Könyv
kategóriák

Versenyképes tojástermelés

Szerző: Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők)
Ár: 13830 Ft Kiadói ár: 6915 Ft Megtakarítás: 50 %
Kosárba
pénztárhoz

A tojás kezdetektől fogva az egyik olyan alapvető táplálékforrásunk, ami természetes formájában elérhető és hasznosítható.
A XX. századra a baromfihús- és tojástermelés a világ élelmiszer-termelésének meghatározó ágazata lett, és ma már az emberiség állati eredetű fehérjefogyasztásának legnagyobb hányadát adja.
Könyvünk elsősorban azoknak szól, akik az üzemmérettől és a vállalkozási formától függetlenül, de programozott termelési viszonyok között akarnak étkezési tojástermelést folytatni, és ehhez a munkához gazdálkodási, valamint baromfitartási szakismeretekre, technológiai ajánlásokra, összehasonlító modellszámításokra, ötletekre vagy tanácsra van szükségük. Őszintén reméljük, hogy a most kézben tartott, gyakorlatias szakkönyv felépítésével, ismeretanyagával és kézikönyv jellegével sokat tud majd segíteni és szívesen forgatott munka lesz minden tojástermelő számára.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 320 oldal
ISBN: 9786155224423
Méret: A4
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Előszó9
1.A TOJÁSTERMELÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ TERMÉKPÁLYÁK JELENTŐSÉGE11
1.1.Nemzetközi kitekintés, trendek, tendenciák11
1.1.1.Európai Uniós jogszabályok13
1.1.2.Táplálkozási szokások15
1.2.A tojástermelés nemzetgazdasági szerepe15
1.2.1.A hazai ellátás helyzete15
1.2.1.1.A technológiaváltás nehézségei17
1.2.1.2.Tojás feldolgozás18
1.2.2.A tojástermelés külpiaci pozíciója18
2.A TOJÁSTERMELÉS FŐBB ÖKONÓMIAI KÉRDÉSEI, A VERSENYKÉPESSÉG FAKTORAI ÉS TÉNYEZŐI23
2.1.A tojástermelés, mint értékteremtő folyamat23
2.2.A tojástermelés, mint termék előállítási rendszer gazdasági vetületei29
2.2.1.A tojástermelés költség- és jövedelem viszonyait befolyásoló tényezők36
2.3.A termelési folyamatok vállalati szinten jelentkező kölcsönhatásai39
2.4.A tojástermelés üzemgazdasági sajátosságai42
2.5.A versenyképesség értelmezése, elméleti háttere44
2.5.1.A terület- és vidékfejlesztés kapcsolódó kérdései46
2.5.2.A vidékgazdaság és a mezőgazdaság kölcsönhatásai48
2.5.3.A regionális versenyképesség és tényezői50
2.5.4.A fenntarthatóság kapcsolódó kérdései és az új kihívások55
2.6.A tojástermelés versenyképességének dimenziói, tényezői és mérőszámai56
2.6.1.A termékpálya és szereplői56
2.6.2.A versenyképesség vállalati szintű tényezői és mérőszámai59
2.6.3.A vállalatok közötti együttműködés lehetséges formái 67
2.6.3.1.A vállalatok lehetséges együttműködési formái68
2.3.6.2.A kooperáció és integráció szerepe70
3.A TOJÁSTERMELÉS TECHNOLÓGIAI ELEMEI77
3.1.A tojás77
3.1.1.A tojás, mint nagyméretű petesejt77
3.1.2.A tojás képződése78
3.1.3.A tojás felépítése és részei81
3.1.4.A tojás, mint élelmiszer82
3.1.3.Az étkezési tojás minőségi tulajdonságai87
3.2.Az étkezési tojástermelés főbb technológiai elemei93
3.2.1.Élesedő verseny az állati termék előállításban93
3.2.2.Mi az a technológia?94
3.2.3.A genetika determinál, a környezet realizál95
3.3.Az étkezési tojástermelés biológiai alapjai97
3.3.1.Domesztikáció és a tenyésztés első lépései97
3.3.2.Tyúkfajták és hibridek99
3.3.3.Tojástermelő (tojótípusú) tyúkfajták100
3.3.4.Kettős vagy vegyes hasznosítású tyúkfajták101
3.3.5.Az étkezési tojástermelésben szerepet játszó hibridek105
3.4.A tyúkfajra jellemző néhány viselkedési forma110
3.4.1.Táplálkozás112
3.4.2.Ivás112
3.4.3.Társas (szociális) viselkedés113
3.4.4.A rangsor kialakulása114
3.4.5.Stressz és következményei115
3.4.6.A tyúk egyes komfortviselkedési formái116
3.5.Az étkezési tojástermelés technológiája117
3.5.1.Tojóállományok felnevelése118
3.5.2.Tojóhibrid jércék ketreces nevelésének sajátosságai123
3.5.3.Áttelepítés a tojóházba127
3.5.4.Tojóházi tartás128
3.5.5.A tojástermelési időszak meghosszabbításának lehetősége150
3.5.6.A tojó típusú állományok termelésének állományszintű értékelése151
3.5.7.Esettanulmány154
3.6.Tojótyúkok takarmányozása156
3.6.1.A modern jércenevelés főbb takarmányozási elvei156
3.6.2.A tojóhibrid jércék takarmányozásának élettani alapjai157
3.6.3.A tojóhibrid jércék táplálóanyag szükséglete160
3.6.4.A modern tojótyúk-tartás főbb takarmányozási elvei162
3.6.5.A tojótyúkok takarmányozásának élettani alapjai163
3.6.6.A tojótyúkok táplálóanyag szükséglete164
3.6.7.A jércenevelés és a tojótyúktartás során használható takarmány alapanyagok167
3.6.8.Takarmányreceptúra készítés169
3.7.Állategészségügyi és higiéniai követelmények169
3.7.1.Az étkezési tojástermelés élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi követelményei170
3.7.2.Járványvédelmi rendszabályok171
3.7.3.Tojóhibridek számára ajánlott preventív immunizálási program172
3.8.Telepmenedzsment, a munkaerő szerepe174
3.8.1.A baromfitartó telepek irányítása és üzemeltetése174
3.8.2.Munkarend a tyúktenyésztésben176
3.8.3.A baromfitelepek ellenőrzési rendszere176
3.9.A tojótyúktartás környezetvédelmi kérdései178
3.9.1.Trágyakezelés- és hasznosítás a baromfitelepeken178
3.10.A tojótyúktartás állatvédelmi kérdései184
3.10.1.Az európai szabályozás történeti áttekintése184
3.10.2.Hatályos követelmények a tojótyúktartásban189
3.10.3.Állatjólét és fenntarthatóság az étkezési tojástermelésben192
4.A tojástermelés jövedelmezősége és befolyásoló tényezői197
4.1.A hazai tojástermelés jellemző költség- és jövedelemviszonyai197
4.2.A tojástermelés költség- és jövedelem viszonyait befolyásoló tényezők200
4.2.1.A piac, mint külső környezet201
4.2.1.1.Fogyasztói igények201
4.2.1.2.Input-output árak202
4.2.2.Genetikai háttér, értékmérő tulajdonságok (naturális hatékonyság)207
4.2.3.A tojóhibridek teljesítményét befolyásoló tényezők211
4.2.3.1.Tartástechnológia (telep, istálló, technológia)213
4.2.3.2.Jérce minősége, előnevelés fontossága216
4.2.3.3.Takarmány minősége, beltartalma, fizikai jellemzői217
4.2.3.4.Mikroklíma218
5.A tojástermelés versenyképességét meghatározó tényezők hatásainak számszerűsítése, modellkalkulációk219
5.1.Átlagos körülményeket tükröző tojástermelés gazdasági eredményei219
5.2.Input-output árak változásának hatása a gazdasági eredményekre224
5.2.1.Átlagos körülményeket tükröző tojástermelés gazdasági eredményei eltérő gazdasági környezetben224
5.2.2.Takarmányárak változásának hatása226
5.2.3.Értékesítési ár változásának hatása228
5.2.4.Jérce árának, bekerülési értékének hatása230
5.3.Termelési paraméterek, naturális hatékonyság gazdasági szerepe, azaz mennyit ér
a naturális hatékonyság?231
5.3.1.Gyengébb, átlagos és jobb termelési paraméterekkel jellemezhető tojástermelés gazdasági eredményei231
5.3.2.A termelési intenzitás hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire240
5.3.3.A takarmányfelvétel hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire244
5.3.4.A tojástermelés és a takarmányfelvétel együttes hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire245
5.3.5.Az elhullás mértékének hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire246
5.3.6.A másodosztályú tojás arányának hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire250
5.3.7.Az átlagos tojástömeg hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire251
5.4.A telepi méret gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai253
5.5.A kapacitáskihasználás hatása a tojástermelés gazdasági eredményeire259
5.6.A termelési ciklus hosszának gazdasági eredményekre gyakorolt hatásai261
5.7.Vedletés gazdasági kérdései263
5.8.Különböző típusú tojóhibridek alkalmazásának gazdasági vonatkozásai267
6.Az étkezési tojástermelés éves tervezésének rendszere271
6.1.A tervezés szükségessége271
6.2.Helyzetfelmérés és helyzetelemzés272
6.3.Koncepciók, tervezési elvek és célkitűzések meghatározása274
6.4.Az étkezési tojástermelés éves működési tervének elkészítése276
Irodalomjegyzék293
Mellékletek297

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:


KETTŐS VAGY VEGYES HASZNOSíTÁSÚ TYÚKFAJTÁK

A kettős vagy vegyes hasznosítású fajtákról általánosságban elmondható, hogy a kielégítő tojástermelés mellett (150-210
tojás/év) viszonylag jó húsformákat is mutatnak, de sem az egyik, sem a másik tulajdonságban kimagasló csúcsteljesítmény
nem várható tőlük. Ebből logikusan következik, hogy soha nem lesznek sikeres versenytársai egy speciális tojóhibridnek,
vagy egy korszerű ipari brojlernek, azaz húshibridnek. Szerepük különösen jelentős volt – és tegyük hozzá, hogy lehet – a
ház körüli tartásban, a viszonylagos igénytelenségük, és főleg a jó ellenálló képességük miatt.
A nemesítő munkában felhasznált alapvonalaknak köszönhetően napjainkban is szerepet játszanak (pl. new hampshire, rhode island) a középnehéz testű tojóhibridek előállításában. A
sávozott plymouthból kialakított kisebb testű, tojótípusú
vonalak (240-270 db tojás/év) például több középnehéz testű, barna héjú tojást termelő tojóhibrid kialakításában vesznek
részt (pl.Bábolna-Harco, Bovans Nera, Shaver Black).
Az is tény, hogy a fehér plymouth anyai vonalak nélkül elképzelhetetlen a mai, korszerű húshibrid előállítás. A részletes ismertetés előtt meg kell említeni a különböző színű őshonos magyar nemesített tyúkfajtákat (sárga, fehér és kendermagos, fedett és kopasznyakú változatait), melyekkel anyai vonalra alapozott keresztezések folynak öko-baromfitermékek előállítása céljából.
Rhode Island
(kiejtése: rodájlend)
A XIX. század közepén tenyésztették ki az Amerikai Egyesült Államokban. Alapanyagul a Rhode Island területén élő vörös
parlagi tyúkfajtát használták, amelyet több (cochin, vörös
maláji, szalmasárga sanghaji) fajtával kereszteztek a húsformák
javítása céljából, majd a tojástermelés növelése érdekében
barnaleghorn kakasokat használtak keresztezési partnerként. A
tenyésztőmunka előnyben részesítette a fénylő, meggypiros (értsd: sötét vörös) színű egyedeket, és ez – különösen Európában – nagymértékben fékezte a legfontosabb értékmérő tulajdonságok javítását célzó tenyésztőmunkát. A jelenséget az
állattenyésztés káros színformalizmusnak nevezi. Ma két színváltozatának van jelentősége: a vörös (genetikailag arany) és a fehér tollszínű (genetikailag ezüst) változatnak. Előbbit
vörös Rhode-nak, utóbbit fehér Rhode-nak nevezzük.
A fajta gazdasági jelentőségét napjainkban főként annak köszönheti, hogy a tenyésztő vállalatok a fajtán belül kialakított számos vonalát használják fel a barna mészhéjú tojást termelő tojóhibridek előállítására. A tojók testtömege egyéves korban 2,3-2,6 kg, a kakasoké 2,9-3,5 kg. A fajtatiszta állományok éves tojástermelése 180-230 db barna héjú, 56-61 g tömegű tojás. A tojóhibridek előállítása céljából kitenyésztett vonalak egyedeinek testtömege kisebb, tojástermelése és tojásainak tömege nagyobb a fajtára jellemzőnél. A többi kettős hasznosítású fajtához viszonyítva húsformái gyengébbek, tollasodása eredetileg viszonylag lassú, a gyors tollasodásra irányuló szelekció következtében azonban ma már több jól tollasodó vonalát állították elő. A hobbitenyésztők különösen a fénylő sötétvörös változatot kedvelik.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai