Könyv
kategóriák

Erdővédelemtan

Szerző: Dr. Varga Ferenc (szerkesztő)
Ár: 5700 Ft Kiadói ár: 4560 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Környezetünkben az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett ökológiai változások megnövelték az erődvédelem szerepét, így ma már elmondható, hogy az intenzív erdőgazdálkodásnak az okszerűen alkalmazott erdővédelem szerves, nélkülözhetetlen része.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 293 oldal
ISBN: 9789633563229
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék


1. Előszó

2. Bevezetés (Varga F.)
2.1. Az erdővédelem fogalma, tárgyköre és kapcsolata a társtudományokkal
2.2. Az erdővédelem kialakulása, története Európában és hazánkban
2.3. A magyar erdővédelmi szakirodalom kialakulása és fontosabb művei.
2.4. Az erdővédelem helye és szerepe a korszerű erdőgazdálkodásban
2.5. Az erdővédelemtan felsőszintű oktatása, az erdészeti növényvédelmi szakrnökképzés

3. Általános erdővédelemtan
3.1. Az erdő, mint ökoszisztéma (Lakatos F.)
3.1.1. Trofikus szintek és a táplálékháló
3.1.2. Herbivor rovarok és a tápnövény kapcsolata
3.1.3. Gazdarovar — parazitoid rovar kapcsolat
3.2. Az erdei ökoszisztémát érintő hatások (Lakatos F.)
3.3. Az erdei fák betegség jelenségei és az azokat befolyásoló tényezők
(Szabó I.)
3.4. A kórokozó fogalma és erdőbeni elszaporodása feltételei (Szabó I.)
3.5. A kártevő fogalm, elszaporodásának feltételei (Lakatos F.)
3.5.1. A kártevő fogalma
3.5.2. Kártevők tömeges elszaporodásának folyamata
3.5.3. A kártevő tömeges elszaporodását befolyásoló tényezők
3.6. Károsító tényezők előrejelzésének elvei és lehetőségei (Lakatos F.).
3.6.1. Az előrejelzés tér- és időbeli formái
3.6.2. A kórokozók előrejelzése és annak korlátai
3.6.3. A károsítók előrejelzése
3.6.3.1. Közvetlen módszerek
3.6.3.2. Közvetett módszerek
3.6.4. Az előrejelzés minőségi mutatói
3.6.5. A prognóziskészítés és közzététele
3.7. A kárfelmérési módszerek (Lakatos F.)
3.7.1. Légi kárfelvételi módszerek
3.7.2. Földi felvételezési módok
3.7.3. A védekezés hatékonyságának mérése
3.8. Az erdőben fellépő betegségek elleni védekezés (Varga F.)
3.8.1. Közvetett, megelőző vagy elhárító módszerek
3.8.1.1. Gazdasági megelőző védekezési módszerek
3.8.1.2. Biológiai megelőző védekezési módszerek
3.8.1.3. Kémiai megelőző védekezési módszerek
3.8.1.4. Egyéb megelőző védekezési módszerek
3.8.2. Közvetlen vagy megszüntető (irtó) védekezési eljárások
3.8.2.1. Mechanikai megszüntető védekezési eljárások
3.8.2.2. Megszüntető biológiai védekezési eljárások
3.8.2.3. Megszüntető kémiai védekezési eljárások
3.8.3. Az integrált növényvédelem elvei és lehetőségei az erdőben
3.8.4. Az erdőben használható növényvédő szerek (Németh K.)
3.8.4.1. Alapfogalmak, nevezéktan
3.8.4.2. Fizikai és kémiai tulajdonságok
3.8.4.3. Biológiai hatásosság
3.8.4.4. Szelektivitás
3.8.4.5. Toxicitás
3.8.4.6. Csoportosítás
— rovarölő szerek
— gombaölő szerek
— talajfertőtlenítő szerek
— rágcsálóirtó szerek
— vadriasztó szerek
— faanyagvédő szerek
3.8.5. Feromonok alkalmazásának lehetősége az erdővédelemben (Lakatos F.)
3.8.5.1. Feromonok típusai és szerepe a rovarvilágban
3.8.5.2. Az erdészeti felhasználásra számítható rovarferomonok
3.8.5.3. Rovarferomonok gyakorlati alkalmazásának technológiai feltételei és módszerei
3.8.5.4. Feromonok alkalmazásának lehetőségei
3.9. Az erdővédelem gépei, eszközei (Horváth B.)
3.9.1. Növényvédelmi gépek csoportosítása
3.9.2. Növényvédelmi gépek elvi felépítése, működése
3.9.2.1. Permetezőgépek
3.9.2.2. Vegyszerkenő gépek
3.9.2.3. Porozógépek
3.9.2.4. Mikrogranulátum-szóró gépek
3.9.2.5. Csávázógépek
3.9.3. A gépüzemeltetés gyakorlata
3.9.3.1. Gépkiválasztás
3.9.3.2. Gépbeállítás
3.9.3.3. A gépbeállítás helyességének ellenőrzése
3.9.3.4. Az üzemeltetéshez szükséges anyagok biztosítása
3.9.4. A növényvédelem gépesítésének fejlődési irányai
3.10. Az erdővédelmi munkák megtervezése és végrehajtása (Varga F.).
3.11. A növényvédelem jogi szabályozása (Varga F.)
3.12. Az erdővédelmi munkák munkavédelmi vonatkozásai (Horváth B.)
3.12.1. Általános munkavédelmi követelmények
3.12.2. Mérgezés elleni védelem
3.12.3. Baleset elleni védelem

4. Részletes erdővédelemtan
4.1. Az erdő abiotikus kártevői és az ellenük való védekezés (Varga F.)...
4.1.1. Az erdei tüzek
4.1.2. A légköri szennyezésekből eredő károk
4.1.3. A hőmérsékleti szélsőségek
4.1.3.1. A hőség hatása
4.1.3.2. A fagy hatása
4.1.4. A fényhatás szélsőségei
4.1.5. A nedvesség szélsőségei
4.1.5.1. A szárazság és az aszály hatása
4.1.5.2. Fölös mennyiségű víz hatása
4.1.6. A légmozgás okozta károk
4.1.7. A különböző csapadékformák okozta károk
4.1.7.1. Hónyomás, hótörés
4.1.7.2. Zúzmarakárok
4.1.7.3. Az ónoseső okozta kár
4.1.7.4. A jégeső okozta kár
4.1.7.5. Az esőzés okozta károk
4.1.8. A villámcsapás okozta károk
4.1.9. A talaj károsodása
4.2. Az erdő biotikus károsító tényezői és az ellenük való védekezés
4.2.1. A tűlevelű fafajok kórokozói és károsítói elleni védekezés (Szabó I.)
4.2.1.1. Fenyőfélék általános kórokozói és káros ítói
4.2.1.1.1. Csemetekertekben és fiatal erdősítésekben
4.2.1.1.2. Allományokban előforduló kórokozók és károsítók
4.2.1.2. Az erdeifenyő kórokozói és károsítói
4.2.1.2.1. Az erdeifenyő kórokozói és károsítói csemetekertben
és fiatalosokban 4.2.1.2.2. Allományok kórokozói és károsítói
4.2.1.3. A feketefenyő kórokozói és károsítói
4.2.1.4. A lucfenyő kórokozói és károsítói
4.2.1.4.1. A lucfenyő kórokozói és károsítói csemetekertben és fiatalosokban
4.2.1.4.2. A lucállományok kórokozói és károsítói
4.2.1.5. A vörösfenyő kórokozói és károsítói
4.2.1.5.1. Csemetekertekben
4.2.1.5.2. Allományokban
4.2.1.6. A duglaszfenyő kórokozói
4.2.1.7. Egyéb tűlevelű fafajok kórokozói és károsítói
4.2.1.7.1. A simafenyő kórokozói és károsítói
4.2.1.7.2. A jegenyefenyő kórokozói és károsítói
4.2.2. A lombos fafajok kórokozói és károsítói elleni védekezés (Varga F.)
4.2.2.1. Csernetekertek, felújítások, fiatalosok kártevői
4.2.2.1.1. Altalános talajlakó kártevők
4.2.2.2. Lombos fafajok általános kártevői és kórokozói
4.2.2.2.1. Altalános levélkárosítók
4.2.2.2.2. Altalános kórokozó
4.2.2.3. A lombos fafajok fafajonkénti kártevői és kórokozói
4.2.2.3.1. Tölgyek
4.2.2.3.2. Cser
4.2.2.3.3. Bükk
4.2.2.3.4. Akác
4.2.2.3.5. Gyertyán
4.2.2.3.6. Kőris
4.2.2.3.7. Juharok
4.2.2.3.8. Szilek
4.2.2.3.9. Nemesnyárak
4.2.2.3.10. Hazai nyárak
4.2.2.3.11. Füzek
4.2.2.3.12. Eger
4.2.2.3.13. Hársak
4.2.2.3.14. Nyír
4.2.2.3.15. Egyéb fafajok kártevői és kórokozói
4.2.2.3.16. Cserjefajok kártevői és kórkozói
4.2.3. Erdei vadkárok és az ellenük való védekezés (Walterné Illés V.)
4.2.3.1. A vadkár fogalma és csoportosítása
4.2.3.2. A vadkárok alakulása erdősítésekben
4.2.3.3. A mennyiségi és a minőségi vadkár fogalma
4.2.3.4. A különböző vadfajok által okozott kár
4.2.3.5. Az erdei vadkárok formái
4.2.3.6. A vadkár elleni védekezés módszerei
4.2.3.6.1. A közvetlen (direkt) védekezés
4.2.3.6.2. A közvetett (indirekt) védekezés
4.2.4. Egyéb gerinces állatok okozta károk elleni védekezés (Varga F.) .
4.2.4.1. Madarak (Aves)
4.2.4.2. Emlősök (Mammalia)
4.2.4.3. Háziállatok okozta károk
4.2.5. Az emberi tevékenységből származó károk az erdőben (Varga F.)....
4.3. A gyomnövények okozta kártétel és az erdei gyomirtás (Varga Sz.)
4.3.1. A gyom fogalma, a gyomok kártétele
4.3.2. Gyomirtó szerek, hatásmechanizmusok
4.3.3. A gyomirtó szerek biológiai aktivitása, hatásspektruma, szelektivitása
4.3.4. A gyomirtó szerek és a talaj kapcsolata
4.3.5. A herbicidhatás szakaszai
4.3.6. Gyomirtás
4.3.7. Az erdészeti gyomszabályozás tervezése
4.3.8. Ajánlott technológiák

5. A faanyag védelme a másodlagos feldolgozásig (Varga F.)
5.1. A faanyag károsodása
5.1.1. A farontó gombák okozta károk
5.1.1.1. Kékülés és egyéb elszíneződés
5.1.1.2. Fülledés
5.1.1.3. Algesztesedés
5.1.1.4. Korhadás
5.2. A faanyag másodlagos feldolgozásáig fellépő fontosabb farontó gombák
5.2.1. Fenyő faanyagon
5.2.2. Lombos faanyagon
5.3. Allati szervezetek okozta károk
5.3.1. A faanyag másodlagos feldolgozásáig fellépő fontosabb farontó rovarok
5.3.1.1. Fenyő faanyagban
5.3.1.2. Lombos faanyagban
5.4. Faanyagvédő szerek
5.5. Faanyagvédelem a vágástéren és az erdei rakodón
5.5.1. Faanyagvédelem a vágástéren
5.5.2. Faanyagvédelem a rönktéren
5.5.2.1. A rönktér és a készárutér higiéniai szabályai
5.5.2.2. Máglyázás a rönktéren
5.5.2.3. Vízben való tárolás
5.5.2.4. Permetezéses tárolás
5.5.3. Faanyagvédelem készárutéren
5.5.3.1. Máglyázás a készárutéren
5.5.3.2. Atmeneti védelem

6. Erdőhigiénia (Lakatos F.)
6.1. Törvényi háttér
6.2. Altalános irányelvek
6.3. Az elpusztult faanyag szerepe

7. Az erdőben keletkezett károk gazdasági hatása (Márkus L.)
7.1. Az erdőkárok és azok osztályozása
7.2. Az erdészeti növényvédelmi ökonómia feladatai
7.2.1. A hozamok, a hozamkiesések (károk) megállapítása
7.2.2. A költségek alakulása
7.2.3. Az erdővédelmi ökonómia eredményessége
7.3. Az erdővédelem ökonómiája és az erdőérték-számítás
7.4. A leggyakoribb károk értékelési módszerei
7.4.1. Az abiotikus károk értékelése
7.4.2. A biotikus károk értékelése
7.5. A kárértékelés gyakorlati lebonyolítása

8. Néhány erdővédelmi probléma részletes ismertetése
8.1. A kocsányos tölgy pusztulásos megbetegedése (Varga F.)
8.2. A kocsánytalan tölgy pusztulásos megbetegedése (Varga F.)
8.3. A szilpusztulás (Szabó I.)
8.4. A fűzpusztulás (Szabó I.)
8.5. Egyéb lombos fafajok pusztulásos megbetegedése (Szabó I.)
8.5.1. A szelídgesztenye pusztulása
8.5.2. Az akác pusztulása
8.5.3. A cser tőrákosodása és pusztulása
8.5.4. A bükkpusztulás
8.5.5. A nyárak pusztulása
8.5.6. Az éger pusztulása
8.6. A cserebogarak kártétele (Varga F.)
8.6.1. Kártétel és előfordulás
8.6.2. Előrejelzés
8.6.3. Védekezés
8.7. Az erdeifenyvesek pusztulása (Szabó I.)
8.8. A feketeferiyő-állományok pusztulása (Szabó I.)
8.9. A lucfenyvesek szúkárosítása (Lakatos F.)
8.9.1. A szúbogarak kártétele
8.9.2. Előzmények
8.9.3. A károsító szúfajok
8.9.4. Védekezés
8.10. Nehezen irtható gyomok leküzdése (Varga Sz.)

9. Irodalomjegyzék és ajánlott szakirodalom

10. Tudományos nevek

11. Név- és tárgymutató

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

4.2.2.3.11. Füzek

A füzek erdővédelmi problémái sok tekintetben a nyárakéhoz hasonlók. Azonosak a károsítók, a kórokozók a termőhelyileg is egymás mellett található két fafajon.

A füzek károsítói

A levél kártevői
A füzek levelével sok levélbogár táplálkozik. A nyárakon is előforduló Melasoma fajokon kívül felléphetnek még: vörös fűzlevelész (Melasoma saliceti Wse), közönséges fűzlevelész (Phyllodecta vulgatissima L., fűzcserje-levélbogár (Phyllodecta vitellinae L.), fűz-olajoslevélbogár (Galerucella lineola Fr.), füz-bolhafajok (Chalcoides spp.).
Kártétel. Evente több nemzedékük van, így tarrágást okozó tömeges elszaporodásra képesek. Ez különösen a fűzvesszőtermelő ültetvényeken okozhat akár 50%-ot is elérő vesszőhozam-kiesést. Vannak közöttük egy-egy fűzklónhoz alkalmazkodó fajok is, így p1. a közönséges fűzlevelész a kenderfűzet táplálkozásakor előnyben részesíti (Szalay—Marzsó, 1964).
Előrejelzésük. Az évente több nemzedékkel szaporodó levelészeknek megbízható előrejelzési módszere még nincs. A tavasszal nagyobb mennyiségben megjelenő áttelelt nemzők az év folyamán fokozott kártételt prognosztizálhatnak.
Védekezés. Fűzvesszőtermelő telepeken és csemetekertekben (anyatelepeken) a védekezés feltétlenül szükséges, mert a mennyiségi kiesés mellett a minőségromlás is számottevő. Az álcák ellen a kitinszintézis-gátló készítmények, a nemzők ellen, emellett a piretroid hatóanyagú védőszerek alkalmazása javasolható.
Kétpettyes fűzormányos (Lepyrus palustris Scop.)
Kártétel. Fűzvesszőtermelő telepeken többször lépett fel tarrágása. Ilyenkor az áttelelt bogarak a meginduló hajtásokat lerágják, ezzel késleltetik a kihajtást és veszszőhozam-kiesést is okoznak. Az álcák a talajban az anyatövek gyökerét rágják.
Előrejelzési módszere egyelőre nincs.
Védekezés. A nemzők ellen a levélbogarakhoz hasonlóan kell védekezni.
Fűrózsa-gubacslégy (Rhabdophaga rosaria Lw.)
Kártétele. A rovar a fakadó rügyeket támadja meg, azokon gyakran nagy tömegben pirosas gubacsokat hoz létre. Parkokban a szomorúfüzeken látható. Fotoszintézist gátló esztétikai károsító.
Védekezés. Nem védekezünk ellene.

Kártevők a hajtás és a vessző kérgén

Vérpettyes kabóca (Cercopis sanguinolenta Scop.), nagy fűzfa tajtékoskabóca (Aphrophora salicina Goeze), égerfa-kabóca (Aphrophora ami Fali.)
Kártételük. Fa alakú füzeken és fűzvesszőtermelő telepeken egyaránt károsítanak. Szívásukkal a vesszőkön elhaló foltok és csúcsszáradás, hajtástorzulás keletkezik. Különösen károsak a kosárfonásra használt fűzfajtákon, ahol a szívási helyen képződő szövetburjánzásnál a vessző eltörik. A rügyek elpusztítása után kihajtó alvórügyekből bokrosodás jön létre. Tömeges elszaporodásra hajlamosak.
Előrejelzésükre kidolgozott módszer még nincs. A felszaporodó populációkat figyelemmel kell kísérni és szükség esetén a beavatkozásról gondoskodni kell.
Védekezés. A fűzvesszőtermelő telepeken a védekezés elengedhetetlen. Nagyon fontos az áttelelt nemzedék elleni védekezés. A „kakukknyál” jó védelmet biztosít az alatta károsító álcának, ezért a permetlébe a habot feloldani képes anyagot kell bekeverni.
Fűz anyatelepeken a védekezést az egészséges dugványalapanyag biztosítása érdekében kell folytatni. Állományokban nem védekezünk.
Tarka égerormányos (Cryptorrhynchus lapathi L.)
Kártétele a nyáraknál leírtakkal megegyező. Különösen a fűzvesszőtermelő ültetvényekben káros, ahol nemzője a hajtások kérgét rágja meg, álcája az anyatöveket
roncsolja szét.
Az ellene való védekezés a nyáraknál leírtakkal megegyező.

Az ág, a hajtás kártevői

Fűzrontó gubacsszúnyog (Helicornyia saliciperda Dufour)
Kártétele. Az ágakon tömegesen megjelenő gubacsok az érintett rész pusztulását váltják ki. A megtámadott részen a kéreg leválik. Az egyes fűzklónok eltérő fogékonyságot mutatnak. Koronatorzulást okoz.
Előrejelzési módszere nem ismert.
Védekezés. Vegyszerrel nem védekezünk ellene. A fertőzött ágakat le kell vágni és el kell égetni.

A faanyag kártevői

A xilofág kártevők a nyárakéval megegyezők. Azonkívül előfordul még takácscincér (Lamia textor L.).
Kártétel. A fűzvesszőtermelő telepek elöregedő anyatöveiben készített meneteivel
a vesszőhozam csökkenését, majd az egész növény pusztulását okozza.
Előrejelzési módszere nem ismert.
Védekezés. A fűztelepek rendszeres felújítása, az elöregedett, megtámadott tövek kivágása.

A füzek kórokozói

A fűz baktériumos pusztulásáról 1kórokozó: Erwinia salicis (Day) Chesterl részletesen a 8.4. fejezetben lesz szó.

A levél kórokozói

Rozsdagombák (Melampsora salicina Lév.) fűztelepeken, csemetekertekben járványszerűen lépnek fel és a levelek korai lehullását, a vesszők megrövidült növekedését és hiányos befásodását okozza.
Az ellenük való védekezés a nyáraknál leírtakkal megegyező.

A faanyag kórokozói

Parázstapló [Phellinus igniarius (L. ex Fr.) Quél]
Kártétel. Fehérkorhadást okozó tapló, amely idős vagy botolóüzemben kezelt fűzfák törzsének erőteljes kiüregesedését okozza. Az így meggyengült fákat a szélvihar, a jeges árvíz töri ki. A füzeken való előfordulása tömeges szokott lenni. Fertőzését és elterjedését a sebzések teszik lehetővé.
Védekezés. A sebzések csökkentése. A botolóüzem törzseinek időnkénti felújítása, lecserélése.
Sárga gévagomba [Laetiporus sulphureus (Bull. ex Fr.) Murrilli
Kártétele. Vöröskorhasztó gomba, amely a parázstaplóhoz hasonlóan az idős törzsek kiüregesedését és teljes pusztulását is okozza. Szintén az ártéri botolófüzesekben és parkok idős fűzfáin fordul elő.
Védekezés. Sebzések mérséklése. A megtámadott, korhadó törzsek kitermelése.
Anizstapló [Trametes suaveolens (L. ex Fr.) Fr.}
Kártétele. Fűz- és nyáranyatövek fehérkorhadását, majd teljes pusztulását okozza. Fehérkorhasztó tapló. A fertőzés a vesszők levágott sebzésein keresztül történik. A megtámadott anyatövek vesszőhozama erősen lecsökken.
Védekezés. A fertőzött anyatövek kivágása, az elöregedő telepek teljes felújítása.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai

Erdészeti gépek

Dr. Horváth Béla Erdészeti gépek

Ár: 5100 Ft Kiadói ár: 4080 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba