Digitális kiadvány
kategóriák

Juhegészségügy gazdáknak

Szerző: Dr. Böő István
Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2030 Ft Megtakarítás: 30 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális Kiadvány

A juhtartók részére ajánlott gyakorlati kézikönyv a betegségek okait, előfordulásait, gyakoriságukat veszi számba, kiemelve a gazdára tartozó megelőzés fontosságát és módjait.
A könyvben illusztrációként a szerző fotói szerepelnek, amelyeket úgy válogatott össze, hogy már önmagukban is információértékűek legyenek, „ránézésre” utaljanak a betegség egy-egy jellemző tünetére.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 158 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

EGÉSZSÉG, CSÖKKENT TERMELŐKÉPESSÉG, BETEGSÉG
Az egészséges juh külleme
A juh testtájai: a fej, a törzs és a végtagok
Az egészséges juh fejlettsége
Az egészséges juh viselkedése
Teendők, melyekre minden juhásznak ügyelnie kell
Gyapjú nyírása
Fürösztés
Csülökápolás
Mire ügyeljen a gazda a juhtelep kialakításánál?
Milyen legyen a juhistálló?
Mire ügyeljen a gazda a tenyészjuhok kiválasztásakor?
Az anyák kiválasztása
A kosok kiválasztása
Mire ügyeljen a gazda a tenyésztési módszer megválasztásakor?
Mire ügyeljen a gazda pároztatáskor?
Mire ügyeljünk mesterséges termékenyítéskor?
Mire ügyeljen a gazda a tenyésznövendékek tartásakor, takarmányozásakor?
Az anyajuhok takarmányozása.
Mire ügyeljünk a juh vemhessége alatt?
Teendőink az ellésnél.
A bárány egészségvédelme.
Mire ügyeljen a gazda a bárányok hizlalásakor?
A juh életeleme a legelő.
Természetes legelők
Mesterséges (telepített legelők)
Legelőinkről általában
Legeltetési módszerek
Korszerű legeltetési módok
Adagoló, porciós, sávosan adagolt legeltetés
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK (alapfogalmak)
Baktériumok
Vírusok
Immunológiai alapfogalmak
Passzív immunizálás (szérumozás)
Aktív immunizálás (vakcinázás)
A fertőző betegségek terjedése
Zoonózisok
A fertőzés általános útja baktériumok esetében
A fertőzés általános útja vírusok esetében
Fertőzések csoportosítása
Hogyan védekezik az állat a kórokozók ellen?
Mikor beszélünk járványról?
A fertőző betegségek további jellemzői.
Általános, mindenütt betartandó járványvédelmi szabályok.
Fertőtlenítések.
Patkánymentesítés.

VÍRUSOS FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Aujeszky-betegség
Bárányok adenovírusok okozta tüdő- és bélgyulladása
Bornai betegség
Juhhimlő
„Kéknyelv”-betegség (bluetongue)
Louping ill. („ugró” betegség)
Varas szájfájás (Fertőző hólyagos bőrgyulladás)
A juh „border disease” kórképe
Ragadós száj-és körömfájás
Veszettség
A juh tüdőadenomatosisa
Maedi-visna
Fertőző encephalopathiák (Prion betegségek) Súrlókór

BAKTÉRIUMOS FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Lépfene
Clostridiumok okozta betegségek
Gázoedemák
Rosszindulatú vizenyő
Sercegő üszök
Enterotoxaemiák
Bárányvérhas
Struck
A juh enterotoxaemiája
Intoxicatiók
Tetanus
Listeriosis
Sajtos nyirokcsomógyulladás
Dermatophilosis
Bárányok coli-hasmenése
Szalmonellózis
Nekrobacillosis
Panaritium („büdös-sántaság”)
Pasterurellosis
Brucellosis
Campylobacterek okozta vetélés
Fertőző elapasztás
Chlamydiosis
Tőgygyulladások
Morel-féle betegség
Fertőző keratoconjunctivitis
Q-láz

PARAZITÓZISOK (Élősködők okozta betegségek)
Rühösség
Bagócslárva betegség
Paklincsosság
Kokcídiózis
Tüdőférgesség (Légcsőférgesség)
Gócos tüdőférgesség
Gyomor- és bélférgesség
Galandférgesség
Kergekór
Májmételykór
Lándzsásmétely-kór

GYAKORIBB ANYAGFORGALMI- ÉS SZERVI BETEGSÉGEK

Egyszerű emésztési zavar
Bendőacidózis
Bendőalkalózis
Bendőrothadás
Bendőfelfúvódás
Szabad gáz okozta felfúvódás
Habos-erjedéses felfúvódás
Ketózis
Gyapjúrágás
Szív- és vázizom-elfajulás
Bárányok enzooticus ataxiája (swayback)
Magnéziumhiány (Tetania)
Angolkór
Csontlágyulás
Jódhiány
Húgykövesség
Rézmérgezés
Konyhasómérgezés
Nitritmérgezés
Gombatoxinok okozta betegségek

Gyógyszerbeadás

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Az állati eredetű élelmiszerek, termékek előállításában a mennyiségi szemléletet a minőség váltotta fel. A piacokért való kíméletlen versenyben csak azok maradhatnak talpon, akik költségtakarékos termelés mellett folyamatosan és ellenőrizhetően képesek előállítani a keresett minőséget, miközben az élelmiszer-biztonság, a környezet- és állatvédelem követelményeinek is megfelelnek.
Már ma is nyilvánvaló, hogy az Európai Unió a környezetbarát termelést, a tájkultúra fenntartását és a vidékfejlesztést támogatja. A követelményeknek és támogatási rendszernek leginkább a juhágazat felelhet meg, ráadásul az EU önellátási szintje hosszú távon is lehetővé tenné a vágójuh és a tejtermékek exportját (a gyapjúval importot váltunk ki).
Igen ám, de a genetikai alapokban, tartásban, takarmányozásban az elmúlt évtizedek alatt alig történt előrelépés, emiatt kevés a hasznosult szaporulat, rossz a súlygyarapodás, alacsony a fejt állományok tejhozama, kedvezőtlen a vágóérték és az értékes húsrészek aránya. Az EU-ban létkérdést jelentő hatékonyság és versenyképesség továbbra sem erőssége a magyar juhágazatnak, rögtön hozzáteszem, többnyire rajta kívülálló okok miatt.
A termelést, minőségi termék előállítását nehezítő fajtapolitikai, szerkezeti, kereskedelmi, közgazdasági, szakmai okokat és emberi tényezőket hosszasan sorolhatnánk, de egy ismeretterjesztő könyvnek nem a „siránkozás”, hanem az adott körülmények közötti segítségnyújtás a feladata!
Mit kell tennünk az egészségvédelemben és a betegségek megelőzésében a gyakorlat szintjén ahhoz, hogy a juhágazat fajlagos mutatói javuljanak? Erről szól e könyv.
Eddigi ismeretterjesztő munkám alapgondolata az volt, hogy az állatok tartását, tenyésztését, szaporítását, takarmányozását, állategészségügyét egymástól elválasztani nem lehet, ezek a gyakorlatban összefüggenek. Miközben továbbra is ezt vallom, most mégis egy területet, ha úgy tetszik közelebbi, szakmai területemet emelem ki, bár ezzel feladatom nem lett egyszerűbb! Ellenkezőleg! Szakanyagot szaknyelven szakembereknek közölni – ez sem könnyű feladat.
Azonban ha valaki szakanyagot szélesebb körnek, ismeretterjesztő formában kíván megírni, óhatatlanul felmerülnek az alábbi kérdések is:

Szabad-e bármely szakterületet az ismeretterjesztés szintjére „leszállítani”?
(Az idézőjel azért indokolt, mert az ismeretterjesztést nálunk sokan még ma is „tudománynak kevés – laikusnak sok” – kategóriaként kezelik, holott nem is olyan régen a Magyar Tudományos Akadémia a tudomány egyik ágának minősítette.) Véleményem szerint nemcsak szabad, de kötelező is, legalább két okból biztosan az:
Az egyes szakterületek, így a biológia alapfogalmai is ma már az általános műveltség tartozékai.
Vannak, akik az információszerzésben a számítógépes világhálót használják, de vannak, akik ebben a szomszédra hagyatkoznak. Egyelőre mindkettő a magyar valóság része!

Meddig lehet elmenni, mi tartozik az állattartóra, s hol kell belépnie a szakembernek, jelen esetben az állatorvosnak?
Véleményem szerint a határvonal érzékelése a szerző felelőssége! Szakszerűtlen, morálisan elítélendő, gazdaságilag pedig veszélyes, amikor ismeretterjesztés címén valaki terápiát javasol konkrét gyógyszer-megnevezésekkel!
Annak eldöntése, hogy pl. a juh étrendi zavara egyszerű anyagcserezavar, emésztőszervi megbetegedés következménye vagy valamely fertőző betegség egyik tünete, még az állatorvos számára sem mindig könnyű feladat.
A könyvben a betegségek gyógykezelését tehát ne is keressük, az állatorvosi hatáskör! Kiemelem ugyanakkor a gazdára tartozó megelőzés fontosságát!
Termeltetni csak egészséges állatokkal lehet, jól termeltetni pedig csak akkor, ha azok biológiai igényeit kielégítjük.
A gazdasági célokat szolgáló szaporítás, a jó tartás és gondozás, a szakszerű takarmányozás egyszersmind egészségmegőrző tevékenység is, ezért a könyv „indításakor” ezek gyakorlatával foglalkozunk.
A betegségek tárgyalása előtt – mivel értelemszerűen a legnagyobb gazdasági kárt okozó fertőző betegségek vannak többségben – óhatatlan, hogy ne érintsük a járványtani alapfogalmakat, hiszen ma már igazán illik tudni, mi a különbség baktérium és vírus között, vakcina és szérum között, mi az immunitás stb.-stb.
Jól használható, könnyen áttekinthető gyakorlati kézikönyvet szeretnék a juhtartók kezébe adni, ezért a betegségeket itt nem szakmai besorolások szerint ismertetem, hanem minden egyes betegséget az alábbi szerkezetben:
•Mi okozza?
•Milyen életkorban a leggyakoribb?
•Mikor fordul elő legtöbbször?
•Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?
•Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?
A fotókat úgy állítottam össze, hogy „ránézésre” utaljanak a betegség egyes tüneteire.

A szerző

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai