- ás tőtávolságra kell vetni. Egy fészekbe akár 3—4 magot is vethetünk. A vetés mélysége 3—5 cm legyen a talaj kötöttségétől függően. Tőbeállításkor — összekötve a tő körüli rész porhanyításával — egy fészekhelyen csak egy növényt hagyunk meg. 2—3 kg vetőmag szükséges 1 ha terület vetéséhez. A sűrűbben vethető fajtáknál (p1. az Orange) a vetőmagszükséglet 4—5 kg is lehet. Vetés előtt (7—10 nappal) gyomirtásra a Flubalexet alkalmazhatjuk (bedolgozva), a vetést követően és hengerezés után pedig a Dual Gold + Maloran 50 WP csökkentett dózisával kezelhetjük a területet. Amennyiben gyomirtó szereket nem alkalmaztunk, indazáródásig 2—3 alkalommal végezzünk gépi gyomirtást (kultivátor, rotációs kapa) és a tőközöket pedig kézi kapával gyomtalanítjuk.
Szerencsére a sütőtöknek olyan agresszív károsítói nincsenek, mint az uborkának és a dinnyének, ezért a biotermesztés is lehetséges. Megjegyezve azt, hogy a virágok fertőzésével a botritiszes betegség tetemes kárt tehet, amelyet p1. Sumilex 50 WP alkalmazásával jelentősen csökkenthetiink. A lisztharmat leggyakrabban a tenyészidő második felében lép fel (augusztus közepe-vége) ezért, ha a fertőzés kisebb mértékű a védekezés el is maradhat. Egyébként egy-két Fundazolos védekezés végrehajtásával a betegség kártétele, továbbterjedése megakadályozható.
A betakarítást késő ősszel, október 20—30. között végezzük. Akkor finom, „cukorédes” a sütőtök, ha dércsípte után gyűjtjük be. Kocsánnyal együtt szedjük le a tököket a szárról.
A kitört kocsánnyal szedett kabakok hamar rothadásnak indulnak. Ha a lehúlés —4-5 °C-nál erősebb volt, azonnal kezdjünk hozzá a betakarításhoz. A fagyott kabakokat — kiengedés után — meglepik a vetési varjak és magvak után kutatva a kabakokat szinte szétverik. A leszedett termés fagymentes, száraz helyen 2—3 hónapig is tárolható. A termés hektáronként 30—50 tonnáig változhat a fajtától, a művelés milyenségétől és a termőhely adottságaitól
függően.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Dinnye, uborka, tök

Dr. Nagy József Dinnye, uborka, tök

Ár: 1600 Ft Kiadói ár: 1280 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba