Mezőgazdasági üzemtan II.

Tartalomjegyzék

Előszó

1. Növénytermesztés szervezése, ökonómiája
1.1. A növénytermesztés általános gazdasági kérdései (Pfau E.)
1.2. A növénytermesztést átfogó tevékenységekszervezése, ökonómiája
1.2.1. A segédüzemági szolgáltatások szervezése, ökonómiája
1.2.1.1. Gépesítés szervezése, ökonómiája (Pfau E.)
1.2.1.1.1. A gépesítés hatása a gazdálkodásra, üzemgazdasági
sajátosságai
1.2.1.1.2. A gépesítés tőkeszükséglete
1.2.1.1.3. A géphasználat éves költségei
1.2.1.1.4. Géprendszer — vállalati rendszer kapcsolata, harmonizálása
1.2.1.1.5. A gépesítés, vonóerő tervezése, szervezése
1.2.1.2. Az öntözés szervezése és ökonómiája (Lengyel L.)
1.2.1.2.1. Az öntözés gazdasági sajátosságai, üzemgazdasági megítélése, üzemi formái
1.2.1.2.2. Az öntözésszolgáltatás ágazati kialakítása, szervezése
1.2.1.2.3. Az öntözés tőkeszükséglete, ráfordításai, költségei
1.2.1.3. Tápanyag-gazdálkodás szervezése, ökonómiája (Pupos T.)
1.2.1.3.1. A műtrágyázás szervezése, ökonómiája
1.2.1.3.2. A szervestrágyázás szervezése, ökonómiája
1.2.1.4. Növényvédelem szervezése, ökonómiája (Pupos T.)
1.2.1.4.1. A növényvédelem gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.2.1.4.2. A növényvédelem ráfordításai, költségei
1.2.1.4.3. A növényvédelem hatékonysága
1.2.1.4.4. A növényvédelem tervezése és szervezése
1.3. A szántóföldi növénytermesztés ökonómiája
1.3.1. A szántófóldi növénytermesztés általános szervezési
ökonómiai kérdései (Pfau E.)
1.3.1.1. A szántóföldi növénytermesztés tőkeszükséglete
1.3.1.2. A szántóföldi növénytermesztés termelési érték-jövedelem
alakulásának általános jellemzői
1.3.1.2.1. A koltsegek koltsegnemenkenti vizsgalata
1.3.1.2.2. A szantofoldi novenytermesztes eredmenyj avitasanak
lehetőségei
1.3.1.3. A vetesszerkezet kialakitasanak osszefüggesei a szántóföldi növénytermesztésben
1.3.1.3.1. A vetésszerkezet tervezésének módszerei
1.3.2. A gabonatermesztés szervezése, ökonómiája (Buzás Gy.)
1.3.2.1. A gabonatermesztés gazdasági szerepe, jelentősége
1.3.2.2. A gabonatermesztés üzemgazdasági sajátosságai
1.3.2.3. A gabonatermesztés üzemi méreteinek kialakítása
1.3.2.4. A gabonatermesztési technológiák kialakításának szervezési, ökonómiai szempontjai
1.3.2.5. A gabonatermesztés költsége, jövedelmezősége
1.3.3. A hüvelyesek termesztésének szervezése és ökonómiája (Pfau E.)
1.3.3.1. A borsótermesztés szervezése, ökonómiája
1.3.3.1.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.3.1.2. A termelés technológiai ráfordításai, tőkeigénye, költségei,
hozam-jövedelem viszonyai
1.3.3.2. A szójatermesztés szervezése, ökonómiája
1.3.3.2.1. Az ágazat gazdasági Szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.3.2.2. A termelés technológiai ráfordításai, költségei,
hozam-jövedelem viszonyai
1.3.4. Ipari növények termesztésének szervezése, ökonómiája
1.3.4.1. Az ipari növények gazdasági szerepe (Salamon L.)
1.3.4.2. A cukorrépa-termesztés szervezése, ökonómiája (Salamon L.)
1.3.4.2.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.4.2.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei
és ökonómiai értékelése
1.3.4.2.3. Az ágazat tőkeszükséglete, a termelés éves ráfordításai,
költségei
1.3.4.2.4. A termelés hozama, jövedelmi viszonyai, a fejlesztés
célkitűzései
1.3.4.3. A napraforgó-termesztés szervezése, ökonómiája (Salamon L.)....
1.3.4.3.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.4.3.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei, tőkeszükséglete
1.3.4.3.3. A termelés ráfordításai, költségei, hozam-jövedelem viszonyai ..
1.3.4.4. Az őszi káposztarepce termesztés szervezése, ökonómiája
(Salamon L.)
1.3.4.4.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.4.4.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei, tőkeszükséglete
1.3.4.4.3. A termelés ráfordításai, költségei, hozam-jövedelem viszonyai ..
1.3.4.5. A dohánytermesztés szervezése, ökonómiája (Pfau E.)
1.3.4.5.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.4.5.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei, tőkeszükséglete
1.3.4.5.3. A termelés ráfordításai, költségei, hozam-jövedelem viszonyai ..
1.3.5. A burgonyatermesztés szervezése, ökonómiája (Pfau E.)
1.3.5.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.5.2. Az ágazat mérete, tőkeszükséglete .
1.3.5.3. A termelés ráfordításai, költségei, hozam-jövedelem viszonyai
1.3.6. A szálas- és lédús takarmánytermesztés, szervezése, ökonómiája
(Pfau E.)
1.3.6.1. A lucernatermesztés szervezése, ökonómiája
1.3.6.1.1. A lucernatelepítés ökonómiája
1.3.6.1.2. Az lucernaápolás ökonómiája
1.3.6.1.3. A lucernabetakarítás, tartósítás ökonómiája
1.3.6.1.4. A lucernaszéna-termesztés költség-hozam-jövedelem viszonyai ...
1.3.6.2. A silókukorica-termesztés ökonómiája
1.3.6.2.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.6.2.2. A termesztés szervezése, költségei
1.3.7. A szántóföldi zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája
1.3.7.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
(Marselek S.)
1.3.7.2. Az ágazat mérete, vertikális és horizontális kapcsolatai
1.3.7.3. A zöldségtermesztési technológiák kialakulásának műszaki,
ökonómiai szempontjai
1.3.7.4. A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése és ökonómiája
(Miller Gy.)
1.3.7.4.1. Az ágazat gazdasági Szerepe, mezőgazdasági sajátosságai
1.3.7.4.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei,
ökonómiai értékelésük
1.3.7.4.3. A paradicsomtermesztés ráfordításai,
költség-hozam-jövedelem viszonyai
1.3.7.5. A szántófőldi zöldpaprika-termesztés szervezése és ökonómiája
(Tégla Zs.)
1.3.7.5.1. Az ágazat gazdasági szerepe üzemgazdasági sajátosságai
1.3.7.5.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei,
ökonómiai értékelésük
1.3.7.5.3. A termesztés költségei, hozam-jövedelem viszonyai
1.3.7.6. A fűszerpaprika termesztésének szervezése és ökonómiája
(Molnár M.)
1.3.7.6.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.7.6.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei,
ökonómiai értékelésük
1.3.7.6.3. A termesztés költségei, hozam-jövedelem viszonyai
1.3.7.7. A vöröshagyma termesztésének szervezése és ökonómiája
(Magda S.)
1.3.7.7.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.7.7.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei,
ökonómiai értékelésük
1.3.7.7.3. A termelés költségei, hozam-jövedelem viszonyai
1.3.7.8. A dinnye termesztésének szervezése és ökonómiája (Magda S.)
1.3.7.8.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.3.7.8.2. Az ágazat fontosabb technológiai elemei,
ökonómiai értékelésük
1.3.7.8.3. A termesztés költségei és hozam-jövedelem viszonyai
1.4. Az ültetvényes ágazatok ökonómiája (Buzás Gy.) .
1.4.1. Az ültetvénykultúrák gazdasági sajátosságai
1.4.2. Az ültetvények létesítésének, selejtezésének
általános ökonómiai kérdései
1.4.3. A gyümölcstermesztés szervezése és ökonómiája
1.4.3.1. Az ágazat gazdasági Szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.4.3.2. Az üzemi méretek kialakítása
1.4.3.3. A gyümölcstermesztési technológia kialakításának
ökonómiai szempontjai
1.4.3.4. A gyümölcstermesztés jövedelmi viszonyai
1.4.4. Szőlőtermesztés és bortermelés szervezése és ökonómiája
1.4.4.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.4.4.2. A szőlő üzemi méreteinek kialakítása
1.4.4.3. A szőlőtermesztési technológia kialakításának
ökonómiai szempontjai
1.4.4.4. A szőlőtermelés jövedelmi viszonyai
1.4.4.5. A borászat szervezése, ökonómiája
1.5. A gyepgazdálkodás szervezése, ökonómiája (Széles Gy.)
1.5.1. Az ágazat gazdasági szerepe üzemgazdasági sajátosságai
1.5.2. A gyepek gazdasági szempontok szerinti csoportosítása és értékelése
1.5.3. A gyepek hasznosítása, költségei

2. Az állattenyésztő ágazatok szervezése és ökonómiája (Széles Gy.)
2.1. Az állattenyésztés jelentősége, az állatállomány méretei és termelése
2.1.1. Az állattenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentősége
2.1.2. Az állatállomány mérete és összetétele
2.1.3. Az állatállomány termelése
2.2. A takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája (Kalmár S.)
2.2.1. A takarmánygazdálkodás jelentősége
2.2.2. A takarmánygazdálkodás elemei
2.2.3. A takarmánygazdálkodás szervezése
2.2.4. A takarmányok gazdasági értékelése
2.2.5. A takarmánygazdálkodás optimalizálása
2.3. A szarvasmarha-tenyésztés szervezése és ökonómiája (Széles Gy.)
2.3.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.3.2. A hasznosítási irány megválasztása
2.3.3. A tejtermelő hasznosítási irány szervezése
2.3.4. A szarvasmarha-ágazat eszközigénye
2.3.5. A tejtermelő tehenek termelésben tartásának ideje
2.3.6. A tejtermelés gazdaságossága
2.3.7. A tejtermelés jövedelmi viszonyai
2.3.8. Az ellés szervezése
2.3.9. A borjú- és növendékállat-nevelés szervezése
2.3.10. Szarvasmarha-hizlalás szervezése (Alpár Gy.)
2.3.10.1. A marhahústermelés helyzete, mérete, termelési színvonala
2.3.10.2. A hizlalás gazdaságosságát és jövedelmezőségét
2.3.11. A húshasznú tehéntartás szervezése
2.3.11.1. Az ágazat helyzete, mérete, termelési színvonala
2.3.11.2. A gazdaságosságot és jövedelmezőséget befolyásoló tényezők
2.4. A sertéstenyésztés szervezése és ökonómiája (Széles Gy.)
2.4.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.4.2. A minőségi vágósertés-előállítás gazdasági összefüggései
2.4.3. A sertéságazat eszközigénye
2.4.4. A kocatartás és malacnevelés szervezése
2.4.5. A hizlalás szervezése, jövedelmezősége
2.5. A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája (Kalmár S.)
2.5.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.5.2. Az ágazatok és hasznosítási irányuk megválasztása
2.5.3. A tenyésztés szervezése és ökonómiája
2.5.4. Tojástermelés szervezése és ökonómiája
2.5.4.1. Arutojás-termelés
2.5.4.1.1. A termelési- és tartásmód megválasztása
2.5.4.1.2. A tojóállomány kiválasztása
2.5.4.1.3. A takarmányozás és klíma gazdasági megítélése
2.5.4.1.4. A tojáshozam optimalizálása
2.5.4.1.5. A tojástermelés költség- ésjövedelemviszonyai
2.5.4.2. Tenyésztojás-termelés
2.5.4.3. Keltetés
2.5.5. A pecsenyecsirke (brojler-) hizlalás szervezése és ökonómiája
2.5.5.1. Ahizlalás gazdasági sajátosságai
2.5.5.2. A csirkehizlalás gazdaságosságát meghatározó tényezők
2.5.5.3. A csirkehizlalás gazdaságosságát befolyásoló tényezők
2.5.5.3.1. A termelési- és tartásmód-megválasztás
2.5.5.3.2. A takarmányozás szerepe a gazdaságosságban
2.5.5.3.3. A csirkehizlalás jellemző költség- és jövedelemviszonyai
2.5.6. A pulykaágazat szervezése és ökonómiája
2.5.6.1. Az ágazat helyzete, mérete, termelési színvonala
2.5.6.2. A tenyésztés szervezése és ökonómiája
2.5.6.3. A hizlalás szervezése és ökonómiája
2.5.6.3.1. A termelési és tartásmód megválasztása
2.5.6.3.2. A takarmányozás szerepe a gazdaságosságban
2.5.7. A lúdágazat szervezése és ökonómiája
2.5.7.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.5.7.2. A tenyésztésszervezés sajátosságai
2.5.7.3. A termék-előállítás szervezése és ökonómiája
2.5.8. A kacsaágazat szervezési és ökonómiai sajátosságai
2.5.8.1. Az ágazat helyzete, mérete, termelési színvonala
2.5.8.2. A tenyésztésszervezés sajátosságai
2.5.8.3. A termék-előállítás szervezése
2.6. A juhtenyésztés szervezése és ökonómiája (Nábrádi A.—Jávor A.)
2.6.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.6.2. A juhágazat eszközigénye
2.6.2.1. Befektetett eszközök
2.6.2.2. Forgóeszköz- és munkaigény
2.6.3. A hasznosítási irány megválasztása
2.6.4. Az ágazat hozamai és termelési értéke
2.6.5. A minőség szerepe az ágazatban
2.6.5.1. Az élő állat és a vágott test minősítése
2.6.5.2. Tejminőség
2.6.5.3. Gyapjúminőség
2.6.6. Az ágazati termelés gazdaságossága
2.6.6.1. Anyagköltség
2.6.6.2. Személyi jellegű költségek
2.6.6.3. Felosztott költségek
2.6.6.4. Amortizáció és fenntartás költségei
2.6.6.5. Egyéb közvetlen költségek
2.6.6.6. Altalános költségek
2.6.7. Az ágazati termelés jövedelmi viszonyai
2.6.8. Gazdasági tartalékok a juhászatban
2.7. A nyulagazat szervezese es okonomiaja (Kalmar S.)
2.7.1. A nyúl gazdaságijelentősége
2.7.2. Húsnyúl
2.7.3. Angóranyúl
2.8. A lotartas szervezese es okonomiaja (Alpar Gy.)
2.8.1. Az ágazat helyzete, jelentősége, mérete, termelési színvonala
2.8.2. Lótartó vállalkozások típusai és tartási módok
2.8.3. Az ágazat gazdasági megítélése
2.9. A halhustermeles szervezese es okonomiaja es a
halhúsfogyasztás jelentősége (Szűcs I.—Stündl L.)
2.9.1. Az ágazat helyzete, mérete, összetétele, termelési színvonala
2.9.2. A halhústermelés eszközigénye
2.9.3. Az ágazat hozamai termelési értéke
2.9.4. Az ágazati termelési költsége
2.9.5. Az ágazati termelés jövedelmi viszonyai
2.10. A meheszet szervezese es okonomiaja (Kalinar S.)
2.10.1. Az ágazat helyzete, jelentősége, termelési színvonala
2.10.2. A méhészet eszközigénye
2.10.3. A méhészetjövedelmezősége
Irodalomjegyzék

1.2.1.4.1. A növényvédelem gazdasági szerepe,
üzemgazdasági sajátosságai


A növényvédelem üzemgazdasági megítélésénél kiemelten kell megemlíteni azokat a sajátosságokat, amelyeknek figyelmen kívül hagyása téves következtetések levonásához vezethet, rossz vagy kellően nem megalapozott gazdasági döntéseket eredményezhetnek. A kapcsolódó fontosabb sajátosságok az alábbiakban foglalhatók össze:
— Az alkalmazható növényvédelmi beavatkozást, annak eszközrendszerét az adott növény és annak károsítói határozzák meg. Ebből következik, hogy a beavatkozás a károsítóra és nem a növényre irányul.
— Fokozottan kell szem előtt tartani a lehetséges járványveszély bekövetkezését.
— A növényvédelmi munkák elvégzésének időpontját a növény fejlődési stádiuma, a károsító biológiája egyértelműen meghatározza, a munka elvégzésének időpontja tehát
kötött.
— Mivel a károsítók megjelenése erősen időjárásfüggő is, előfordulhat a tervben a terven felüli beavatkozás szükségessége. Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni a növényvédelmi előrejelzések állandó figyelését (tájegységenkénti, vállalaton belüli előrejelzések, károsítókra vonatkozó felmérések eredményei). A növényvédelmi tervben a növényvédelmi minimumot tervezzük meg. A növényvédelmi minimum a nagy valószínűséggel bekövetkező növényvédelmi munkákat tartalmazza (p1. az elvégzendő gyomirtási munkák — a felvételezés eredményei alapján — jól tervezhetők, bizonyos kártevők, kórokozók megjelenése viszont csak valószínűsíthető.) Ennek megtervezése tehát speciális szakmai ismereteket igényel, a kellően felkészült szakember nem nélkülözhető.
— A hatékony védekezés magas színvonalú szakmai irányítást, munkaszervezést, és technikai eszközellátottságot feltételez. A technikai feltételek között az általánosan használt befektetett tárgyi eszközök (p1. erőgépek) mellett speciális eszközöket is biztosítani kell. A speciális eszközök kultúránként — Pl. szántóföldi kultúrák és ültetvények speciális eszközigénye — és a növényvédelmi munka jellegétől függően — pl. gyomirtás, permetezés, porozás eszközigénye — is eltérnek egymástól.
— Adott feltételek mellett előfordulhat, hogy a növényvédelmi beavatkozást nem a tárgyév, hanem a következő év termésbiztonsága érdekében kell elvégezni (p1. elemi kár (jégverés) utáni növényvédelmi munkák elvégzése szőlőültetvényben). Ez szintén nem tervezhető előre, a növényvédelmi minimumnak tehát nem része. Ez a példa is alátámasztja azt, hogy a növényvédelmi terv a vállalat éves termelési tervének a legmobilabb része kell hogy legyen.
— Előfordulhat, hogy elsődleges szempontként kell kezelni a termés minőségének meg- óvását (pl. export esetén karantén kártevő nem lehet jelen a szállítmányban.)
— Figyelembe kell venni a növényvédelem közvetett hatásait is, amelyek a betakarított termék vállalaton belüli további munkafolyamatainál jelentkeznek (pl. a termény tisztítása, szárítása, tárolása).
— Az alkalmazott növényvédő szerek kémiai tulajdonságai, lebomlásuk mechanizmusa, hatással van illetve lehet a növényi sorrendre is (pl. kukorica gyomirtásánál használt
triazin hatóanyag-tartalmú szer esetén a kukoricát csak kukorica követheti a táblán):
Ezekből a sajátosságokból következik, hogy a növényvédelem — annak ellenére, hogy a termesztés-technológiák szerves része — önálló területként is kezelendő, az eszközök, a munka végzése, szervezése szempontjából egyaránt. Önálló tervként, mint növényvédelmi terv is elkészítendő. A jelentkező feladatok nagyságrendjétől, az alkalmazandó technológiától — benne az alkalmazni kívánt növényvédő szer típusától — függően, a munkák irányitását csak a vonatkozó rendeletek által előírt követelményeknek megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti.
Ezekkel összefüggésben az is megállapítható, hogy a növényvédelem vállalaton belüli irányítása — egy mezőgazdasági nagyvállalatnál — a funkcionális vezetésszervezeti elveken alapul.
Az előzőekkel összefüggésben egyértelműen meghatározhatók a növényvédelem ökonómiai elemzésének feladatai is, melyek az alábbiakban foglalhatók össze.
— Térben és időben egyaránt feltárni a növényvédelem vállalati hatékonyságát, hozam- költség-jövedelem összefüggéseit.
— Az egyes kórokozók, kártevők elleni védekezés költségvizsgálata során kimutatni mindazon elemeket, amelyek a költségek alakulását befolyásolják, a növényvédelem
hatékonyságát javítják.
— Feltárni a növényvédelem és a növénytermesztés közötti összefüggéseket, meghatározni az egyes ráfordítások harmonikus arányát, egymás közötti viszonyát.
— A növényvédelem munkaszervezetének kialakítása és a vállalati munkaszervezetbe való beillesztése.
— A különféle kórokozók, kártevők járványszerű megjelenése miatt a növényvédelem gazdasági hatásait vállalaton kívül, nemzetgazdasági, sőt nemzetközi szinten is vizsgálni szükséges. (A vállalaton kívüli hatások elemzése meghaladja az elsajátítandó követelményeket, ezért ezen kérdésekkel nem foglalkozunk. Azt viszont látni kell, hogy a nem megfelelő színvonalon elvégzett növényvédelem kedvezőtlen hatásai túl- nőnek a vállalati kereteken, térben és időben elkülönülnek, illetve elkülönülhetnek Pl. exportelmaradás, járványveszély stb.)

A védekezési módszerek és azok megválasztása
A gazdálkodás feltételrendszerének változása szükségszerűen hozta magával a növényvédelem területén is a különböző — biológiai, technológiai, ökonómiai — szempontok érvényesítésének szükségességét. A fenti szempontok érvényesítése a növényvédelemben egy új szemlélet érvényesítését jelenti. A növényvédelemben alkalmazható különböző védekezési módszerek a gyakorlatban egyébként sem különülnek el egymástól, hanem egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve érvényesülnek, az adott körülmények által meghatározottan. A növényvédelemben használható védekezési eljárások az alábbiak lehetnek:
Az agrotechnikai védekezés eszköztára több tényező által meghatározott. Ezen lehetőségek kihasználása a gazdálkodó számára mondhatni „ingyen” van. A célszerűen megválasztott növényi sorrend az elővetemény kedvező hatásán túlmenően lehetővé teszi a térbeni és időbeni izoláció lehetőségét, ami a kárósítók felszaporodásának megakadályozása szempontjából fontos. Ismert, hogy bizonyos kultúrák esetében nem nélkülözhető ennek biztosítása — pl. napraforgó, cukorrépa stb. A vetés idejének optimális megválasztása is fontos lehet a kártétel mérséklése, vagy akár teljes kiküszöbölése szempontjából, p1. „kinő a répa a bolha foga alól”, pillangósok — pl. lucerna esetében — az I. kaszálás időpontjának előbbre hozása kedvezőtlenül hat a rágó kártevők lárváira a mikroklíma megváltozása miatt. A rezisztencia fontos nemesítési szempont, és számos növényfajta esetében sikeres. Helyes agrotechnikával tehát számos kártevő kártétele mérsékelhető.
A mechanikai védekezés a kémiai növényvédelem térhódítása előtt szinte az egyedüli védekezési mód volt. Jelentős élőmunkaerő-igénye, az intenzív termelés — pl. a magas tőszám, a kémiai növényvédelem kedvezőbb hatékonysága stb. — miatt egyre inkább háttérbe szorult. Elsősorban a kártevők elleni védekezésben van Szerepe.
A biológiai védekezés — a környezetvédelmi szempontok miatt is — a jövőt illetően helyet kell hogy kapjon a védekezési módszerek között. Az inszekticidek (rovarölő szerek), az akaricidek (atkaölő szerek) nagyarányú használata hatásosnak bizonyult, de az agrobiotópokban olyan kártevők szaporodását segítette elő, amelyek korábban csak kis egyed- számban fordultak elő, másrészt károsan hatottak azon ragadozók és parazitoidok egyed- számára, amelyek bizonyos kártevők felszaporodását — mint természetes ellenségek — megakadályozhatják. A módszer alkalmazásának kísérleti eredményei biztatóak, alkalmazásuk nagyobb arányú elterjedésére a jövőt illetően lehet számítani.
A kémiai védekezés fejlődésének szükségességéről, gazdasági jelentőségéről volt már szó.
Az integrált növényvédelem végső soron valamennyi védekezési módszer együttes alkalmazását jelenti. Egy sokoldalú komplikált részrendszer, amely a növénytermesztés többi részrendszerével szoros kölcsönhatásban van. Az integrált növényvédelem a biológiai, technológiai, és ökonómiai tényezők interakciójának eredője. Ezen védekezési módszer kidolgozása nem tekinthető napjainkban még megoldottnak, noha okszerű alkalmazásának több feltétele adott.