Fűrészáru

Előszó
1. A fűrészipar jellemzése
1.1. A szakterület rövid történeti áttekintése
1.2. Európa fűrészipara
1.3. Magyarország fűrészipara
2. Fűrészüzemek felosztása
2.3. Fűrészüzemek felosztása az alkalmazott alapgép fajtája szerint
2.2.1. Fűrészüzemek keretfűrészgépekkel
2.2.2. Fűrészüzemek szalagfűrész alapgépekkel
2.2.3. Alapanyag feldolgozás mobil fűrészgépekkel
2.2.4. Rövid alapanyagok feldolgozása mozgóasztalos hasító szalagfűrészgépekkel
2.2.5. Fűrészüzem körfűrész alapgéppel
2.2.6. Fűrészüzem síkforgácsolókkal, és profilforgácsolókkal
2.2.7. Fűrészüzemek kombinált alapgépekkel
2.3. Fűrészüzemek felosztása a feldolgozásra kerülő alapanyag fafajcsoportja szerint
2.3.1. Fűrészüzem fenyő alapanyagokra
2.3.2. Fűrészüzem lombos alapanyagok feldolgozására
2.3.4. Fűrészüzem trópusi fákra
2.3.5. Fűrészüzem vegyes fafajú alapanyagok feldolgozására
2.4. Fűrészüzemek felosztása a termékforgalmazás módja szerint
2.4.1. Kereskedelmi fűrészüzemek
2.4.2. Exportra termelő fűrészüzemek
2.4.3. Megrendelésre (listára) termelő fűrészüzemek
2.4.4. Saját továbbfeldolgozás alapanyagát termelő fűrészüzemek
2.5. Fűrészüzemek felosztása vállalkozási formák szerint
2.5.1. Egyéni vállalkozók fűrészüzemei
2.5.2. Különböző szervezetek kezelésében lévő fűrészüzemek
2.5.3. Gazdasági társaságok tulajdonában működő fűrészüzemek
2.5.4. Állami tulajdonban lévő fűrészüzemek
2.6. Fűrészüzemek felosztása egyéb szempontok szerint
2.6.1. Kiegészítő tevékenységet folytató fűrészüzemek
2.6.2. Fagyártmányüzemek
2.6.3. Vizi fűrészüzemek
3. Fűrészipari alapanyagok, és termékek
3.1. Fűrészipari alapanyagok
3.2. Fűrészipari termékek
3.2.1. Fenyő fűrészáru
3.2.2. Lombos fűrészáru
3.2.3. Bányadeszka
3.2.4. Talpfa
3.2.5. Nyers parketta-, fal-, és szegélyléc
3.2.6. Szalagparketta fedőréteg (járóréteg)
3.3. Csomagolási fatermékek fűrészelt alapanyagai
3.3.1. Hordódongák
3.3.2. Fűrészelt boroshordódonga
3.3.3. Hasított boroshordó donga
3.3.4. Fűrészelt élelmiszeres hordódonga
3.3.5. Nemzetközi sík, fa csererakodólap faelemei
3.4. Félkésztermék és egyéb fagyártmány
3.4.1. Faragott és kúposan fűrészelt gerenda
3.4.2. Méretre megmunkált, profilmart faelemek
3.4.3. Padlóburkolati elemek
3.4.4. Hajópadlódeszka
3.4.5. Csaphornyos parketta-, fal és szegélyléc
3.4.6. Mozaik-, és lamella parketta
3.4.7. Szalagparketta
3.4.8. Fából készült csomagolóeszközök
3.4.9. Hordók
3.4.10. Vékonyfalú ládák és, rekeszek
3.4.11. Gépládák
3.4.12. Európai, sík, fa csererakodólap
3.4.13. Kábeldobok
4. Rönktér
4.1. Fűrészipari alapanyagok átvétele
4.1.1. Alapanyag átvételi szabályok
4.2. Alapanyagok méretének és mennyiségének meghatározása
4.2.1. Darabonkénti mérés
4.2.2. Sorszámellenőrzés
4.2.3. Kód leolvasás
4.2.4. Darabszám ellenőrzés
4.2.5. A szállítmány-térfogat ellenőrzése
4.2.6. Tömeg szerinti ellenőrzés
4.2.7. Elektronikus darabszám és térfogat meghatározás
4.3 Alapanyagok lerakása a szállító járművekről
4.3.1. Emelőgépek teljesítőképességének meghatározása
4.4. Alapanyagok tárolása
4.4.1. Alapanyagok tárolása száraz tárolási móddal
4.4.2. A máglyákban elhelyezett alapanyag mennyiség meghatározása
4.4.3. Máglya osztályozott alapanyagok tárolására
4.4.4. Alapanyagok tárolása nedves tárolási móddal
4.5. Az alapanyagok minőségének megóvása
4.5.1. Megelőző favédő intézkedések
4.6 Fűrészipari alapanyagok osztályozása
4.6.1. Fűrészrönkök osztályozási módjai
4.7. Fűrészipari alapanyagok kérgezése
4.7.1. Kérgezési eljárások
4.7.2. A kéreg felhasználása
4.8. Egyéb rönk-előkészítési munkák
4.8.1. Palást egalizálás
4.8.2. Szennyezett felületek tisztítása
4.8.3. Fában lévő fém keresése
4.9. Rönkterek átbocsátóképessége
4.10. Rönkterek területigénye
4.10.1. Rönkterek kialakítása az évente feldolgozott alapanyag mennyiség figyelembe70
vételével
4.10.2. Rönkterek kialakítása az alapanyag jellemzők figyelembe vételével
4.10.3. Rönktér kialakítása lombos alapanyagok feldolgozására
5. Fűrészcsarnoki technológia
5.1. Fűrészipari termelési módok
5.1.1. Élesvágás
5.1.2. Prizmavágás vagy prizmázás
5.1.3. Forgatóvágás
5.1.4. Riftvágás, vagy állóévgyűrűs vágás
5.1.5. Csillagvágás
5.1.6. Görbefűrészelés
5.1.7. Síkforgácsolás
5.1.8. Profilforgácsolás vagy profilozás
5.2. Mennyiségi kihozatal
A mennyiségi kihozatal értelmezése és meghatározása a fűrésziparban
5.2.1. Maximális mennyiségi kihozatal
5.2.2. Optimális mennyiségi kihozatalt biztosító fűrészlap osztások tervezésének módszerei
5.2.3. Fűrészáru tervezése a sudarlóssági zónából
5.3. A mennyiségi kihozatalt befolyásoló tényezők
5.3.1. Kihozatalt csökkentő tényezők
5.3.2. Kihozatalt növelő tényezők
6. Készárutér
6.1. Termékösszetétel
6.2. Fűrészipari termékek osztályozása, osztályozási módok
6.3. Az osztályozott fűrészáru szabása
6.4. Egységrakat képzés
6.5. Máglyák kialakítása a készárutéren
6.6. Faanyagvédelem a készárutéren
6.7. Fűrészipari termékek hatékony természetes szárításának feltételei
6.8. Fűrészipari termékek gőzölése
6.9. Talpfa végleges kialakítása és tárolása
6.10. Késztermékek impregnálása és csomagolása
6.11. Készáruterek átbocsátóképessége
7. Fűrészipari melléktermékek mennyisége és kezelése
7.1. Darabos fa melléktermékek kezelése a fűrészüzemekben
7.2. Fűrészpor és apríték üzemen belüli szállítása, tárolása
7.3. Hosszú darabos fa melléktermékek mozgatása, tárolása
7.4. Rövid darabos fa melléktermékek mozgatása és tárolása
8. Fűrészüzemek tervezésének általános ismeretei
8.1. Fűrészüzemek létesítésének általános feltételei
8.2 A tervezés kiinduló adatai:
8.3. Tanulmányterv: (vázlatos terv az elképzelésekről)
8.4 Gazdaságossági számítások:
9. A fűrészárut és a fűrészipari feldolgozást érintő szabványok jegyzéke
9.1. Hengeres faanyagok és fűrészáru
9.2. Fa tartósság, faanyagvédelem
9.3. Természetes faanyagok vizsgálata
9.4. Fűrészipari termékek feldolgozása
9.5. Vegyes fatermékek
IRODALOM

3.2.1. Fenyő fűrészáru

Szélezett és szélezetlen fenyő fűrészáru valamennyi fafajból termelhető, minőségi és méreti előírásait a 15. táblázat tartalmazza.
A méretek meghatározása a következő:
–hosszúság 25 cm-es hossz fokozatokkal (szerződésben kötött eltérő hosszúság esetén egész cm-ben),
–vastagság az értékhatárokon belül kerekített milliméterben,
–szélesség az értékhatárokon belül, 0,5 cm-től felfelé kerekített egész cm-ben.

Más méret meghatározásokat tartalmazhatnak egyes külkereskedelmi előírások, mint pl. az Osztrák Fakereskedelmi Szokvány (1999), melyben 1–2,75 m hosszúságig 25 cm-es, 3 m-től 50 cm-es hossz fokozationként kell a hosszúságot meghatározni. Ettől eltérő hosszúság csak külön megállapodással szállítható.

Egyéb méreti és minőségi kategóriák:
–Extra rövidáru: 0,50–0,90 m hosszúságig, egységes minőségi osztályban
–Rövidáru: 1,00–2,75 m hosszúságig
–Keskenyáru: 75 mm–160 mm szélességig
–Normáláru (vagy szélesáru): 170 mm–320 mm szélességig
A szélezett fenyő fűrészáru minőségét az egyik bütün, (fűrészáru véglapon) maradandó színes festék jellel kell ellátni a következőképpen:
–K (kiváló) fehér
–I.o. piros
–II.o. kék
–III.o. sárga
–IV.o. fekete
A szélezetlen fenyő fűrészáru minőségét a keskenyebbik lapfelület közepén, a szélességi méret meghatározásának és feltüntetésének közelében kell maradandó krétajellel felírni, római számokkal.
A deszka és palló párhuzamosan vagy nem párhuzamosan szélezett, vagy szélezetlen alakban, de nagyrészt szélezetten kerül forgalomba.
A kereskedelemben kialakult gyakorlat szerint – alkalmazkodva a felhasználási területek igényeihez – a fenyő fűrészárut forgalmazzák asztalos (I–II.o.) és építő (III – IV.o.) minőségi kategóriába sorolva, ill. minőségi kategóriák nélküli egységes, vagy más néven pengehulló fűrészáruként. Ezekben az esetekben a termékek árát a tényleges minőség szerint határozzák meg. A minőségi kitételeket nagy tételeknél a szállítási szerződések, míg kisebb mennyiségeknél szóbeli megállapodások tartalmazzák.


.2.2. Lombos fűrészáru

Szélezett és szélezetlen lombos fűrészáru valamennyi lombos fafajból termelhető, azonban az alapanyagok alaki tulajdonságai és a fűrészáru felhasználási területei miatt, jellemzően szélezetlen formában készül.

A méretek meghatározása a következő:

–hosszúság 10 cm-es fokozatokkal (kötött hosszúságnál a megadott egész cm-ben),
–vastagság a megadott értékhatárokon belül kerekített mm-ben,
–szélesség az értékhatárokon belül kerekített cm-ben.

A lombos fűrészáru minőségi és méreti kategóriáit a 16. táblázat tartalmazza.

3.2.3. Bányadeszka

Fafajcsoportonként a bányadeszka méreteket a 17. táblázat tartalmazza.
Mivel a bányadeszka méretei kisebbek a normál fűrészáruénál, a bányadeszkát rendszerint az azonos vastagságú fűrészáru termelése során nyert rosszabb minőségű szelvények tovább feldolgozásával nyerik, a minőségrontó fahibák kiejtésével.

3.2.4. Talpfa

Felhasználható hazai fafajok normál vasúti talpfához: kocsányos-, és kocsánytalantölgy, csertölgy, akác, bükk, erdei fenyő, vörösfenyő,
váltótalpfához: kocsányos-, és kocsánytalantölgy, és 3,40 m hosszúságig bükk
A normál és keskenynyomtávú vasútvonalak egyes szakaszain, valamint a váltók alatt csak fából készített vasúti aljakat lehet használni, amelyeket normáltalpfának ill. váltótalpfának nevezünk. A normál nyomtávú (1435 mm) vasúti vágányokhoz használt talpfák alakja és méretei különbözők lehetnek. Lehetnek épélűek, és különböző mértékben tompaélűek. Tompaélűség esetén a talpfa talajfelfekvési szélességének (alsó lapja szélességének) azonosnak kell lenni az épélű talpfa szélességével, míg a minimális sínfelfekvési szélességet (felső lap szélességet) három kategóriában határozzák meg. A keresztmetszeti méretek a hosszmérettől függnek, a 18.és 19. táblázat szerint.
A talpfának egészségesnek és repedésektől mentesnek kell lennie. A talpfa a fűrészárunál megengedetthez képest nagyobb mértékben lehet síkgörbe (azonos síkban lehet kétszeresen síkgörbe is) azzal a feltétellel, hogy a talpfa elképzelt hossztengelyének vonala sehol sem futhat ki az oldalakra.

3.2.5. Nyers parketta-, fal-, és szegélyléc

A 20. táblázatban szereplő a termékek valamennyi kemény lombos fafajból készülhetnek, mégis kiemelkedik közülük a kocsányos és kocsánytalantölgy, a csertölgy, a bükk, a kőris, a juhar és az akác. A parkettalécek méreteire más termékekhez képest nagyobb túlméreteket kell hagyni. A hosszúságra 20 mm-t, a szélességre (a beszáradási túlméreten felül) 2 mm-t. Ezeket a túlméreteket természetesen a mennyiség meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.
A tölgyből készült nyers parkettalécet három ( I., II., III,), a többi fafajból készültet egy (E) minőségi osztályba kell sorolni.

3.2.6. Szalagparketta fedőréteg (járóréteg)

Felhasználható fafajok azonosak a nyers parketta-, fal-, és szegélyléc termeléséhez felhasználhatóval.
A szalagparketta egy három rétegű készparketta. Rétegeinek alapanyagát fűrészüzemekben készítik. A rétegek közül a fedőrétegnek esztétikai szerepe is van a tartósságán kívül, ezért annak méreti és minőségi előírásait külön rendelkezések tartalmazzák (méretei a 21. táblázatban találhatók).

Egy tétel fedőréteg minősítésének és osztályba sorolásának leglényegesebb pontjai a következők:
-Túlméretei azonosak a nyers parketta-, fal-, és szegélylécnél leírtakkal.
–A nyers parkettaféleségek minőségének meghatározása, osztályozása mint más fűrészipari termékek esetében is, a fahibák megengedett mértékén alapul. Mivel a parketta igénybe vétele egyedi, azon kívül egy kisméretű termék, ezért a minőségi előírásokat esztétikai, megmunkálási és tartóssági szempontok figyelembe vételével A, B, C kategóriákba sorolják. Az egyes hibacsoportokban meghatározzák a megengedett hibás darabok számát. Az egyes kategóriákhoz tartozó megengedett hibás darabok száma eltérő, pl. beteg göcsöt, rovarkárosításokat, gombafertőzést, beteg szíjácsot nem tartalmazhatnak.
–A tétel nagyságának (1201–20000-ig) függvényében meghatározzák a mintadarabok számát, (225–450), s azokat véletlen szerűen kiemelik a tételből. A mintadarabokat egyenként minősítik, majd a minőségi előírások megfelelésének ellenőrzése során talált hibás darabokat a hiba jellegétől függően A, B, C hibacsoportokba sorolják, majd az egyes csoportokba került hibás darabok számát összeegyeztetik a tételnagyságra előírt megengedett hibás darabok számával.

–A tétel akkor megfelelő, ha
-a mérettűrés határain belül mérethiányos mintadarabok százalékos aránya megfelel az előírt követelményeknek,
-az 1 mm-nél nem mélyebben penészes mintadarabok százalékos aránya megfelel az előírt követelményeknek,
-a hibásnak minősített mintadarabok száma kisebb a megfelelő hibacsoportban megadott megengedett hibás darabok számánál, vagy azzal egyenlő.