Könyvek
kategóriák

Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában

Szerző: Kapronczai István
Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az informatika egy speciális területével, az agrárinformációs rendszerekkel foglalkozik részletekbe menően a szerző. Az erre irányuló fejlesztés, a szisztéma gyakorlati megvalósítása az EU-s követelményeknek való megfelelés okán indult meg, és mára öt nagy, működőképes makrogazdasági információs rendszer jött létre - ezeket mutatja be a kötet. A tudománytörténeti áttekintést és az információs társadalom által megszabott lehetőségek felvázolását követően kerül megfogalmazásra a szakirányú fejlesztés alapvetése, majd olyan témák kerülnek tárgyalásra, mint az ún. közös agrárpolitika és az információs rendszerek kapcsolódásai, az agrárstatisztika, a Piaci Információs Rendszer, a Tesztüzemi Rendszer, az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, valamint a Mezőgazdasági Számlarendszer. A grafikonokkal és táblázatokkal kiegészített szakkönyvet irodalomjegyzék zárja.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 146 oldal
ISBN/ISSN: 9789639736252
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék


Előszó

Bevezetés

1. Egy kis informatika történet

2. A termelők lehetőségei és kötelezettségei az információs társadalomban

3. A magyar mezőgazdaság sajátosságai különös tekintettel az információs rendszerek működésére
3.1. A hazai mezőgazdaság a számok tükrében
3.2. Különbözik az EU tagországok gazdaságstruktúrája

4. Az információs rendszerek fejlesztésének néhány alapvetése
4.1. Az információs rendszerek hasznosítási területei, elsődleges csoportosításuk
4.2. A kormányzat adatigényeinek kielégítése
4.3. Az EU elvárásoknak való megfelelés
4.4. A makrogazdasági információs rendszerek néhány rendszerszervezési kapcsolódása

5. A KAP és a Makrogazdasági agrárinformációs rendszerek kapcsolódásai
5.1. Közös Agrárpolitika alapjai, főbb reformjai és döntési rendszere
5.2. Az EU információs struktúrája

6. Az agrárstatisztika
6.1. A mezőgazdasági gazdaságok struktúrája, a gazdaságok tipológiája
6.2. A termelés statisztikája
6.3. A monetáris statisztika

7. A Piaci Információs Rendszer
7.1. Piaci Információs Rendszerek az Európai Unióban
7.2. Piaci Információs Rendszer Magyarországon

8. A Tesztüzemi Rendszer
8.1. Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat az Európai Unióban
8.2. A Tesztüzemi Rendszer Magyarországon

9. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer
9.1. Az ügyfélnyilvántartás
9.2. A földhasználati nyilvántartás
9.3. Az állatnyilvántartás
9.4. A támogatási kérelmek
9.5. Az ellenőrő rendszer

10. A Mezőgazdasági Számlarendszer

Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Előszó


Az Európai Unióhoz való csatlakozás sok szempontból megváltoztatta a magyar agrárium helyzetét. A mezőgazdaságot, ha az uniós támogatásokhoz hozzá akarunk jutni, akkor a Közös Agrárpolitika által meghatározott módon kell irányítani, átláthatóvá kell tenni, s a gazdálkodási támogatási rendszert széleskörű, ellenőrizhető információs rendszerekre kell alapozni. Az agrárinformációs rendszerek kiépítése és használata terén Magyarország jelentős lemaradásban volt az ezredforduló első éveiben, ami nagymértékben hátráltatta a párbeszédet az Európai Unióval. Ezt a lemaradást többé-kevésbé sikerült ledolgozni, amelynek az alapját öt nagy makrogazdasági információs rendszer jelenti. Ezek a Statisztika, a Tesztüzemi Rendszer, a Piaci Információs Rendszer, az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, valamint a Mezőgazdasági Számlarendszer. A könyv ezen információs rendszereket mutatja be tartalmi, felhasználói oldalról.
Ezek az információs rendszerek működnek, s működtetésük alapvető feltétele az országnak, a magyar agrárgazdaságnak, mert nélkülük az agrár és vidékfejlesztési EU-s támogatások felhasználása lényegében lehetetlenné válna.
A Közös Agrárpolitika és az információs rendszerek elveit, tartalmát nem csak azok fejlesztőinek, üzemeltetőinek kell ismerni, hanem az ágazatot irányító alsó és középszintű vezetőknek, az EU-s forrásokra pályázóknak és azok felhasználóinak is. Bár több ismertető jelent már meg az egyes rendszerekről és szabályokról, azok nem adtak egységes szerkezetű, a nem szakemberek számára is áttekinthető ismereteket a Közös Agrárpolitikáról és az információs rendszerekről.
Kapronczai István célkitűzése az volt, hogy közérthető kézikönyvvel segítse az agrárintézményekben dolgozó szakembereket, s ugyanakkor tankönyvvel a jövő generációt az Európai Uniós agrárpolitika és az azt támogató információs rendszerek jobb megértésében.
Megítélésem szerint a szerzőnek ezt a kettős célkitűzést sikerült megvalósítani, s remélem, hogy hiánypótló munkájával jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdaság beilleszkedéséhez az Európai Unió mezőgazdasági rendszerébe. A könyvet melegen ajánlom nem csak a jelenleg az agrárágazatban dolgozóknak, hanem a felsőoktatásnak is, mert a jövő szakembereinek minél előbb el kell sajátítani az európai uniós szabályokat, ami az egyik feltétele a magyar mezőgazdaság felemelkedésének.

Harnos Zsolt
akadémikus
Bevezetés
Turistaútra hívom az olvasót. Országjárásra, idegen tájak megismerésére. A makrogazdasági agrárinformációs rendszerek világába. Úgy leszünk ezzel, mint egy társasutazással. Megismerjük a nevezetességeket, a fő tájékozódási pontokat, – a felszínt. Az országot azonban nem fogjuk megismerni. Ahhoz ott kell élni, benne kell dolgozni. De lehet, hogy még ez sem lenne elég! Így is csak részismereteket szerezhetünk. Mégis elindulunk az útra, hisz ha csak kontúrjaiban ismerünk meg egy új világot azzal is gazdagabbak, többek leszünk. Jobban el fogunk igazodni a minket körülvevő valóságban. Ehhez kívánok jó utazást
A harmadik évezred elejének három jelentős gazdaság- és társadalompolitikai kihívása Magyarország számára a globalizáció egyre erősebb kiterjedése, az Európai Uniós tagság és az „információs társadalom” térnyerése. Ahhoz, hogy ezeknek a kihívásoknak hazánk megfelelhessen, az államnak, a gazdaságnak és a társadalmi szervezeteknek egyre több, gyorsabban hozzáférhető információra van szükségük. Az agrárgazdaságban az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) szabja meg a működés kereteit. Ezért kell megismerkedniük a jövő élelmiszertermeléssel foglakozó szakembereinek azokkal az információs rendszerekkel, amelyeket a közösség a KAP szolgálatába állított.
Már ebből a lehatárolásból is világossá válhat az olvasó számára, hogy a könyv nem a gazdasági szervezetek számítógépes információs rendszereinek kialakítását és működtetését tárgyalja, tehát nem a gazdasági informatika klasszikus kérdésköreivel foglalkozik. Célja a Közös Agrárpolitika működtetését támogató nemzetközi makrogazdasági információs rendszerek megismertetése, amelyek valamennyi uniós tagállamban kötelezően működnek. Bár egyikük-másikuk eredményei a gazdasági szervezeteken belül is hasznosíthatók, fő céljuk, hogy kontrollálják és megalapozzák az Unió agrárszabályozását, illetve technikai segítséget adjanak egy-egy szabályozó elem (pl. támogatási rendszer) működtetéséhez.
A könyv témáját érintő kérdések megértése többirányú megalapozást igényel. A makrogazdasági agrárinformatikai rendszerek ugyanis több tudományt és azok kapcsolódási területeit is integrálják. Így az informatika, a statisztika és ökonometria szorosan együttműködik a matematikával, a közgazdaság- és társadalom-tudományokkal, a rendszer- és vezetésszervezéssel. Nem lehet célunk ugyanakkor, hogy valamennyi kapcsolódó részterület vonatkozásában megismerjük a vizsgált kérdéskört. Törekszünk viszont az egyszerűségre, a könnyű érthetőségre, feltételezve, hogy a szükséges ismereteket a hallgatók a kapcsolódó tárgyakban már elnyerték.
A tantárgy oktatásának egyaránt célja az ismeretadás és a szemléletformálás. Ismeretadás, hogy a hallgatók megismerhessék mindazokat a fogalmakat, mutatókat és információs rendszereket, amelyek a mindennapi szakmai életben használatosak, illetve, amelyek nélkül a Közös Agrárpolitika működése sem értelmezhető. A szemléletformálás pedig azért fontos, mert ez alapozhatja meg a jövő szakembereinek kreativitását, önálló gondolkodás-készségét, hogy a számukra szokatlan, vagy ismeretlen helyzetekben is megoldhassák a feladatokat, megválaszolhassák a felmerülő kérdéseket. A konkrét célok az alábbiakban összegezhetők:
•a hallgató képessé váljon elhelyezni a gazdálkodókat – és önmagát is – az információs társadalomban;
•legyen tisztában az információ jelentőségével, döntést csak megalapozó információ birtokában hozzon;
•a meglévő tudása mellett váljon képessé a „hozzáférhető ismeretek” mind teljesebb elérésére és hasznosítására;
•az adatok, az információk kezelése során tanulja meg azok ellenőrzését, elfogadását és elemzését;
•váljon képessé felismerni az adatinkonzisztenciákból fakadó buktatókat;
•szerezzen konkrét ismereteket a Közös Agrárpolitikát szolgáló makrogazdasági információs rendszerekről, a használt mutatókról és fogalmakról;
•mindezeken keresztül ismerje meg még jobban az Európai Unió agrárszabályozási rendszerét, az ebből adódó lehetőségeket és a felmerülő veszélyeket.
A kitűzött célokat akkor érheti el az oktatás, ha a hallgatók összefüggéseiben is megismerkednek a tananyaggal. Ezért fontos, hogy a tárgy felépítését már a konkrét tudás közlése előtt felvázoljuk. Ha a hallgatók a részismereteket a tárgy logikai rendszerébe tudják illeszteni, egyrészt könnyebben elsajátítják azokat, másrészt nehezebben fordul elő, hogy a vizsgán kapott tétel címét félreértik, és meglévő tudásukat rossz környezetbe helyezik, végeredményben nem megfelelő vizsgát tesznek.
A tárgy keretében tárgyalt kérdéskörök logikai kapcsolódásait egy karácsonyfához hasonlíthatjuk. A megalapozó ismereteket maga a fenyőfa, a makroökonómiai agrárinformációs rendszereket pedig a felaggatott díszek szemléltetik a következők szerint:

1.A fa gyökerét – ezzel a tantárgy megalapozását – olyan „könnyedebb” kérdéskörök bemutatása jelenti, amelyek történeti és társadalmi vonatkozásait villantja fel a témakörnek. Így az információtörténet mellett a termelők lehetőségeit és kötelezettségeit ismerjük meg az információs társadalomban.
2.A fenyőfa törzse szemlélteti a magyar agrárgazdaság helyzetének, szervezeti, szerkezeti struktúrájának bemutatását. E témakör keretében ismerhetik meg a hallgatók a hazai agrárgazdaság fő jellemzőit a statisztikai adatok és egyéb információk bemutatásával. A fő cél ezzel az, hogy megismerjék azt az agrárstruktúrát, amelyeket az agrárinformációs rendszereknek le kell fedniük.
3.Az alsó ágörv információgyűjtési és feldolgozási alapelveket jelent. Itt ismerhetőek meg az információs rendszerelemek (feladatok, információk, módszerek, felhasználók), ezek egymásra épülése, a rendszerek változó körülményeknek való megfeleltetése, az információs rendszerek működtetői, stb.
4.A felső ágörv az EU agrárinformációs rendszerének vázlatos struktúráját szemlélteti. Az agrárinformációs struktúra mellett itt tárgyaljuk az információs rendszerek szervezeti hátterét, funkcionális csoportosításukat, kapcsolódási pontjaikat.
Elkészült a fenyőfa, most már csak a díszeket kell ráhelyezni. A különböző díszek a következő rendszereket szemléltetik:
5.Agrárstatisztika
6.Piaci Információs Rendszer
7.Tesztüzemi Rendszer
8.Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer
9.Mezőgazdasági Számlarendszer
A könyv számos szakirodalmi forrás felhasználásával készült. Ezekre – a könnyebb olvashatóság miatt – a szöveg csak akkor hivatkozik, ha az a tárgyalt gondolatkörből további „kiágazást” ad, és csak azokra, amelyek magyar nyelven könnyen elérhetőek. Ezzel lehetővé teszi, hogy az olvasó tudását kiegészíthesse, elmélyíthesse. Az irodalomjegyzékben viszont valamennyi felhasznált irodalom szerepel.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik segítették a könyv elkészítését és megjelentetését. Elsősorban Porkoláb Eszternek, aki készítette az ábrákat, és hasznos tanácsaival segítette, hogy olvashatóbbá, a hallgatók számára érthetőbbé váljon a könyv. Ugyanígy köszönetet mondok Bognár Imrének, aki elolvasta és véleményezte a kéziratot. Laczka Éva – a KSH főosztályvezető asszonya – a statisztikáról szóló fejezet elkészítéséhez adott hasznos tanácsokat. Hálás vagyok a lektoroknak, valamint kollégáimnak, Keszthelyi Szilárdnak és Tunyoginé Nechay Veronikának véleményeikért és javaslataikért.
A szerző

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai