Könyvek
kategóriák

Erdőszegélyek létesítése és ápolása

Szerző: Pataki Tamás
Ár: 1000 Ft Kiadói ár: 800 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az erdőszegélyek létesítése, kialakítása ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt szükséges és hasznos. A Németországban kiadott füzet magyar nyelvű hazai megjelentetése részben hiánypótlásként is felfogható. Az állami és a magánerdőkben egyaránt lehet alkalmazni a németországi módszereket, csupán a fafaj megválasztásra kell mindenkor és mindenütt ügyelni.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 31 oldal
ISBN/ISSN: 9633562988
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


1. Erdőszegélyek és feladataik
Széllel ás nappal szembeni védelem
Biológiai gazdagodás
Tájkép megélénkülése és az üdülési érték növelése

2. Az erdőszegélyek állapota

3. Az erdőszegélyek felépítése
Általános kérdések a külső szegélyek kialakításához
A külső szegély felépítésének szabályai
Fásszárúak és ültetésük
A külső erdőszegélyek és szegélybiotópok ápolása

4. Belső-erdőszegélyek
Erdőszegélyek a közlekedési utak és vezetékpászták mellett
Erdőszegélyek erdei utak mellett
Erdőszegélyek vizek mellett
Kiegészítő utalások

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

3. Az erdőszegélyek felépítése

Általános szempontok a külső szegélyek kialakításához

Az erdőszegély sokoldalú feladatainak betöltéséhez elegendő nagyságú területre van szükség. Bár az erdészeti irányelvekben és néhány tartományi erdőtörvényben gyakran előírják a „természetszerű” erdőszegélyek kialakítását, mégis kevesebb a példa rá mint gondolnánk. Erdőszegélyeink ugyanis majdnem kivétel nélkül mesterséges érintkezési vonalak az erdő és a mező között, amelyek az emberek irtási tevékenysége révén jöttek létre.
Ha a földhasználatot megszüntetnék, az erdő többé vagy kevésbé gyorsan ujra birtokba venné a területet, a tartós szegélyek eltűnnének. Kivételt képeznek az extrém száraz vagy nedves termőhelyek vagy az átmenetek a sziklás és törmelékes hegyoldalakon. Szegélyek átmenetileg az árvíz- és tűzkatasztrófák miatt — tehát emberi beavatkozás nélkül is — létrejönnének. Mindezeknek az erdőszegélyeknek a kialakulása, a termőhelytől és a fafajoktól függően, részben nagyon éles vagy keskeny lenne, például egy sziklás bükkerdőben vagy esetleg néhány mocsaras területtel szomszédos nyíresben vagy erdei fenyvesben. Ebből alig vezethetők le példák az erdőszegélyek kialakítására a kultúrtájban, eltekintve a fajösszetételtől. Ezért helytálló, ha a „természetközeli” erdőszegélyeket mesterséges, „különös biotópokkén” szemléljük, amelyeket egy félszáraz pázsithoz vagy egy hangás területhez hasonlóan kell kialakítani úgy, hogy azok hatásukat túlzottan magas ápolási ráfordítás nélkül, lehetőleg teljes mértékben ki tudják fejteni. Érthető, hogy a fényáteresztő fafajok (tölgy, nyír, erdei fenyő) uralkodásával ilyen erdőszegély alakul ki sokféle feladattal, ellentétben az árnyéktűrő fafajokkal (bükk, lucfenyő vagy duglászfenyő), amelyek a fás bokrok minden változatosságát elnyomnák.
Éppen ezért az utóbb említett gazdasági fafajok esetében sürgős a célul kitűzött erdőszegély ilyen módon való kialakítása. Egyébként a funkciók és ezekkel együtt az erdőszegélyek (sávok) felépítése is erősen függ a mindenkori helyi adottságoktól, ahogy a következő példák megmutatnák:
- Viharral szembeni szegélysáv-védelem fontosabb, ha a főfafaj lucfenyő, mint ha bükk vagy tölgy.
Emellett ez a védelem a vázszegény és a kötött talajokon főleg a nyugati oldalon szükséges, ráadásul, ha a lucfenyők szorosan egymás mellett nevelkedtek és gyengén gyérítették az állományt.
- A növény- és állatvilág változatossága a nyugati és déli oldalakon nagyobb, mint az árnyékos északi és keleti oldalakon.
Az előtte található növényzet is jobban növekszik a meleg, napos oldalon és fajokban általában gazdagabb.
- A települések közelében és az idegenforgalmi területeken a vonzó szegélyképek fontosabbak, mint a tiszta mezőgazdasági területek mellett, mert változatos a virágzatuk (virágzásuk), a termésük és az őszi elszíneződésük, a szálanként elszórt fenyők révén pedig kontrasztosak. Vándorlás és pihenés céljából szintén a napos oldalú fekvések játszanak nagyobb szerepet, mint az északi és keleti szegélyek. Csúnya kilátások eltakarhatók, szép kilátások feltárhatók.
- Mezőgazdaságilag hasznosított területek erdőszegélyei mentén szükség van a növényvédő- és a trágyázó szerek károsítása, valamint a mechanikai sérülések elleni különleges védekezésre.
- Különleges esetekben előnyben kelt részesíteni a „nyitott” szegélyeket, amelyek nem felelnek meg a következőkben leírt létesítési szabályoknak, mivel az erdőbe befelé vezető útról az idős fák által áttekintést akarunk szerezni, vagy mivel értékes, fényigényes életközösség — például homoki sovány-pázsit erdei fenyő alatt — állnak rendelkezésre.


mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Erdészeti gépek

Dr. Horváth Béla Erdészeti gépek

Ár: 5100 Ft Kiadói ár: 4080 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba